Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

1963. június 8, szombat S. oldal Fontos tennivaló a betegségek megelőzése Állatorvosok országos tanácskozása Kecskeméten Az ország állatorvosai, mint­egy 160-an — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Tit­kársága rendezésében — pén­teken kétnapos tanácskozásra gyűltek össze Kecskeméten, a városi művelődési ház nagyter­mében, ahol megjelentek a megyei tanács vb mezőgazda­­sági és felvásárlási osztályának vezetői, munkatársai, a Bács­déseknek a megvitatását, ame­lyektől döntően függ az állat­­tenyésztés hozamainak növe­kedése. Ezután dr. Veréb Já­nos ismertette a Bács-Kiskun megyei állatorvosi kollektíva által összeállított referátumot. Államunk támogatása — mon­dotta — igényli a szövetkezeti gazdaságokban a nagyüzemi te­nyésztés színvonalának emelé­hiány. Az előadó hangsúlyozta még a legelőhasznosítás, a gon­dozás és a szakszerű férőhelyek építésének fontosságát. Majd dr. Zsigmond László tartott korreferátumot Állat­­egészségügy és árutermelés cím­mel. Vázolta az állategészség­ügy történelmi múltját, s be­bizonyította, hogy a szakma je­lenlegi problémái csak a gaz-A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat, valamint megyénk szá­mos közös gazdaságának ve­zetői is. A tanácskozáson részt vett Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, dr. Kádár Ti­bor, a Földművelésügyi Minisz­térium Állategészségügyi Főosz­tályának Vezetője,, dr- Mészáros János, az Országos Állategész­ségügyi Kutató Intézet igaz­gatója, dr. Sályi Gyula, az Ál­latorvosi Tudományegyetem rektora, dr. Szép Iván, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem állategészségügyi tanszékveze­tője, dr. Zsigmond László, a Vas megyei Tanács V. B. főál­latorvosa, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront Bács-Kis­­kun megyei elnöke, Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, dr. Mezei Miklós, a megyei tanács vb főállator­vosa, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója, és dr. Veréb János, a bácsal­mási állatkórház vezető állat­orvosa. Szatmári Nagy Imre megnyi­tójában hangsúlyozta az össze­jövetel célját, ami szerint a kétnapos ankét jelentős mér­tékben segítheti azoknak a kér­sét, az árutermelés mennyiségi és minőségi növelését. E fel­adat végrehajtásában az állat­­egészségügynek elsősorban a megelőzésben van szerepe. Sok állatbetegséget sikerült meg­szüntetni, a minimálisra csök­kenteni. Jelenleg a legnagyobb gond a szarvasmarhák gümő­­kóros megbetegedésének meg­szüntetése. A megnövekedett tennivalók arra késztetik az állatorvoso­kat, hogy a tenyésztés gyakor­lati munkájában is részt vál­laljanak. Ahhoz, hogy a szövet­kezetekben ne csak állattartás­ról, hanem állattenyésztésről beszélhessünk, szül^ség van azoknak az egyedeknek a kivá­lasztására, amelyek legjobban alkalmazkodnak az adott terü­let éghajlati adottságaihoz és takarmánytermő lehetőségeihez. A takarmányozás azt jelenti, hogy az állatok szervezetének feldolgozó képességét maximá­lisan ki kell elégíteni, különben ráfizetésre zárul a tenyésztés. A takarmányozási viszonyok megjavításában nagy feladat vár a növénytermesztésre; fő­ként a nagy tömegű, fehérjedús takarmányokban mutatkozik daságok vezetőivel együtt old­hatók meg. A tartási feltéte­lek megjavítása magában hor­dozza a megelőzés lehetőségét. Délután dr. Kádár Tibor az Állategészségügyi oktatás és propaganda a szocialista nagy­üzemben címmel és dr. Szép Iván Az elhelyezés állategész­ségügyi vonatkozásai címmel megtartotta a mai napra terve­zett korreferátumát. Az előadásokat vita követte, amelynek során hozzászóltak: dr. Toponáry Ferenc, a Duna­­vecsei Járási Tanács V. B. fő­állatorvosa, dr. Bicsérdy László, Soltvadkert körzeti állatorvosa, dr. Kovács Ferenc Pest megyei körállatorvos, dr. Kovács Jenő, a Tolna megyei Tanács V. B. főállatorvosa, Magony Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. felvásárlási osztályvezetője, Deák István, a tiszakécskei Béke Tsz főmezőgazdásza és Gyesi István, a bugaci Béke Tsz el­nöke. Az ankét első napja Szatmári Nagy István zárszavával ért véget. A mai napon folytatódik a vita. nem tesz neki szemrehányásokat, a helyzetét kihasználva fölé­nyessé vált s anyjának megpa­rancsolta, hogy három napra éielmet csomagoljon neki, mert a Balaton mellé utazik. Az any­ja először megpróbálta eltérí­teni tervétől, de aztán igen gyorsan belenyugodott a dolog­ba. Legalább nem zavar otthon. Az anya még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a telefon­­kagylót felemelje és a fiú meg­érkezéséről értesítse az apját. Ezt a nagyon elfoglalt embert ilyesmivel igazán nem lehet za­varni. Különben is belefáradt már a Jóska dolgaiba- Ezt az apa így mondta a tárgyaláson is. Balatoni utazásról azonban szó sem volt. Annál in­kább betörésekről, amelyeknek minden előfe'tételét meg kel­lett teremteni. Mindenekelőtt pedig pénzt kell szerezni. Ismét szóbakerül Györgyiék lakása. Györgyit felhívják telefonon. Senki nem jelentkezik. Gyorsan határoznak: Györgyiék íróaszta­lából minden értéket el ke'l vinni. A lakásba a nyitvalevő előszoba ablakon keresztül ez­úttal Jóska mászik be, Tibi pe­dig falaz. Az íróasztalból órát, golyóstoliakat, manikűrkészletet és apró tárgyakat emel ki Jós­ka. A lopott dolgokat még az­nap délelőtt értékesítik. S a be­törésekhez két „Előre” tőrt vá­sárolnak az egyik körúti bolt­ban. A körúton megismerkednek két lánnyal és segédszínészek­nek adják ki magukat. El­mondják, hogy egy készülő bűn­ügyi film szereplői- „Elárulják” a film témáját is, amely nem egyéb — mint saját gyilkossági kísérletük fenn a Kakukkhe­gyen. A lányok izgalommal hall­gatják a hátborzongató filmté­mát. — Ez klassz film lesz — mondja az egyik kislány. Jóska azonban már alig vár­ja, hogy megszabaduljanak a lányoktól, szinte dühös is Tibire hősködő fecsegése miatt. Las­sanként rádöbben, hogy cselek­ményéért előbb-utóbb felelni kell. Tibi azonban megnyugtat­ja: nem kell megijedni, amíg őt látja. Lemennek G-ba, s ott Tibi egyik barátját keresik. A barátot nem találják és az éj­szakát a váróteremben töltik. Reggel hazamennek. Azzal vál­nak el, hogy a HÉV püspökhe­gyi állomásán találkoznak. Jóska a gyilkossági kísérlet kivételével mindent elmond az anyjának, s a rendőrségen is maga jelentkezik. Most már meggyorsultak az eseményeit. Jóskát a püspökhegyi találkozó­ra nyomozók kísérik el, s ami­kor Tibi leszáll a vonatról, azon­nal elfogják. Mindketten beis­merik a gaztettet-Jóska szülei akkor már ol­vasták az újságban a merény­letet. Vajon mit érezhették ők, a becsületes szülők, amikor megtudták, hogy az egyik me­rénylő az ő fiuk? Cokszor jutott eszembe en­­nek az ügynek a tárgya­lásakor, vajon meg lehet-e állí­tani a tragédiákat?.. Mi lett volna, ha a szülők másképp lép­nek fel? Igen, a tragédiák meg-Számokkal nem mérhető Népünk legszélesebb réte­geiben, munkások, pa­rasztok és értelmiségiek között, városon és falun, alapfokú mű­veltséggel rendelkező és magas képzettségű emberek körében, párttagok és pártonkívüliek ré­széről egyaránt tapasztalható a törekvés: alaposan megismerni, minél magasabb fokon tanul­mányozni korunk uralkodó esz­méjét, az emberiség boldog jö­vőjének tudományát, a marxiz­mus—leninizmust. Nemrégiben mi is beszámoltunk azokról a sikerekről, amelyeket Bács-Kis­kun megye községeiben, váro­saiban az ősztől tavaszig tartó évad folyamán a pártoktatás felmutathat. A számszerű ered­ményeken felül azonban minő­ségi változásokat is hozott ez az esztendő. Az oktatási év első felére esett a párt VIII. kongresszusa. Röviddel utána a választások­ra való előkészületek időszaka, amely nemcsak azért volt fontos számunkra, mert a széles töme­gek érdeklődése és közreműkö­dése kísérte, hanem azért is, mert gyűlések, beszélgetések ez­rein válthattunk szót az embe­rekkel politikánkról, országos és helyi problémákról, a kong­resszus határozatairól. Elmond­hattuk elképzeléseinket és meg­hallgattuk a véleményüket, ja­vaslataikat. Az oktatási év hátralevő részében is oroszlánrész jutott a kongresszus anyagának, vele kapcsolatban pedig a he­lyi politikának. Éppen a párt­oktatásnak ebben a mindenkire kiterjedő, mindenkit közvetle­nül érintő jellegében rejlik a minőségi változás, s oka töb­bek között a számszerű növe­kedésnek is. Mit mond az erről szóló ösz­­szefoglaló jelentés? A VIII. kongresszus legfon­tosabb elvi kérdéseit sikerült tisztáznunk — olvashatjuk. — Előbbre jutottunk a párt szö­vetségi politikájának, az osz­tályharc jelenlegi fő területei­nek, céljának és módszereinek megértésében és elfogadásában. Ráirányítottuk a figyelmet a szocializmus teljes felépítésé­nek a kongresszus határozatai­ból eredő konkrét helyi felada­taira. Ennek is része volt, más tényezőkkel együtt a választá­sok sikereiben. A fő cél mellett számos egyéb részfeladat megoldására töreke­dett az elmúlt évben a pártok­tatási Először dolgozták fel ön­álló témaként a kommunista erkölcsről szóló tanításokat. Az anyagot a hallgatók nagy ér­deklődéssel fogadták, s bár az eredmény nem mérhető le köz­vetlenül, erősödött a burzsoá erkölcsi maradványokat elítélő közvélemény, s az óhaj a kom­munista erkölcsi elvek gyakor­lati megvalósítására állításához ész, erő, erkölcsi bá­torság és felelősségérzet kell. A tragédia igen sokszor ott kezdő­dik, ahol az emberi helytállás hiányzik. Jóska szülei, ha erő­sek lettek volna, szembehelyez­kedhettek volna a sorssal. Tibi apja viszont kihívta a sorsrt, amely ez esetben az erkölcste­lenség, a felelőtlenség és az em­bertelenség mezében jelentke­zett a mostohaapánál. A két fiú most súlyos sza­badságvesztéssel lakói bűneiért. Mégis sokszor arra gondolok, hogy — legalábbis erkölcsileg — nemcsak ők a vádlottak, ha­nem a szülők is. Amikor az ügyet lezárom, eszembe jut Makarenko, aki a Szülők könyvében a következő­ket írta: „Gyárában, üzemében bezzeg mindenki szégyellné, ha jó áru helyett selejtet termelne. Mennyivel szégyenletesebb en­nél, ha tökéletlen vagy kárté­kony ef.'-hereket adunk a társa­dalomnak.” (Vége.) A szocialista országok együtt­működésének alapelveiről szóló tananyag fegyvert adott a hall­gatók kezébe a téves, sőt, ellen­séges, nacionalista nézetek kü­lönféle megnyilvánulásaival folytatott harcban. Hasonlóan sok szó esett a pártonkívüliek funkcióba állításáról, a szakmai hozzártés és a megbízhatóság kölcsönös kapcsolatáról, értéke­léséről, a származás szerinti megkülönböztetés eltörléséről, a tszcs-k és szakszövetkezetek szocialista jellegéről, jövőjéről, az egységes paraszti osztály ki­alakulásának lehetőségeiről és a nemzeti egység megteremté­séről. Czámokkal nem mérhető, ^ csak a megnövekedett ér­deklődésből következtethető a pártoktatási év hatása népünk tudatának, világnézetének for­málásában, az eszmei offenzí­­vában. Az eredmények arra ösztönöznek, hogy a jó ta­pasztalatok elemzésével első­sorban további minőségi javu­lásra, jobb módszerek alkalma­zására törekedjünk. A propa­gandistákkal szemben is új igé­nyeket támasztanak a követ­kező év magasabb rendű fel­adatai. Állandó, rendszeres to­vábbképzésükkel elkerülhető a néhol megmutatkozó gondolati bátortalanság, vulgarizáló egy­szerűsítés. az anyag mechani­kus továbbadása, az alapvető fogalmak tisztázásának megke­rülése. M agy figyelmet fordítottak a pártbizottságok az ok­tatási év folyamán a propagan­disták felkészítésére, ellenőrzé­sére és segítésére. A legjobba­kat a járási bizottságok juta­lomban részesítették, a kecs­keméti Barabás Jánost és a bajai Szőllősi Gergelvnét a megyei pártbizottság küldte iu­­talomüdülésre. Ez is azt bizo­nyítja, hogy a következő évek sikere a pártoktatásban legfő­képpen a propagandistákon múlik. ' A marxizmus—leninizmus tu­dománya iránt megnyilvánuló érdeklődés azt bizonyítja, hogy egy egész nép járja a szocia­lista tudat kialakulásának is­koláját. Csaknem két évtized után a termés beérésének idő­szakába, értünk. MESTER LASZT/j Mikróbusz:érat Kecskeméten Akik tegnap délelőtt 10 óra tájban a városi tanácsháza előtt jártak Kecskeméten, egy há­rom kocsiból álló, szokatlan formájú szerelvényt láthattak, amolyan kisvonat-félét. Igen, nem tévednek kedves olvasóink. Kecskemétre is meg­érkezett az eddig csak filmen, esetleg más, nagyobb városok­ban látott, úgynevezett mikro­­szerelvény. A Budapesti MÄV­­AUT főműhelyében gyártott iárműből ez a kilencedik az országban, s hogy városunk kapta meg, abban nagy része van a tanács vezetőinek, s nem utolsósorban a 9. számú AKÖV- nek. A kis gumikerekeken gu­ruló vonat 500 ezer forintba került, s ma délután kezdi meg sétaútját a város belterü­letein. Előreláthatólag félórán­ként közlekedik majd. Egy ko­csikázás 2 forintba kerül, az állomása pedig a Szabadság téren, a benzinkút közelében lesz. Ezen a kis szerelvényen fogják bemutatni a hozzánk ér­kező külföldi vendégeknek r várost, de Kecskemét lakói h igen nagy érdeklődést tanúsít.­­nak iránta, mint ahogy erről • tegnapi próbaúton is meggy ződhettünk. — gál —

Next

/
Thumbnails
Contents