Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

1363. június 7, péntek 5. olds) SZÓBELIN Az arcokon ünne­pélyes komolyság honol. A nagy pil­lanat, amire négy éven át vártak, ké­szülődték, Íme most elérkezett. Érettsé­giznek a Kecskemé­ti Katona József Gimnázium IV/A. osztályának növen­dékei. A mai prog­ram: magyar nyelv és irodalom. A té­telhúzás izgalmai már elcsitultak, most az elnök nyu­godt arcát fürké­szik: — vajon mi­lyen „sarokbaszorí­­tó” kérdések rejtőz­hetnek barátságos tekintete mögött? Aggodalomra per­sze nincs semmi ok. Kiderül, ez a szé­pen, értelmesen megfogalmazott fe­leletekből és abból a bátorítóan közvet­len kapcsolatból, amely már az első percekben kialakul a vizsgáztató bizott­ság tagjai és az érettségiző fiatalok között. Még Köves­vári Zsolt is — aki­nek pedig tudvalé­vőén nem a magyar a legerősebb oldala — érzi — nincs miért izgulni«, az anyagot átvette. Há­lás tételt húzott Kecskemét nagy szülöttének. Katona Józsefinek életéről,# a Bánk bánról kell felelnie. Nincs is semmi fennakadás, mégis alig tud el­nyomni egy meg­könnyebbült mo­solyt, amikor befe­jezi ..; Sovány, szemüve­ges fiatalember kö­vetkezik. Megfon­toltan, okosan elem­zi Móricz Zsigmond munkásságát, lát­szik, ismeri, szereti az irodalmat. Mán­­dy Gábor könyvtá­rosnak készül, s fe­lelete után ítélve erre a pályára al­kalmas is. Szom­szédját, Miháczi Imrét inkább a bio­lógia érdekli —< — földrajz—bioló­giai szakos tanár szeretne lenni — éppen ezért becsüle­tére válik, hogy a magyart sem hanya­golta el. Igaz, Jó­zsef Attila költésze­te neki való vizsga­­téma. Verseiben a materializmus új, költői megfogalma­zását szereti. Megnyugodva, elé­gedetten távoznak a diákok, de elége­dettek a tanárok és a bizottság tagjai is. Az eredmények jók, s ahogy Elekes Mi­hály igazgató mond­ta, nem úgynevezett „véletlen szerencsé­nek” köszönhetők. Szorgalmasan ké­szültek az érettségi­re és sokat segítet­tek ebben a taná­rok is. Nem volt könnyű munka, mert az osztály zö­me faluról került a gimnáziumba. Itt van a legtöbb be­járó és diákottho­nos. De érdekli őket a tanulás, tanáraik pedig mindent meg­tettek, hogy át tud­ják hidalni a ne­hézségeket. Az ered­mény? Az év végi vizsgán senki nem bukott meg és az érettségin nemhogy rontanának, hanem akad, aki a jegyén még javít is. To­vábbtanulásra az osztálynak mintegy a fele jelentkezett. Főleg a biológiával, mezőgazdasági tu­dományokkal kap­csolatos főiskolákra, egyetemekre. Biztató jel a jö­vőre nézve, hogy leendő természettu­dományi és mező­­gazdasági szakem­bereinkben a vá­lasztott hivatás sze­rété te az irodalom iránti érdeklődéssel párosul. A munká­ra, a gyakorlati életre felkészítő tantárgyak beható ismerete pedig jó­zan értékelésre, tiszta, logikus gon­dolkodásra tanította őket V. Zs. Gél Sándor: Kertészkedő (olaj). üzemtől néhány száz méternyi­re beszáll a kocsiba. Egy biszt­róban még bekapnak valamit Aztán irány: a Kakukkhegy. Már többször voltak itt Rájöt­tek, hogy ezen a helyen lehet a legnyugodtabban „termelési értekezletet” tartani. Olyan hely ez, ahol a madár sem jár, sőt még huligán sem. Izgatott a gondolat, vajon Boros felesége elhitte-e a gyakran ismétlődő termelési értekezleteket A kér­désre sosem kaptam választ- Mint büntetőbírónak nem tar­tozik hatáskörömbe annak ku­tatása, hogy egy vállalati cso­portvezető milyen ürüggyel ma­rad el hazulról, és mit hazudik a feleségének. Ilyesmit csak egy bontóperes bírónak van jogá­ban yizsgálni. És Zsuzsa milyen lány?Va­jon érdemes volt-e Bo­rosnak annyi áldozatot hozni érte, s tetejében a családját is elhanyagolni? Az első választ erre a tanúként idézett lány anyjától kaptam meg A lány helyett ugyanis az idézésre az anya jelent meg, s a következő meglepő dolgot közölte a bíró­sággal: — Zsuzsa átvette ttgyan az idézést, de aztán legújabb vőle­gényével Ny. környékére V. köz­ségbe szökött. Most a fiú fivé­rénél laknak, tudomásom szerint bejelentetlenül. Közben a laká­somat is kifosztotta. Miután közlöm az anyával, hogy a dolognak ez a része már nem tartozik ránk, folyton csak az jár az eszemben, vajon ér­demes volt-e Borosnak? A tár­gyalás későbbi része egyébként a Zsuzsáról alkotott első képet még hitelesebbé tette. Próbálom Boros magatartását elemezni. Kétségtelen, hogy Boros valami újat, rendkívülit várt Zsuzsától, olyasmit amit a feleségétől nem kapott meg. Vagy talán csak hízelgett a hiúságának, hegy ér­te, a negyven éves férfiért egy tizennyolc éves lány „halálos szerelemmel” rajong? Hogy mi­lyen volt ez a halálos szerelem, arra is bőséges választ kaptam a tárgyalás későbbi folyamán. A Kakukkhegyen egy útke­reszteződésnél leállították a ko­csit, s kissé távolabb egy tisztá­son leheveredtek. Az idilli bol­dogság percei voltak ezek. A madárcsicsergésbe azonban hir­telen motorzaj vegyült. Boros meghallotta, valaki túráztatja a motorját. Ez csak az ő motorja Ki a hibás? Az utóbbi időben örvendete­sen megnőtt az amatőr fotósok tábora. Üzemeink, hivatalaink és művelődési otthonaink nagy részében — ha sok helyen még hiányosan felszerelve és helyi­séggondokkal küzdve —, mégis működnek fotókörök. Munká­juk, csakúgy mint a többi mű­vészeti csoportoké, nem öncélú szórakozás, hanem sajátos for­mában, de a tömegek művelő­désének céljait szolgálja. Leg­alább is azt kellene... Mert a valóság elég elszomo­rító képet mutat. Ügy tűnik, mintha „sötétkamrájuk” mélyé­ről nem szívesen lépnének nyil­vánosság elé az amatőr fotósok. Vagy nem is hivják őket? Most lett volna alkalom. A kulturális szemle mellékágaként meghirde­tett pályázati verseny, beneve­zésre szólította fel a fotósokat is. Ezek után azt hihetné bárki, hogy tömegével özönlöttek a jobbnál jobb fotopályázatok. Nem így történt. Az izsáki fotókör kivételével az egész me­gyéből egyetlen pályázat nem érkezett. Az izsákdak képei kö­zül is egy-kettő üti meg az ama­tőr fotósoktól ma már megkö­vetelhető színvonalat. Nemcsak a kidolgozásuk gyenge, hanem semmitmondó a témaválasztá­suk is. A fotókörök működési sza­bályzata előírja a követendő cé­lokat: „tagjait a művészi fény­képezés gyakorlásával a szocia­lista művelődéspolitika elveinek megfelelő esztétikai és világ­­szemléletre nevelje, műértő, műélvező emberekké formálja.” De kimondja azt is, hogy tevé­kenységük hatókörét ki kell ter­jeszteni az üzem, a város, a társadalom többi tagjaira is. Épp>en ezért nem lehet közöm­bös, hogyan dolgoznak fotókö­reink és főleg keresik-e az al­kalmat, hogy hírt adjanak ma­gukról. Az alkalom most itt lett vol­na. Ki a hibás, hogy nem éltek vele? Nemcsak a fotókörök tag­jai. Sok helyen panaszkodtak, hogy rossz volt a szervezés, a KlSZ-bizottságok későn küldték ki a pályázati felhívásokat. A pályázaton való részvételi kedv felébresztésére, fokozására, nem utolsósorban p>edig a bekülden­dő anyag minőségi osztályozá­sára pedig több gondot fordít­hattak volna a művelődésügyi szervek és a fototanács. Eredményes esztendő Az 1962 —63-as pártoktatási év mérlege Az elmúlt oktatási év alap­vető íeladata volt az MSZMP VIII. kongresszusa anyagának megismertetése a pártmunká­sokkal, vezetőkkel, párttagok­kal és a széles tömegekkel. A különféle oktatási formákban csaknem 100 ezer ember ismer­te meg a kongresszus anyagát, célkitűzéseit és a szocializmus építése következő szakaszának legfontosabb feladatait. Elmond­hatjuk, hogy a pártoktatás közelebb ke­rült az élethez, segítette a párt gyakorlati munkáját, a polgári, kispolgári nézetek elleni harcot. Hozzájárult korunk alapvető kérdéseinek megértéséhez, és mozgósította a dolgozókat a szocializmus építésére. A szervezett pártoktatásban, tanfolyamokon, pártiskolákon, elméleti konferenciákon, tovább­képzéseken és előadássorozato­kon összesen 77 ezren vettek részt, további több mint tízez­ren a termelőszövetkezeti aka­démiákon, munkásakadémiákon, szakmunkásképző tanfolyamo­kon és egyéb előadásokon is­merkedtek meg a VIII. kong­resszus anyagával megyénkben. Igen nagy fejlődés volt ta­pasztalható különösen a párt­oktatás szervezett formáiban. Az idén 16 ezerrel többen vettek részt a szervezett pártoktatásban, mint az elő­ző évben A járási pártbizottságok decem­berben megvizsgálták, milyen az oktatásban a párttagok szám­aránya. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az ok nélkül távol­maradt párttagok száma csupán négy-öt százaléka a párttagság teljes létszámának. Ez azonban csak a megyei át­lagot tükröző arány. Egyes he­lyeken, különösen a termelőszö­vetkezetekben és állami gazda­ságokban kedvezőtlenebb a helyzet. A KISZ- és szakszervezieti ok­tatást, szakmunkásképzést és munkásakadémiákat is beleért­ve a megye munkásságának 20—22 százalékát érintette az elmúlt oktatási évben a pártoktatás. Nagyjából ugyanennyi a szak­mai továbbképzésben és állami oktatásban részvevő munkások száma is. Így a munkásságnak több mint a fele kimaradt a propagandamunka hatóköréből, lehetett Atvillan az agyán: el akarják lopni a kocsit Odaro­han. Zsuzsa csak lassan, vonta­tottan követi. Egy fiatalembert lát a kocsiban- Az Boros láttára kiugrik a kocsiból és a nála levő bajonettet teljes erővel a hasába döfi. Boros feljajdul. Zsuzsa még mindig nem ért oda. Boros hatalmas lelkierővél ki­rántja a hasából a bajonettet, eldobja, majd néhány lépést tesz előre. A fiatalember menekül és ekkor — a gépkocsi mögül egy másik gengszter ugrik elé­je, s pisztolyát rászegezve ki­áltja: — Ha megmozdul, lövök! D oros, miközben a vérző ° sebet a hasán összefogja, életéért könyörög. A fiú nem ismer irgalmat, a ravaszra teszi a kezét, amikor — lépések hal­latszanak. A pisztoly csütörtö­köt mond, Tibinek nincs ideje még egyszer elsütni, mert két férfi közeledik. Tibi is elmene­kül. Közben Zsuzsa is odaér és Borost támogatva indulnak az úton lefelé. Boros minden ere­jét összeszedve is alig vánszo­rog. A tárgyalás adatai szerint Zsuzsa a szörnyű eset alkalmá­val nem mutatott különösebb kétségbeesést. Az a határozott meggyőződés alakult ki ben­nem, hogy Zsuzsát ekkor már a bonyodalmak izgatták és nem az állítólag imádott férfi súlyos sebe. Erre gondolt először-A két férfi is, akik a tett színhelyére értek, ilyen értelem­ben vallott: — Furcsállottuk, hogy a hölgy nem mutatott semmi különös izgalmat, s nem is láttuk na­gyon kétségbeesettnek. őszintén megmondom, én is furcsállottam a bírói székből és azóta is furcsállom és sokat gondolkozom ennek a viselke­désnek lélektani indokain. Igaz, Zsuzsa a tett színhelyén meg­állított egy véletlenül arra tartó, kirándulókat vivő taxit és a kórházig elkísérte Borost. A kórházba azonban már nem ment be, s még különösebbnek tartom, hogy többé nem érdek­lődött a hosszú időn keresztül élet-halál között lebegő „imá­dott” férfi sorsa iránt. Sokat foglalkoztatott a gondolat mennyire voltak őszinték Zsu­zsa érzései, amikor a férfit sú­lyos állapotában magára hagyta s többé feléje sem nézett? (FolytatjukJ különösen az állami gazdaságok munkásai. A parasztság mint­egy 30 százalékát érintette a pártszervezetek propaganda­­munkája. A gyenge termelőszö­vetkezetekben ez az arány ked­vezőtlenebb, egyes helyeken azonban jobb. Nem kielégítő még az értelmiségnek a maga­sabb oktatási formákban való részvétele sem. Az oktatási formák közül na­gyon jól beváltak a falusi téli tanfolyamok. Mintegy 10 ezer ember vett részt ezekén. Igen jói sikerültek és a jö­vő évi célkitűzéseket jól szolgálták a kéthetes falusi téli pártiskolák. Ezeket 14 községben szervezték meg és a járási pártbizottsáeok, valamint a hallgatók egyöntetű véleménye szerint igen hasz­nosnak bizonyultak. Sikeresen fejeződtek be a le­velező pártiskolák Baián, Kecs­keméten és Kiskunhalason, ösz­­szesen 125 hallgató szerzett a három városban a háromhóna­pos pártiskolának megfelelő képzettséget. Egyre kedveltebbek a gazda­ságpolitikai tanfolvamok, vala­mint az Időszerű kérdések tan­folyamai. A káderképzést is szolgáló marxizmus—leninizmus tanfolyamok színvonalát azon­ban javítani kell. A legvonzóbb pártoktatási' forma a marxista—leninista esti egyetem volt ebben az évben is. Színvonalas képzést biztosított pártmunkások, gazdasági és tö­megszervezeti vezetők, pedagó­gusok, orvosok és egyéb értel­miségi foglalkozásúak számárai Népszerűségét bizonyítja, hogy a jelentkezés mind a megye­­székhelyen levő, mind já­rási székhelyeken a most szervezés alatt álló osztá­lyokba két-háromszorosát te­szi ki a felvehető létszá­moknak. Csaknem ugyanez a helyzet á most induló szakosító tanfolya­mok esetében is. A KISZ-oktatás elismerésre méltó számszerű eredményeket ért el az elmúlt oktatási évad­ban. Színvonala és a módszere azonban kevésbé felelt meg a követelményeknek. A szakszervezeti politikai ok­tatás ebben az évadban Indult. A tapasztalatok azt bizonyítják) hogy életképes, és nagy felada­tok várnak rá a széles tömegek nevelésében. A pedagógusok ál­lami ideológiai továbbképzése azonban visszaesett, a jövőben igényesebben és tartalmasabban kell megszervezni. Hasonlóan sok a javítanivaló a VIII. kongresszus anyagának feldolgozására szervezett elmé­leti konferenciák munkájában is. A részvevők egy részének felkészülése hiányos volt, s amellett néhány gazdasági ve­zető egyéb elfoglaltságára hi­vatkozva távol maradt ezektől a konferenciáktól. A pártoktatás különféle for­máinak többsége az 1962—63-as oktatási évben bevált, nagy ér­deklődést keltett és hasznosnak bizonyult. Nagy szerepük van abban, hogy nőtt az érdeklődés a köz­ügyek iránt, fokozódott az aktivitás a társadalmi és gazdasági élet minden te­rületén. A mezőgazdasági és az ipari1 termelés napi kérdései fontos helyet kaptak a tananyagban) valamint a helyi politikai és gazdasági feladatok is. Ezzel közvetlenül is sikerült elősegí­teni a termelés legfontosabb' feladatainak megértését és a termelés fellendítését. jj

Next

/
Thumbnails
Contents