Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek MAGYAR- SZOCIALISTA M UH K.AS PA RT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara 60 fillér 1963. JÚNIUS 7, PÉNTEK Nemes Dezső látogatása megyénkben »1 Sűrített” zöld lucerna jobb takarmányértékesítés Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára csütörtö­kön délelőtt Kecskemétre érke­zett. A megyei pártbizottságon dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke fogadta. Nemes elvtárs a dél­előtt folyamán a megye párt, állami, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői részére rész­letes tájékoztatást adott a nem­zetközi helyzet különböző prob­lémáiról és válaszolt a feltett kérdésekre. A tájékoztató után dr. Mol­nár Frigyes és dr. Varga Jenő tár-Csütörtökön délelőtt Kecske­méten — Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazga­tójának elnökletével — összeült a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága, hogy meg­vitassa a jövő évi termelési és felvásárlási terveket, valamint a szövetkezeti és a háztáji gaz­daságok állatállományának vár­ható alakulását. Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályveze­tője megállapította, hogy a já­rási tanácsok javaslatai össz­hangban vannak a megyei elő­irányzattal, ami egyik feltétele a jövő évi tervezés demokratiz­musának. Ezután rátért az elő­irányzatok részletezésére. El­mondotta, hogy a kenyérgabo­na vetésterülete a jövő évben sem csökkenthető, ellenben a nagy hozamú fajták térhódítá­sával növelhető lesz az átlag­termés. A kenyérgabona össz­területe 170 ezer hold lesz, az összes szántóterületnek 26,3 szá­zaléka. Búzát 98 ezer holdon termesztenek a szövetkezeti gazdaságok, s ennek több mint á fele lesz intenzív, amelynek a tervezett hozama holdanként 14 mázsa. A jövő évben számí­tani lehet a takarmány termő területek növelésére, kukoricát 213 ezer, szálastakarmányt 80 ezer holdon termesztenek a közös gazdaságok. Az előirány­zat szerint itt is a holdankénti átlagtermés fokozására kell tö­rekedni. Szőlőt és gyümölcsöst az ötéves tervben meghatározott ütem szerint telepítenek a szö­vetkezetek, ennek megfelelően jövőre több mint 14 ezer hold­dal gyarapodik az új ültetvé­nyek területe. Szükséges vi­szont a fűszerpaprika termesz­tésének nagy ütemű fokozása, s az ezt akadályozó felvásárlási és termeléstechnikai problémák megoldása. Az osztályvezető ál­talános elvként hangsúlyozta, hogy a közös gazdaságok a jövő évi tervük elkészítésénél nagy­mértékben vegyék figyelembe a szakosítás előnyeit, követelmé­nyeit. Az állatállomány fejlesztésére vonatkozó tervek mérsékeltek, azok a takarmánytermesztési előirányzathoz kapcsolódnak. Itt is szükséges a szakosítást előirányozni, például a kiskun­félegyházi és a kecskeméti já­rásban főként a kocatartás ke­saságában otthonában megláto­gatta Imre Gábort, a munkás­­mozgalom régi harcosát és kép­zőművészt. A meleghangú be­szélgetés során szó esett a sok évtizedes harcokról, majd a vendéglátó műtermében bemu­tatta szobor- és festményműveit. Nemes Dezső és kísérete a délután folyamán látogatást tett a tiszakécskei Új Élet Ter­melőszövetkezet zöldségesében és a Helvéciái Állami Gazda­ság kacsatelepén. Később a sző­lészeti kutatóintézet lakiteleki üzemegységébe érkeztek, majd megtekintették a környékbeli új szőlő- és gyümölcsültetvényeket. rül előtérbe. A kocalétszám 3000-rel, a tehénállomány ugyancsak ennyivel növekszik. Ezzel szemben a juhállomány 20 ezerrel gyarapodik. A jövő évi beruházási elő­irányzat 80 millió forint, a fel­mérések alapján jelentkező igé­nyeknek csupán a fele. Hogy ezt megfelelően használják fel a szövetkezetek, ahhoz elsősor­ban a meglevő telepek korsze­rűsítését kell elvégezni. Űj lé­tesítményként jövőre úgyszól­ván csak tehénistállókat építe­nek, mintegy 30 millió forint értékben, de azokat kompletten felszerelve adják át a gazdasá­goknak. Hat és fél millió forint értékben palántanevelőket léte­sítenek, s számos csőkutat fúr­nak, amelyek mintegy ezer hold öntözését teszik lehetővé. Ezután Bíró Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályá­nak munkatársa ismertette a felvásárlás idei lehetőségeit és a jövő évi terveit. Elmondotta, hogy kenyérgabonából a tava­lyihoz képest az idén mintegy 800 vagonnal több termés vár­ható. Mód van tehát az idei terv teljesítésére. A szőlők igen szép számmal hoztak fürtöt az idén, s jelenleg a várható át­lagtermés meghaladja a 20 má­zsát. Ez év őszén több mint 700 ezer hektó must és bor átvéte­lére lehet számítani. Hízott ser­tésből az idén 114 ezer, vágó-A Földművelésügyi Miniszté­rium és a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági osztálya rendezésében csütörtökön zöld­­takarmány-pépesítési bemutató volt a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben. A ta­nácskozáson megjelent Galgóczi Lajos, a minisztérium állatte­nyésztési osztályának munka­társa, dr. Mendler Lajos, az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa, Takács Béla, a me­gyei tanács főállattenyésztője, valamint a környékbeli terme­lőszövetkezetek elnökei és ag­­ronómusai. A tapasztalatok szerint a ser­tések a kaszált zöldtakarmány marhából 24 ezer darab vár­ható. A tbc-mentes tehénállo­mánytól származó tej után járó felár nagyban fokozza majd a tej felvásárlását is. Majd Magony Imre, a fel­­vásárlási osztály vezetője, a legutóbbi statisztikai felmérés alapján beszámolt az állatállo­mány helyzetéről és várható alakulásáról. — Megállapította, hogy a szarvasmarha- és sertés­­állomány nagyobb hányada je­lenleg is a háztáji gazdaságok­ban található, valamint azt, hogy az állományon belül a hízók javára csökkent a to­­vábbtenyésztés alapját képező nőivarú állatok száma. Java­solta a szarvasmarha-tartás ösztönzőbbé tételét, amely új­ból helyreállítaná a megfelelő arányt. A bizottság tagjai mindhá­rom előterjesztést számos ja­vaslattal egészítették ki. Elismerésre méltó szorgalom­ról tanúskodtak az elmúlt két évben az érsekcsanádi úttörők. A hulladékgyűjtési verseny so­rán 243 mázsa vasat, 40 mázsa papírt és 20 mázsa rongyot ad­tak át a MÉH-nek. Kivették a részüket a község parkosításá­ból, utcáinak, tereinek rendezé­séből is. A jutalom nem maradt 10—30 százalékát elpazarolják. A pépesítő géppel összezúzott lucernát vagy bármely zöld nö­vényt viszont — a napraforgót is — teljes egészében értékesí­tik, mert a sejtfalak közé „be­zárt” tápanyagok ezáltal feltá­rulnak, s emészthetővé válnak. A kísérletek szerint azok a te­­nyészkocák, amelyek pépesített takarmányt kaptak, 8—11 szá­zalékkal több súlyt vettek fel, mint amelyek szálaslucernát fogyasztottak, s ugyanakkor a takarmányértékesítésük is 3 százalékkal javult. A hízóknál a lucemapép etetésével egy hizlalási idény alatt 50 kilo­gramm abrakmegtakarítást ér­tek el. A tehenészetben is jól bevált, különösen a rostosabb növények, így a napraforgó­­csalamádé felhasználása; gépi zúzás után ugyanis az állatok teljes egészében értékesítik a rostosabb részeket is. A mélykúti Alkotmány Tsz-ben, ahol a szarvasmarhák pépesített takar­mányt kapnak, egy liter tej előállítása 1,45 forintba kerül. Békenagygyülés Tiszakécskén Csütörtökön délután Tisza­­kécskére látogatott Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára. Útjára elkísérte Szabó Lajos, az MSZMP me­gyei bizottságának agit.-prop. osztályvezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára. A vendégek a tanács- és a tsz-vezetők kíséretében megte­kintették a Béke Tsz állatállo­mányát és a Szabadság Tsz ön­tözéses kertészetét. Este az új kultúrotthonban mintegy hatszáz résztvevő előtt Harmati Sándor elvtárs ismer­tette a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a békemozgalom jelentőségét. el, mert nemrégiben két tábori sátrat kaptak a Pest, Bács-Kis­kun, Nógrád megyei MÉH Vál­lalattól és az Érsekcsanádi Köz­ségi Tanácstól. Alig várják, hogy befejeződjön a tanítás és „szedik a sátorfájukat”, hogy meglátogassák a soproni tája­kat. Ajándék Gondban volt a mély­kúti általános iskola po­litechnikai szakkörének vezetője. A tanulók nagy érdeklődéssel, a gépek, motorok iránti vonzódás­tól áthatva látogatták a szakköri foglalkozásokat, sajnos azonban szemlél­tető anyaggal, felszerelés­sel olyan szűkösen ren­delkeztek, hogy csaknem megoldhatatlanná vált a gyakorlati oktatás. Már­pedig éppen a politechni­ka az a tárgy, amelyben pusztán az elméletre ala­pozni— oktalan és hiába­való erőfeszítés lenne. Egyszer aztán a peda­gógus gondolt merészet és nagyot. Kapcsolatot ke­resett a megyei AGRO­­KER Vállalattal, kérve őket, hogy ha bármilyen használaton kívüli alkat­rész, géptartozék akad a „házuk táján”, bocsássák azokat a gépekért lelke­sedő fiatalok rendelkezé­sére. Faludi Sándor, a válla­lat vezetője — kissé ta­lán a saját gyerekkorára is visszagondolva — vál­totta valóra az általános iskolások álmát. Dicsére­tes gyorsasággal intézke­dett. Nemcsak a vállalat területén, de a megye né­hány gépállomásán is „nyomozást” indított az elfekvő, a termelésben már nem hasznosítható, de az oktatás céljaira jól megfelelő alkatrészek után. A múlt hét szombatján érkezett hozzá a mélykú­tiak kérése, s szerdán reg­gel, a tanítás megkezdé­sének időpontjában már megállt az iskola előtt az AGROKER teherautója. Mintegy három és fél má­zsát nyomott a vállalat ajándéka, s a gyerekek csillogó szemmel nézték a birtokukba kerülő fő­tengelyeket, hengerfeje­ket, szelepeket, fogaske­rekeket, áramfejlesztő di­namókat, akkumulátoro­kat. A vállalat ezzel a gesz­tusával mintegy védnök­séget vállalt a szakkör fe­lett. A jövőben is min­dent elkövetnek, hogy — a társvállalatok segítsé­get is igénybe véve — al­katrészeket juttassanak az iskola számára. A közel­jövőben felkeresik az is­kola igazgatóját, s vele megbeszélik, hogy az ok­tatás tematikájának meg­felelően mikor milyen anyagra van szükségük. Sőt a vállalat igazgatója felvetette annak a lehe­tőségét is — amit a szak­kör ifjú tagjai bizonyára kitörő örömmel fogadnak majd —, hogy az AGRO­KER szakemberei időn­ként a gyerekek értelmi fokának megfelelő szin­ten előadott — agronó­miái, vagy műszaki tár­gyú — oktatást is nyúj­tanának részükre. A mélykúti iskolások így hát többet kapnak, mint amire számítottak. S mindehhez egy meg­értő, jóindulatú, a fiata­lok apró, de nem lényeg­telen problémáit a ma­gáévá tevő vezető szak­ember szervezőkészsége, szíve segítette hozzá őket. JÓBA TIBOR Szakosítás - Több mint tizennégyezer hold új ültetvény - Ésszerűbb beruházás ■— A jövő évi tervek a mezőgazdasági állandó bizottság előtt — Sátorverés Érsekcsanádon

Next

/
Thumbnails
Contents