Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

■/ Világ proletárjai, egyesüljetek! MAG/Aíl SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 4rn 60 fillér1 1963. JÜNIÜS 6, CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a borszőlő-, must-, és borértékesítési szerződések kötése Új, kedvezőbb felvásárlási árak Az elmúlt héten jelent meg az élelmezésügyi miniszternek a borszőlő, must és bor felvá­sárlási árával, továbbá az 1963 —64. évi értékesítési szerződé­sek feltételeivel foglalkozó ren­deleté, illetve utasítása. Az Alföldi Állami Pincegazda­ság igazgatójától, Benei Sándor­tól érdeklődtünk, hogy a rendelet milyen új szempontokat tartal­maz az elmúlt évben érvény­ben volt hasonló jellegű jogsza­bállyal szemben. — Ami közös gazdaságainkat, mezőgazdasági nagyüzemeinket illeti — mondotta —, rájuk néz­ve az előző évben érvényes szempontok irányadók, mind a szerződéses felár mértékét, mind pedig annak kiszámítását ille­tően. Lényeges eltérés van viszont a háztáji és az egyéni termelők szerződéses felár-feltételeinek a meghatározása tekintetében. — Míg ugyanis tavaly a felármér­tékét az döntötte el, hogy a ter­melő az adott terület termésé­nek hány százalékára kötött szerződést, most a felár mértéke — a terü­let nagyságától függetlenül — a mennyiséghez van köt­ve. Ha a szerződött mennyiség a 3 hektolitert nem éri el, úgy tíz, 3 és 5 hektoliter között 15, az öt hektoliteren felüli mennyi­ség átadása esetén pedig 20 szá­zalék felárat kapnak a háztáji és egyéni termelők. Fontos változást jelent az a körülmény is, hogy a termelőt nem éri hátrány akkor sem, ha például kétszer fejtett bor he­lyett mustot ad át a felvásárló pincészetnek. Az átadandó mennyiség ebben az esetben sem emelkedik. Ha bor vagy must helyett borszőlőben törté­nik a teljesítés, egy hektoliter fejében — az előző évi 156 kilo­grammal szemben — mindössze 135 kilogramm szőlőt kell át­adnia. A felvásárlási árakról szólva, hangsúlyoznunk kell, hogy azok­nak a rendeletben foglalt mér­téke, főként a megyénkre vo­natkozó árcsoportban, igen ked­vező. Ez a tény boraink minő­ségének az elismerését, mél­tánylását is jelenti. Különösképpen előnyös a változás az elmúlt évhez viszonyítva a borszőlőt il­letően, hiszen a megyei borszőlők át­lagos minőségének megfelelő kategóriában a kilogrammon­kénti felvásárlási ár általában 65 fillérrel emelkedett. A 17,1— 18 cukorfokos borszőlőért pél­dául az eddigi 3,30 forint he­lyett 3,95, a 18,1—19 cukorfoko­sért pedig 3,50 forint helyett 4,15 forintot kap a termelő ki­logrammonként. Az új árrendelet egyébként a minőségi felárat megszüntette, és felárat kizárólag a fajtatisz­taságra nézve szab meg. Pincészeteink már megkezd­ték a szerződéskötéseket, ame­lyeknek a végső határideje de­cember 31. A pincegazdaság képviselői ellátogatnak a közös gazdaságokba is, hogy a szerződéskötést illetően felvilágosítást nyújtsanak, és ismertessék a rendelet főbb pontjait. Már most megállapítható — fejezte be nyilatkozatát az Al­földi Állami Pincegazdaság igazgatója —, hogy a felvásár­lási árak új megállapítása me­­gyeszerte a termelők megelége­dését váltotta ki. Bízvást el­mondhatjuk, hogy az alföldi szőlő-, illetve bortermelés en­nek révén is megkapta azt az elismerést, amelyet a gondos kezelés folytán elért minősége alapján joggal megérdemel. J. T. Békeaktivisták kitüntetése A Hazafias Népfront járási, városi bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa járási, városi titkársága, szerdán dél­előtt Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bizottsága szék házának nagytermében baráti beszélgetésre hívta a békemoz­galomban eredményes munkát kifejtett békeaktivistákat. A találkozón megjelent Iván Istvánná, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Pankovits Józsefné, a nőtanács megyei titkára. Az egybegyűlteket Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei titkára köszöntöt­te, majd méltatta a Béke-világ­tanács moszkvai kongresszusa óta eltelt eredményeket, utalt arra, hogy a Béke-világtanács malmöi határozata alapján ez év tavaszán a békeakciók soro­zata indult meg a világ minden országában. Ezután a magyar békemozgalom eddigi sikerei­ről és a VI. békekongresszusra való készülődésről tájékoztatta a meghívottakat. Utána Tóth László, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának elnöke 19 arany, 18 ezüst békeemlék jel vényt, az Országos Béketanács kitüntetését, vala­mint hét nőkongresszusi jel­vényt nyújtott át. Iván Istvánná a megyei párt­bizottság és a megyei képvi­selőcsoport nevében köszöntötte a kitüntetett békeaktivistákat és sok sikert kívánt további munkájukhoz. A kitüntetettek nevében dr. Havasi László, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. titkára mondott köszönetét. Az idén negyvenhat, jövőre hatvanhat termelőszövetkezetet villamosítanak A termelőszövetkezeti gazda­ságok jövő évi villamosítási tervét vitatták meg tegnap Kecskeméten, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán. A megbeszélésen részt vett Tompa Béla, a megyei tanács vb elnök­­helyettese, Pálfi Pál, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa; jelen voltak a megyei tanács vb ter­melőszövetkezeti beruházási iro­dájának és KÖFA-csoportjának, a Dél-magyarországi Áramszol-Mesterségek címere A 618-as, kiskunhalasi iparitanuló-iskola hallgatói­nak vizsgamunkáiból a kö­zelmúltban pályaválasztási tanácsadás jelleggel kiállí­tás nyílt a kiskunhalasi út­törőházban. A kiállítást — melyen tucatnyi szakma ügyes kezű mesterjelöltjei mutatkoztak be munkájuk­kal — a helyi általános is­kolák végzős növendékei csoportosan látogatták. gáltató Vállalat bajai és nagy­kőrösi üzletigazgatóságának, a Budapesti Szerelőipari és Ter­vező Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat, valamint a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjá­nak vezetői, munkatársai. A tanácskozás legfőbb célja az volt, hogy a felsorolt szer­vek és vállalatok kellően össze­hangolják munkájukat a szö­vetkezeti villamosítást illetően. Ennek során meghatározták a munka negyedévi ütemét, s úgy döntöttek, hogy a közös gazdaságokban az állattenyész­tő majorságokon kívül mindin­kább villamosítják az öntöző­telepeket is. Szó volt arról, hogy míg az idén 46, a jövő évben már 66 szövetkezetbe vezetik be az áramot. Laboratóriumi kísérletek a Duna szabályozására A feltöltődés lassítására és a Felső-Duna szabályozására ér­dekes modellkísérleteket végez­tek a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet vízépí­tési laboratóriumának szakem­berei. Elkészítették a 60 kilo­méteres Duna-szakasz kicsinyí­tett mását, s ezen a modellen tanulmányozták a víz és a hor­dalék mozgását. Árvizet is elő­állítottak. Az 1954. évi nagy árvizet utánozták és megvizs­gálták, milyen eredmények vár­hatók a tervezett szabályozási munkálatoktól. A vizsgálatok első részét most fejezték be a kutatók. Több mint 30 féle vál­tozat hatását figyelték meg a modellen és kiválasztották a legjobb megoldásokat. A Felső- Dunán nagyon sok mellékág keletkezett a hordaléklerakodás miatt, így a szabályozásnak az a célja, hogy a mellékágak le­zárásával egységes és bővizű főmedert alakítsanak ki. Ezzel előreláthatóan csaknem más­­félszeresére lehet duzzasztani a főág vízhozamát. így fokozódik az egy mederbe terelt folyóvíz sebessége és csökken a Felső- Duna-meder feltöltődése. (MTI) Piros nyakkendők Fegyelmezett oszlopok­ban hármasával állnak a fiúk, lányok az iskolaud­varon. Minden oszlop há­rom lépcsőzetes sor. Bal­­szélen a legnagyobbak, a nyolcadikosok, ök most búcsúznak az iskolától, a csapattól, az úttörőélet­től. Az oszlop közepéin a negyedikesek. Kisdobosok voltak eddig, úttörők lesz­nek ma. Jobbról állnak az apróságok. Bámészan, ki­csit meghatódva, kicsit kí­váncsian, még alig-alig értve, mi történik itt. A zászlóerdőt nézik, a fúvós­­zenekar csillogó trombi­táit, az ünneplő gyerekek­kel és szülőkkel megtelt udvart, őket most avat­ják kisdobossá, a másodi­kos kicsiket, s ezzel be­lépnek valami nagyobb, szélesebb és nem olyan közvetlenül érzékelhető közösségbe, mint az eddi­giek, ahol a család tag­jait, az óvoda- és osz­tálytársakat mind egy szád lig ismerték. Sok «ár, sok ezer kisdobost avat­nak a megyében- s szerte az országban rajtuk kívül. Egyforma fehér inget, kék: nyakkendőt viselnek, ösz­­szetartoznak ezután. A trombitajelre peregni kezdenek az események- Az asztalnál- az igazgató jobbján fiatal katona emelkedik szólásra, üd­vözli a leendő KISZ-ege­ket. Azután egy százados az úttörőket és a kisdobo­sokat köszönti. Nagy kék zászlót hoz­nak. Kisdobos-nyakken­dőkből varrták. Azoknak a nyakkendőiből, akik mo6t lépnek elő úttörők­ké. Darabjai sorra felke­rülnek a kicsi fehér gal­lérokra. Azután piros zászló lendül, sok-sok há­romszögletű nyakkendő lesz belőle... Senki nem vett új nyak­kendőt. Egymásnak adják őket, mint a katonák a csatában a zászlót: viseld büszkén, kisebb társam, és légy méltó e nyakken­dőhöz, ahogyan igyekez­tem én is méltó lenni hoz­zá, míg hordtam. A tekintetek fel-felka- I landoznak az égen vonuló j fehér felhőkre. A nagy el­határozások, a fogadal­mak ünnepélyes pillanata ez; az ifjúság a nagy ma­gasságokba vágyik. Száztízenöt kisdobost és száztizenhárom úttörőt avattak a Kecskeméti Zrí­nyi Ilona Általános Isko­lában. — rí —

Next

/
Thumbnails
Contents