Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
1963. június 39, vasárnap 5. olt!a! ’ A császártölt?si általános iskola nagy érdeklődéssel kísért kiállítást rendezett a községi művelődési otthonban. A kiállítás bemutatta a nevelők és a tanulók év közben végzett politechnikai munkáját, szemléltető eszközöket, kézimunka-darabokat és rajzokat. ANGEL! MÁTYÁS Az izsáki létia Elfogyott az osztály A közismert adoma szerint S a rátótiak, amikor létrát Vittek az erdőn át, széles csapást vágtak, mert történetesen keresztbe fordulva érkeztek vele az erdőszélre, s nem érték fel ésszel, hogy hosszában könynyebb lenne. Valahogy hasonlóképpen jártak az Izsákiak is. Amikor két évvel ezelőtt új otthonába költözött a községi könyvtár, mindenki örült és senki sem hitte volna, hogy éppen ez lesz a rugója a nevezetes história izsáki megismétlődésének. Ki gondolhatott ilyesmire? Hiszen létra se volt az egész házban... De hát mondja még valaki, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. Mert a baj az ő megjelenésével kezdődött. Ki akarta pucolni a kéményt, de nem tudóit, felmászni a padlásra. A feljáró a könyvtár szűk kis raktárhelyiségéből nyílik, de csak egy csapóajtó féle az a Cg. Horváth Tibor — Zórád Ernő: A CAPUAI FENEVAD íi. Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. eszendőben, egy éjszaka, Spartacus vezetésével fellázadnak a capuai gladiátorok. Kitörnek a városból, a közelben letáboroznak és még aznap harcba szállnak az utánuk küldött légionárius csapattal. menyezeten, se lépcső, se hágcsó nem vezet hozzá ma se. — Szerezzenek be sürgősen egy létrát — szólt a kéményseprő mérgesen és tovább állt. Amikor aztán meglett a létra, eljött megint. De a feljárón át akkor sem tudta megközelíteni a padlást, mert azt a fránya létrát sehogyan se lehetett befűzni az alkalmatlan szögben elhelyezett ajtókon a keskeny szobácskába. Pedig nem is keresztben akarták vinni, mint a rátótiak. AA it volt mit tenni? A kályhák füstöltek már nagyon a házban, ki kellett kotorni a kormot a kéményből mindenképpen. Kibontották hát kívülről a tetőt és a lécek között végre-valahára bejutott a fekete ember a padlásra. A létra azóta is ott hever az udvar sarkában, s várja, hogy mikor kapaszkodik rá valaki megint tetőt rontani. Van-e valami hasonlatosság a rátóti, meg az izsáki létra esete között? Van bizony, hiszen sok töprengést, meg munkát okozott mind a kettő. Azonfelül pedig Izsákon is egy picurka leleményességgel el lehetett volna intézni könnyebben a dolgot. Ha eszükbe jut, hogy ne a tetőt szedjék szét, hanem a létrát, aztán odabenn a végleges helyén állítsák össze újra. A kkor bizony ma se kel** lene félniök a kéményseprőtől, se attól, hogy híre szalad ennek a rátótias históriának. Ammondó vagyok, tartsuk is titokban. —r —ó A mezőgazdasági termelés növelésének számottevő tényezője a szakemberellátás. 1965-re vállalt 70 ezer holdas telepítési tervünk végrehajtásához, s az utána következő telepítésekhez, a korszerű termelési módszerek bevezetéséhez, s ezzel a terméshozamok világszínvonalra való emeléséhez a mainál sokkal több jól képzett szakemberre van szükség. Államunk nagy erőfeszítéseket tesz a növekvő szakemberszükséglet kielégítésére. A nappali tagozatú technikumok, felsőfokú intézmények, főiskolák és egyetemek nem győzik az igényeket. Ezért hozták létre a mezőgazdasági technikumok kihelyezett és levelező osztályait Célszerű iskolatípus Ezek az osztályok a mezőgazdasági középkáderképzés előtt nagy távlatokat nyitottak meg. Hiszen minden községben akadnak jó néhányan a mezőgazdasági dolgozók és a vezetők között, akik részben kötelességüknek érzik, részben a saját jövőjük érdekében jónak látják vállalni a továbbtanulást. S nincs olyan község, ahol már ma, vagy a közeljövőben ne lenne szükség akár tizenöt-húsz jól képzett mezőgazdászra, állattenyésztőre, brigádvezetőre. Ez az iskolatípus igen helyesen alkalmazkodik a hallgatók nagy többségének munkakörülményeihez: A tanév januártól decemberig tart. így tehát az év végi vizsgák arra az időre esnek, amikor a mezőgazdaságban dolgozók elfoglaltsága kevesebb, van idejük a felkészülésre, tanulásra. Középiskolát végezni otthon, a községben — ez a lehetőség nagyon sok embert csábít a kihelyezett osztályokba. A Kecskeméti Mezőgazdasági Technikumnak például 18 kihelyezett osztálya van. A levelező tagozatosokkal együtt összesen mintegy félezren vizsgáztak júniusban, a félévi beszámolókon. Ez azonban bármilyen nagy számnak is tűnik, kevesebb, mint amennyire szükség — és lehetőség volna. S jóval kevesebb, mint az év elején beiratkozottak létszáma. Tavaly több mint ötvenszázalékon volt a lemorzsolódás, az idén fél év alatt mintegy húszszázalékos. Miért maradnak ki? Ennek a még mindig nagyarányú lemorzsolódásnak többféle oka is van. Az egyik ok az, hogy sokan jelentkeznek, amikor meghirdetik a községben az osztály alakulását —, mert azt hiszik, hogy ezen az úton könynyen juthatnak az érettségihez. Hiszen helyben folyik a tanítás, és rendelkeznek már a gyakorlatból a mezőgazdasági munkában való jártasságuk folytán a szükséges alapokkal. Amellett sokan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy ez az iskola amúgy se valami szigorú, szükség van a szakemberekre, tehát elnézőbbek lesznek a vizsgáztatók. Amikor azután mégis komolyra fordul a dolog, az ilyenek elvesztik a kedvüket. Másrészt viszont — ismét csak az érettségi megszervezésére jó alkalmat látva benne — olyanok jelentkeznek, akik nem közvfetlenül a mezőgazdaságban dolgoznak: tanácsi dolgozók, funkcionáriusok, földművesszövetkezeti és ktsz-vezetők, egvéb alkalmazottak, akik nem szándékoznak a képesítés megszerzése után a mezőgazdaságban elhelyezkedni. A'z ilyen osztályokban ugyan viszonylag kisebb a lemorzsolódás, de közülük is sok elveszíti a kedvét, amikor rájön, hogy a munkájában nem hasznosítható mezőgazdasági szakismeretekkel kell négy éven át birkóznia. Harmadsorban említem, de nem ritkán nagyon súlyos oka a lemorzsolódásnak, hogy a munkahelyek vezetői nem adják meg a rendeletekben előírt kedvezményeket a hallgatóknak. Nem adják ki, vagy legalábbis idejében nem adják ki a tanulmányi szabadságot, akadályokat gördítenek a foglalkozásokon való rész,vétel elé. Esetleg csak közömbösek dolgozóik tanulása, tanulmányi eredményei iránt, nem bíztatják őket, nem érdeklődnek —, s ez elég lehet ahhoz, hogy a beiratkozott hallgató elveszítse a kedvét, abbahagyja a tanulást. Negyvenhétből hét Kerekegyházán tavaly nyáron negyvenhetén jelentkeztek a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályába. A kéthónapos előkészítő tanfolyam végén huszonhatan maradtak, a felvételi vizsgán huszonnégyen feleltek meg. Ekkor még úgy látszott, hogy az osztály folytathatja működését, hiszen húszas létszám fölött a tanulás költségeit, a tanárok óradíját a központi iskola igazgatósága fizeti, vagv küld szükség esetén tanárt a faluba. Kerekegyházán az utóbbira nem volt szükség, mert az általános iskola tanári kara el tudta látni az első évfolyam oktatását. Dr.. Bessenyei István igazgató, a kihelyezett osztály vezetője azonban a megkezdett tanévben már csak 18 hallgatót jegyezhetett be a naplóba. Négy-öt élőadós után tizenketten maradtak, a vizsgaelőkészítő órákon, májusban kilencen vettek részt. S a múlt héten Kecskemétre már csak heten utaztak el az első félévi beszámolókra. Így maradt el 47 jelentkezőből 40. Mind a negyvenet persze nem látogathattam végig, de találkoztam jó néhányukkal. Próbáljunk meg az ő esetükből nyomára jönni a nagy fokú lemorzsolódásnak. Családi okok Mészáros Józsefné, a Béke Termelőszövetkezeti Csoportban adminisztrátor. Az előkészítő tanfolyam első órája után kimaradt. A végzettsége: négy polgári és egy kereskedelmi. Családi körülményei: — férje Kecskeméten dolgozik, egy kislányuk van. — Azért vágtam bele — mondja — mert azt hittem, hogy az itteni munkám és az otthoni elfoglaltságom mellett elbírom a heti egy nap tanulást. De az első órán megmondták, hogy éppen kétszer annyi időt kellene rá fordítanom. így tehát a negyvenhét jelentkező közül nem is mindegyik tudta, hogy mire vállalkozik. Pencz Jánosról az a község vezetőinek a véleménye, hogy kiváló mezőgazdász lehetne. Bár asztalos az eredeti foglalkozása, már a felszabadulás előtt elvégezte az ezüstkalászos tanfolyamot.. Mosf az Aranykalász Termelőszövetkezeti Csoport pénztárosa. Nagy kedvvel látott hozzá a tanuláshoz, de alig kezdődött el a tanév, súlyos veszteség érte, meghalt az édesanyja, majd a húga — néhány előadásról elmaradt. — Ügy éreztem, annyira kiestem a tanulásból — mondta restellkedve az Aranykalász irodájában, mikor felkerestem —, hogy nem tudom behozni a lemaradást. Ha jövőre újabb osztály indul, ismét elkezdem. De vajon az első kudarc utón indulhat-e új osztály jövőre? MESTER LÁSZLÓ (Folytatjuk.) CAPUA LAKÓIN AZNAP úrrá Lesz A rettegés. Harcolni akarunk! vigyél magaddal BENNÜNKET,. \ Spartacus! . Hallottatok? A LÁZADOK SZÉTVERTÉK A katonákat! >4 VERESÉG HÍRÉRE VÉRSZEMET KAPTAK A LATIFUNDIUMOK RABSZOLGA? IS. Í LEMÉSZÁROLJÁK f GAZDA/KÁT, • FELGYÚJTJÁK AZ 1 UDVARHAZAKAT A DÉLNEK VONULO FELKELOHAD ROHAMOSAN DUZZAD. MIRE ELÉRIK A MONS VESuyiUST, mar vagy háromezren VERŐDTEK ÖSSZE. SPARTACUS CÉLJA AZ. HOGY A JÓL VÉDHETŐ HEGYORMON SEREGGÉ SZERVEZZE A J £gy NAPON, Spartacus örömmel fogadja Amica. A SZÉP és MÖVELT GÖRÖG RABSZOLGA- ■LA'NY AJA'NLATAT. tiNOGOT ... M VÁLASZTJA. KÍSÉRŐJÉÜL . Cg Segítsenek benneteket ) istenek! ' Romában sok. tízezer TESTVÉRÜNK ÉL. KÜLDJ EL KÖZÉJÜK, VEZÉR! ELVISZEM A HÍRÉT: HOGY A »BESZÉLŐ' SZERSZÁMOK « FELLÁZADTAK ZSARNOKAIK ELLEN. ÓK IS . MELLÉNK FOGNAK f K ÁLLNI! JI ÉS A KŐVETKEZŐ HAJNALON., 'sz HORDÁf.
