Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
1963. június 28, péntek 3. oldal Itt a Kuka — hol a Kuka? Brigádgyűlés az eperfa lombja alatt A múlt hét elején Budapestről hazafelé indulóban, még a főváros belterületén vadonatúj, rendszámtáblát sem viselő, úgynevezett szemétszállító gépkocsi tűnt szemünk elé. örömteli érzéseink támadtak, s akadtak rögtön, akik készek voltak a fogadásra: ez a Kuka Kecskemété! Hazafelé jövet azután reménykedve diskuráltunk arról, hogy végre „száműzhetjük” városunk különben sem túl egészséges levegőjét tovább rontó nyitott szemétszállító kocsikat, amelyek közismert lassúságuk miatt is jócskán bosszantóak.... másnap, harmadnap azután izgalommal lestük utcáinkat, várva, hagy megjelenik a Kuka De ismét csak a lassan cammogó lovaskocsi és a teherautó érkezett nem éppen menetrendszerű pontossággal. Már-már csalatkozva marasztaltuk el előérzetünket, amikor végső bizonyságul feltárcsáztuk a Községgazdálkodási Vállalatot. A válasz előbb reménnyel töltött el, mert így hangzott: — Igen, tegnapelőtt megérkezett a városba a második Kuka szemétszállító gépkocsi is... — Akkor hát hamarosan viszontlátjuk házaink előtt! — Arról még szó sincs — hangzott a felvilágosítás a drót túlsó végéről. — A Kukák ugyanis tárolóedények nélkül érkeztek, mert a minisztérium anélkül rendelte őket. Az edények gyártásával országon belül foglalkozó Csepeli Kerékpárgyár viszont csak az év negyedik negyedére vállalta leszállításukat ... Legjobb esetben is tehát csak októberben állhatnak munkába a Kuka gépkocsik, addig csak a szokásos bejáratást végzik el velük, ami viszont „kevés port kavar” a város levegőjében ... Csak nehogy úgy járjunk velük, mint a néhány évvel ezelőtt vásárolt seprőgéppel! Mire a hozzá alkalmas utak kiépültek, a használatlanul porosodó, rozsdásodó gép értékcsökkenés! leírása elérte eredeti értékét... E. E. A nyár eleji nap tűző melege elől az eperfa alá húzódtunk. Szinte mindenki itt van a kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet Fekete Mihály vezette brigádjából. Jólesik a pihenő a dús lombú fa hűvösében, hiszen már reggel négy óra óta hajladoznák a derekak az új telepítésű szőlőben, és most már tíz óra körül jár a mutató. A pihenés kétszeresen jólesik, hiszen befejezték a 43 holdnyi terület kapálását. Arra meg külön büszkék, hogy az eredési százalék 95—96 körül mozog. A brigádgyűlésen most Fricska Nagy János, a közel 3000 Javítják az ele#tort A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben felkészültek az aratógéppel vágott gabonafélék cséplésére és a kombájnszalma kazlazására is. Képünkön Kemderesd Jánosa közös gazdaság szerelő • brigádjának egyik tagja — ég és föld között — a javítási munka utolsó mozzanatát végzi a kazlazó elevátoron. Tóth Sándor felvétele.) tűk volna végezni az őszi mélyszántást. Ezért évről évre jelentős területeket kellett tavasszal megszántani. A gépállomány jelentős növelése mellett a szántógépek számát a jövőben sem tudjuk olyan maximális mértékig fokozni, hogy különösen rendkívül esős ősz, vagy egy gyorsan beköszöntő tél esetén maradéktalanul el tudjuk végezni az őszi mélyszántást; már csak azért sem, mert az év többi szakában ezeket a gépeket nem tudnánk gazdaságosan üzemeltetni. Élenjáró állami gazdaságaink úgy igyekeztek magukon segíteni, hogy hamarabb hozzáfogtak az őszi mélyszántáshoz. Ez végül is oda vezetett, hogy a gabonák learatása után azonnal mélyszántást végeztek—, s azt tapasztalták, hogy az eredmény nem maradt el az őszi mélyszántásétól. Ezzel elérkeztünk a nyári mélyszántás gyakorlati alkalmazásához. Aratás után azonnal Az állami gazdaságok és a fejlettebb termelőszövetkezetek gyakorlatából leszűrt tapasztalatok alapján a nyári mélyszántásnál a következőkre kell figyelemmel lenni. A gabonabetakarítás és a gyors szalmalehordás után azonnal hozzá kell fogni a nyári mélyszántáshoz. Jelenlegi szántógép-ellátottságunk mellett azonban törvényszerű, hogy nem tudjuk az aratás teljes ideje alatt mindvégig nyomon követni a nyári mélyszántással a betakarítás lényegesen gyorsabb ütemét. Mielőtt azonban a betakarítás mögött lemaradnánk a mélyszántással, át kell térni a diszktillerezésre, vagy egyéb rendelkezésre álló gyors tarlóhántási módok alkalmazására. Mert a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha a felszabadult tarlókat minden megmunkálás nélkül kőkeményre hagyjuk száradni. Az ilyen agyonra száradt tarlókon már nem lehet jó minőségű nyári mélyszántást végezni. Ilyenkor szaggatja fel a kötött talajokon az eke az emberderéknyi hantokat, amelyeknek az elmunkálása több gépet köt le, mint maga a nyári mélyszántás. Ugyanakkor, ha jól elvégeztük a tarlóhántást, folytathatjuk ismét a nyári mélyszántást, és kevesebb gépi erővel jobb munkát tudunk végezni. Igaz, hogy így a nyári mélyszántás fokozatosan nyár végi, esetleg őszi mélyszántás lesz. Véleményünk szerint azonban ez az egyetlen járható útja a folyamatos — az egész szántandó területre kiterjedően —, egyenletesen, jó minőségű mélyszántás elvégzésének. A nyári mélyszántást nem szabad úgy felfogni, hogy ezzel megtakarítottuk a tarlóhántást. Az idejében elvégzett nyári mélyszántás ugyanis ősszel rendszerint úgy kigazosodik, hogy a gabonakelés és a gyomok irtása érdekében körülbelül ugyanannyi fogasolást, kultivátorozást vagy egyéb gépi munkát kell elvégeznünk, mint amennyit a tarlóhántás igényel. Éjszakai műszak A nyári mélyszántás igazi nagy jelentősége azonban éppen abban van, hogy nyáron, amikor több szabad szántógéppel rendelkeznek nagyüzemeink, akkor végezzük a munkaigényesebb mélyszántást és az őszi betakarítási munkacsúcs idején csak a gyomirtásról kell gondoskodnunk. Meglevő gépi kapacitásunknak a munkák idejében történő elvégzése érdekében való teljes kihasználása parancsolóan megköveteli, hogy a gabonabetakarítás megkezdésétől mindenütt vezessék be az éjszakai műszakot. Napközben a gabona betakarítását végző erőgépek éjszakai műszakban feltétlenül a nyári mélyszántást végezzék. Futóhomokon is A nyári mélyszántást nemcsak kötött, hanem futóhomok talajokon is jó eredménnyel végezhetjük. Itt az őszi kígyómosodás bizonyos mértékig még előnyös, sőt. arra törekedholdas gazdaság elnöke viszi a szót. Nem látszik rajta a fáradtság, pedig öt óra óta ő is már talpon van, és még nem is reggelizett. Nem messze tőle Fraskó Mátyás, a szövetkezet párttitkára ül jegyzetfüzettel, ceruzával a kezében. A csoport szélén Iványi János főmezőgazdászt láthatjuk kék overálban. /Vines főállattenyésxtő — Először rövid tájékoztatást adok a szövetkezet helyzetéről — mondja az elnök. — Az árutermelési tervünket még csak 20 százalékban teljesítettük. Azért kezdem ezzel, mert talán most ez az egyik legfontosabb. Igaz, a termények javarészt még csak ezután kerülnek betakarításra. ötven hízót adtunk a napokban a felvásárló vállalatnak és már a jövő évi hízónak valóról is gondoskodtunk. Háromezer négyhetes baromfink van, szépen fejlődnek, a gondozókat dicséret illeti. Ennyi a tervünk, de számolva esetleges kiesésekkel újabb 2900 naposbaromfit vásároltunk eladás céljából. Az 1300 libából csak 60 hullott el, ami viszonylag nem nagy szám, a kopasztást holnap kezdik meg az asszonyok. Tehéntej értékesítési tervünket csak 30 százalékra teljesítettük. Ezzel tehát nem dicsekedhetünk, sajnos, takarmányhiánnyal küzdöttünk — most már javult a helyzet. Az itatásos borjúnevelést a vezetőség erre vonatkozó határozata ellenére sem vezettük be. Sajnos, a főállattenyésztőnk lemondott. Arra kérem a tagtársakat, hogyha tudnának egy jó állattenyésztőt valahol a környéken. aki eljönne hozzánk, érdeklődjenek utána, szívesen fogadnánk. Kérőleg néz körül, majd így folytatja: — Az időszerű munkák általában jól haladnak, a növényápolásra nincs panasz, a cukorrépa-egyeléssel kicsit elmaradtunk. Kérem a tagtársakat, hogy ahol még nem fejezték be a kapálást, igyekezzenek. Baj van as adminisztrációban Sok mindenről beszámol még az elnök, egész apró részletekre kiterjedően. A tagok nagy figyelemmel hallgatják, hiszen érdekli őket a közös minden apró-cseprő gondja. — Most én kérem, hogy mondják el a véleményüket, ha ni is kell, hogy a tél beálltáig olyan mértékű gabonakelés vagy gyomavar borítsa a futóhomokot, ami a homokhordást, a szélverést megakadályozza. A nyári mélyszántás előnyeit mird a jó terméseredményeket, mind a jó gépkihasználást illetően, bizonyítják az élenjáró állami gazdaságok és fejlettebb termelőszövetkezetek jó tapasztalatai. Megyénk állami gazdaságai I960 nyarán még csak 2800 kb-n végeztek nyári mélyszántást, főleg kukorica alá, és Í961- ben — májusi morzsoltban értve — 15,8 mázsa átlagtermést takarítottak be a kapásnövényből. Tavalyelőtt augusztus • 0-ig már 6750 kh nyári mélyszántást végeztek és 1962-oen, a rendkívüli aszály ellenére sem csökkent, hanem holdanként 17.6 mázsára emelkedett a kukori ca-átlagtermésük. Tavaly már 7990 kh-ra emelkedett a nyári mélyszántás területe állami gazdaságainkban, annak ellenére, hogy a nyári szárazság igen nehéz feladatok elé állította az erőgépeket és vezetőiket. Az adatok önmagukért beszélnek, és mindennél meggyőzőbben bizonyítják a nyári mélyszántás helyességét. DR. BAUER FERENC tudományos osztályvezető a vezetésben találnak hibát azt is — fejezi be Fricska Nagy János. Egy kis feszengés, mozgolódás, majd Varga István munkacsapat-vezető, egy élénk, gyors beszédű fiatalember veszi át a szót. — Elnök elvtárs nem tartjuk helyesnek, hogy a munkaegységkönyvek már 4 hónapja bent vannak az irodán. Az emberek nem tudják hányadán állnak, mennyi a teljesítményük, a várható jövedelmük. Ez bizonytalanságot kelt. — Igaza van — válaszol az elnök — majd utána nézek. Ez tényleg tarthatatlan állapot. Valaki közbeszól. — Az elnök elvtárs szigorúbban ellenőrizze az adminisztrációt. Fricska elvtárs nyel egyet. Nincs apelláta, a gazdáknak igazuk van. A vezetőségnek címzett bírálatot alátámasztja Szatmári András, az ellenőrző bizottság tagja, aki megnézte az irodán a könyvek sorsát, és saját könyvét sem találta rendben. Az elnök bosszankodik. Részben azért, hogy nem nézett utána előbb a dolognak, meg azért is, hogy ilyen körülmények között kell erről tudomást szereznie. A párttitkár is csak a fejét csóválja. Két kiló lucernalisst Nincs sok idő azonban a boszszankodásra, mert másik téma vetődik fel. A lucernakaszálás megoldása. Erről is nagy vita kerekedik. Vélemények, ellenvélemények hangzanak el. Többen a részes kaszálás mellett törnek lándzsát. Végül Mák Ferenc szava dönt. Neki nagy tekintélye van a tagok között nemcsak azért, mert tanácstag, hanem a vezetőségnek is tagja. — Helyesnek találom a munkaegységért történő kaszálást és a munkaegységenként 2 kilogramm lucernalisztet prémiumként, Ez jól jön a háztáji állatállomány takarmányozására. Sok mindent megtárgyalnak még, s már delelőre hág a nap, mikor Bodor István kiadja a végszót: — Gyerünk már, mert kihűl a leves, délután pedig még sok munka vár ránk. Visszaindulunk a központba az elnökkel és a párttitkárral. Útközben még benézünk az istállókba. Gyönyörködünk a csibeállományban. A gondozó panaszkodik, hogy nem kapta meg a takarmányt. — Látja, ezért kellene egy állattenyésztő. Az ember nem tud mindenütt ott lenni — panaszkodik az elnök. — Már arra gondoltam, hogy egy újsághirdetést adok fel. Bizony nem könnyű a dolga a szövetkezet vezetőségének, de gondolom, hogy a járási-városi pártbizottságtól és a tanácstól is megkapják a kellő segítséget gondjuk megoldásához. A gazdaságban ugyanis nagy lehetőségek vannak az állattenyésztésre. Jó földjei vannak a Petőfi Termelőszövetkezetnek, alkalmas kapások, szálastakarmánv termesztésére. A további feilesztes feltétele azonban a szakirányítás, ehhez pedig jó szakemberre van szükség kereskedő Sándor Ismét Magyarországra lön az Africana Együttes A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat meghíváséra július 1- től isimét hazánkban vendégszerepei az Africana Együttes A guineai művészek legutóbbi budapesti előadásait egy hónap alatt több mint hetvenezren nézték meg. Az idén kéthónapos turnéra indulnak a vidéki nagyvárosokba. _ Többek között fellépnek majd Székesfehérvárott, Győrött, Szombathelyen, Pé-’ esett, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Szolnokon, Debrecenben Szegeden és Salgótarjánban.
