Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
1963. június 4, kedd S. oldal Vigyázzák a közösség mindennapi életét A városföldi Dózsa Termelőszövetkezet két-három éve még a gyengén gazdálkodó szövetkezetek közé tartozott. A vezetés ziláltságát bizonyítja például az, hogy működésének első évtizedében 12 elnöke volt a tsz-nek. A három éve választott új vezetőség — élén Kürtösi Károly elnök — irányításával a tsz példás mértékben megerősödött. A vezetés és a szövetkezet tagságának feladatai az idén megnövekedtek, tekintve, hogy az év elején a gyengén gazdálkodó hetényegyházi Micsurin Tsz-szel egyesült a közös gazdaság. Megszaporodott gondjaik megoldásában azonban jó segítséget nyújt a lelkes, öntudatos szövetkezeti gazdák mellet és azok mozgósításával a tsz 25 tagú pártszervezete. A pártszervezet terve Az alapszervezet titkára, Török Péter egy személyben a községi pártvezetőség titkára is. Jó egy éve vette át a Dózsa Tsz MSZMP alapszervezetének vezetését. A pártszervezet — hogy segítsége ezzel is teljesebb legyen — idei munkatervét, igazodva a közös gazdaság éves termelési tervéhez, ugyancsak úgy készítette el, hogy az az egész gazdasági évet felöleli. Az alapszervezet időnként kikéri a brigád- és az üzemvezetők véleményét a tekintetben, hogy az egységükben dolgozó párttagok milyen mértékű segítséget nyújtottak a munkához, s meghallgatja őket afelől is, hogy az elkövetkezőkben hogyan tudnák munkájukat még jobban hasznosítani. A közös gazdaságban — nem kis mértékben a jól szervező és irányító pártmunkának köszönhetően — igen élénk, lendületes a versenymozgalom. A brigádban dolgozó kommunisták ösztönzésére a „Rákóczi” állattenyésztő brigád éves tervének 3 százalékos túlteljesítését, a termelési költségnek pedig az 1 százalékkal való csökkentését vállalta. Emellett három nyugdíjas tsz-tagnak segítenek a háztáji munkák elvégzésében. A versenyszellem a különböző üzemágak dolgozóit arra serkejiti, hogy a szocialista címért küzdő brigádokat alakítsanak. A tsz-vezetőség egyébként a cím elnyerése után a legjobb eredményt elérő brigád számára ezer forint összegű céljutalmat tűzött ki, s a brigádtagoknak is értékes személyi jutalmakat ad majd. Példamutató kommunisták Az alapszervezet taggyűléseire meghívják a pártonkívüli aktivistákat is. Ez alkalmakkor is rendszeresen foglalkoznak az időszerű mezőgazdasági munkákkal, egyrészt az elvégzett munkákról való beszámolás, másrészt pedig a soron levő teendőkre való felkészülés, illetve a feladatok személyenkénti kitűzése formájában. A párttagok példát mutatnak a termelő munkában való helytállásra; s eredményeik munkatársaikra is ösztönzően hatnak. A kommunista Sipos István sertésgondozó például még betegágyából is felkelt, hogy helyettesének útbaigazítást adjon az anyakocák kellő gondozását illetően., Az: agráregyetemet végzett és a tagjelöltek sorába felvett Fenyvesi Jenő, a 2-s számú üzemegység fiatal vezetője igen tevékenyen és eredményesen vett részt a tavalyi tervek teljesítésében és a határidőre elvégzett tavaszi munkák megszervezésében. Kürtösi János, a gépjavító műhely raktárosa, gondos an vámkezeléssel, s a gépjavítások szorgalmazásával tűnik ki. A termelőszövetkezet könyvelését három párttag végzi. A 3300 holdas gazdaság szerteágazó tevékenységének kartonokon való feldolgozása, s e munkának naprakészen tartása nem kis feladat. Az ifjúság A pártszervezet támogatásának köszönhető, hogy a tsz KISZ-szervezete jól irányítja a fiatalokat. A megszilárdulás óta már nyolc fiatal visszajött a tsz-be. A dolgozók iskoláján végzett tíz tsz-gazda között négy KISZ-tagot találunk. Kultúrcsópörtot, motoros tanfolyamot is szerveztek az ifjak. A KISZ- szervezetben most huszonegyen vannak, de még az idén el akarják érni a harmincas létszámot. A pártszervezet munkája a városföldi Dózsa Tsz-ben elválaszthatatlan a termelő közösség egyéb munkáitól. Fogaskerékként illeszkedik, idomul egymáshoz a politikai és a gazdasági tevékenység. A kommunisták a szövetkezet többi gazdájával minden feladatot, problémát megbeszélnek és mindenről tájékoztatják őket. A tapasztaltabb testvér gondosságával, szeretetével irányítják, vigyázzák az egyre izmosodó, gyarapodó közösség mindennapi életét. JÓBA TIBOR „A tudomány mindinkább termelőerővá válik” A Természettudományi Közlöny tudományos ismeretterjesztő cikkek írására pályázatot hirdet a címben megadott témakörből. A pályaművek kilenctíz normál gépelt oldal terjedelműek lehetnek, négy-öt kéDpel illusztrálva. A pályázaton a Természettudományi Közlöny minden olvasója részt vehet. Beküldési határidő: szeptember 30. A pályázat jeligés. A szerző nevét és címét tartalmazó, jeligével ellátott, lezárt borítékkal együtt a műveket öt példányban kell beküldeni. A bíráló bizottság három darab 1000 forintos első díjat, három 750 forintos második díjat és három 500 forintos harmadik díjat ad ki. Könyvvásár négyezer üzemben és vállalatnál Országszerte vasárnap fejeződött be az idei ünnepi könyvhét. Bár a könyvforgalomról a teljes jelentések még nem állnak rendelkezésre, máris megállapítható, hogy — immár hagyományosan — nagy sikerrel rendezték meg az idei könyvünnepet is. Mint ismeretes, a könyvhéten 64 mű jelent meg, 750 ezer példányban, s a választékot tovább bővítette mintegy 250 a közelmúltban megjelent jelentős mű, amelyekből több mint másfélmillió példány állt rendelkezésre. A 64 könyvheti könyvből 29 mai magyar szerző szépirodalmi alkotása volt, az élő magyar irodalom növekvő népszerűségét tükrözték a forgalmi adatok. Országosan mintegy négyezer üzemben, hivatalban és intézményben rendeztek könyvvásárt. Kecskeméten és a megye üzemeiben egyébként öt nappal meghosszabbították a könyvheti árusítást. Tízezer magyar turista külföldön A SZOT az idén nyolc ország szakszervezeteivel kötött megállapodást szervezett dolgozók csereüdültetésére. A megegyezés értelmében ebben az évben mintegy 10 ezer dolgozót lát vendégül a SZOT. A csereüdültetésben részt vevő magyar szervezett dolgozók — a külföldiekéhez hasonló létszámban — nyolc országban tölthetik szabadságukat. Akik a hajóüdülést kívánják igénybe venni, Bratislavába látogathatnak, illetve az Al-Dunán Orsováig utazhatnak. Az osztrák szakszervezeteknél vendégeskedő magyar csoportok Bécset és más városokat keresnek fel. A szovjet szakszervezetek ezúttal is a Krim legszebb tájaira, továbbá a moszkvai, kijevi, leningrádi üdülőtáborokba adnak beutalót a magyar csoportoknak.' Az NDK-ba utazók a Szász-Svájcban, a thüringiai erdők vidékén és a Keleti-tenger partján üdülnek. A Lengyelországban nyaraló magyarok „állomáshelye” Krakkó és a Lengyel-Tátra lesz. (MTI) Ki a felelős? Harrnc r csemegeszölő-iajta a törzstáblákon A nagyszabású szőlőtelepítési program keretében a tavasszal új, a fogyasztók előtt még ismeretlen csemegeszőlő-fajtákat ültettek el Kecskeméten, a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepén. Ezzel befejeződött azoknak a törzstábláknak a kialakítása, ahonnan elit-szaporítóanyaggal látják el az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket. Harminc új fajtából a Szőlészeti Kutató Intézet az idén már 800 hold betelepítésére elegendő dugványt állít elő. (MTI) A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője irodájában vagyunk. Ekker Lajos elvtárs elmondja, hogy rohamléptekben iparosodik megyénk. Mind több az új munkások száma, akik üzemi közösségben még nem dolgoztak. Szellemi és szakmai felkészültségük hiányos, nem tudják felmérni a baleseti lehetőségeket, tehát példamutatással, rendszeres oktatással kell nevelni őket. Ezért van nagy jelentősége a munkavédelemnek. A balesetek megelőzése elsősorban az üzem gazdasági vezetőire tartozik, azonban nagy a feladatuk a szakszervezeti bizottságoknak is. Ha egy gyárban olyan légkör alakul ki, hogy a tárgyi előfeltételek — védőberendezés, védőruha stb. — megléte mellett mindenkinek kötelességévé teszik az óvórendszabályok betartását, már eleve kevesebb a balesetek lehetősége. Fontos a vezetők példamutatása. Ha a „Dohányozni szigorúan tilos!” tábla mellett a művezető is cigarettára gyújt, ha a brigádvezető védőfelszerelés nélkül mutatja be az új dolgozónak a munkát — mások sem tartják szükségesnek az elővigyázatot. Baleseti veszélyforrás lehet a dolgozók helytelen magatartása is. A fiatalok szeretnek játszani, heccelődni munka közben, aminek súlvos következményei lehetnek. A munkás figvelme a marógépen, kezét céltudatosan foglalkoztatja. Váratlanul a szemének repül egy ártatlan tréfából elhajított papírgalacsin. Pillanat az egész, de egy meglepett kis mozdulat, s már véres a keze. Most vizsgált a felügyelőség egy balesetet. A munkásnő gépét tisztította. Brigádvezetője meg akarta viccelni. Bekapcsolta a hidraulikát. A munkásnő keze megcsonkult. A komolytalan virtus sem vezet jóra. Ifjú erőbajnokok szokása az üllők emelgetése. Legutóbb súlyos nyílt lábtörés lett a következménye az egyik gyárban. Veszélyt rejt magában az „öregebb” munkások túlzott önbizalma, rutinja. Elég gyakorlottak ahhoz, hogy mellőzzék a védőfelszerelést — vélik, s beosztottjaik ezt tanulják meg tőlük. Alig két hónapja tárgyalta egvik helyi ipar; vasas üzem társadalmi bírósága annak a csoportvezetőnek az ügyét, aki nem oktatta ki megfelelően fiatal munkatársát. így az nem használt védőszemüveget, s köszörülés közben egy becsapódott fémdarab félszeme világát oltotta ki. A pontos mozgású gépek mellett éber fegyelemre van szükség. Aki italosán áll melléjük, maga hívja ki a veszélyt. Még a munka előtt megivott féldeci is befolyásolja a reflexeket, aki meg ittas, elveszti „gátlásait”, s olyat tesz, amit józan állapotban elkerülne. Ha megtörtént a baleset, sajnos, a munkáson kívül családja sínyli a szomorú következményeket. Csökkent éberséggel, fáradtan kezdi napját a kétlaki munkás is, akit odahaza a földje szintén egész emberként vesz igénybe, de az is, akit a törvénytelen túlmunka fáraszt ki. Mint mondottuk, a balesetvédelem elsősorban a vezetők felelősségtudatával kezdődik. De a munkások is — önmaguk, családjuk és szaktársaik iránti megbecsüléssel, kötelességérzettel kerüljenek mindem könnvelműsködést. Akkor nem kerül sor a kérdésfelvetésre: ki a felelős? «■— ih — n Nagyapó befejezte a mesét. Tréfásan öszszébb hajtja a két térdén ülő két unoka fejét, így egyszerre szoríthatja őket piros arcához. — Most már engedjetek, gézengúzok. — Mesélj még nagyapa — hizeleg a két kislány és feljebb csimpaszkodik Józsi bácsi nyakán, ölelik, szorítják, hogy — biz’ úgysem engedik. — Nem úgy van az, csipetkék ... Akartok szép almát enni jövőre is? — Akarunk — szavalják kórusban. — Akkor most igazán eresszétek el a nyakamat. Negyven fa vár a szőlőben. Ha nem viszem nekik a permetlevet, egy hónap múlva csak úgy sikítanak rajtuk a hernyók. Megeszik a ti almátokat. így indul el Kovács József nyugalmazott tanácsi dolgozó a kecs-Nyughatatlan nyugdíjas keméti Kerekes utca végéből — ki a szőlőbe. A sarokról visszainteget még a két kicsinek, aztán nekivág az útnak. Sokáig nehéz szívvel rótta így napközben az ismert utcákat. Harmincnyolc évet töltött a köz szolgálatában, s ily hosszú idő után nyugtalanság fogta el, hogy most már rászakadt ez a határtalan szabadság. Járta ő, négy évtized alatt sokszor megjárta Kecskemét minden belső és külső zugát, de valahogy más a verőfényes délelőtt, ha a köz „érdekében” lehet róla beszélgetni. Ügy, hogy eszébe juttatja a száz és száz ismerősnek: most ennek van itt az ideje, most amannak. Ügy érezte, egyedül maradt. Persze, ez inkább abból fakadt, hogy hiányzott a 38 év alatt megszokott életritmus, amely naponta a hivatallal kezdődött. Hiányzott a huszonegy közvetlen munkatárs, aki az „Ütravaló”-t, azt a rajzos, kedves levelet búcsúzáskor aláírta: „Józsi bácsinak szeretettel: munkatársaid. Ballag már a vén diák.” Nem hívja már megbeszélésre Mező elvtárs. A tanácselnök sem viszi neki a széket, mikor bemegy hozzá: „Üljön le, Józsi bácsi” ... Mert ez volt első, legnagyobb élménye a felszabadulás után. Neki, a volt kézbesítőnek, széket adtak. Abban a szobában, ahol haptákolni és fejet hajtani lehetett azelőtt... Kint jár már a szőlőben. Innen Is onnan is rákérdeznek. — A szomszédok mefi. A hasznos mérgek boltja nap fél óráig leltároztam a méregraktárban. Mikor végeztem, s be akarom zárni az ajtót, azt veszem észre, hogy a vadonatúj lakatkulcs merő rozsda lett a zsebemben. A BOLTOSTÖL, aki már 13 éve vezeti az üzletet, megtudom, hogy például a Wofatoxból mindössze 40 dekát kell feloldani egy hektó vízben, s jóval hatásosabb a nikotinnál. A levél hátsó felén meghúzódó levéltetveket is elpusztítja, anélkül,hogy közvetlenül érintkezne velük. Solts zentimrén nagy keletje van a növényvédő szereknek. A község határában 640 hold szőlő* s közöttük több mint ezer térmőfaegység található. De a környező községekből is bejárnak ide vásárolni. Jelenleg is csaknem 30 féle szer van raktáron, összesen 75 mázsa súlyban. Végül megkérdem a boltostól: nem ártalmas-e egészségére a szerekkel való foglalkozás? — AZ LENNE, ha nem használnék védőitalt —, s mosolyogva mutat a sarokban levő alumínium kannára. — Tej van benne- Mindennap megiszom egy literrel. H. D. KÍVÜLRŐL szerény, semmivel nem hivalkodó épület a Soltszentimrei Földművesszövetkezet vas- és edényboltja- Amiért mégis felkeresem, annak oka az, hogy az eladásra kerülő áruk közöt tekintélyes helyet foglalnak el a növényvédő szerek is. Ezeket azonban nem látni az üzlethelyiségben. Hogy miért, azt Tumbász Gyulától, a boltostól tudom meg: — A vegyszerek, különösen az erős hatású mérgek megtámadják a fémeket. Valamelyik — Hallottuk, hogy a földművesszövetkezet permetezőbrigádot alakít. Hogyan megy az? Tudja már meg, Józsi bácsi. — Mikor beszél megint Kádár elvtárs? Maga járatos ember, biztos tudja — érdeklődik kicsit odébb az a hetvenöt éves ember, aki azért vett rádiót, hogy hallgathassa azokat a kormányférfiakat, akik a beadást eltörölték. S ő mindenütt elidőzik, adja a szíves tanácsokat, ígéri, hogy utánanéz, amiben nem járatosak. Mikor hazafelé tart. eszébe sincs már, hogy nyugdíjas. Az ám, Nagy Jánosnéval, körzetének tanácstagjával meg kell beszélni, hogyan és hol lehet meggyorsítani a Kerekes utca kövezését. Azért, hogy nyugdíjas Józsi bácsi, megmaradt a köz emberének. TÓTH ISTVÁN Új sorozat a Tií-ben: Ooerett-album Június 8-án új sorozat indul a Magyar Televízióban Operettalbum címmel. A zenés sorozat első részét a francia operettszerzők legismertebb zeneszámaiból állították össze. A műsorban Hervé: Nebáncsvirág, Lecocq: Angot asszony leánya és Plaquette: A Corneville-i harangok című operettek dallamai csendülnek fel. Offenbach műveiből külön műsort készít a televízió.
