Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

1963. június 27, csütörtök 3. oldal Komplex gépi betakarítás ♦ a Városföldi 4llami Gazdaságban A pult másik oldalán Ellenőrzésen a zöldség- és gyümölcsboltokban E héten megkezdik az aratást a Városföldi Állami Gazdaság­ban is. összesen 2300 holdon vár betakarításra az — e terü­letnek majdnem a negyedrészén termesztett — őszi árpa, a 278 hold rozs, s 1456 holdon a na­gyon jól bevált Bezosztája 1-es és 4-es fajta búza. A kétmenetes aratás előnye Tavalyelőtt fele-, az elmúlt évben pedig harmadrészben két menetben aratták a gabonát, E korszerű betakarítási mód idei alkalmazása iránt érdeklődtünk a napokban Hévízi Istvántól, a gazdaság fiatal főmérnökétől. Neki menjek...? A középkorú férfi ölé­ben tucatnyi jegyzet. Szemmel láthatólag azt is elfelejti időnként, hogy vasúti kocsiban ül. Há­romszögeket, parabolákat rajzolgat a poros ablak­üvegre, képleteket suttog maga elé. Vizsgára, vagy kollokviumra igyekszik Pestre. Néha aggodalma­san órájára pillant, szá­­mítgatja még hány tételt tud átismételni, míg oda­érünk. Az utasok csendes beszéde egyhangú mor­­molássá folyik össze, ez nem zavarja a tanulást. Most azonban kicsapó­dik a fülke ajtaja és egy hegedű éles, nyekergő hangja hasít a fülünkbe: „Neki menjek, ne men­jek A fekete szemednek.” — recseg a „művész" borízű hangja és a tanuló férfi homlokán összefutunk a ráncok. Kétségbeesetten igyekszik, hogy figyelmét visszaterelje a cosinus al­fákra, b-négyzetekre, de a képletek űzött vadként menekülnek a macskaze­ne elől. A strófa végtelen, tel­nek az értékes percek és útitársam arcán a tehetet­len kétségbeesés helyét elfoglalja a düh. Látom, hogy nagy, erős keze gombról gombra ug­rik mellényén és fogcsi­korgatva számol: „neki menjek, ne menjek, neki, ne, neki, ne...” Ujja üres gomblyukat tapint. Az alsó gomb hiányzik. A „művész” befejezve a bárgyú dalocskát, ele­gánsan meghajlik és or­runk alá tolja zsíros szélű kalapját. Elégedett a be­vétellel. Vigyorogva távo­zik. Nem is sejti, hogy ha az az egy gomb nem hiányzik, akkor... B. D. Elmondotta, hogy a két me­netben történő betakarítás, amennyiben lehetőség van rá, s különösképpen a gabonák egy­szerre érésé esetén, nagyon ajánlatos. A rendrevágás ugyan­is már a gabona viaszérése idő­szakának a közepén megtörtén­het, amikor a teljes éréskor vé­gezhető egymenetes aratásnál előforduló 10—15-tel szemben mindössze 0,5—1 százalékos a pergési veszteség. A szellőzés lehetővé tétele végett 15—20 centi magasra hagyott tarlón a növényben megszakad a vegetá­ciós folyamat (nedvkeringés), s ily módon két-három nap műi­vé lesz kombájnérett, az ara­tó-cséplővel kiverhető állapot­ban a gabona. Kétmenetes aratásnál nagy­ban növekszik a kombájn telje­sítménye, javul a termés minő­sége, csökken a szempergés, s lehúzása után a szalma is azon­nal kazlazható. Tizennégy kombájn, három szalmabálázó Előnyei ellenére a gazdaság­ban az idén az eddiginél kisebb mértékben alkalmazzák ezt a betakarítási módot, még pedig azért, mert a trágyaszükséglet biztosítása végett igen nagy szükségük van szalmára. Az amúgy is rövid szárú szovjet bú­zafajta két típusa pedig a ma­gas tarló meghagyásával még kevesebb alomnak valót adna. Az aratás gyors elvégzése ér­dekében nemcsak a saját öt SZK—3-as és három régebbi típusú kombájnnal dolgoznak, hanem szerződést kötöttek a Kecskeméti és a Kiskunfélegy­házi Gépállomással három-há­rom új. B—62-es. magyar gyárt­mányú arató-cséplő alkalmazásá­ra is. A kombájnok munkáját a gazdaság központjától távol eső mintegy 400 holdon meggyor­sítja az. hogy szalmakocsi nél­kül dolgozhatnak, nevel ezen a területen — a gazdaságban először — Szuper Zetor ''un­tatta, pótkocsival ellátott, NDK gyártmányú., három bálázópép­­pe’ gyűjtik össze és kötegelik a szalmát. Talajművelét kettős műszakban A kombájnok nyújtott mű­szakban dolgoznak. A felelős- és segéd vezetők váltják egy­mást. A területek letakarítása után azonnal hozzáfognak a tal-íjmű­­veléshez. Ezt a munkát három D4 K, egy SZ—100-as, két G— 35-ös és öt Szuper Zetor erő­gép végzi — kettős műszakban. A nyári mélyszántást 1200 holdon végzik el, s az őszivel együtt összesen valamivel több, mint 3400 holdon forgatják — a tarlón 32—35, cukorrépa a'á 45—50, kukorica alá 52—35 cen­­t'méter mélyen — a talajt. A munkák zavartalan lebo­nyolítása érdekében komplex­brigádot szerveztek: miként a kombájnoknál, a traktoroknál is kinn, a szántófölden történik az üzemanyag-tankolás, s mind a két munkafolyamathoz egy-egy jól képzett szerelőt osztottak, akik kisebb alkatrészek hely­színre szállítására is alkalmas, oldalkocsis motorkerékpáron fo­lyamatosan látogatják a gépe­ket. Meleg étel, üdítő ital Érdemes megemlítem", hogy a kettős műszakban dolgozó erő­gépek vezetőit, az elmúlt évek­től eltérően, nem este és reg­gel 6 órakor, hanem — mind­egyikük éjszakai pihenésének legalább a részben való bizto­sítása végett — délben és éj­félkor váltják. Gondoskodtak arról is, hogy a gépek dolgozói meleg ételt, üdítő italt, 4—5 alkalommal forró feketekávét kaoianak: az arató-cséplőkre pedig 40—50 lite­res víztartályt szereltek, hogy a kombainosok napközben is lezu­hanyozhassák magukat. Az elmondottak szerint — az órára, gépre, emberre megha­tározott ütemtervnek megfele­lően — három hét alatt végzik el maradéktalanul a betakarí­tás és a nvári talajművelés nagy munkáját. T. I. A NAPOKBAN az Állami Kereskedelmi Felügyelőség tár­sadalmi aktívákkal közösen Kecskeméten célvizsgálatot tar­tott a MÉK zöldség- és gyü­mölcs boltjaiban. Az ellenőrzés nemcsak a jó áruellátást, ha­nem az árucikkek minőségi osztályozását és mennyiségi ki­szolgálását is célozta. A bolt­egységekben szerzett tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a megyeszékhely zöldséggel és gyümölccsel való ellátása a ta­valyihoz képest jelentősen ja­vult. Valamennyi boltban meg­találhatók a legújabb primő­rök — zöldpaprika, paradi­csom, sárgabarack — és a többi friss zöldségfélék. A JÓ tapasztalatok mellett — sajnos — több olyan észre­vétellel gazdagodtak a szak­­emberek, amelyek a jó áruellá­tásért adott „osztályzatot” le­rontják. Az 5. sz. boltban a mérlegsúlyoknak csak 50 szá­zaléka volt elfogadható hite­lesként, a többi nem. Ugyanis azokat már több mint 3 éve „elfelejtették” ismét pontossá tenni. Kirívóbb hiba, amelyet a 10-es számú boltban tapasz­taltak. A próbavásárlás során 2 deka szűkmérés történt. Ez most nem az eladó hibájából adódott, hanem abból, hogy a evorsmérleg nincs hitelesítve. Nem elég tehát a jó áruellátás gondoskodni kell a pontos mé­rőeszközökről is, mert így a vásárlót is megrövidíthetik, s gyanúba kerülhet — bármeny-Ujafob tiltakozások a fasiszta Franco-rendszer terrorja ellen Ä szolidaritási bizottság fel­hívására népünk gyűlések ez­rein tiltakozott a francoista önkény törvénysértései, a spa­nyol hazafiak üldözése ellen, s ezernyi tanújelét adja, hogy őszin jón rokonszenvez a szabad­ságukért harcoló spanyol mun­kásokkal. dolgozó parasztokkal, értelmiségiekkel. Naponta szá­zával érkeznek az ország min­den részéből táviratok a Kül­ügyminisztérium, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a Szolidaritási Bizottság címére. A városok és falvak lakói azt kérik, hogv juttassák el tiltako­zásaikat Madridba, a spanyol kormányhoz, szolidaritási nyi­latkozataikat pedig a spanyol hazafiakhoz. Megkezdődön a gyermeknyaraltatás Június 20-án megkezdődött az idei gyermeküdültetés évadja. Augusztus végéig öt turnusban összesen mintegy 21 000 gyer­mek tölt el két hetet az üdü­­'őkben. körülbelül a fele a Ba­latonnál, fele pedig hegyvidéken. Hatezer mázsa niegfgy ! A Keceli Földművesszövetke­zet a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól eddig 6000 mázsa meggyet vásárolt fel. Csak vasárnap 11 vagon meggyet vettek át, s ebből Bel­giumba 4, az NSZK-ba és Hol­landiába 1—1 vagonnal küldtek, 5 tehergépkocsit (Kamiont) pe­dig — váltott gépkocsivezetők­kel — Csehszlovákiába irányí­tottak. A meggy felvásárlási ára *is igen jó: Az export üveg­meggyért 8,30, másodosztályúért 5,90, egri meggyért 4,90 forintot fizet a földművesszövetkezet. A község meggytermésének eddig 50 százalékát adták át a terme­lők, a másik 50 százaléka e hé­ten kerül majd átvételre. (He­ring Ferencné levelező.) nyíre is jó szándékú — az eladó. Néhány szóval érdemes megem­líteni, hogy nemcsak a mérle­geknél és súlyoknál van baj. Például a 10-es számú boltban két hét óta nem működik a ventillátor, az 5. sz. boltban pedig nem található a panasz­könyv. VALAMENNYI zöldség- és gyümölcsboltban találtak az el­lenőrök fonnyadt — alig pár napos — zöldségfélét, össze­érett gyümölcsöt. Amikor ezek­nek az árucikkeknek ára, érté­kesítése iránt érdeklődtek, meg­lepő választ kaptak. A MÉK központ ugyanis elrendelte, hogy az árucikkeket nem sza­bad leminősíteni. Ez az intéz­kedés azonban kárt okoz a MÉK-nek, de a fogyasztóknak is. Vegyünk egy példát a 10-es számú boltból. Az ellenőrzéskor a kétfajta kelkáposztát kilónként egyformán 1,60 forintért árusí­tották. A gyengébb minőségű kelkáposzta három nappal ez­előtt még megfelelt az 1,60 fo­rint minőségi előírásnak, azon­ban ez idő alatt összefonnyadt, megsárgult. A vásárlók zöme a frissebb, gusztusosabb kelká­posztát kéri. Ha a MÉK ellen­őre naponta minősítené az áru­cikkeket (az állottabbakat ol­csóbban árusítanák), nem dob­nának ki sok száz forintot és a dolgozók asztalára több, s főleg olcsóbb gyümölcs, zöld­ség kerülhetne. AZ 5. SZ. zöldség- és gyü­mölcsbolt havonta 35—40 ezer forintot forgalmaz a város egyik munkáslakta kerületében. Az üzlet azonban igen kicsi és nincs raktárhelyisége. Emiatt a boltvezetője nem rendel ele­gendő árut — hiszen nincs hol tartania, az üzlet így is túl­zsúfolt —, s a meglevő áru is gyorsabban romlik. Ezen az ál­datlan állapoton is sürgősen segíteni kellene. Egy másik helytelen jelen­ségről is szereztek tapasztalatot az ellenőrzést lefolytató társa­dalmi aktívák. A 9. sz. zöldség­bolt számára kiszállított áru­cikkeknél összesen 60 forint hiányt mutattak ki. A bolt ve­zetője nem vett fel hiány-jegy­zőkönyvet — a szabályoknak megfelelően —, hanem szemé­lyesen bejelentette a hiányt és a forint értéknek megfelelően más árucikket kapott. Ez a „ba­ráti” elintézési mód azonban visszaélésekre vezethet. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség ellenőrzése hasznos volt, hiszen feltárta az ered­mények mellett a város zöld­ség- és gyümölcsboltjaiban ta­pasztalható hibákat is. Azok kijavítása nemcsak jobbá tenné a város gyümölcs- és zöldség­­ellátását, de biztosítékot nyúj­tana ahhoz is, hogy a boltok dolgozói kellő mennyiségű és jó minőségű árucikkeket adhas­sanak el a vásárlóknak. Gémes Gábor Hogy ne valamiféle exotikus állatok­ra gondoljanak az olvasók, már most megmondjuk, hogy kéményseprő-felsze­relések régi szakmai elnevezését lát­hatták a címben. A csimperling magya­rul csőkefe, a kapin meg az a fejet, vállat védő takaró, ami olyan, mint az apácák hasonló ruhadarabja. Régi ne­vek ezek, mint amilyen a mesterség is, melynek egyes szerszámait már csak az öreg kéményseprők ismerték. A koller, a szarvasbőr ruha csak mászható ké­ményeknél kellett, létrás mestert is csak vidéken látni már. — A régi kéményseprők is alaposan megfogyatkoztak — emlékezik Rendetz­­ki János, a Kéményseprő és Cserép­­kályhaépítő Vállalat igazgatója. Jóma­gam 41 éve dolgozom a szakmában. Apámnál tanultam, két fivérem is ezt a mesterséget választotta. Székely Já­nos és Pencz László még hozzám ha­sonló veterán, itt Kecskeméten. __ Milyen az utánpótlás? — Harminc-harmincöt év az átlag­életkor, fiatalok nem nagyon érdeklőd­nek a szakma iránt. Talán azért is, mert eléggé szétszórt a munkaterüle­tünk. Kecskeméthez a tanyavilágon kí­vül Lajosmizse, Kerekegyháza tartozik. A megyében 9 kirendeltség működik, irányít. — Hány kéményseprő van? — A megyében százkettő, ebből Kecs­keméten tizenhat. Háromnegyed részük szakember, a többi betanított munkás. Tessék összevetni: 1.30 ezer ház, illetve 250—260 ezer kémény tartozik hozzánk A tél próbára tett bennünket is. A rendkívül nehéz útviszonyok melleit sem hanyagolhattuk el a tanyákat.. Háromszoros kiváló vállalat a miénk hírünk is kötelez. — Gondolom, a szakma szeretete mel lett rátermettség is kell ide? — Csak alkalmassági—orvosi vizsga után veszünk fel valakit. 73 méteres gyárkéményekhez jó szervezet, egészsé­ges idegrendszer szükséges. A vaska­paszkodókon ügyes ember tud mászni. — Biztos, hogy nem könnyű mester­ség. Esetenként nem is veszélytelen. — Nem kényelmes embernek való a sok hajnali, 3—4 órakor végezhető sep­rés. Üzemek, gyárak rendes kéményeit hetenként egyszer-kétszer pucolni kell. A lakóházakét havonta időszerű. A gyárakét inkább vasárnapi leálláskor tisztítjuk. Ha például valamelyik kecskeméti nagy gyárkéményre kerül sor, akkor mind a tizenhat kéményseprő kimegy. Vehéz munka, felváltva, szinte egész beburkolózva lehet csinálni. Egyszerre hárman dolgoznak, seprik a kormot az 1—2 méter hosszú nyírfa seprűvel. A gyárkéményből és csatornákból 2—3 va­gon korom tisztul le, s az alul 3 mé­ter magas halomba gyűlik. Ez alatt leg­többször tüzes parázs szunnyad... — Nagy kazánok tisztításánál 10—15 per­cenként váltják egymást a munkások, csak addig viselhető el a forróság. — Akkor van baleseti lehetőség is? — El lehet képzelni. Télen, meredek emeletes háztetőn hó fedi a tetőjárdát. Nem látni, hol korhadt a fa, hol gyen­gébb. Egy csúszás és ... Ezért tetőn ál­landóan szemmel tartjuk egymást, s míg egyikünk a golyós apparáttal tisz­títja a kéményt, a másik a biztosító kötél végét tartja. Télen a hideg ellen­ségünk, nyáron a hőség. Palatetős ház­tetőn majd megfullad az ember a 40— 45 fokos melegben. — Emlékezik a bajtársi segítségnyúj­tás szép példájára? — Székely János, akit már említet tem, egyszer a gyárkéményben esett V a koromba. Társa észrevette, s mindé­­erejét összeszedve kirántotta. Még ide­jében — mert akkor már térden fel’ süppedt a parázsló koromban. Persze, ilyesmi a legóvatosabb em bérnél is előfordulhat, de ezek ritk esetek ... Azért nincs igazuk, akik tré fálkoznak: „Könnyű a kéményseprők nek, csak mennek, mennek és beszél­getnek az asszonyokkal.” TÓTH ISTVÁN A kapin meg a csimperling

Next

/
Thumbnails
Contents