Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
TMS. június M, iwerfl» S. oftfel Segítjük a háztáji gazdaságokat Ismertető füzet Kecskemétről Igéti szép kiállítású, »eines nyomású ismeretterjesztő füzet jelent meg Kecskemétről húszezer példányban. A Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal által kiadott ismertetőt Varvas Árpád grafikusművész rajzai díszítik. A füzetben szerepelnek a megyeszékhely műemlékei, legszebb középületei, utalások vannak Kecskemét történetére. Az egyre növekvő idegenforgalmat figyelembe véve a kiadvány öt nyelven: magyarul, németül, olaszul, angolul és franciául jelent meg. A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége megértette a háztáji gazdálkodás fontosságát, és jelentős segítséget ad a gazdáknak már évek óta, különösen a háztáji állattenyésztés kialakítása érdekében. Kedvezmény a sertéstartóknak Minden háztáji területre jogosult gazda még külön kap térítés mellett 50 négyszögöl lucernát, illetve annak termését. Zölden, vagy szénában kapja meg, aszerint, hogy milyen állatokat tart. Az a tag, aki szerződést kőt sertéshízlalásra, további 100 négyszögöl lucernát kap, ölenként 2.50 forint térítés ellenében. Azért támogatjuk különösen a sertézhízlalást, .mert ebben van községünk legjobban elmaradva. A gazdák által Ily módon leadott sertés beszámít a termelőszövetkezet áruértékesítés! tervének teljesítésébe. Részesedés a szénából A szarvasmarhatartó gazdák a termelőszövetkezet 330 holdas rétjét kaszálják. A tag az anyaszénából 50 százalékot kap, m 'g a sarjúból kétharmadrész az övé. A takarmányrépát a tagok a termés egy harmadáért munkálják. A ráfordított költségek megtérítése mellett évenként 80— 150 négyszögöl szudáni fű termését adjuk ki tagjainknak, hogy nyáron, amikor a legelők elegendő füvet biztosítani nem tudnak, a szarvasmarhatartásnál fennakadás ne legyen. Tar'óvelés Ugyancsak évről évre a tagok által adott vetőmagból, a szántás és vetési költségek felszámítása mellett tarlóvetést is biztosítunk. Ennek mértéke általában 200 négyszögöl. A tapasztalatok szerint ez a terület elegendő. A fentieken kívül lehetővé tettük, hogy a háztáji állatállomány részére a gazdák termelőszövetkezetünknél takarmánvtáoot cserélhessenek, ugyanolyan feltételek mellett mint ahogvan azt a közös gazdaság a vállalat keverőüzemétől kapja. HARALYI ERVIN termelőszövetkezeti elnök Fuvcrkedvezrrénv a céllakarmónyok szállítására Az Élelmezésügyi Minisztérium. az Országos Árhivatallal egyetértésben, július 1-i hatálylyal szabályozta a céltakarmányok és az azok ellenében átadott szemestakarmányok szállítási költségeit. Ha a céltakarmányt beszerző termelő telephelye 10 kilométernél nagyobb távolságra van a keverőüzemtől — és a termelő maga szállítja a takarmányt, a keverőüzembe —, a 10 kilométert meghaladó útszakaszra métermázsánként és kilométerenként 35 fillér fuvardíj-térítést fizet a vásárlónak Ugyanennyi fuvartérítés jár a keverőüzembe szállított cseretermény után is. Amennyiben — a termelő kívánságára — a keverőüzem fuvarozza a céltakarmányokat" a szállítás távolságától függetlenül 3.50 forint fuvardíjat számíthat fel. (MTI) Kútíúiók Tizenkét méter magasból nézek szét a tájon. Kis túlzással azt is mondhatnám, ég és föld között vagyok. De nem___ Mindössze a háromlábú kútfúró állvány egyik lábára szerelt kapaszkodók segítségével jöttem fel ide, ahol a három vascső csúcsban fut össze. Tizenkét méter magasban vagyok. Ilyen magasak lehettek itt az orgoványi határ Tolvajos-i részében húzódó, szörnyű emlékű homokdombok is. Tavaly még itt álltak, talán alig néhány méterre az állványtól... És azelőtt is... És még azelőtt... Tizenkilencben... Fehér torkolattüzek és szegényparasztok homokba zuhanó teste, a pirosló reménnyel együtt... Gyász, némaság és sikoltó ágú fák... Az emlékek megmaradtak, a dombok eltűntek. Vagy legalábbis nagyon messzire húzódtak, valahová a láthatár peremére. És nyílegyenes, sötétzöld-fakadású szőlősorok csíkozzák a tájat, a végtelen távlatát sejtetve. Kétszázkilencven hold, amit ősszel és tavasszal telepítetlek a Sallai Tsz gazdái. És ez év őszén még messzebb tolódnak a homokbuckák. Amíg csak el nem tűnnek... Dehát — ez az élet dialektikája — o születő új, újabb problémákat idéz elő. Így van ez itt is. Mégvan a nagyüzemi szőlő, szépen növekszik, ám — permetezni kell. És jó lenne öntözni is, hiszen a homok képtelen hosszabb ideig tartani a nedvességet. Bizony vízre van szükség. Alattam a szerkezet vízszintes rúdját két vállas fiatalember, Vajda János és Sztankovics László forgatja nagy erőfeszítéssel. Majd megállnak, s ekkor Ács János nekigyürkőzik a csörlőnek, a csigán nyikorogva tekeredik a drótkötél. A tömzsi vascső kékesszürke anyagot hoz fel a föld gyomrából. Az idős brigádvezétő, K. Macska Sándor hosszasan vizsgálja, majd ennyit mond: — Negyvenhat méter... Még mehetünk lefelé vagy tíz, húsz métert. Minden fél méternél talajmintát vesznek. Bemélhetőleg most már mihamarább sódert emel ki a vascső. Az már a víz közeliétől jelenti. Ez a próbafúrás. A brigádvezető bízik benne, hogy lesz víz. Ha fentebb nem, hát 75—80 méternél. De ők addig is lefúrnak. A szövetkezetben egyedül ő tanulta a kútfúrás mesterségét. Igaz, nem sokáig. Két évvel ezelőtt háromhetes tanfolyamon vett részt a Kiskőrösi Állami Gazdaságban. — Legalább öt kutat kell fúrnunk ezen a területen — mondja, s int a fiatalabbaknak, kezdhetik a forgatást. — Nemsoká újabb csövet kell leeresztenünk. A közös gazdaság kútfúró brigádja naponta 12 órán át igyekszik a mélyben rejtőző viz felé hatolni. Forog a rúd, a csörlő, újabb és újabb talajmintát vesznek. A berendezés is a szövetkezeté, a műhelyben készítették. Nemhiába gépészmérnök az elnök, Lévai Péter. És jóval olcsóbb is így, mintha valamelyik vállalatot bízták volna meg a fúrással. A dombok helyén háromlábú állvány magaslik. Körös körül a gyönyörű szőlősorok, amelyek az embereknek ösztönzést adnak ahhoz, hogy nem lankadó szorgalommal, vashittel törjenek utat az éltető víz felé. H. D. •viditalokat szokták, olyan mozdulattal felhajtotta a maradék fröccsöt. Száját meg se törölte. Megszólalt: — Zavarban vagy, mi? Inteni akartam, hogy dehogyis, ám ő folytatta. Nem is volt nagyon berúgva. — Ne hazudj! Én is zavarban lennék, ha ... — legyintett. — Nem érted te ezt’ Ennél lejjebb nem juthat az ember! — Kinézett az ablakon. Nagy kirakatablaka volt az italboltnak. hirtelen felkiáltott és a válltömésemnél fogva az ablakhoz húzott. — Látod? Nézd csak azokat! Láttam, hogy két vagányforma diskurál egy iszonyúan részeg emberrel. Annyira kapatos volt az illető, hogy a sapkája nem állt meg a fején, minduntalan leesett, s az egyik vagány le se porolva visszatette, ezen aztán röhögtek. — Látod! — nézett rám Bandi, szeme jócskán véreres volt, már újra meg tudtam szólalni: — Látom hát! — mondtam. —• Dehogy látod. Dehogy...! Nézd csak tovább! — s azzal csaknem nekilökött a földig érő üvegablaknak. Azok ott kint még mindig beszélgettek. Végül látom ám, hogy a részeg, a sapkás nehézkes, bizonytalan mozdulatokkal veti le a kabátját, aztán az ingét. Maid az egvik vagányformájú összegyűrt tízforintost ad a kezébe, és a sapkás máris az italbolt bejáratát célozgatja. Ügy is lett. nemsokára bejött és sorba állt a kasszánál. Már csak zakó volt rajta, ing nem. Fel voltam háborodva. — De hiszen — akartam tiltakozni, kirohanni, vagy valamit csinálni, de Bandi barátom erősen fogta a kabátomat. — Maradj! Fizettek az ingért. Nem? Nahát! A bor... A bor az oka... — Ekkor kezdett sírni Bandi. Nemsokára ott álltunk, kezünkben egy-egy kisfröccsel a talponállónál, mert Bandi rávett, hogy igyák. Ráálltam hívására, másként nem volt hajlandó elmondani keserűségét. — Hej, Te! Elhagyott a feleségem is. — Így kezdte és lassan-lassan kialakult a kép. Kétszer otthagyta már Bandit, mert részegen ment haza. Néhány nap múlva sikerült visszacsalnia az asszonyt, akit nagyon szeretett. De ezúttal úgy látszott, hogy minden hiába. Már két hete. hogy elment hazulról és szóba sem akar állni Bandival... ..pedig szeret ám ő is” — vigasztalódik a barátom, aki most már elkeseredésében is ivott. ..Látod, úgy járok, mint a sapkás pasas, ha nem hagyom abba” — mondta. Teljesen lezüllök és nem segíthet senki se rajtam. Érted’! Senki, csak én... Én meg... Ejh! — a talponálló lapjára hajtotta a fejét. — A gyerekemet is úgy szüli meg, hogy nem is tudhatok róla. Megittam a fröccsöt. de megrázkódtam. B-mdi má- megint a kasszánál állt és amire megmozdulhattam volna, újra ott Az összefogás ereje Táj képfestő ecsetjére és fotókiállítások művészeinek lencséjére kívánkozik ftz a kép, amikor napnyugtakor a Ferenc-csatorna partján a szomorúfüzek közé hatol, a lemenő nap sugara és a szivárvány minden színében ragyog a Mecsek mögött bújócskát játszó nap. Községünknek, a festői szép környezetben fekvő Nagybaracs kának igen szorgalmas lakói vannak, akik már több ízben tanújelét adták annak, hogy szeretik községüket A társadalmi együttélés, az egymás iránti szeretet, s a szocializmus ügye iránti hűség vezeti őket a felemelkedés útján. Az utóbbi időben sokat léptünk előre. Szélesvásznú mozink van. A télen a mezőgazdasági ismeretek bővítése céljából ezüstkalászos tanfolyam és szakmunkásképző tanfolyam működött. Igen sok. fiatalunk jár a Csátaljára kihelyezett kertészeti technikumba. A község egészségügye is megoldódott. Korszerű orvosi rendelőnk van, jól képzett, szakorvossal, betegápolóval. Egészségbázunkban még tisztasági fürdő is üzemel. A közeljövőben fejezzük be a község több utcájának kőburkolását. melynek kivitelezésében eddig még nem tapasztalt aktivitással vesz részt a község lakossága. Több mint 800 vagon követ raktak ki társadalmi munkával és a 4 kilométeres útszakasznak az összes földmunkáját, valamint az ahhoz szükséges kőmennyiség helyszínre való számításának ragv részét társadalmi összefogással valósítottuk meg, úgyhogy egv fillér állási Híjat sem fizettünk a MÁV- nak. A szervezésben, a társadalmi munka kivitelezésében a termelőszövetkezeti gazdák végeztek legtöbbet. A vöröskereszt aktivistái házról házra járva felajánlásokat gyűjtöttek a lakosság körében társadalmi munkára. Oi bekötő utunkon könnyen gördül az Űj Tavasz Termelőszövetkezet Zetorta. s reggelenként a munkába siető Kiskunfélegyházán, az ország leghíresebb libahizlaló vidékén, hozzáfogtak a víziszámyas nagyüzemi tenyésztéséhez, A város hat termelőszövetkezete — a Zöld Mező, a Lenin, az Oj Élet. a Vörös Csillag, a Vörös Október és a Felszabadulás — a hagyományos libanevelést közös vállalkozással feileszti tovább. Ehhez kedvezőek az adottvolt két fröccsel. — Nem kell! — mondtam neki és mérges lettem. — Velem sem iszol? Már te sem? — úgy markolta a poharat, hogy félő volt, összeroppan a kezében. — Nem Bandikám. Lehet, hogy így kezdted te is — mondtam neki szelíden — és látod, hova jutottál? Én is ezt csináljam?- Micsoda embertelen kívánság az: „Velem sem iszol?” Senkivel sem! Még magammal sem! JÓI eljárt az idő. Az utcán sétáltunk. Később felhívtam a feleségét, azt mondta, hogy nem bízik a férjében, a gyereknek rendes otthont akar. Már letette a kagylót, én még mindig tartottam a fülemnél és a telefonfülke üvegén át néztem Bandi kétségbeesett arcát, amelyen már-már felcsillant valami remény, néztem és féltem kilépni melléje, mert nem tudtam, hogy mit mondok majd neki, K. D, dolgozók 130 motorkerékpárja. (Ennyi van ugyanis a községben a nyilvántartás szelni,) Itt azelőtt feneketlen ár volt. Számos elgondolásunk van nég a község fejles zésé r». Üj művelődési -otthont építünk. Nagybaracslcát bevonjuk az IBUSZ idegenforgalmába, erre megvan a lehetőségünk A Ferenc-csatorna partján strandfürdőt létesítünk, közvetlenül az országos híre halászcsárda mellett Most szerelik községünkben a korszerű közvilágítást Ahogy fejlődik Nagybaracska, úgy változnak az emberek is. A napokban elmentem a község egyik szabójához, s megkérdeztem, min buzgólko<Jfk. — Nem győzök nadrágot „csövezni” — válaszolta. Ma már nálunk is ógv öltöznek, mint a városban. Érthet'", hiszen szép a jövede'em Az egy gazdára a közösből jutó bevétel elérte a 15 ezer forintéi az elmútt évben A termelőszövetkezetek gazdái kodásának további fejlesztése érdekében szövetkezeti 'ila;:on 3 millió forintos beruházással sertéskombinátot kívánunk létesíteni. A <n7.ös gazdaságok minden űz "Tágban bevezették a premizálási rendszert. s ezzel anyagilag ösztönzik a termelést. Van még tennivaló, hiszen sohasem tehetünk elégedettek a munkánkkal. Még nem kellően használjuk ki az öntözéses gazdálkodásban rejlő termést fokozó lehetőségeket. pedig erre a feltételek megvannak. Továbbra is ieénvbe vesszek a társadalmi erőket. A társadalmi munka végzését előre tanácstagi körzetenként megbeszéliiik. jól előkészítjük. s nemcsak a kivitelezésbe vonjuk be a lakosságot, hanem a tervezésbe is. Tavaly az űtéoítés alkalmával így tudtuk megszervezni, hogy három napig do’gozott a község apraia-nagyia. Tpv összefogva éDft?ük községünket. szépítsük környezetünket. gat. jänos vb-elnök. Nagybaracska ságok. a többi között az. hogy a kiskunfélegyházi tömők az országban egvedü'álló saiátos módszerrel hizlaliák a libát, amelyből — 80 dekásra. 1 kilogrammosra „dagadt” májjal — évente 100 ezret adnak át a kereskedelemnek. Az utóbbi időben nem kis problémát okozott a sovánv liba beszerzése — távolabbi megyékből is kellett felvásárolni —, s a szóban levő termelőszövetkezetek vállalkozása e probléma megoldását is célozza. Jelenleg kétezres törzsállománnyal rendelkeznek, s hétezer kisliba nevelkedik a tenyészállomány fejlesztésére. A kiváló „tojástermelő” rajnai fajtából, amelynek a hazaiaknál kétszerte nagyobb a tojáshozama, jövőre négyezret tartanok. A libatenyésztő közös gazdaságokban egyenként 1500—8000 víziszárnyas elhelyezésére alkalmas tíz ól építését kezdték meg. Még az idén hozzálátnak a közös libanevelő telep kialakításához is, amelyen 6000 naposszárnyast erősítenek fel a termelőszövetkezetek részére. Felújítják a régi libalegelőket is. és újabb mesterséges mezőket alakítanak ki a kislibák legeltetésére. Az idén alkalmazzák a gépi tömést is. Kétezer libát tömnek majd meg a gépesített „hizlaldában”. Hat tsz összefoq
