Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-25 / 146. szám

1963. Mníus 25, kedd 5. oldal Szobrot kap Kada Elek Kecskeméten Emlékezés halálának ötvenedik évfordulójára Tanulságok és remények If júsági szemle után Kada Elek, Kecskemét egykori nagynevű polgármeste­re 50 évvel ezelőtt, 1913. június 24-én költözött el az élők sorá­ból mindazok fájdalmára, akik Kecskemétnek a múlt század vége felé megindult városias fejlődését szívükön viselték. Kecskemét a múlt század nyolcvanas éveiben még nagy falu képét mutatta. A templo­mok magas tornyaikkal messze kimagaslottak a környező kis földszintes házak közül. Emele­tes ház alig volt, legnagyobb a mai Ókollégium. Az időjárástól függően sár vagy por volt min­denütt. Ebbe a tespedésbe vitt új éle­tet Lestár Péter, aki 1880-tól 1896-ban bekövetkezett haláláig állott a város élén. Akkor már felépült két legnagyobb alkotá­sa: az új városháza és a szín­ház. Utódjának ezeket már csak be kellett fejezni. A megindult alkotó munka lendületes folyta­tóra várt. Ezt a kiváló embert találta meg Kecskemét Kada Elekben, akit a város közgyűlése egy­hangú határozattal hívott meg a polgármesteri székbe* Ki volt Kada Elek? Kecskeméten — született 1852. május 2-án, abban a Bu­dai utca 39. számú házban, melynek Talfáji utcai oldalán ma emléktáblája van. Huszon­három éves korában már ügy­véd volt, 26 éves korában, 1878. augusztus 12-én pedig megvá­lasztották Kecskemét alsó ke­rületének függetlenségi párti országgyűlési képviselőjévé — majd 1881-ben újra megválasz­tották. Budapestre felkerülve eljegyezte magát a múzsákkal: író lett. A fővárosi lapok szám­talan elbeszélését közölték, me­lyekben a nép életét elevenítet­te meg eredeti, szép magyar­sággal. Különösen a pusztai élet Cs. Horváth Tibor — Záród Ernő: A CflPUAI FENEVAD 7. Előzmények: Az időszámítá­sunk előtti 74. esztendőben egy hatalmas termetű néger gladiá­tor szerez hírnevet magának Itáliában: Mnogo, a „capuai fe­nevad”. Társai egy éjszaka rá­támadnak, hogy megöljék. A fe­kete óriás dühüdten védekezik. ábrázolásában jellemezte hűség írásait. Ilyen tárgyú A darázs mérge című híres regénye is, mely akkoriban nagyon kedvelt olvasmány volt. Emellett újság­­íróskodott, s írt tudományos és ismeretterjesztő munkákat is. Szépirodalmi munkásságával a kezdeményezők között volt azon a vonalon, melyet pár évtized múlva Móricz Zsigmond fejlesz­tett a legnagyobb magasságba. Antikor azután 1897 ja­nuárjában polgármesterválasz­tásra került a sor, a kecskemé­tiek hazahozták a város ismert nevű, széles látókörű író-fiát. Kada Elek a hozzáfűzött re­ményeket maradéktalanul be­váltotta. Azt a munkát, amit Lestár Péter sikeresen indított meg, hasonló lendülettel foly­tatta. Sajnos, neki is csak 16 év adatott a városépítő munkára, éppen úgy mint elődjének. Az ő kezdeményezésére szerezte meg a város a Szentkirályi-, Bu­gac és Koháryszentlőrinc pusz­tát, amit azután kisebb részle­tekben haszonbérbe adott, illet­ve parcellázott kisparasztok szá­mára. Ó telepítette Árpádszál­lást, Hetényegyházát és Monos­­torfalvát, építtette a kecskémét —lajosmizsei vasútvonalat, ki­nyittatta az elődje által kezde­ményezett Rákóczi utat, létre­hozta a Művésztelepet, vízveze­téki kutakat fúratott, iskolákat építtetett, fejlesztette a villany­­hálózatot, rendeztette a város főterét, elősegítette gyárak ala­pítását, kiköveztette a főbb ut­cákat. S amikor az 1911. július 8-i földrengés rengeteg anyagi kárt okozva megremegtette a város falait, segélyt és kölcsönt szerzett a városnak, s élére állt az újjáépítésnek. De nem szabad megfeled­kezni Kada Elek várostörténeti és néprajzi kutatásairól sem. Régi sírokat ásatott fel, meg­alapította a Városi Múzeumot és a könyvtárat. Tudományos vitákat folytatott, többek kö­zött Hermann Ottóval is a pász­torkodásról. Kitűnő szónok volt, a Kossuth-szobor leleplezésekor, 1906. július 1-én mondott beszé­de sokáig emlékezetében élt azoknak, akik hallották. Pol­gármestersége alatt, 1905-ben mutatta be a Budapesti Király Színház a Helyre asszony című énekes színművét, melyben Kecskemét hírnevét zengette, Blaha Lujzával a címszerepben. A darabnak országos sikere volt, Kecskemétre is lejött benne vendégszereplésre Blaháné. Kada neve, működése a leg­szélesebb körökben hírnevet és rokonszenvet szerzett városa számára, de — sajnos — élete teljében, 61 éves korában elra­gadta a város éléről a halál. Az 1913. június 26-i temetésen gyá­szolta a Szociáldemokrata Párt­ban megszervezett kecskeméti munkásság is, mely a ravatalá­ra koszorút vitt, a temetésén zászló alatt, testületileg jelent meg, s a temetés idejére álta­lános munkaszünetet hirdetett, amit mindenütt megtartottak. Emlékét a múzeum elő­csarnokában Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész által alkotott mellszobra őrizte, de az 1944-i ostrom viharában eltűnt. Oj mellszobra felállítása iránt már határozott városunk taná­csa, és földi maradványait is át fogja vinni az új köztemetőbe. Szocializmust építő társadal­munk megbecsüli annak emlé­két, aki a múltban haladó szel­lemű alkotó volt. DR. VARY ISTVÁN Készülődés A dúsan hímzett, gyönyörű szí­nekben játszó népviseletet ma már egyre több hetyen váltja fel a tű­sarkú cipő és a legújabb divat sze­rint varrt női ruha. Ládák mélye nyeli el, vagy ami még szomorúbb — veszendőbe megy a régi, hagyo­mányos öltözék, még a népművésze­tükről híres Kalocsa környéki köz­ségekben is. Az új divat vonzásá­nak nehéz ellentállni, de azért még akadnak hívei a réginek is. Mint a képen látható kalocsai lány, aki anyai segédlettel készülődik szín­pompás népviseletében a művelő­dési ház esti rendezvényére... Befejeződtek megyénkben a műkedvelő művészeti csoportok számára nagy erőpróbát jelentő kulturális szemle bemutatói. Bánáti Tibor, a Bajai József Attila Művelődési Ház igazga­tója, mint bíráló bizottsági tag is részt vett a bajai járás bemu­tatóin, s most tapasztalatairól faggatom. — Járásunkból a kulturális szemlére 19 színjátszó csoport és 4 irodalmi színpad nevezett be. Ez a tavalyihoz képest mennyiségileg fejlődést jelent. Viszont a minőséggel egy-két kitételtől eltekintve bizony még mindig bajok vannak. Kevés csoport rendelkezik szakképzett irányítóval, ezért a szövegmon­dás, a mozgáskultúra és főleg a m,aszkkészítés eléggé ala­csony színvonalon mozog. Bi­zonyos előrelépés azonban a témaváldsztásnál már mutatko­­kozik. Tavaly még előfordult, hogy falusi színjátszók francia írók nagypolgári környezetben játszódó darabjait tűzték mű­sorukra — mondanom sem kell, hogy meghaladta az erejüket—, az idén már egyre többen vá­lasztottak tudásuknak megfele­lő vagy mai témájú darabot. Jól szerepeltek a bajai MTH, a bácsalmási és a csátaljai mű­velődési otthon színjátszói és a bajai művelődési ház, vala­mint a siikösdi irodalmi szín­pad tagjai. — Sajnos — folytatta — az idén mindössze két bábcsoport mutatkozott be, de nagyon szép eredménnyel. Nem mondható ez el a zenekarokról. A bemu­tatókon tizenkettő vett részt, zömmel tánczenekarok. Több­nyire „vérszegény” számokat, elavult indulókat tűztek műso­rukra. Az énekkarok műsorpo­litikájával már kevesebb baj volt, de úgy érzem, ideje lenne túljutniok a megszokott egy- és kétszólamúságon. A 27 szóló­énekes közűi kiemelném a dél­szláv népdalokat kitünően tol­mácsoló hercegszántói Filáko­­vity Vitályosnét és a csávolyi Ikotity Máriát, valamint a csátaljai énektriót. A többiek felkészültsége elég gyenge volt és témaválasztásuk — főleg műdalok és táncszámok — sem nevezhető a legszerencsésebb­nek. Üj színfolt akadt-e? — Igen. A monológ. Jó lenne, ha a műsorfüzetek színvonalas monológokat is tartalmaznának, mert a mostaniak témái — 30 éves katonatréfák és cigánypa­ródiák — nagyon silány érté­kűek. Több gondot kellene for­dítani a néptáncoktatók képzé­sére és a koreográfiák felfris­sítésére is, mert még ott is visszaesés tapasztalható, ahol értékes néptánc-hagyományok­kal rendelkeznek. De szép tel­jesítménynek is lehetünk tanúi, mint a hercegszántói nemzeti­ségi együttes Kukunyecse és Mamacska kólója, vagy a bajai német nyelvű gimnázium stájer citerákból összeállított hang­szertriója. Az idei tapasztalatok alapján milyen változtatásokat tartana helyesnek a jövő évi kulturá­lis szemlére? — Nagyon helyes újításnak tartom, hogy az idén először a zsűri tagjainak nem az elsőbb­séget kellett megállapítani, ha­nem mintegy felmérni a járás műkedvelő művészeti mozgal­mának helyzetét és mindjárt a helyszínen segítséget, tanácsot adni a gyengébb csoportok munkájához. A kulturális szem­le jelenlegi rendszerét azonban nem tartom korszerűnek. Egyes csoportok csak a szemle előtt alakulnak meg és a szereplés után abbahagyják munkájukat. Komoly anyagi gondot okozott sok helyen a csoportok utazta­tása is, hiszen előfordult, hogy több bemutatón részt kellett venniük. Mi például a 11-ből csak 4 csoportot tudtunk ki­vinni a körzeti bemutatókra. Valahogy úgy kellene ezt meg­szervezni, hogy minden évben külön rendezzék meg egy-egy művészeti ág fesztiválját. Egy­részt jobban biztosított lenne a folyamatos munka tehetősége, másrészt kevesebb kiadással le­hetne lebonyolítani. A KISZ- bizottságok és a tanácsok mű­velődési osztályai pedig a jö­vőben idejekorán adják ki a szemlére való felhívást. Bánáti Tibor nagyon sok hasznos javaslatot. is felvetett még. Így a havonta egy alka­lommal tartandó stúdiófoglal­kozások sűrített formában való bevezetését látná célszerűnek, ahol a résztvevő csoportvezetők tematikáját már úgy állítanák össze, hogy az ideiglenes műkö­dési engedély megszerzéséhez elegendő tudást nyújtsanak. Jó­nak látná az évközi rendszeres szakmai segítségnyújtás meg­szervezését, esetleg félfüggetle­nített instruktorok beállításával, akik kijárnának a községekbe a művelődési munkát segíteni. V. Zs. *1 VEREKEDÉSBE EG.YR£ TÖBBEN AVATKOZNAK. BELE. VÉaÜL De mintha gátja szakadt volna az EMBERI INDULATOKNAK. A GLAD/ATO­­Í ROK. AHELYETT. HOGY S2ÉTEUTNANAK. PUSZTA KÉZZEL RÁVETIK MAGUKAT A. A GYŰLÖLT LÉGIONÁRIUSOKKÁ. Spartacus távolból figyeli a küzdelmet, azta'n érv merész gondolat cika'zik a AT AZ AGYA'N... . A Széjjel. MOCSKOSOKi KíTOHONKt r Hátrálnák AZ EMBEREID. CENTumnf KATÓNAK HATÁBA! r Nyugalom. Bat/at us. A KAPUBAN MAJD MEGVETIK A LA'&UKAl! m BŐI SZINTE MA'GIKUS j! ERŐ' ARAD. EGYSZER h 1 BEN ÚRRÁ LESZ A ZŰR­ZAVARON. látja a célt; AKARATA ÉRTELMET AD AZ OKTALAN ' ÖLDÖKLÉSNEK. jff / f A ■f'/JÍ [Mr,. j iií'j,!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents