Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
1963. június 22, szombat 5. óljai Készül Zsana község monográfiája Az 1500-as évek elején a török és tatár hordák a földik lerombolták a régi Zsanát. A több mint négyévszázados falú romjainak későbbi feltárása közben a régészek igen sok értékes leletre bukkantak, s most ezekből, valamint a századok során fokozatosan újjáépülő község lakóinak gyűjteményeiből összeállított dokumentációs anyagból Czákó Ferenc tanácselnök, lapunk régi levelezője monográfiát készít; a hatalmas anyag feldolgozásán már közel két éve dolgozik és — mint elmondotta — a mű gazdag grafikai- és fotoillusztrációval díszítve, előreláthatólag 1964 végére készül el kiadásra. Évről évre nagyobb a tanulási kedv, egyre több felnőtt végzi el Bács-Kiskun megyében a dolgozók általános iskolájának V— Vin. osztályát és tanul tovább a különféle gimnáziumok, technikumok padjaiban. Különösen szép eredményeket értek el Kecskeméten. ahol a nemrég befejeződött 1962 63-as tanévben 900 dolgozó*végezte el az általános iskola V—VIII. osztályát. Képünkön: egy a 900 közül... Szíjjártó Fcrcncné, az Alföldi Konzervgyár dolgozója. Sikeresen vizsgázott az általános iskola VII. osztályának anyagából... Az idei úttörő kulturális szemle tapasztalatai Bács-Kiskun megyei úttörők az országos versenyeken Jól sikerült megyei bemutatót tartottak Kiskunfélegyházán Cs. Horváth Tibor — Záród Ernői A CAPUAI FEHEVAD 5. Előzmények: Az időszámításunk előtti 75. esztendőben egy római gálya horgonyt vet Thuroi kikötőjében. Mnogo. a néger gályarab szökést kísérel meg, de elfogják. Lentulus Batiatus, a híres capuai gladiátor-iskola tulajdonosa megvásárolja a hatalmas termetű rabszolgát. Újabb idegen nyelvi iskolák Az 1963—1964-es tanévben jelentősen növelik a már több gimnáziumban jól bevált nyelvi tagozatú osztályok számát, elsősorban angol és orosz nyelvből. Ezenkívül további osztályokat szerveznek, amelyekben a német, az olasz és a francia nyelvet oktatják magasabb heti óraszámban. Üjabb, úgynevezett idegen nyelvi iskolák is megkezdik működésüket a következő tanévben. Az úttörőmozgalom egyik fontos feladata, hogy megkedveltesse a pajtásokkal a művészeteket és a műkedvelő mozgalmat. Az 1962/63. évi úttörő kulturális szemle az úttörőpróbák kulturális részel teljesítésének jól bevált, hasznos formája volt. A különféle bemutatókra való felkészülés a csapatok munkájának színes, mozgalmas része volt, a csapatbemutatók eseményt jelentettek sok helyen a község életében is. A szakkörszerű felkészülés pedig a művészeti csoportok színvonalának ugrásszerű javulását hozta magával. Megyénk úttörőcsapatainak kulturális tevékenysége eltérő képet mutat. Nagy részük a tanév kezdete után folyamatosan végzett művészeti munkát, de a kis létszámú — főleg tanyai — csapatok több helyen csak a téli szünet alatt vagy után kezdtek készülődni a csapatbemutatókra. A csapatok zöme helyesen alkalmazta a szemle irányelveit: — őrsi Ki mit tud vetélkedőket tartottak és biztosították a rajvetélkedők legjobbjainak szereplését a csapatbemutatókon. Sajnos, akadtak esetek, amikor kizárólag — csapatbemutatókat tartottak, de lemondtak a csapat tagjainak állandó kulturális neveléséről. Filmrendező főiskolások Kecskeméten A kecskeméti Művészklub és a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó meghívására vasárnap Kecskemétre látogatnak a Színház és Filmművészeti Főiskola végzős filmrendező fcmllgatói, Herskó János filmrendező, a főiskola igazgatóhelyettese vezettésével. Vasárnap délben 12 órai kezdettel a Városi Moziban vetítik le év végi vizsgafilmjeiket, délután a művészklubban rendeznek vitát a bemutatott filmekről a készítők és a klub tagjai. Vetítésre kerül többek között: Ventilla István Komp, Fazekas Lajos Békalencse, Simó Sándor Akko# este és dr. Kárpáti György Mese című vizsgafilmje, melyekről az országos sajtóban is több cikk elismerően nyilatkozott. A csapatbemutatókat követő járási bemutatók kétféleképpen zajlottak le. Dunavecse, Kiskőrös, Kecskemét, Kiskunhalas járások körzeti bemutatókat tartottak, a többi helyen járási zsűri bizottságokat alakították, amelyek minden csapatbemutatón részt vettek, s ezáltal reális ítéletet alkothattak a csoportok és szólisták munkájáról. A körzeti bemutatókon gyakran előfordult, hogy gyenge számok is bekerültek a műsorba — például a kiskőrösi, kiskunfélegyházi és dunavecsei járásban. A járási bemutatók zöme azonban szépen zajlott le és emlékezetes eseményt jelentett az úttörőknek. Május 18—19-én Kiskunfélegyházán rendezték meg a megyei bemutatót, igen szervezetten, alapos felkészüléssel. A műsorban mintegy 900 úttörő szerepelt. Az esemény magával ragadta a város közönségét is. Különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a kamarakórusok, hangszerszólisták, vers- és mesemondók, bábcsoportok és tánccsoportok. A megyei bemutató sok olyan hibára hívta fel a figyelmet, melyen a következő évben feltétlenül változtatni kell. Így a versmondók egy része még mindig életkorának nem megfelelő verset választott, nem nyúlt elég bátran a mai életünket tükröző irodalmi alkotásokhoz. Nem kielégítő az énekesekkel való foglalkozás sem. Továbbá a bábcsoportok létszáma sem növekszik a kisdobosok nevelésében elfoglalt helyének megfelelő mértékben, s a tánccsoportok közül csak a saját vidékük táncaival szereplők produkciói voltak kiválóak, a betanított koreográfiák művészi színvonala — szakember hiányában — eléggé alacsony A hangszeres csoportok és szólisták sok esetben pedig erejüket, technikai felkészültségüket meghaladó darabokat tűztek műsorukra. A különféle bemutatókra való felkészülés megyénk majd minden úttörőjének számára biztosította a rendszeres, színes művészeti munka lehetőségét. Igen nagy jelentősége volt még az ének—zenei általános iskolák Kecskeméten megrendezett I. Országos Fesztiváljának, melyen 250 pajtás vett részt az ország különféle tájairól. Elismerés kis úttörőművészeink számára, hogy a csillebérci táborba megyénkből 63 pajtást hívtak meg — egy versmondót, egy mesemondót, két kamarakórust, 5 hangszerszólistát, egy zenekart, egy tánc- és egy bábcsoportot. Egerben az úttörőzenekarok fesztiválján megyénket a kecskeméti úttörőház vonószenekara képviseli. Az idei úttörő kulturális szemle tapasztalatai alapján a Bács- Kiskun megyei elnökség célul tűzte ki a művészeti munka további Javítását. A nyári vezetőképzések és az augusztusi csapatvezetői értekezletek fontos részét képezi a kulturális szemlével kapcsolatos tennivalók ismertetése. Jövőre több gondot fordítanak arra, hogy a kulturális munka már a tanév kezdetével meginduljon a csapatokban. Elmaradnak jövőre a járások körzeti bemutatói is, helyettük a csapatszemléken történő kiválasztás módszerét alkalmazzák. Továbbá szeptemberben újjászervezik a Kulturális Szakbizottságot, hogy ezáltal is biztosítva legyen a művészeti munka irányításának zavartalansága. V. Zs. A jó munka elismerése Az érsekcsanádi általános iskola kiváló népi tánc együttese, amely a megyei táncversenyen első díjat nyert, a tanév végén elbúcsúzott az iskolától. Tagjai a tanulásban, a kultúrmunkában és a sportban egyaránt a legjobbak között voltak. Sok dicsőséget szereztek nemcsak az iskolának, hanem községüknek is. A helyi tanács a jó munka elismeréséül most 4500 forintot adott a kiváló együttest felnevelő úttörőcsapatnak, a MÉH szintén 4 és fél ezer forint jutalomban részesítette őket. Ebből az összegből 20 személyes sátrat vásároltak, amellyel ezután kirándulásra, táborozásra járnak. DR. K. E. Néző, OTT AZ ELEN MnOGO. A CAPUAI FENEVAD/ MA SZÉP KÜZDELMET FOGUNK LÁTNl! Megszólalnak a harsonák és. A HALÁLBA IND.ULŐK. KÖRBEJÁRVA A, VÉRSZ ÁGÚ PORONDOT.'■ FEGYVERREL KO'SZÓNT/K AZ ELNYOMÓKAT. MNOGOÍ HALLOTTAM HÍRÉT. ALIG EGY EVE TÖNT FEL. DE MA'RIS VESZEKEDETT . HÍRE VAN. Két tízes csoport harcol egymással: ÖT AFRIKAI. ŐT THRAKKAL. ES ÖT GALL. ÖT GERMÁNNAL. RÓMA AZ EGÉSZ VILA'GOT TÉRDRE KÉNYSZERÍTETTE. HOGY POLGÁRAI, süteményt rágcsálná, ebben a latlLÁNYBAN gyönyörködhessenek. . Á/INCS • KEGYELEM. K£(ÁY£Lth1, jllfíUUlArtd 4 FEKETE ÓRIÁS JÓL MEGTANULJA A LECKÉT: . »HA ÉLNI i AKARSZ. , \ ÖLNÖD KELL!«
