Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

1963. június 22, szombat 3. oldal KISZ-tábor Hetenként váltogatják egy­mást a KISZ-fiatalok a bajai KISZ-táborban, ahol az ifjú­sági szervezet különböző terü­letein dolgozó fiúk és lányok vesznek részt a továbbképző tanfolyamokon. Fotóriporterünk akkor járt a festői környezet­ben elhelyezett, kényelmes „is­kolában”, amikor a szervező tit­károk továbbképzése folyt. Első kép: A szemináriumon igen jól szerepeltek a megye különböző városaiból, községei­ből összesereglett KISZ-isták. Különösen kivette részét a tan­anyag megvitatásából Lalia Ka­talin, a kiskunhalasi szervező­­titkár. Képünkön: Kati éppen jelentkezik az egyik szeminá­riumon. Második kép: Munka után édes a pihenés, még a fiatalok­nak is. Ök azonban a romanti­kusan szép Duna-parti környe­zetben sem pihennek, hanem a holnapi „leckéről”, a tananyag­ról beszélgetnek, vitatkoznak. (Tóth Sándor felv.) Három jó szomszéd Garán, e látszólag csöndes, eseménytelen határ menti falu­ban jártunk. Nos, ez a zajlás­­mentesség már csak azért is lát­szólagos, mert a község mindhá­rom közös gazdasága — a Vö­rös Csillag, a Kossuth és a Par­tizán Tsz — eredményesen gaz­dálkodik, mint mondani szokás: „időarányosan” elvégzik a munkát, és a határ is szép ter­mést ígér. A nyugalmas felszín alatt tehát az élet természetes mozgása van. Kérdés azonban, hogy a „moz­gató erő” milyen mértékben származik a helyi államigazga­tási szervtől. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a községi ta­nács vb vezetői általában so­kat tesznek a szövetkezeti gaz­dálkodás előbbreviteléért. Változatos formait Megmutatkozik ez a hasznos termelési tapasztalatok, mód­szerek alkalmazásában is. Pél­dául a kukorica vetésénél Ga­rán korábban soha nem végez­tek fészkes trágyázást. Ez év kora tavaszán azonban a szö­vetkezet vezetői — Böröcz Ist­ván, a vb elnökhelyettese kezde­ményezésére — ellátogattak a járás más közös gazdaságaiba, ahol meggyőződtek az említett módszer előnyeiről. Aztán mint­egy 200 holdon alkalmazták is. A szövetkezeti gazdaságokban nem ment zökkenő nélkül a jö­vedelemelosztás ösztönző for­máinak bevezetése sem. A szem­lélet megváltozásában is a jó példák ismertetése hozott változást. Az idén mindhárom tsz-ben .áttértek a családi mű­velésre, a Kossuth és a Par­tizán Tsz-ben a többlettermés utáni premizálást, a Vörös Csil­lagban a százalékos részesedés elvét alkalmazzák. Tanácstag; a tsz-ben A kapcsolat — a hivatalos és az „emberi” vonatkozásait te­kintve — meglehetősen szoros a tanács és a tsz-ek vezetői kö­zött. Kricskovics Ferenc vb-el-Növényvédő brigádok Bócsán — e túlnyomórészt gyümölcstermő helységben — nem kis gondot okoz a faállo­mány védelme. A soltvadkerti földművesszövetkezet a körze­téhez tartozó községekben — így Bócsán is — megalakította ugyan a védekező munkákat vállaló brigádokat, amelyek szerződésben kötelezték magu­kat az igénylő háztáji gazdasá­gok növényvédelmi teendőinek ellátására —, a kiterjedt terü­let, nem utolsósorban pedig az amerikai szövőlepkének a környéken való tömeges fellé­pése miatt azonban képtelenek feladatukat teljes mértékben ellátni. Ezért a gyümölcsösök védel­mére a községben működő ter­melőszövetkezeti csoportok gaz­dái szerveznek brigádokat. A Szőlőskert és az Űj Bocsa Tszcs-ben már létre is jöttek a saját brigádok, s minden bi­zonnyal a harmadik csoportban is rövidesen megalakul a nö­vényvédő gárda. A negyedik kevésbé jelentős szőlő- és gyü­mölcsös területtel rendelkezik, így brigád nélkül is megoldják a védelmi feladatokat. nők, de főként a helyettese egyetlen szövetkezeti közgyűlést sem mulaszt el, sőt a legtöbb esetben a vezetőségi ülésekre is elmennek. Ezen túlmenően azonban tanács vezetői fokozott gondot fordítanak a háztáji áruter­melésre. Érdekes, s máshol is jól hasznosítható kezdeménye­zést tapasztaltunk etekintetben A tsz-ek párttitkárai, állatte­nyésztési brigádvezetői, egy-egy tanácstag kíséretében sorra járják a háztáji gazdaságokat, s a szerződéskötés előnyeire, je­lentőségére hívják fel a gazdák figyelmét. Ennek eredménye­képp a múlt hónap végéig a Vörös Csillag Tsz gazdái 150 Kossuth és a Partizán Tsz tag­jai pedig húsz-húsz hízott ser­tésre kötöttek szerződést. Bölcs előrelátással Az eredményeket itt-ott hibák is tarkítják. Ez év elején pél­dául a Bajai Kertészeti Tech­nikum kihelyezett osztályt in­dított Garán — éppenséggel a községi tanács vb kezdeménye­zésére, kérésére. Eleinte nagy volt az érdeklődés, harminc­­ketten jelentkeztek. később azonban a résztvevőknek több mint a fele lemorzsolódott. Fő­ként a szövetkezeti brigádveze­tők maradoztak el az órákról pedig elsősorban nekik lenne szükségük tudásuk gyarapítására E szépséghibát némiképp re­tusálja a községi tanács vb-nek az a törekvése, miszerint ez év őszétől kezdve a községfeilesz­­tési alapból négy-öt mezőgaz­dasági szakember taníttatásá­hoz biztosít ösztöndíjat. H. D, Törlesztik az adósságot Elhárultak a téglaayártás akadályai Kevés olyan üzem van, amely annyira közvetlenül érezte vol­na a rendkívüli tél terheit és következményeit, mint a tégla­gyárak. Az első negyedév vé­gén nagyon elcsüggesztő tájé­koztatásokat hallottunk egyik­­másik téglagyár vezetőjétől. Lássunk két üzemet, mit si­került eddig pótolniok az első negyedévi lemaradásból? A kiskunhalasi téglagyár 2,5 millió téglával maradt adós az első negyedévben. Ebből a má­sodik negyedévben sem pótolt semmit, sőt növekedett az adós­ság. Nem tudtak termelni, mert a Lábatlani Mészmű nem szál lított meszet. Ez az akadály most már elhárult, s a munka megindulhatott. 10 órás műszakban dolgoznak a munkások, s az is ösztönzi őket. hogy darabbérben kapják fizetésüket. Ez is hozzájárul hogy az eddigi 46 ezer helyett 58—59 ezer téglát termelnek na ponta. De az első negyedévi lema­radásból így is csak 1,5 millió darabot törleszt az üzem, — amint erről a lapot tájékoztat­ták. ember jön, annyit is szívesen fogadnak. Beszéljenek traktor­hoz értő ismerőseikkel, hívják őket a nyári munkákra. Csak igazolás kell a munkahelyről, hogy elengedik őket arra az idő­re. Így dolgozott legutóbb egy százados is. — Tessék, mint látják az elv­társak — zárja le ezt a témát a párttitkár — mit nem oldot­tunk még meg, ami a nagy nyári felkészülést hátráltatja? Gausz István áll fel. — Meg­oldatlan a szerszámkérdés. — Nincs bosszantóbb, mint hogyha egy csavart meg akarok húzni, előtte hosszú ideig keresgélni kell a kulcsot, mert hatan-nyol­­can kapkodják el mellőlem. — Ugyanebben a helyzetben vagyok — csatlakozik Horváth József. Tíz embernek nem vé­telezhetek szerszámot a saját nevemre. Egyik elvtárs méltatlanko­“ dik, hogy a vezetők nem engedik el fél napra szabadság­ra. Bújdosó Mihály főmérnök úgy érzi, meg kell magyarázni az okokat. Tavaly már április­ban javították a gépeket, most elmaradtak a nyári felkészülés­sel. A műhelyben a minimális létszámnál is kevesebben van­nak, hárman azok közül is a tsz-ek gépeit javítják. Kéri, hogy legalább a kommunisták értsék meg, mennyire szorít az idő. — Mit szólnak majd rá, ha a tsz-ekben szemünkre vetik, hogy „nem a barázdában kelle­ne javítani a gépeket”? ... Szer­szám van, amennyi kell, csak vételezzék fel a raktárból. Et­től azonban húzódoznak. Első­sorban az elvtársak alakítsanak ki olyan légkört, hogy szégyen legyen a lopás. — Nehéz — szól közbe vala­ki — csak félre kell nézni, már oda is van. Horváth József párttitkárhe­­lyettes emeltebb hangon foly­tatja. — Most kapkodunk már az utolsó szalmaszálba is. Miért virágágyakat gyomláltak a trak­torosok, ahelyett, hogy a mű­helybe állították volna be őket? Egyre szókimondóbb a tag­gyűlés. Molnár elvtársnak sincs már eszében sem, hogy „ma nem bírálnak senkit”. Hozzá­fűzi. __ I gen, a vezetők is hi­■ básak, hogy ilyen hely­zetbe jutottunk. A napokban Dusnokon jártam. Négy kom­bájnt kaptak. Négy traktorista 4 nap alatt összeszerelte őket. Csodálkoztam: hogyan csinál­hatták? Vagy jobban értenek a gépekhez — nem akarok senkit megsérteni — vagy jobban szer­veznek. Sokat kell a kommunis­táknak tanulniok. így hatunk a többiekre is. Példamutatással, szép szóval. Emlékeznek, ma­gyaráztam nemrég: a kombájn­színben hatan-heten dolgoztak, de alig volt produktív munka. Egymást lesték az emberek, leg­feljebb odaszóltak enBek-an­­nak: fogd itt, emeld ott! Gépeket sem lehet úgy lead­ni, sem átvenni, ahogyan ese­tenként megtörténik. Az átvevő már akkor pontosan jegyezze fel, melyiknek mi a hibája, ne kelljen később hosszadalmasan átvizsgálni minden gépet... — Elvtársak, a nyereségrészesedést egész évi munkánkkal, s nem az utolosó évnegyedben teremt­jük meg . .. I gy. folyt tovább a vita, ■ őszintén, bátran. Kicsit általánosan adott választ Mol­nár elvtárs a pártépítés kérdé­sében; talán nem akart szemé­lyi kérdéseket kiteregetni. De, mikor a taggyűlés végén jegy­zeteit rendezgette, mintha nem is a cikk eleji Molnár elvtárs lett volna, amint félig megálla­pította, félig büszkén kérdezte: „Ugye, jó kis taggyűlésünk volt?” TÓTH ISTVÁN A kecskeméti téglagyár csak 200 ezer nyerstéglával maradt el az első negyedévben. Mint Simigla István gyárvezető mondja, a téli nehézségeken kí­vül az is visszavetette a tégla­gyárakat, hogy mint tanácsi vállalatok átalakulóban voltak minisztériumiakká, s ez több helyen bizonytalanságot okozott. Mint tanári vállalatok, a tég­lagyárak — így ők is — gyenge gépparkkal rendelkeztek. A kecskeméti üzem gépi felújítá­sa ebben az évben nagyrészt megtörténik. Csak így tervezhe­tik, hogy a mostani 5.5 milliós termelési értékkel szemben jö­vőre jelentősen növeljék a gyár kapacitását. Kecskemét és kör­nyéke fejlesztése, az itteni sok építkezés is szükségessé teszi ezt. A gyár vezetői nem torpantak meg a téli kiesés okozta nehéz­ségek miatt. Itt is megszervez­ték a 10 órás műszakot. Utána­jártak gépeknek is és nemso­kára új kotrót kapnak. Érintke­zésbe léptek a Malomipari Egyesüléssel, amely tiszteletre méltó segítőkészséggel adott kölcsönmotort a téglagyárnak. A második negyedévben már 178 ezer égetett téglát adott ter­ven felül az üzem. s ha minden jól megy. a jövő hónap végét már tervteljesítéssel zárják. tb — n PORTRÉ Húszéves Varjú Éváról írni nem a leg­könnyebb feladat. Összetett egyéniség: együtt van benne a húszévesek temperamentuma és a közösséget építő szándék, a lelkesedés minden körszerű iránt, s az ifjúsági szervezet, a KISZ jövőjét féltő aggódás. Töpreng afölött: mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ami ma még botladozik, az mie­lőbb egyenletesen, simán halad­jon; hogy Hajóson — főként, ami a saját korosztályát illeti — „mindenek szépen és rend­ben folyjanak”. Pár hónappal ezelőtt került a hajósi József Attila Tsz-be, ahol az adminisztrátor „poszt­ján” tevékenykedik. — Elégedett vagyok m,unka­körömmel — mondja —, de nem szeretnék örökké admi­nisztrátor maradni. Beiratkoz­tam a 16 hónapos könyvelési tanfolyamra és hetenként majd Kalocsára járok előadásokra. Nem könnyű stúdium a köny­velés elsajátítása, de~ kedvvel, örömmel csinálom, s a tsz fő­könyvelője bármely szakmai kérdés megoldásában szívesen segít. Talán még a hivatásánál is nagyobb lelkesedéssel beszél az ifjúsági munkáról. Ez az isko­lából csak nemrég kikerült fia­tal lány négy éve KISZ-tag. A középiskolában, pezsgő, eleven volt az ifjúsági szervezet élete, hazajőve viszont. Hajóson, „ál­lóvizet” talált. — A legnagyobb gond kétség­kívül a helyiség hiánya. Nincs hol összejönnünk. Ez a prob­lémánk augusztus 20-án a szép, új művelődési ház felavatásával megoldódik, hiszen az ifjúságot is klubszoba, szakköri helyiség várja majd. Az eredményes szervezeti élet megteremtéséhez azonban a vezetőségnek foko­zottabb mértékben kell össze­fognia a KISZ-istákkal, hiszen szép számmal, csaknem más­fél százan vagyunk a községben. Viszont az ifjúságnak is egy­ségesebbé kell válnia. Ma még alig tudunk összehozni valami­lyen rendezvényt, kivéve a kis­vendéglőben időnként rendezett táncmulatságokat. Nemrég tánc­csoportot próbáltunk alakítani, de a részvevők közül hol ez, hol az maradozott el, s a cso­port így felbomlott. Meg kell adni, hogy a társadalmi mun­kákból — a művelődési ház építésénél végzett munkából, a közterek parkosításából stb. — jól. kivettük részünket, de a KISZ-nek nem csupán ennyi a feladata. Reméljük, hogy Alkotmá­nyunk ünnepe, amikor birtokba veszik az ő új otthonukká is váló, impozáns művelődési há­zat, új szellemet, egészséges lük­tetést visz majd a hajósi K1SZ- szervezet munkájába is. Erre az alléalomra egyébként Rozov: Felnőnek a gyerekek című színmüvének a bemuta­tásával készülnek, Ahogyan Évától megtudtam, 6 Gálja Da­­vidova szerepében szeretne elő­ször az új színpadra lépni 4, V. Kiskunhalas Kecskemét

Next

/
Thumbnails
Contents