Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

scvm. ÉVE. 143. sz. Ara 60 fillér 1963. JŰN. a, PÉNTEK Bizonyítványosztás JXAától kezdve szekrények, fiókok mélyére kerül­nek a tankönyvek, füzetek, el­néptelenednek a máskor oly zajos iskolák. A csütörtöki év­záró ünnepélyeken minden kö­zépiskolás számára végérvé­nyesen befejeződött az 1962— 1963-as tanév. Utoljára gyűltek össze megyénk 25 középiskolá­jának tanulói ezen a napon, hogy átvegyék egész évi mun­kájuk eredményének jutalmát — a bizonyítványukat. Izgatott suttogások, találga­tások előzték meg a „nagy" pillanatot: „Vajon mit tarto­gat? Silcerült-e a jelest kitű­nőre, vagy a gyengébbeknek az elégségest legalább közepes­re kijavítani?” Hiszen olyan sok minden függ ettől. Nyara­lás, kirándulások, az egész nyár zavartalan élvezete, melynek szépségét bizony alaposan meg­zavarhatják a rossz osztályza­tok otthoni következményei. Dersze, aki egész évben * lelkiismeretesen dolgo­zott, annak — mint kiderült"—, félelemre nem volt semmi oka. Igaz, néhány „jó hírnevére” ké­nyes diákot az is elkeserített, hogy egy szerénytelen négyes csak „becsúszott” a kitűnő osz­tályzat közé, de hát jövőre lesz még idő kijavítani. Egészében véve sikeresen zá­rult az oktatási reform jegyé­ben indult idei iskolai ép. Bár még a végleges eredményt meg­állapító értékelések nem ké­szültek el, minden remény megvan arra, hogy az idei ta­nulmányi átlag jobb lesz a ta­valyinál. A nagyobb elméleti tudás ugyanakkor az életre felkészítő gyakorlati munka hasznos isme­retével párosult. Gyakorlati oktatásba bekapcsolódott ebben a tanévben a megye 8180 kö­zépiskolása közül 7260 tanuló. A fövő korszerű tudományos ismeretekkel felvértezett szak­embereinek neveléséről pedig megyénkben az idén már öt mezőgazdasági technikum és öt szakközépiskola gosdoskodott. Ezeket az új, sokat ígérő TM tényezőket sem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk akkor, amikor az idei tanév eredmé­nyeit értékeljük. Mert közép­­iskolásaink teljesítményének értékét ma már nemcsak az iskolai anyag tökéletes elsajá­títása, hanem a munkában való jártasság, képességeik sokoldalú kibontakozása is növeli. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy megyénk középisko­lásainak zöme szeret tanulni és szívesen vesz részt a gyakorlati oktatáson is. Ennek köszönhető, hogy nyugodtan, bizakodva néz­nek a jövő elé, amely akkor lesz igazán szép, ha tudásuk, munkájuk legjavát nyújtva ők is részt kérnek majd meghódí­tásából. A ddig azonban még jó né­­*' hány tanév telik el és itt van a rengeteg élményt tar­togató szünidő is, amelyre — mint a kecskeméti közgazda­­sági technikum III osztályá­nak a képen látható növendé­kei — nagyon sokan rászol­gáltak. Vadas Zsuzsa Csehszlovák pártmunkás-küldöttség megyénkben A hazánkban tartózkodó cseh­szlovák pártmunkás-küldöttség, élén Jaroslav Janecekkel, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának. - helyettes vezetőjével csütörtökön körutat tett megyénkben. A küldöttség kíséretében volt dr. Pintér Gyu­la, az MSZMP Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztályának munkatársa, és Kazareczki Kál­mán, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese. A vendégeket Kecskeméten Erdösi József, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára fogadta, majd rövid tá­jékoztatást adott a megye me­zőgazdaságának helyzetéről. A delegáció ezután Erdősi elvtárs kíséretében Hartára, a Lenin Termelőszövetkezetbe látogatott. Itt Oláh Pál, a termelőszövet­kezet elnöke, országgyűlési kép­viselő és Tiboldi János, a tsz pártszervezetének titkára fogad­ta a vendégeket. Oláh Pál tá­jékoztatást adott a szövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. A je­lenlevők nagy figyelemmel hall­gatták a beszámolót és számos kérdést tettek fel. Különösen a gazdaság jövedelemelosztásában alkalmazott ösztönző módsze­rekről érdeklődtek és a háztáji gazdaságok árutermelésének szerepéről. A legnagyobb figyel­met a gazdaság öntözési tervei iránt tanúsították. Czibere Vil­mos, a termelőszövetkezet ön­tözési szakmérnöke elmondta, hogy a Dunából, valamint cső­­kutakból 430 holdat öntöznek. A vendégek a helyszínen is ta­nulmányozták a mesterséges csapadékellátás eredményeit. Délután a vendégek Kalocsá­ra látogattak, ahol a Vízgaz­dálkodási Társulat munkáját tanulmányozták. Farkas Pál, a Kalocsa és Vidéke Vízgazdál­kodási Társulat főmérnöke részletes tájékoztatójában is­mertette az eddigi eredménye­ket. Elmondta, hogy a társulat 130 ezer holdnyi terület víz­­gazdálkodását irányítja, 34 ter­melőszövetkezet területét öleli fel. Jelenleg 8000 katasztrális holdat öntöznek a társulat te­rületén. A legfontosabb feladat­nak tartják az egész terület vízgazdálkodásának irányítását, tehát a belvízgazdálkodást, az öntözési lehetőségek felkutatá­sát és csőkutak létesítését, ott, ahol a Dunából nem lehet a vízkivételt megoldani. A dele­gáció tagjai a helyszínen tanul­mányozták a társulat központi telepét. A későbbiekben megtekintet­ték a kalocsai népművészeti há­zat. A delegáció a késő esti órákban utazott el a megyéből és a búcsúzásk»r nagy elisme­réssel nyilatkoztak a látottak­ról. K. S. A háztáji Jánoshalmán A község vezetőit állandóan foglalkoztatja a háztáji állat­­állomány és árutermelés nö­velése. Ezért jutottunk arra az elhatározásra, hogy a meg­oldásra váró problémák vala­mennyiét egy intézkedési terv­be foglaljuk össze. Ennek a tervnek fontos eleme a ház­táji állatállomány takarmány­nyal való segítése, illetve el­látása. Miért fontos számunkra a háztáji gazdaságok támogatá­sa? Elsősorban azért, mert a község áruértékesítési tervé­nek teljesítéséhez nagy szá­zalékban járulnak hozzá. A termelőszövetkezeti csa­ládok háztáji területe a köz­ség szántóföldjeinek 18,6, a szőlő—gyümölcs háztáji pedig a kertészeti terület 22 száza­lékát teszi ki. Az állatállo­mány szempontjából még te­kintélyesebb arány jut a ház­táji gazdaságokra. Fejőstehén ugyanannyi van a háztájiban, mint a közös gazdaságban, tehát a tejtermelés 50 száza­lékát biztosítják. Sertésből és baromfiból ennél még na­gyobb mértékű a háztáji ré­szesedése. Természetesen . na­gyon szeretnénk, ha a terme­lőszövetkezetekben és a köz­ség egész közvéleményében mindenki jól értené törekvé­sünket. A háztáji gazdaságok segítségével nem járhat együtt a közös állatállomány csökke­nése, (sőt ellenkezőleg) vagy pedig az, hogy a háztájinak biztosított takarmány a leg­kevesebbet is elvonjon a kö­zös állománytól. Intézkedése­ink alapvetően azt célozzák, hogy a község termelőszövet­kezetei a jövő évi tervek ké­szítésénél vegyék figyelembe a háztáji állatállományt. is. Ebből a szempontból különö­sen fontos a lucerna terüle­tek növelése, amelyet — ter­veink szerint — 1965-re 1300 kh-ra fejlesztünk. Az az álláspontunk, hogy azok a termelőszövetkezeti gazdák, akik szarvasmarhát tartanak, az árpa- vagy rozs­tarlóból másodvetésű kukori­cának, Vagy csalamádénak fél holdnyi területet kapjanak. A háztáji gazdaságokban a hízó sertés számszerű növelését több intézkedéssel kívánjuk elősegíteni. A Petőfi Termelő­­szövetkezet például úgy hatá­rozott, hogy azon gazdájának, aki a termelőszövetkezet út­ján szerződött le sertéshizla­lásra, állami áron 200 kilo­gramm takarmányt biztosít és megkapja a falkásítási felárat is. Az a szövetkezeti tag pe­dig,' aki legalább 50 munka­egységet teljesít, a háztáji ál­latállomány zöldtakarmány­­nyal való ellátásához 20 négy­szögöl lucernát kap. Álláspontunk szerint ugyan­akkor, amikor a nagyüzemi alapok lerakásán és állandó erősítésén fáradozunk — ami viszonylag hosszabb időt vesz igénybe — a népgazdaság az ország ellátása, de a szövet­kezeti gazda érdekében is mindent meg kell tennünk, hogy a háztáji gazdaságban meglevő termelési alapok meg­felelő kihasználást kapjanak. A háztáji gazdálkodás szem­mel tartása és segítése áru­­termelési terveink teljesítésén túl azért is fontos, hogy ma­­radéktalanabbul biztosítsa a'1 község önellátását. GELLAI SÁNDOR, a Jánoshalmi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese »

Next

/
Thumbnails
Contents