Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
scvm. ÉVE. 143. sz. Ara 60 fillér 1963. JŰN. a, PÉNTEK Bizonyítványosztás JXAától kezdve szekrények, fiókok mélyére kerülnek a tankönyvek, füzetek, elnéptelenednek a máskor oly zajos iskolák. A csütörtöki évzáró ünnepélyeken minden középiskolás számára végérvényesen befejeződött az 1962— 1963-as tanév. Utoljára gyűltek össze megyénk 25 középiskolájának tanulói ezen a napon, hogy átvegyék egész évi munkájuk eredményének jutalmát — a bizonyítványukat. Izgatott suttogások, találgatások előzték meg a „nagy" pillanatot: „Vajon mit tartogat? Silcerült-e a jelest kitűnőre, vagy a gyengébbeknek az elégségest legalább közepesre kijavítani?” Hiszen olyan sok minden függ ettől. Nyaralás, kirándulások, az egész nyár zavartalan élvezete, melynek szépségét bizony alaposan megzavarhatják a rossz osztályzatok otthoni következményei. Dersze, aki egész évben * lelkiismeretesen dolgozott, annak — mint kiderült"—, félelemre nem volt semmi oka. Igaz, néhány „jó hírnevére” kényes diákot az is elkeserített, hogy egy szerénytelen négyes csak „becsúszott” a kitűnő osztályzat közé, de hát jövőre lesz még idő kijavítani. Egészében véve sikeresen zárult az oktatási reform jegyében indult idei iskolai ép. Bár még a végleges eredményt megállapító értékelések nem készültek el, minden remény megvan arra, hogy az idei tanulmányi átlag jobb lesz a tavalyinál. A nagyobb elméleti tudás ugyanakkor az életre felkészítő gyakorlati munka hasznos ismeretével párosult. Gyakorlati oktatásba bekapcsolódott ebben a tanévben a megye 8180 középiskolása közül 7260 tanuló. A fövő korszerű tudományos ismeretekkel felvértezett szakembereinek neveléséről pedig megyénkben az idén már öt mezőgazdasági technikum és öt szakközépiskola gosdoskodott. Ezeket az új, sokat ígérő TM tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagynunk akkor, amikor az idei tanév eredményeit értékeljük. Mert középiskolásaink teljesítményének értékét ma már nemcsak az iskolai anyag tökéletes elsajátítása, hanem a munkában való jártasság, képességeik sokoldalú kibontakozása is növeli. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk középiskolásainak zöme szeret tanulni és szívesen vesz részt a gyakorlati oktatáson is. Ennek köszönhető, hogy nyugodtan, bizakodva néznek a jövő elé, amely akkor lesz igazán szép, ha tudásuk, munkájuk legjavát nyújtva ők is részt kérnek majd meghódításából. A ddig azonban még jó né*' hány tanév telik el és itt van a rengeteg élményt tartogató szünidő is, amelyre — mint a kecskeméti közgazdasági technikum III osztályának a képen látható növendékei — nagyon sokan rászolgáltak. Vadas Zsuzsa Csehszlovák pártmunkás-küldöttség megyénkben A hazánkban tartózkodó csehszlovák pártmunkás-küldöttség, élén Jaroslav Janecekkel, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának. - helyettes vezetőjével csütörtökön körutat tett megyénkben. A küldöttség kíséretében volt dr. Pintér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa, és Kazareczki Kálmán, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese. A vendégeket Kecskeméten Erdösi József, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára fogadta, majd rövid tájékoztatást adott a megye mezőgazdaságának helyzetéről. A delegáció ezután Erdősi elvtárs kíséretében Hartára, a Lenin Termelőszövetkezetbe látogatott. Itt Oláh Pál, a termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő és Tiboldi János, a tsz pártszervezetének titkára fogadta a vendégeket. Oláh Pál tájékoztatást adott a szövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót és számos kérdést tettek fel. Különösen a gazdaság jövedelemelosztásában alkalmazott ösztönző módszerekről érdeklődtek és a háztáji gazdaságok árutermelésének szerepéről. A legnagyobb figyelmet a gazdaság öntözési tervei iránt tanúsították. Czibere Vilmos, a termelőszövetkezet öntözési szakmérnöke elmondta, hogy a Dunából, valamint csőkutakból 430 holdat öntöznek. A vendégek a helyszínen is tanulmányozták a mesterséges csapadékellátás eredményeit. Délután a vendégek Kalocsára látogattak, ahol a Vízgazdálkodási Társulat munkáját tanulmányozták. Farkas Pál, a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke részletes tájékoztatójában ismertette az eddigi eredményeket. Elmondta, hogy a társulat 130 ezer holdnyi terület vízgazdálkodását irányítja, 34 termelőszövetkezet területét öleli fel. Jelenleg 8000 katasztrális holdat öntöznek a társulat területén. A legfontosabb feladatnak tartják az egész terület vízgazdálkodásának irányítását, tehát a belvízgazdálkodást, az öntözési lehetőségek felkutatását és csőkutak létesítését, ott, ahol a Dunából nem lehet a vízkivételt megoldani. A delegáció tagjai a helyszínen tanulmányozták a társulat központi telepét. A későbbiekben megtekintették a kalocsai népművészeti házat. A delegáció a késő esti órákban utazott el a megyéből és a búcsúzásk»r nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. K. S. A háztáji Jánoshalmán A község vezetőit állandóan foglalkoztatja a háztáji állatállomány és árutermelés növelése. Ezért jutottunk arra az elhatározásra, hogy a megoldásra váró problémák valamennyiét egy intézkedési tervbe foglaljuk össze. Ennek a tervnek fontos eleme a háztáji állatállomány takarmánynyal való segítése, illetve ellátása. Miért fontos számunkra a háztáji gazdaságok támogatása? Elsősorban azért, mert a község áruértékesítési tervének teljesítéséhez nagy százalékban járulnak hozzá. A termelőszövetkezeti családok háztáji területe a község szántóföldjeinek 18,6, a szőlő—gyümölcs háztáji pedig a kertészeti terület 22 százalékát teszi ki. Az állatállomány szempontjából még tekintélyesebb arány jut a háztáji gazdaságokra. Fejőstehén ugyanannyi van a háztájiban, mint a közös gazdaságban, tehát a tejtermelés 50 százalékát biztosítják. Sertésből és baromfiból ennél még nagyobb mértékű a háztáji részesedése. Természetesen . nagyon szeretnénk, ha a termelőszövetkezetekben és a község egész közvéleményében mindenki jól értené törekvésünket. A háztáji gazdaságok segítségével nem járhat együtt a közös állatállomány csökkenése, (sőt ellenkezőleg) vagy pedig az, hogy a háztájinak biztosított takarmány a legkevesebbet is elvonjon a közös állománytól. Intézkedéseink alapvetően azt célozzák, hogy a község termelőszövetkezetei a jövő évi tervek készítésénél vegyék figyelembe a háztáji állatállományt. is. Ebből a szempontból különösen fontos a lucerna területek növelése, amelyet — terveink szerint — 1965-re 1300 kh-ra fejlesztünk. Az az álláspontunk, hogy azok a termelőszövetkezeti gazdák, akik szarvasmarhát tartanak, az árpa- vagy rozstarlóból másodvetésű kukoricának, Vagy csalamádénak fél holdnyi területet kapjanak. A háztáji gazdaságokban a hízó sertés számszerű növelését több intézkedéssel kívánjuk elősegíteni. A Petőfi Termelőszövetkezet például úgy határozott, hogy azon gazdájának, aki a termelőszövetkezet útján szerződött le sertéshizlalásra, állami áron 200 kilogramm takarmányt biztosít és megkapja a falkásítási felárat is. Az a szövetkezeti tag pedig,' aki legalább 50 munkaegységet teljesít, a háztáji állatállomány zöldtakarmánynyal való ellátásához 20 négyszögöl lucernát kap. Álláspontunk szerint ugyanakkor, amikor a nagyüzemi alapok lerakásán és állandó erősítésén fáradozunk — ami viszonylag hosszabb időt vesz igénybe — a népgazdaság az ország ellátása, de a szövetkezeti gazda érdekében is mindent meg kell tennünk, hogy a háztáji gazdaságban meglevő termelési alapok megfelelő kihasználást kapjanak. A háztáji gazdálkodás szemmel tartása és segítése árutermelési terveink teljesítésén túl azért is fontos, hogy maradéktalanabbul biztosítsa a'1 község önellátását. GELLAI SÁNDOR, a Jánoshalmi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese »
