Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-18 / 140. szám

1963. .fűnius 18, Redd 5. oldal Uj formákat, több jó ötletet! Beszélgetés a filmről VALAHOL EURÓPÁBAN Még nem látjuk a képeket, de Somláy megrendült hangjá­ból érezzük — varázslatnak le­szünk részesei. Valóban. Ezt a tizenhat év távlatából ma is kristálytiszta fénnyel világitó filmet vérből, szennyből, igaz érzelmekből és a gyermeki lé­lek finom rezdületeiből szőtte művészi erejű történelmi doku­mentummá Balázs Béla, az író és Radványi Géza, a rendező. Valahol Európában ... Vala­hol a Duna mentén, valahol, ahol a történelem vihara végig­sepert tájakon és embereken, gyermeklábak poroszkálnak a végtelen országúton. 1945. tava­szát írjuk ... Lábuk alatt sivár a föld, s körülöttük az egész régi világ romokban hever. Az iszonyat űzte ide őket, a fele­lőtlen „nagyok” által félidézett vihar e tépett szívű, rongyos ruhájú ártatlan áldozatait. Ami az övék volt, elpusztult, amit eddig szerető szóval olto­­gattak beléjük, azt egy csapás­ra kiirtotta a létért való kegyet­len küzdelem. Körülöttük, s .bennük minden visszájára for­dult ezen a tavaszon. Páratlanul finom és kifejező a film szimbolikája. Micsoda lélektelen ritmussal pattognak a menetelő német katonák csiz­mái, s milyen szánalmat éb­resztenek az országúton bandu­koló vézna gyermeklábak. Vagy az órajáték vérlázító ellentétére gondoljunk, mikor a. rokokó bá­buk finomkodó meghajlásai köz­ben egy fiatal lány becsületén, tiszta érzésein ejtenek soha be nem gyógyuló mély sebet. A film legszebb, legfeleme­­lőbb szimbóluma mégis a töré­keny kis Kuksi halála, amely félreérthetetlenül azt fejezi ki, hogy az áldozat szomorú ugyan, de a szabadságért meghalni is érdemes. Cs. Horváth Tibor —■ Zőrád Ernőt n camni fenevad í. Az időszámításunk előtti első évszázadban szinte az egész ak­kor ismert világ a rabszolgatar­tó rómaiak zsarnoki uralma alatt nyögött. De már érlelőd­tek azok az erők, amelyek a bi­rodalmat megsemmisüléssel fe­nyegették. I. e. a 75. esztendőben történt.., Balázs Béla és Radványi Gé­za kimagasló alakjai a magyar filmgyártásnak, s közös film­jük világviszonylatban is a leg­jobbak között említhető. Mint nemes érc a tűzben, olyan en­gedelmesen formálódik kezük­ben a gyermekvilág érzékeny anyaga. Költői realizmusával, bátor hitvallásával intő figyel­meztetés ez a film még ma is azok számára, akik a felelőtlen fegyverkezési lázban nem akar­ják meghallani a békére, szere­­tetre vágyó emberiség tiltó sza­vát. A film gyönyörű gondolatait a várban élő öreg muzsikus ala­kítója, Somlay Artúr szólaltat­ja meg. Nem lehet meghatott­ság nélkül nézni felejthetetlen vonásait, hallani a hangját, amellyel még a legsemmitmon­dóbb szavakat is élettel, böl­csességgel képes megtölteni. — Mellette a gyerek szereplők — valamennyi egy-egy remekbe szabott kis karakter olyan ki­váló színészekkel, mint az ak­kor még egészen fiatal Gábor Miklós, Bánky Zsuzsa és Bárdy György. Érdemes volt ezt a filmet hosszú évek után felújítani. Frissességéből, — sőt modern­ségéből — semmit nem vesztett az elmúlt 16 év alatt. Hatása ma is lenyűgöző és számtalan nézőben felveti a gondolatot: „Vajon rossz nyugati példák helyett miért nem a magyar filmgyártás értékes forrásaiból merítenek filmeseink?” Mert a filmnek itthon is akadtak bű­vös kezű varázslói, akiknek örö­két átvenni és folytatni — ép­pen ideje lenne már ... V. Zs. Felmérések és tapasztalatok bizonyítják, hogy a művelődési otthonok olyan rendezvényei iránt, melyeknek módszerén éveken ót nem sokat változtat­tak — csökken az érdeklődés. A közönség új, változatosabban összeállított programot kíván. Üj művelődési formák alkalma­zására, több jó ötletre van te­hát szükség ahhoz, hogy műve­lődési otthonaink növelni tud­ják vonzerejüket, különösen most nyáron, amikor a legne­hezebb összefogni a falun, de a városban élő dolgozókat is. Népművelőink, művelődési otthon vezetőink legsürgetőbb feladata új vonásokkal színesíteni a nyári, s foly­tatólagosan majd a téli mű­sorokat. Néhány helyen mór próbálkoz­tak is vele — szép eredmény­nyel. A bajai járásban például a népművelők és az orvosok az ismeretterjesztés korszerűsítésé­re vállalkoztak „Tbc a vádlot­tak padján” című előadás"k­­ban. Az új típusú, komplex elő­adást bírósági tárgyalás formá­jában állították össze és irodal­mi. zenei műsorokkal színesí­tették. Hasonló jellegű — és ugyan­csak bajai — kezdeményezés „Az alkohol nyomában” — cí­mű komplex ismeretterjesztő előadás, valamint a kisbőröciek Szülőföldem — és Kecskeméten az Érdekes találkozások — so­rozata. Sikerük azt bizonyítja, hogy érdemes több gondot for­­'t’tnni a különféle — és az ér­deklődésre mindig számot tartó — témákat felvető, vetítéssel, ének-, zeneszámokkal, szavala­tokkal élénkített komplex elő­adások meghonosítására a mű­velődési házakban, otthonokban. A másik új és nagy lehetősé­geket tartalmazó művelődési ág — a klubmozgalom. Népszerű­ségét gyors térhódítása is iga­zolja: Bács-Kiskun megyében je­lenleg 81 klub működik. Felszerelésükre 1962-ben kö­zel 2 600 000 forint állami támogatást kaptak és mintegy 43 klub ellátottsága ezáltal jónak mondható. A moz­galmas és mindenki számára vonzó klubélet kialakításában azonban akad még tennivaló. Sok helyen van ugyan külön, önálló klubhelyiség, de nincs kihasználva, huzamosabb ideig üresen áll, másutt a klubélet csupán tv-nézésre, biliárdozásra, vagy kártyázásra szorítkozik. Holott a klubok feladata a dol­gozók szabad idejének tartal­masabbá tétele, a közösségi szel­lem és a helyi társadalmi élet kibontakoztatása a hasonló ko­rú, foglalkozású és érdeklődésű emberek körében. Elsősorban meg kellene gyor­sítani az azonos korú és érdeklő­désű dolgozók számára szer­vezett klubok létesítést, ahhoz pedig, hogy a klubok munkája életképes és színvonalas legyen, külön klub­vezetők alkalmazása szükséges. Érdemes lenne külön klubve­zetői tanfolyamokat ipdítani azok számára, akik kedvet érez­nek ehhez a munkához és ál­landó módszertani tanácsadás­sal biztosítani számukra segít­séget, útmutatást. Ott. ahol a művelődési házakV ban üeves vezetők állnak a klu­bok ifién —Baja, Kiskunhalas — meg azt is sikerült elérni, hoey a tagság az igen elterjedt kötetlen foglalkozások, társal- Bások, játékok mellett nagy ér­­^oMődéssel fordul a közérdekű nolitikai. gazdasági és kulturá- 1 is témákat mélyebben elemző 'rö+ött foglalkozások felé. Baján nél<jául vitaestet szerveztek .Mit tennék, ha tanácselnök lennék?” — címmel, melyre meghívták a városi tanács vb elnökét is. A foglalkozás mind­két részről hasznos eredmény­nyel zárult. Téves és helytelen — bár elég sűrűn elhangzó — megállapítás, hogy a klubfoglalkozások nyá­ron, mivel zárt helyiségben van­nak, nem célszerűek. Hát vi­gyék ki a tagokat, mint Kalo­csán tették — az udvarba, ker­tekbe. Szervezzenek városnéző sé­tákat, megyei, országjáró kirándulásokat. Esetleg tapasztalatcsere-látoga­tásokat más városok, községek klubjaiba. De el lehet vinni á tagokat — a kiskunhalasiak és bajaiak példájára — múzeum- és tárlatlátogatásokra, vagy kö­zösen megtekinthetik a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Ahol pe­dig szabadtéri színpad is ren­delkezésükre áll, ott mi aka­dálya van műsorral egybekötött szellemi vetélkedők, kérdezz— felelek estek rendezésének? Az eleven klubélet megterem­tésének nyáron sincsenek aka­dályai. Csak meg kell találni a módját annak, hogy mindig friss élményt, a körülményekhez alkalmazkodó újdonságot, kel­lemes szórakozást nyújtsanak napi munkájuk után a klub tagjainak. Ehhez pedig nem kell más, csak rendszeres, lelkiisme­retes munka és bátor kezdemé­nyezés ... V. ZS. Nyári vidéki »urnán a Néphadsereg művésze yüttese Megkezdte idei nyári vidéki turnéját a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttese, mely az idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A katonamű­vészek két hétig vendégszere­peinek Szabolcs megyében. Az ősszel bevonuló fiataloknak, azok hozzátartozóinak, az üze­mek, vállalatok, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok dol­gozóinak mutatják be műsoru­kat. . Az együttes Kisvárdán tar­totta négyezredik előadását. Produkcióikat egyébként az el­múlt másfél évtized alatt mint­egy két és fél millióan tekintet­ték meg. Legújabb folyóiratunk: a Tudomány és mezőgazdaság „Tudomány és mezőgazdaság” címmel új mezőgazdasági szaklap jelent meg. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata az agrártudományi kutatások eredményeit ismerteti a gyakorlat számára, s tudományos igénnyel összegezi a gya­korlat tapasztalatait. Tájékoztatást ad a mezőgazdasági tudo­mányos életről, a világ mezőgazdaságáról, s híreket közöl a tömegszervezetek mezőgazdasági propagandamunkájáról.

Next

/
Thumbnails
Contents