Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

8. oldal 1963. június 16, vasárnap Hruscsov nyilatkozata Kennedy beszédéről MOSZKVA. (MTI) Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök, a szombat reggeli Pravdában válaszol a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőjének kérdéseire és részletesen elemzi Kennedy elnöknek a washing­toni egyetemen hétfőn elmon­dott beszédét. Hruscsov megállapítja, hogy Kennedy beszéde egészében véve pozitív benyomást kelt, majd hozzáfűzi, hogy az elnök ezzel a beszédével egy lépést tett előre a nemzetközi helyzet realisztikus értékelése felé. Üd­vözölte Kennedynek azt a kije­lentését, hogy véget kell vetni a hidegháborúnak, de megje­gyezte, hogy a helyes nyilatko­zatokat és üdvös felhívásokat konkrét tettekkel kellene alátá­masztani. A német békeszerződésről szólva Hruscsov rámutat: Olyan benyomás alakul ki, mintha az Egyesült Államok kormánya nem igyekeznék utat keresni a német probléma kölcsönös meg­egyezésen alapuló megoldása felé, s ebben a kérdésben régi álláspontjához ragaszkodnék. — Ez az álláspont — a dolog lé­nyegét tekintve — azonos Nyu­­gat-Németország legreakciósabb agresszív erőinek álláspontjával, az Adenauer, Brandt és más revansista beállítottságú embe­rek nézeteivel. Ily módon nem lehet eltűntetni a hidegháború egyik legfőbb forrását! A szovjet kormányfő emlé­keztetett a német kérdésben tett szovjet javaslatokra, amelyek szerint el kell ismerni a két szuverén német államot, s erre kell alapozni a németországi békés rendezést. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány véleménye szerint — Nyugat-Berlin szabad várost a?. ENSZ égisze alatt, a legszigo­rúbb nemzetközi garanciákkal kell ellátni. „Teljes határozott­sággal alá kell húznunk, hogy a német békeszerződés meg­kötése elől nem lehet kitér­ni. Ezt a kérdést meg kell oldani, s a megoldás be fog következni. Mi azt szeretnénk, ha a nyu­gati hatalmakkal egyetértésben oldhatnánk meg.” Hruscsov megjegyezte, meny­nyire nem egyeztethetők össze Kennedynek a nemzetközi eny­hülésről mondott szavai azzal a ténnyel, hogy idegen országok területén amerikai katonai tá­maszpontok vannak, hogy az Egyesült Államok lábbal tipor­ja más országok szuverén jo­gait, a legféktelenebb amerikai politikusok pedig minden teke­tória nélkül azt követelik, hogy nyíltan és fegyveresen avatkoz­zanak be Kuba belügyeibe. Hruscsov szólt arról a szov­jet javaslatról is, hogy a NA­­TO-országok és a Varsói Szer­ződés tagállamai kössenek meg­nemtámadási szerződést. Egy ilyen szerződés — mondotta — okvetlenül magával hozná a nemzetközi légkör felmelegedé­sét. — Hajlandók vagyunk akár ma is egyezményt aláírni az összes nukleáris kísérletek megszüntetésére — mondotta Hruscsov. — A do­log most már a Nyugaton áll. Azért egyeztünk bele a moszk­vai háromhatalmi találkozóba, hogy még egyszer megpróbál­junk megegyezést találni ebben a kérdésben. A találkozó sikere azonban attól függ majd, mi­lyen poggyásszal érkeznek ha­zánkba az Egyesült Államok és Anglia képviselői. Hruscsov válaszolt Kennedy­nek azokra a kijelentéseire is, amelyek szerint a kommunisták rá akarják kényszeríteni saját rendszerüket más országokra, s „ez a nemzetközi feszültség leg­főbb oka”. Erről a szovjet kor­mányfő a következőket mon­dotta: „Sajnos, az Egyesült Ál­lamok elnöke ebben az esetben Dulles szótárát használja, Dul­­lesét, aki nem kevés szitkot szórt a kommunizmusra. A tőkés rendet a történel­mi fejlődés objektív törvé­nyéi ássák alá, gz elnök pedig azzal próbálja ezt magyarázni, hogy a kom­munisták más országokra akar­ják erőszakolni politikai és gaz­dasági rendszerüket. Voltakép­pen a kapitalizmus pilléreit nem szitkok és átkok mossák alá, hanem a munka és a tőke kibékíthetetlen ellentmondásai, a népek szabadságharca.” — Amikor a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttélése mellett fogla­lunk állást, nem javasolunk ko­­egzisztenciát az ideológia terü­letén, de azt sem akarjuk, hogy az ideológiai vitákat háborúval döntsék el — mondotta Hrus­csov. Befejezésül hangoztatta: — Megelégedéssel fogadjuk azt a felhívást, hogy meg kell javítani az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatait. Egyetértünk az elnöknek azzal a kijelentésével, hogy orszá­gaink népeinek kölcsönös érde­ke a béke megőrzése. Az idő fogja megmutatni, követni fogják-e ezeket a ki­jelentéseket az amerikai kormány konkrét tettei. Ezeket a konkrét tetteket ille­tően az amerikai kormány él­vezni fogja a szovjet kormány megértését és támogatását. A magunk részéről nem kíméljük erőfeszítéseinket, hogy megta­láljuk a rendezetlen problémák megoldását, jó kapcsolatokat te­remtsünk a két nagyhatalom között. Megkezdődött a hatodik magyar békekongresszus Harold Wilson Varsóban VARSÓ (MTI) Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezére, helyi idő szerint 9.50 órakor repülőgépen Moszkvából Varsóba érkezett. Szombaton délután találkozott G. Gomulkával. A Munkáspárt vezetője még szombaton visszautazott Lon­donba. n Kurd csapatok szilárdan tarifák állásaikat Az An Nida című libanoni lap jelenti: Irakból érkezett hírek szerint folytatódnak a hadműveletek az iraki Kurdisztánban. A kurd főparancsnokságon közölték, — hogy a csapatok szilárdan tart­ják állásaikat és a kormány­csapatoknak súlyos veszteségeik vannak. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Yves Choliere, a Béke­világtanács titkára szólalt fel. Elöljáróban a Béke-világtanács és John Bemal professzor üd­vözletét tolmácsolta a' kongresz­­szus résztvevőinek, majd megál­lapította: — Példamutató az önók hűsége a béke-világmoz­­galomhoz. Leszerelési hónapjuk, széles körű akcióik, a sok ta­lálkozó, gyűlés és tudományos konferencia, amellyel ezt a nagyszerű kongresszust előkészí­tették, mind-mind a békeharc új sikereit jelentik. A Ilbke-világtanács titkárának beszéde után dr. Pesta László, a budapesti békebizottság el­nöke, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese, Schink Józ3ef Nógrád megyei küldött, Sebas­tian Zapirain, a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja és Szádeczky- Kardoss Elemér, az Országos Béketanács tudományos bizott­ságának elnöké felszólalása kö­vetkezett. A délutáni tanácskozás első felszólalója Vaszilij Komisszá renlio akadémikus, a Szovjet Békebizottság elnökségének tag­ja a Szovjet Békebizottság üd­vözletét tolmácsolta a kongresz­­szus résztvevőinek. Ezután dr. Hamvas Endre csanádi püspök, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke szó­lalt fel, majd Oliviu Russu, a Román Békebizottság tagja, Pál Lénárd Kossuth-díjas fizikus, dr, Friedrich Kollmann, az Osztrák Béketanács alelnöke, Tóth Anna, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének főtit­kára, Kovács Dezsőné Kossuth­­díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsa végre­hajtó bizottságának tagja, dr. Bruno Wranke egyetemi tanár, a Német Demokratikus Köz­társaság béketanácsa elnöksé­­vének tagja, és Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vörös­­kereszt elnöke. Vitéz Jánosné termelőszövet­kezeti tag, Bács-Kiskun megyei küldött arról beszélt, hogy az elmúlt években megváltozott, szebb, gazdagabb, színesebb és kulturáltabb lett a magyar fal­vak élete. Mint mondta, a jövő még biztatóbb, a remények va­lóra váltásához azonban csak a békés élet adhatja meg a szükséges feltételeket. A föl­dek emberei szilárd hittel és bizakodással néznek a jövőbe, mert tudják, hogy a béke ügyé­nek megóvásáért száz- és száz­milliók munkálkodnak városon és falun, a Föld minden részén. Vitéz Jánosné után Harry Winter, a hesseni béketanács titkára, Vaszilisz Papasztafidas, a görög dolgozók leszerelési és békebizottságának alelnöke, és Molnár Henrikné Fejér megyei küldött, termelőszövetkezeti bri­gádvezető beszélt. A VI. magyar békekongresz­­szus vasárnap folytatja tanács­kozását az Országházban. Popovics riportja, Albert professzor érdekes adatai A világ véleménye Bikovsskij útjáról MOSZKVA. (MTI) A reggeli lapokban megjelent tudósítások közül kiemelkedik a ICrasznajá Zvezda riportja, — amelynek szerzője maga is űr­hajós. Pavel Popovics, a 4-es számú űrhajós ugyanis felcsa­pott riporternek, s elvállalta, hogy a bajkonúri űrrepülőtér­ről riportban tudósítója a lap olvasóit. Popovics arról ír, hogy az irá­nyító központban, a rakéta start­ja után meggyőződhettek: a szputnyik pontosan rátért röp­­pályájára, s minden a legna­gyobb rendben van. A műsze­rek jelezték, hogy a pályára té­rés pilanatában Bikovszkij pul­zusa erősen vert; percenként 105 ütést jelzett a műszer, fél óra múlva azonban már 78-ra csökkent az űrhajós érverése. Bikovszkij láthatóan megnyugo­dott. Popovics ezután elmondja, hogy Hruscsov után ő is beszélt telefonon Bikovszkijjal. Az ötö­dik ilrhajós így válaszolt Popo­vics érdeklődésére: „Minden ki­tűnően halad, jobban nem is le­hetne!” JAKOV ALBERT moszkvai professzor érdekes adatokat kö­zöl az ötödik szovjet űrhajó röppályájáról. Elmondja, hogy a pálya teljes egészében az ionoszféra alsó rétegében, tehát a . szabad elektronokban és ionokban legdúsabb maximum alatt húzódik el. Ez lehetővé te­szi, hogy a Vosztok—5-tel egé­szen kitűnő rádióösszeköttetést lehessen tartani, mert az űrha­jó által sugárzott rádióhullámok alig mennek veszendőbe, nem távoznak el a világűrbe. A tu­dós hozzáfűzte: az űrhajóval most különösen jó a rádióössze­köttetés, hiszen a Vosztok—5-öt a naptevékenység nyugodt sza­kaszában bocsátották fel. Köz­ismert, hogy a fokozott napte­vékenység megnehezíti a zavar­talan rádióadást és vételt. Az új űrhajó útja további értesü­léseket nyújt, amelyekre nagy szükség lesz a jövőbeni űrrepü­lések alkalmával — mondotta a tudós. A fehér telefonnál: Hruscsov szovjet miniszterelnök hallgatja a Vosztok—5 sikeres fellövésének hírét. BELGRAD. A szombat reggeli belgrádi lapok a szovjet űrhajózás újabb sikerét emelik ki a Vosztok—5 jelzésű űrhajó sikeres felbocsá­tásáról szóló, rendkívül részle­tes jelentéseikben. Közölve az újabb űrrepülés célját, a Borba és a Politika V. F. Bikovszkij alezredes életrajzát ismerteti. LONDON. A szombat reggeli angol la­pok vezető helyen közlik Hrus­csov és Harold Wilson fény­képét. — Az angol munkáspárt vezére elsőként fejezik ki jókí­vánságait a szovjet kormányfő­nek Bikovszkij űrhajós sikeres felszállása alkalmából. A mun­káspárti vezető kíséretében le­vő angol újságírók a legnagyobb elragadtatás hangján írnak a szovjet kormányfő szívélyessé­géről, amelynek jóvoltából meg­valósul a „riporterek álma”: el­sőként röpíthették világgá a szenzációs hírt. PÁRIZS. A francia televízió nézői pén­teken este Moszkvából továb­bított igen jó felvételeken lát­hatták Valerij Bikovszkij alez redest a Vosztok—5 kabinjában. A rád%> Hruscsov és Bikovszkij üzenetváltását közvetítette. A péntek esti és szombat reggeli lapok szenzációs címek alatt a kilencedik űrhajós útjáról szóló szovjet jelentéseket közlik. A Figaro szerint biztosra ve­hető, hogy a szovjet űrkutatás olyan újabb vállalkozásáról van szó, amely túlszárnyalja Nyiko­­lajev és Popovics teljesítmé­nyét. NEW YORK. Az Egyesült Államok lakos­sága feszült figyelemmel kíséri a Vosztok—5 útját. A lapok, a hírügynökségek, a rádió és a te­levízió jelentései alapján rész­letesen beszámolnak a legújabb szovjet űrutazás minden egyes mozzanatáról. A New York Journal-American Bikovszkij fényképét is közli és tudósítá­sához egy vázlatos rajzot mel­lékel, amely a Földet ábrázolja, amint fölötte halad pályáján a Vosztok—5. Televízió-adás az űrből A moszkvai televízió szomba­ton a negyedik tv-adást közve­títette a Vosztok—5 fedélzeté­ről. A tv-adást külföldi adók is átvették. A nézők láthatták Valerij Bi­­kovszkijt, amint az űrhajó fe­délzeti naplóját tartja kezében. Az űrhajós bemutatta a súlyta­lanság állapotát: a Vosztok—5 utasfülkéjében egy fényképező­gép lebegett. A moszkvai televízió szom­baton, helyi idő szerint 17.35 órakor, ötödik adását közvetí­tette a Vosztok—5 űrhajó fedél­zetéről. Valerij Bikovszkij kioldotta magát az ülésből, beszélgetett a Földdel, remekül lehetett látni a súlytalanság állapotában úszó tárgyakat. A Vosztok—5 fedélzetéről köz­vetített hatodik tv-adást helyi idő szerint 19 óra 03 perckor közvetítette a moszkvai tele­vízió.

Next

/
Thumbnails
Contents