Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
1963. május 14, kedd 3. oldal A TÖRZSQÄRDA taqjai Bohner Mátyás főművezető — középen — tíz, Kollár Ignác és Mikosovics János szegezőlakatosok pedig 12 éve tapodják a Bajai Épületasztalosipari Vállalat küszöbét. Mindannyian a törzsgárdához tartoznak és társadalmi munkában munkástársaik ügyes-bajos dolgainak elintézésével foglalkoznak. A főművezető biztonsági megbízott az üzemben, ugyanakkor városi tanácstag lakóhelyén. Nemrég kapta meg a Kiváló dolgozó jelvényt. Két társa pedig mint szocialista brigádvezetők nyerték el a megtisztelő címet. Mindketten az üzemi bizottság tagjai, jó munkájukért az építőipar kiváló dolgozója jelvénnyel tüntették ki őket. Kedvező fel fél elek A jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezetben egyre behatóbban foglalkoznak a szárnyasok tenyésztésével. Ehhez kedvező feltételeket nyújt az is, hogy a szövetkezet hatalmas legelővel, térségekkel rendelkezik. s gazdáinak a többsége tanyákon él. Az utóbbi adottság lehetőségeinek figyelembe vételével megfelelő ösztönző módszereket határoztak meg, s ezek alkalmazásának köszönhetően minden, a tervben szereplő — és nem a közös telepeken tartott — baromfifajta nevelését elvállalták e szövetkezet gazdái. Libából például ezret — ebből továbbtenyésztés céljából 400 rajnai fajtát — tartanak az idén. Akik elvállalták e szárnyasnak a háztáji gazdaságokban történő nevelését, azoknak minden darab után, s az első kopasztásig egy munkaegységet ímk javára. Ezenkívül 3 forint készpénzt és 5 kilogramm abraktakarmányt is kapnak a tsz- től. Mindezért 3 kilogrammos súlyban kötelesek tartani a szárnyas jószágot. A további tartásért darabonként egytized munkaegység jár nekik, s a második kopasztástól a toll mennyiségének a tizedrésze is az övék. T. I. Jói kötöttek a gyümöicsfélák Kora tavasszal is még nagyobb rügykárra számítottak a szakemberek, most azonban, amikor a virágzás lezajlott, az ország valamennyi vidékén megállapították, hogy a vártnál kisebb kár érte a gyümölcsösöket. Csupán a mélyebben fekvő, homokos vidékek őszibarackosaiban esett károsodás. A virágzás — a körte és a szilva kivételével — valamennyi gyümölcsnemnél szokatlanul bőséges volt, de a szilvánál is elérte a közepes fokot. A kötődés is általában jól sikerült, a kajszibarackkezdemények már babszem nagyságúak. A szakemberek szerint a mínusz 2—3 fokos fagyokat a jelenlegi állapotban már jól bírnák. Ha azonban erősebb lehűlés fenyeget — permetező öntözéssel, füstöléssel, ködösítéssel, esetleg szénaszárító „meleg” ventillátorok munkába állításával — mentik a szépen ígérő gyümölcsösöket. Albérleti szobát keresek Munkásruhás fiatalember áll a kecskeméti hirdető táblája előtt. Apró papírlapra jegyez- get. Megszólítom: Egyelőre marad Bugacon — Szintén albérletet keres? — Megörül, hogy sorstársra talált. Néhány napja dolgozik Kecskeméten, nem ismeri az utcákat. Elindulunk. — Útközben elmondja, hogy anyagmozgaló. Bugacon lakik az anyósánál. Szeretné ide hozni az asszonyt, meg a gyereket. A lakástulajdonos nincs otthon. Az egyik lakó ad felvilágosítást: a szoba bére 400 forint. Társam még egyszer megkérdi, nem akar hinni a fülének. A kapuban elkeseredetten darabokra tépi a címekkel teleírt papírt és búcsúzik. Bizony, az ő fizetéséből ennyire nem futja. Egyelőre marad Bugacon. Van, aWi nekivág Itt bizony már minden hely foglalt. A háziasszony a konyhában alszik. Egy pincér és egy hivatalnok béreli a szobát. Négy százötven forintot fizetnek ketten. — Hol van a „házaspárnak” hirdetett kétágyas szoba? — Már kiadtam — mondja gyorsan a gazdasszony. — Előleget adott egy fiatal pár. Kérem, hogy mégis mutassa meg a szobát. Vonakodva mozdul. A látvány egyenesen megdöbbentő, amikor kinyitja a konyhából nyíló kamra ajtaját. Néhány másodpercig tart, míg szemem megszokja a félhomályt. Két rozoga ágy, máladozó vakolat... Úgy látszik, arcomra van írva az irtózat, mert mentegetőzni kezd. — Férjem meghalt, önálló szabó volt, nyugdíjam nincs. Abból élek, amit a szobákért kapok. A fiatalok nem maradnak itt sokáig. Mindketten dolgoznak, majd spórolnak lakásra. Csak háromszázat kérek tőlük. A következő cím a város túlsó felére vezet. Gyaloglás közben a fiatal párra gondolok. Nagyon Nélkülözhetetlen kelléke ez a gazdasági munkának, nélkülözhetetlen, mert összefogja és pezsdíti az emberek szándékait, növeli a szövetkezet valameny- nyi gazdájának felelősségérzetét. A tevékeny pártonkívüliek A pártpolitikai munkának fontos eszköze az együttműködés a szövetkezet pártonkívüli dolgozóival, amely a bizalom állandó erősítését és a szövetkezet ügyeiért való buzgóságuk állandó élesztgetését célozza. Ez biztosítja a szövetkezet politikai egységét és alapozza a gazdálkodás szilárdságát. E két ténye- eő egymással kölcsönhatásban alakítja a szövetkezet légkörét és egyben megveti alapjait a szövetkezeti parasztok egységének. Sokan közülük mozgalmi munkára is vállalkoztak, s így alakult ki a pártszervezet körül a pártonkívüli aktíva, amelynek különösen a kis létszámú pártszervezetekben van nagy jelentősége. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy az erős termelőszövetkezetek pártszervezetei egy pillanatra is lemondhatnak a pártonkívüli tevékeny emberek segítségéről. Pártszervezeteink — nem egy helyen — elmulasztják ennek a sokat ígérő szervezett erőnek kialakítását. A kiskunhalasi járásban vizsgált 16 termelőszövetkezet közül csak négyben jött létre a pártonkívüli aktíva. A pártonkívüliek segítségének igénybevétele hozzájárul ahhoz is, hogy közülük a legrátermettebbek tagjelöltek vagy párttagok lehessenek. (E téren ugyancsak van elmaradás.) Ha a párt tovább erősödése a termelőszövetkezetekben ilyen módon megy végbe, akkor a tagjelöltfelvételnél nem lehet vita arról, hogy ki milyen mozgalmi tevékenységet fejtett ki, sőt, mint tagjelölt is megfelelő pártmunkát tud végezni. A pártonkívüli aktíva azonban csak akkor él, ha megbízatásokat kap és tájékoztatást a politikai, gazdasági vagy más természetű kérdésekről. Mindez jó befektetés és busás hasznot hoz. Vannak vélemények, amelyek szerint a politikai munkát nem lehet mázsában vagy literben mérni. Ez azonban csak hiedelem. Mert a politikai munka igenis mérhető. Talán nézzük meg a dolog visszáját. Ahol gyenge a szövetkezet gazdálkodása, ott általában sekélyes a politikai munka és gyenge a pártszervezet. Az erős termelő- szövetkezetekben a mozgalmi alapok is egészségesek. Dolgozik a nőtanács, a KISZ tevékenységre serkenti a fiatalokat, a szövetkezeti gazdák sok irányú érdeklődést tanúsítanak. A járás segítsége A szövetkezeti pártszervezetek életének és tevékenységének további egészséges fejlődésében nagy szerepe van a járási szerveknek. Segítségük eddig is sokat jelentett a gazdálkodás szerethetik egymást, ha nekivágnak a házasságnak így. Da otthont jelent-e számukra az a kamra? Ha jön a gyerek, hogyan nevelik majd itt? Nem lett volna jobb számukra, ha várnak, míg egy tisztességes lakásra valót félretesznek? „Rendes férfi résiére" Igazítok a nyakkendőmön és meghúzom a csengőt. A cipőm, sajnos, poros. Vajon elég „rendesnek” találnak majd? A háziasszony szigorúan végigmér: — Menyasszony, feleség nincs? Villámgyorsan zsebbe süllyesztem a kezem, amelyről elfeledtem lehúzni a gyűrűt. — Nincs. — Ágyneművel havi 250, plusz villany, télen tűzrevaló. A másik ágyon alvó hivatalnok agglegény és nagyon tisztességes. — Felemeli hangját: — Nőkkel egyáltalán nem foglalkozik! — Bólintok, jelezve, hogy értem. — Rádiót? Hallgathat. Természetesen tízig. — Ezzel is készségesen egyetértek és aztán sietve elköszönök. „Beteges" a tulajdonos A konyha nemcsak cipészműhely, hanem a házaspár lakhelye is. Az egyetlen szobát kiadják. — Rá vagyunk kényszerülve. A földet „elvették”, én meg nem dolgozhatok. Beteges vagyok — mondja az asszony. Nem látszik rajta. Tisztességes súlyban van, napbamította, a falon „kiváló véradó” oklevél. Szemrebbenés nélkül mondja. — Kettőszázötven. — A szobában három fekhely van, tehát havi 750 forintot jövedelmez. Nem sok ez egy kicsit? — kérdem. Úgy tesz, mintha nem is hallaná. Fújja — az úgy látszik jól begyakorolt — nótáját a vérnyomásról és a szoba előnyeiről, még a kapuban a búcsúzásnál is. Mit mond a rendelet? megalapozásában, a szövetkezel párt- és gazdasági vezetőinek nevelésében. De éppen a szövetkezeti pártszervezetek helyenként nem kielégítő munkája bizonyítja, hogy járási szerveink nem elég következetesen segédkeznek az alapszervezeteknek, hogy többször nincsenek ott. ahol nagy szükség lenne rájuk. A szövetkezetekben elmondják, hogy olykor hosszú hónapokig nem találkoznak járási vezetővel, és intézendő gondjaikban késve, vagy egyáltalán nem kapnak választ és a látogatások csak nagyon kurta időre szólnak. Márpedig a járási vezetők nagyon jól tudják, hogy minden „lent” dől el, és ami segítségként hiányzik, az hiányzik az eredményekből is. Nem hagyható, hogy kezdődő bajok a gondatlanság miatt kóros betegséggé hatalmasodjanak. A járási vezetésnek sok irányú gondja van. Ezek közül egyik legfontosabb az, hogy a termelőszövetkezeti vezetőket — elsősorban a fiatal és gyenge tsz-ek- ben — megtanítsák a vezetés tudományára és módszerére. A járási szervek — erre sok példát lehetne felhozni — általában céltudatosan dolgoznak és minden esztendőben az előzőnél még nagyobb eredményeket terveznek meg. Éppen ezért nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy járás mezőgazdasága színvonalának építőkövei a termelőszövetkezetek. Azok összegezett tevékenysége adja a végeredményt, amelyből lemérhető, hogy egy adott terület előbbre jutott-e vagy sem. A határosat és a végrehajtás A vezetés másik fontos kelléke a helyes határozatok meghozatala és azok végrehajtásának megszervezése. A járási szervek nagyon konkrétan foglalkoznak egy-egy termelőszövetkezet gazdálkodása és párt- szervezete életének kérdéseivel, tennivalóival. De előfordul, hogy a hozott helyes határozatok csak a vezetők szűk körének a tudomására jutnak, nem kerülnek megbeszélésre a párttagsággal, a pártonkívüli aktivistákkal és a szövetkezet egészével. S végeredményben ez dönti el az egyébként helyes határozat értékesülését is. Tehát a határozatok végrehajtásában nagy szerepe van az emberekkel való ismertetésnek és az ezután következő gondos, figyelmes munka végzésének. Termelőszövetkezeti párttagságunk erőfeszítésére, a járási párt- és állami szervek további segítségére nagy szükség van az egész szövetkezeti mozgalom, de különösen a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításában. Ezért kell igénybe venni valamennyi kommunista erejét és segítségül hívni a pártonkívüli aktívát is, hogy együttesen, jó kovászként munkálkodjanak a sokat ígérő távlatokon. W. ű. Az 1960-ban megjelent kormányrendelet szabályozta az albérleti szobák díját. A jogszabály társadalmi tulajdonban levő, vagy személyi tulajdont képező tanácsi rendelkezésű lakásokban bérbe adott szobákra vonatkozik. De irányt mutat a magánlakások tulajdonosainak is. Eszerint Kecskeméten a díj felső határa 150 forint lehet. Bútor- és ágyneműhasználat címén személyenként legfeljebb 100 forinttal növelhető az ösz- szeg. Az egyéb szolgáltatások — villany, gáz — igénybevétele esetén a tényleges díj számítható fel. Ha család vagy házaspár bérel — bútorozatlan — szobát, a bérlemény díja 50 százalékkal növelhető. A tájékozódó rövid körsétán tapasztaltak azt mutatják, a tulajdonosok a díj kiszabásánál túllépik a felső határt és ráadásul a bérbeadott szobák minősége közepes színvonalon sem mozog. A kereslet remélhetőleg csökkenni fog. Egyre több fiatal számára nyílik lehetőség, hogy szövetkezeti vagy KISZ-lakás építkezési akció során lakáshoz jusson. Érdemes összespórolni a kezdő tőkét, hiszen a havi részlettörlesztések sem magasabbak az albérleti díjaknál. A hatósági ellenőrzés azonban addig sem ártana. Hiszen a törvény csak akkor éri el célját, ha azt be is tartják és mindenkivel betartatják. BÉKÉS DEZSQ
