Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

1963. május 11, szombat 5. oldal Tudományos színvonalon Ki a felelős? A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban az időnként fellépő víru­sos fertőző megbetegedések ed­dig jelentős elhullást okoztak a borjak közt. Hasztalan próbál­tak segíteni ezen az áldatlan helyzeten, míg végre most az Állami Gazdaságok megyei Igaz­gatósága főállattenyésztőjének javaslata nyomán, a korszerű tapasztalatok felhasználásával, sokat ígérő megoldás született. Antal András, az állami gaz­daság hildpusztai üzemegységé­nek vezetője tájékoztatott erről, s vezetett végig bennnüket a gazdaságban, hogy az elmondot­takról meggyőződhessünk. Egy 160 férőhelyes tehénis­tálló végében, tolóajtóval zár­ható, kellően elkülönített rész­ben 32 rekeszes borjúnevelő he­lyiséget létesítettek. — Egy éve, hogy az újszülött borjakat külön kutricákban ne­veljük — mondja az üzemegy­ségvezető. — Eddig azonban nem közvetlenül az ellés után kerültek .az elkülönítőbe. Egy hét múlva viszont, mikorra az új nevelőhelyiség végleg elké­szül, nylon lepedőre elletjük a jószágot, s a borjú innen nyom­ban a fűthető nevelőhelyiség kutricájába kerül, ahol a fel­szárítás infravörös lámpával tör­ténik. Így elejét vehetjük, illet­ve minimálisra csökkenthetjük pusztítását a rendszerint kétna­pos korban jelentkező kóli-, il­letve vérhas fertőzésnek. Tízna­pos korig jóformán hozzá sem nyúlunk a borjakhoz, szoptató- ból tápláljuk őket. Szétnézünk a példásan tiszta helyiségben, amelynek mennye­zetén már ott csillognak a neon­csövek. Már a vizet is bevezet­frástudó fordítókról gondoskod­hatnának! (Mosolyok.) Mindent feljegyzek. Zsibbad a kezem. Szünet. Telefonhívást várunk. Feszültség. így esik a történelemben: idegen szobában, idegen asztal körül tárgyal a győztes a legyőzött ellenséggel. Valami súlyos van az egészben. Krebs sikertelenül kísérletezik könnyedebb beszélgetéssel... Csujkov: Ön mindvégig a fő­hadiszálláson volt? Krebs: A Kiképző Osztály fő­nöke voltam. Katonai attasé is voltam Moszkvában 1941 máju­sáig, azután egy hadcsoport ve­zérkari főnöke lettem a keleti arcvonalon. Csujkov: Hol volt a sztálin­grádi hadn letek idején? Krebs: A front középső sza­kaszán. Rzsev közelében. Csujkov: Mindent összevetve, Sztálingrád nem lehetett vala­mi „kellemes”. Krebs: Borzalmas volt. Sze­rencsétlenségünk ott kezdődött, ön hadtestparancsnok volt Sztá­lingrádnál? ték, mindössze a villany bekö­tése és a festési munka van még hátra. S ha mindezzel elkészül­tek, évente mintegy 300 borjú „steril” nevelését teszi lehetővé az új „boci-bölcsőde”. A gondozás — tíznapos kor után — az itatásos nevelőben folytatódik. Ide is bekukkantunk. Az elő­térben éppen most etetik az „újoncokat”. Gruber Erzsébet nevelő nagy türelemmel terel­geti a fémkorlátok közé a még tanulatlan apróságokat. Húsz borjú kapta meg itt egyszerre a fejadagját. A kisebbek teljes te­jet, szopókából, a háromhóna­posnál idősebbek pedig nylon vederből, tejporos „itókát”. Az uzsonna végeztével istálló­jukba követjük a borjakat. Pa­tikaszerű tisztaság, semmi istál­lószag: az állatok számára az almot naponta frissítik. Az épü­let túlsó végén elhelyezett ta­karmánytárolóból állandóan friss abrakot kapnak, abból a célból, hogy a tejről mielőbb a nehe­zebb, vastagabb kosztra térje­nek át. Kis tálcákon külön cse­mege is ki van készítve elébük. Van itt minden, ami a borjú szemének, szájának ingere: só, szénpor, futor, téglapor. Tetszé­sükre van bízva, hogy melyikből fogyasztanak, aszerint, hogy a szervezetük milyen tápanyagot kíván. Békésen sziesztáznak most a levegős, világos épület hófehér falai közt. A szarvasmarha-tár­sadalomban minden bizonnyal megtisztelő rangot jelent az, ha valamelyikőjük itt a Hildpusz- tán, ilyen tudományos színvona­lú gondozással nevelődött fel! Jóba Tibor Csujkov: Nem, hadseregpa­rancsnok. Krebs: Olvastam egy könyvet Sztálingrádról, ön kicsoda? Csujkov: Csujkov vagyok. Krebs: Csujkov? Ah, Tsuj- kov! Oh! (Hosszú szünet.) Csujkov: Hitler miért lett ön­gyilkos? Krebs: Katonai vereség — a német nép jövő reményeinek pusztulása. A Führer megértette, milyen nagy áldozatot hozott a nép. Csujkov: Kissé későn. (Űj jelentéseket hoznak; Csuj­kov elégedett.) Csujkov: Csináljuk talán így: mi önt összekapcsoljuk telefo­non dr. Göbbelsszel. Krebs: Nagyon örülnék neki. Jawohl! Akkor önök is beszél­hetnek dr. Göbbelsszel. Remé­lem, hogy ez hozzájárulhat a megoldáshoz. (Cseng a telefon.) Csujkov (a készüléknél): Hal­ló, halló. Igen. (Felteszi a szem­üvegét és jegyez.) Igen. Igen. Az asztalon Berlin térképe, Levelekből röviden KEREKEGYHÁZÁN ez év április 15-re benzinkutat ígér­tek az illetékesek — írja Kár­páti Sándor ottani gépállomási szerelő. Ennek mi, kerekegyházi motorosok nagyon megörültünk. Örömünk azonban korainak bi­zonyult, mert a benzinkutat ugyan felállították, de benzint, vagy olajat a mai napig sem lehet kapni. így aztán továbbra is Kecskeméten vagy Lajosmi- zsén kényszerülünk motorunk­hoz üzemanyagot vásárolni... Vajon a mi benzinkutunkat mi­kor adják át a forgalomnak? • A SZÉCHENYI körúton — a Mária utca közelében — a la­kóházak elé társadalmi mun­kával mrágágyakat készítet­tünk, hogy ezzel is szebbé, ked­vesebbé tegyük környezetünket. — Írja levelében Lévay Gyulá- né Kecskemét, Széchenyi körút 13. szám alatti előfizetőnk. — A Mária utcában egy-két lakó ezt a törekvésünket azonban fi­gyelembe sem veszi, s tyúkjait, csibéit nap mint nap ott legel­teti. Már többször is megkértük őket, hogy ne engedjék az ut­cára a baromfikat, mert tönkre­teszik a virágokat. Kis híján veszekedés lett belőle. Kérjük a szerkesztőséget, hogy panaszun­két közöljék le a lapban, talán akkor megszívlelik a Mária ut­cában is. • A KECSKEMÉTI járásbíróság épülete mellett levő szivattyús- kút már több mint egjr hónapja nem működik, a környék lakói kénytelenek az ivóvizet nagy távolságokról hordani. A Beze- rédi utca környékére ugyan már régebben ígértek egy nyo­mókutat, de az ígéret még min­dig csak ígéret maradt — írja panaszlevelében Valach István­ná a Bezerédi utca 4. szám alól. — A környékbeli dolgozók ne­vében is kérem az illetékese­ket, hogy addig is, amíg az ígért kutat felállítják, az elrom­lott szivattyúskutat sürgősen ja­vítsák meg, mert a vizet nagyon nehéz közel fél kilométerről hordani. Fa’usi művészeti csoporton Kecskeméten Keceli és kiskőrösi földmű­vesszövetkezeti öntevékeny mű­vészegyüttesek lépnek fel Kecs­keméten vasárnap este 6 órakor, a Berkes Ferenc SZÖVOSZ- diákotthon klubtermében meg­rendezésre kerülő műsoros es­ten. A 35 tagú kiskőrösi szim­fonikus zenekar mellett több népi táncegyüttes, a SZÖVOSZ technikum tánczenekara és iro­dalmi színpada is bemutatja tu­dását. nyitott cigarettatárca, két-három német okmány, egy hamutá­nyér ... Valami fontosat jelen­tenek Moszkvából? Az éjszaka csendjében Csujkov szavai kur­tán, élesen hangzanak: „Igen. Igen.” Krebs karba tett kézzel ül és vár. Csujkov ismét jegyez. „Igen.” Két oldalt teleírt. „Ho­gyan? Mit?” A térképre néz. „Értem. Nem, Guderian he­lyettese.” Csujkov jegyez. A Ka­tonai Tanács tagja mellette áll, az asztal fölé hajolva olvassa a jegyzeteket. ' Csujkov: Halló, igen, jegyez­tem. Értem, marsall elvtárs. Je­lentem, hogy Guderian beteg és március 15 óta Krebs a vezér­kar főnöke. (Szünet.) Itt, nem messze (Nevet). Igen, igen. (Szü­net. Kintről csendes zümmögés szűrődik be.) Jól van. Igen. Igen. (Ismétli): Igen, igen, ér­tem. (Mindenki csendben vára­kozik.) Igen, helyes. Értem. Ide talál? Én is azt hiszem. Nagyon helyes. Nem tüdőm, nem volt itt. Még nem. Nagyon helyes. (Szünet) Lassacskán folytatásos re­génnyé növekszik a Petőfi Né­pében a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola építésének tör­ténete. Mostani, II. „fejezetünk” elején összefoglaljuk az eddigi eseményeket. 1962 nyarának elején kezdő­dött az építkezés, és folyt is nagy lendülettel szeptember vé­géig, október elejéig. Akkor megállt a munka. Kerestük, miért? Azt írtuk meg az I. „feje­zetben”. A tervező, Snopper Ti­bor — az Építésügyi Miniszté­rium Tervezési Főosztályának korábbi rendelkezését betartva — a födémszerkezetet az addig használatos G. M. típusú ggren- dák helyett E—60-as jelű, új tí­pusú, úgynevezett előfeszített gerendákkal tervezte. A Bács- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat, a kivitelező, még május elején megrendelte ezeket. A gerendák azonban év végére sem érkeztek meg. Hosszas huzavona következett ezután. A minisztériumi főosz­tály ragaszkodott az E—60-as típusú panelekhez, s nem en­gedte meg, hogy módosítsák az eredeti tervet régi fajtájú ge­rendákhoz. Aztán kiderült, hogy az E—60-as típusú gerendák nem váltak be. 4 méter fesz­távot kibírtak, de 6 méteresre a gyár nem vállalta a felelőssé­get. Végül mégis áttervezték a födémszerkezetet, s a miniszté­rium hozzájárult a Weiler-féle panelek felhasználásához. Első cikkünkben említettük az Építésügyi Minisztérium Ter­vezési Főosztályának felelőssé­get. Kiadott egy országos ér­vényű rendelkezést az E—60-as típusú gerendák . betervezésére, holott még nem voltak meg a végrehajtás előfeltételei. A kecs­keméti zeneiskolán kívül bizo­nyára több ilyen jelentős beru­házás van az országban, amely­nek munkálatait elkezdték, de a panelek miatt abba is hagy­ták. Idén, április végén érlfeztek meg a Weiler-féle gerendák, s a héthónapos kényszerszünet után, néhány napja, újból meg­élénkült a munka a zeneiskola építkezésén. Május 2-án látogat­tunk ki a helyszínre. Mielőtt bárkivel beszéltünk volna, meg­néztük, milyen könnyedén eme­li helyükre a paneleket az óriásdaru. Egy sor födémele­met felraktak már, mikor a kö­vetkező panellal visszaparancsol­ták a darut. Gondoltuk, valami géphiba. Ezután érdeklődtünk az iro­dában Kerekes Sándor műveze­tőtől, mi lesz az új átadási ha­táridő a hosszú kiesés után. A művezető furcsán összenézett a bentlevőkkel, látszott, nem szí­vesen nyilatkozik. Azért mégis mondott valamit az új panelek minőségéről — a határidőről Csujkov (Krebshez): Nem fá­zik, tábornok? Nem akar egy köpenyt a vállára teríteni? Krebs: Nem. Csujkov: A marsall szeretné a javaslatait részletesebben is­merni. Krebs (oroszul): Meghatalma­zásomat Göbbels írta alá. Csujkov (a marsallnak beol­vassa): Felhatalmazzuk Hans Krebs tábornokot... (hatáskö­rének meghatározása). Értesít­jük a szovjet nép vezetőit, hogy a Führer ma 15 óra 50-kor ön­kezével véget vetett életének. Törvényes joga alapján a Füh­rer végrendeletében minden ha­talmat átruházott Dönitzre, rám és Bormannra, aki felhatalma­zott, hogy kapcsolatot keressek a szovjet nép vezetőivel. Erre a kapcsolatra szükség van a bé­ketárgyalások megkezdése érde­kében a#ia hatalmak között, amelyek a legnagyobb vesztesé­geket szenvedték. Aláírás: Göb­bels. (Katyusák döreje.) Ifolytatjuk.) csak annyit, hogy talán év vége lesz, de ki tudja? — s közölte, hogy 3-ára várják az épület-, elemgyári bizottságot. Addig nem beszél. 3-án, majd 4-én újból ott jár­tunk, de már messziről azzal fogadtak bennünket, hogy ta­nácstalan mozdulattal jelezték: semmi. A bizottság még nem jött. A daru állt, a födémezé- sén túli épületrészen azonban eleven munka folyt. 6-ára sem érkezett meg a bizottság, hogy az elemek teherbíró képességé­ről szakvéleményt • adjon. Egy napot kihagytunk már, hogy .ne vegyék zaklatásnak kíváncsisá­gunkat, s 8-án jelentkeztünk is­mét. A Budafoki 1. sz. Épület­ellátó Vállalattól már kint járt a bizottság. Ezt mutatta az . is, hogy a Weiler-féle panelek egyi­ke 170 mázsa teher alatt, 20 centiméteres behajlással, törés nélkül állta a próbát a daru tövében. — Ügy látszik, jó lesz — mondotta Herczeg Mihály épí­tésvezető —, de azért... Mégsem mernek dönteni, be­építsék-e őket. Kipróbáltunk egy terheletlent. Ugrásra is érzik, hogy „reng”. Nagy a te- herpróba is, hiszen akkora súly nem fog egyszerre nehezedni a beépített panelra, de... vol­tak repedések is. Iskoláról van szó, teljes megnyugtatás, tudo­mányos vélemény kell, beépít- hetők-e a panelek? Most tehát a Szegedi Építéstudományi Inté­zet szakembereit várják, hogy kimondják a döntő szót. Még ne „tegyünk fel” sem­mit, milyen lesz a szakvéle­mény, csak a kérdést ismételjük meg: ki a felelős," hogy ez a szép beruházás ilyen kátyúkkal épül? Nem akart jót a minisz­térium tervezési főosztálya, ami­kor a korszerűbb, alacsonyabb — laikus nyelven vékonyabb E—60-as panelek mellett kar­doskodott. Nem vitathatjuk, a szándékot, világszerte ez a tö­rekvés. De miféle kooperáció le­het a minisztériumi főosztályok között, ha az új típusú elemek gyakorlati kipróbálása előtt ki­adhattak utasítást azok beter­vezésére? Vagy az új panelek tervezői késlekedtek? Rájuk nem vonatkoznak tervteljesítési határidők? Jó volna ezt a „fen­ti” együttműködést biztosítani* mielőtt egy nagyobb szabású be­ruházás megvalósításához meg­nyitják az utat. Az „új” bevezetését sem min­denáron kívánja kormányza­tunk. Herczeg Mihály építésvezető., egyik megjegyzésével zárjuk ezt a „folytatást”. — Az Aranyhomok Szálló ré­gi, G. M. típusú gerendákkal épült. Kéthetenként készült el egy szint. TÓTH ISTVÁN A szakszerű gondozás eredménye A bugaci Béke Termelőszö­vetkezet gazdái a szerződött 360 hízott sertésből — 113 kg át­lagsúlyban — eddig 150 darabot adtak át az Állatforgalfni Vál­lalatnak. A napokban kezdik meg a közös gazdaság 650 anyajuhának a fejését is. A juhállomány át- teleltetése egyébként a tsz ju­hászai lelkiismeretes munkájá­nak, szakszerű gondozásának köszönhetően sikerült, s kiemel­kedő volt a juhok ellési aránya. Az egy-egy juhtól fejt 20 literen felüli tejmennyiségnek a felét, prémiumként megkapják a ju­hászok. Alkatrészgyártók A présgépeken — melyek a Bács-Kiskun megyei Finom­mechanikai Vállalat kiskunmajsai új telepén találhatók — kü­lönböző alkatrészeket gyártanak. Szabó Gizella gépéről lekerülő facsavar alátéteket a Ganz Hajógyárnak és az IKARUSZ-nak szállítják. Balogh Györgyné a filmgyáraknak dolgozik, Tóth Piroska és Oláh Ferencné pedig az építőipari karbantartó vál­lalatoknak gyártja a faredőny alkatrészeket.

Next

/
Thumbnails
Contents