Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-08 / 105. szám
1963. május 8. szerda I. oldal Megyénk termelőszövetkezetei az idén majdnem negyedmillió holdon termesztik a kukoricát. E legfontosabb takarmány- növény vetését eddig nem egészen 40 százalékban végezték el. Sürget az idő. e munkát tehát gyorsítani kell! Ennek megvan a lehetősége, hiszen az egyéb tavasziak vetése nagyrészt már megtörtént, s jelentős munltaerő felszabadult a kukorica földbe juttatására. Az alábbiakban néhány szövetkezeti és egy állami gazdaság vetési, illetve művelési módszereit ismertetjük. iFétik a kukoricát| Egy traktoros — 230 hold vetés Sorol már a kukorica a szabadszállási Lenin Tsz tábláin. Érthető, hiszen a múlt hónap végén az utolsó szemek is földbe kerültek. A 300 hold kukoricavetés alá megfelelően előkészítették a jó minőségű, középkötött talajú területet. Nagy részén tavaly gabonát termesztettek. Csaknem kétharmad részét nyáron és ősszel, a többit tavasszal mélyen szántották. Tavasszal az egész területet simítóval, kultivátorral, gyűrűs hengerrel végig járatták, vetés után pedig újból hengerrel tömörítették a talajt. A tavaszi forgatásnál fogast és nehéz hengert kapcsoltak az eke után. Mielőtt hozzáfogtak a vetéshez, a terület felén — az idén először — hungazinozást végeztek. A Solti Állami Gazdaság szakembereinek gyakorlati segítsége folytán ezt a feladatot QÉPPEL QYORSABB A MUNKA is jól megoldották. Az állami gazdaság adta kölcsön a gépeket is, a tsz csupán a víz helyszínre szállításáról gondoskodott. A vetést mindössze egy traktor- és két lóvontatású vetőgéppel végezték, s nem egészen két hét alatt földbe került a mag. Ez jelentős részben Tóth Imre traktorosnak köszönhető, aki a széles sorközű négyzetesen vető gépével a szó szoros értelmében egyedül juttatta, földbe a kukoricaszemeket. Vállalta ugyanis, hogy segítőtárs nélkül is hiánytalanul ellátja munkáját. Mindennap virradattól sötétedésig — tehát nyújtott műszakban — a táblákon haladt gépével, s ezáltal 230 holdon sikerült elvégeznie a vetést. A szövetkezeti gazdaság tervében egyébként 15 mázsa májusi morzsoltban számított átlagtermés szerepel. Ettől függetlenül holdanként 17 mázsa elérésére törekednek. Ekkora mennyiségnek a megtermelése szerepel a verseny feltételei között is, amely a tsz és a község másik közös gazdasága, a József Attila Tsz között folyik. Hogy céljukat elérjék, a gazdák a többlettermés után prémiumot kapnák, sőt ez jár a jó minőségű kelés után a vetést végző traktorosnak és a fogato- soknak is. H. D. Fészkes vetés, — premizálás A tataházi Petőfi Tsz-ben ösz- szesen 750. holdon, az ősszel, illetve tavasszal mélyen szántott területen termesztik az Mv-l-es hibrid kukoricát. A vetést — tíznapos munkával — május 1- re elvégezték, mégpedig 250 holdon géppel, a többi területen kézi erővel, trágyázott fészekbe. Az előző módon 70 cm sortávolságban méterenként 10 szemet vetettek; háromszori kézi, s ötszöri ekekapálással azonban 40 cm-es tőtávolságban hagyják meg a növényt. A fészkes vetésnél egy-egy holdra 20 mázsa átrostáll érett istállótrágyához 2 mázsa szuperfoszfátot, egy mázsa pétisót és 50 kiló káli tartalmú műtrágyát kevertek — s 22 ezer tövön termesztik a kukoricát. Ezzel a bár kisüzemi, de szervestrágya hiányában nagyüzemi gazdaságban is ajánlatos vetési módszerrel naponta hárman tudták egy holdon a trágyázott fészekbe juttatni a szemet. A munkaráfordítás költségtöbblete, igaz, hogy holdanként kb. 300 forint, a terméstöbblet — az eddigi több éves tapasztalatok szerint — azonban 4—6 mázsa. A kukorica művelését hat — egyenként 35 fős létszámú — brigád végzi majd. Az itteni jövedelemelosztás, a készpénzfizetés mellett a premizálást is alkalmazzák. A tervezett holdan- kénti — májusi mór Zsoltban számított — 20 mázsa hozamon felüli 5 mázsa többlet negyed részét, minden ezutáni mennyiségnek pedig a felét kapják természetben tagjaik között arányos szétosztásra a brigádok. Daczj János traktoros és Odor Sándomé, a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái, felvételünk óta már földbe juttatták a 150 holdas táblán a hibrid kukoricát. A szemet 70 centiméteres sortávolságban vetették el. (Pásztor Zoltán felvétele) Holdanként 18 mázsa a homokon Közösen vetették a háztájit is A 3200 hóidon — ebbő! 3000 hold szántón — gazdálkodó fel- soszemtiváni Vörös Október Termelőszövetkezeit a tavalyi termésből még 2500 mázsa kukoricával rendelkezik. Szükségük is van e nagy mennyiségű takarmányra. hiszen a felvásárlónak szerződésre már átadott 350-en kívül az őszig még 650 sertéshízót értékesítenék hasonló motion. (Egész éves tervük egyébként 1200 hízó, de azt 50 százalékkal túl akarják teljesíteni. Anyakocáik száma 200.) A kukoricát tavaly 530 hold középkötött talajú területen termesztették, s — májusi morzsoltban számítva — 27 mázsát taka- | rítottak be egy-egy holdról. ,!Az idén — kétötöd részét a tavall yi kukoricaföldeken — ugyancsak ekkora és hasonló talajú »területen, nyolc táblán foglakoznak e takarmánynövény termesztésével. A terület kétharmad részét tavaly nyáron és ősszel 30—32 centiméter mélyen szántották, a többin tavasszal végezték el ezt a munkát, ősszel és tavasszal holdanként 160—180 mázsa adagolással a kukoricaföld ötöd részét istállótrá'gyázták, s minden holdon egy mázsa szuperfoszfátot használtak fel. A talaj további előkészítéseképpen simí- tózták, kultivátorozták, tárcsázták és boronálták a területet. Két . gépvontatású, valamint rivolc lóvontatású 3 soros vetőgéppel április 18-án kezdték meg az itt kitűnően bevált, hosz- szú tenyészidejű Mv—1-es hibrid kukorica magjának földbe juttatását. A vetést takaró fogasolás, majd simahengerezés követte. Az említett területen, s a háztáji gazdaságok 350 holdján, tehát összesen majdnem 900 holdon május 4-én végeztek a nagy munkával. Vegyszeres gyomirtást — akárcsak tavaly — 50 holdon alkalmaztak; nagyobb területen nem. hogy a kapálással munkát tudjanak biztosítani a szövetkezet gazdáinak. Az összes kukoricaföldet önkéntes vállalás alapján művelésre kiosztják a tagok között, akik kétszer kézi, esetleg még egy gazoló kapálással kötelesek a növényt ápolni. Lófogatú ekével háromszor „húzatják meg” a talajt. Ennek minőségétől függően 16—22 ezer tövet hagynak meg egy-egy holdon. Minthogy nagyon jó értéke van a munkaegységnek (tavaly 54 forint volt, s az idén 47-re tervezték, de nincs kizárva, hogy meglesz a 60 forint is), máskülönben munkaerő-feleslegük is van, mert mindenki akar dolgozni, — közgyűlési határozatnak megfelelően — nem adnak prémiumot a kukorica művelése után. A tagság ugyanis nagyon jól tudja, hogy a munkaegység értéke nagyban függ a kukoricatermés mennyiségétől, illetve az azt biztosító munkáktól. A premizálás megszüntetésével egyébként — akárcsak a község másik kitűnően gazdálkodó szövetkezetében, az Üj Életben — elejét veszik a tavaly előfordult eseteknek. Akadtak ugyanis olyan szövetkezeti gazdák, akik 6 hold kukorica művelését is vállalták. S igaz, hogy családjuk tagjaival együtt kifogástalanul ápolták a növényt, de a közös munkákban nem vettek részt, mivel a kukorica megmunkálásáért kapott munkaegységeik, valamint a terméstöbblet után járó prémium értéke egy munkaegységre átszámítva ösz- szesen több mint 170 forintot tett ki. Az idén 650 négyszögölnyi terület első, s 700 négyszögöl másodszori megkapálása után jár egy-egy munkaegység. Ha ennek említett értéke mellett számításba vesszük azt, hogy naponta átlag 1000 négyszögölet lehet megkapálni, akkor az ily módon szerzett jövedelem nagysága ösztönöz a jó munkára, amit egyébként ellenőriznek is. Ha valakinek az átlagosnál tarackosabb terület jut, akkor minden brigád két-két tagjából álló bizottság megállapítja a munkatöbblet arányát, s ennek megfelelően módosítják az egy munkaegységre megkapálandó terület nagyságát. A lóval ekézőknek egy hold megmunkálása után fél munkaegységet írnak a javukra. Naponta két-két és fél egységnyi munkáit tudnak elvégezni, jövedelmük tehát erre az időre meghaladja a 100 forintot. A foga- tosokra egyébként átlag 18 hold kukoricaföld ekézése jut, smind a hármszor ugyanazt a területet kell művelniök. A parcellákat valóságban táblával, s a szövetkezet térképén is megjelölik; ily módon a betakarításig ellenőrizheti a gazdaság vezetősége a fogatosok munkájának minőségét. Érdemes megemlíteni, hogy az idén először a háztáji kukoricát is — Mv—1-es hibridből és az egy tagból álló említett területen — közösen vetették el. így idejében végeztek ezzel a feladattal is, nem mint tavaly, amikor a közös munkák rovására sokáig elhúzódott a háztáji kukorica vetése. A tagságnak csak a vetőmag árát kell a közös kasszába visszafizetnie. A szövetkezet tervében különben — májusi morzsoltban számítva — 16 mázsa átlagtermés szerepel kukoricából, de mint ahogy tavaly is a tervezett 15 és fél helyett 27 mázsát takarítottak be, nem kétséges, hogy az idén is jóval túlteljesítik ezt a tervüket. T. L A Kunfehértói Állami Gazdaságban április 29-én — hétnapos munka után — befejezték a kukorica vetését. Négy táblán (a legnagyobb 240 holdas) ösz- szesen 470 holdon termeszik e takarmánynövényt, s 210 holdon silókukoricát, valamint — huszadrészben — csalamádét is vetettek. A terület 40 százaléka homokos talajú, ennek ellenére összesített tervükben holdanként — májusi morzsoltban számítva — 18 mázsa termés szerepel. Ennek az eredménynek az elérését egyrészt arra alapozták, hogy az aszályos elmúlt évben is, azonos minőségű, s valamivel nagyobb területen 15.30 mázsa átlagtermést takarítottak be — másrészt az idén is korszerű agrotechnikai módszereket alkalmaztak. A kukoricának szánt egész területet tavaly ősszel 35—40 cm mélyen felszántották. Istállótrágyával, holdanként 150 mázsát felhasználva, 150 holdon pótolták a talajerőt, de ugyancsak az ősszel 170 kiló szuperfoszfátot és 80 kiló káli tartalmú műtrágyát is kiszórtak egy-egy holdra. Mindezt az idén tavasz- szal holdanként egy mázsa pétisóval történő műtrágyázás követte. Mihelyt kitavaszodott, a nedvesség elpárolgásának megakadályozása végett simítóval, diszktillerrel, majd fogassal megmunkálták a talajt. A gyomtalanítást Hungazin- nal végezték, s ezzel elvetették a kapálás gondját is. E vegyszerből tavaly holdanként — 600 liter vízben oldva — 5 kilogrammot használtak fel, Az így előkészített talajba két speciális géppel az Mv—1-es hibrid kukorica magjából — szemenkénti vetéssel — holdanként 10 kilogrammot juttattak. Egy-egy holdon 20—22 ezer tövön terem majd a növény. A korszerű termesztési módszerek nemcsak az új technikai eljárások alkalmazását jelentik, hanem az olcsóbb termelést is eredményezik. Nagyjából végezzünk hát gazdaságossági számvetést arra vonatkozóan.: milyen haszonnal jár a kunfehértói nagyüzemben az, hogy vegyszeres gyomirtást alkalmaztak, a géppel vetették el a kukoricát. Ha a kézi erővel, $ a lóekével végzett kapálások költségét, valamint a Hungazin árát összevetjük, körülbelül egyforma ősz- szeget kapunk. A vegyszeres gyomtalanítás fölénye azonban kibontakozik abban, hogy általa morzsalékos — tehát nedvesség, tartó — lesz a talaj, s az említett tőszám mindenképpen megmarad, míg a többszöri kapálás következtében óhatatlanul lecsökkenne holdanként 16—18 ezerre.' S ily modem rengeteg másutt foglalkoztatható munkaerő — éppen a „munkacsúcs os” időszakban — felszabadul. A vegyszerezést a gazdaság két Maulwurfjával végezték, s a gépek vezetőin kívül még négy gyalogmunkásra volt szükség; a két speciális vetőgép traktorosai mindegyikének egy fő segített. (Kézi erővel általában hát ember tud naponta egy holdat beültetni.) összesen tehát tízen vetették el és „kapálták” meg egy hét alatt a kukoricát a Kunfehértói Állami Gazdaságban. —n —n Lignittel javított talajba A kaskantyúi Kossuth Tsz nagyrészt homokos területein 170 holdon termelnek kukoricát. A tavalyi termés holdanként! átlaga — csöves kukoricában — 24 és fél mázsa volt. Mivel a szerves talajjavítónak szűkében vannak, a vetésterületnek körülbelül a fele kap holdanként 150 mázsa Istállótrágyát. Egyébként mintegy három éve rendszeresen alkalmazzák a homoktalajok javítására azt az eljárást, hogy évente 50—80 holdat lignit és lápföld keverékével szórnak meg: 80 mázsa szervestrágyán kívül holdanként 150—150 mázsát kapnak a földek ebből a rendkívül jó hatású -szerves anyagból.
