Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
zése. Míg 1959-ben az iparban dolgozók 47 százaléka, 1962-ben több mint 70 százaléka kapta meg munkahelyén a szolgáltatásokat. Ebben az évben minden száznál több dolgozót foglalkoztató vállalatnál Majdnem kétszer annyi a kiadás mint a bevetel Jelentősen emelkedtek a társadalombiztosításra fordított költségek A mezőgazdaság szocialista átszervezésével jelentősen megnövekedett a társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosultak száma megyénkben. Míg 1959- ben 281 ezer, 1962-ben már 528 ezer dolgozó volt biztosított. Ezzei párhuzamosan emelkedtek a társadalombiztosításra fordított költségek is. Érdekes összevetni a megyei SZTK-alközpont bevételének és kiadásának alakulását. Az 1959. évi bevétel 163 millió, kiadás 262 millió, az 1962. évi bevétel 238 millió, a kiadás pedig 409 millió forint volt. Az összehasonlítás bizonyítja, hogy a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében államunk jelentős áldozatot vállal. Az összes kiadáson belül a nyugdíjköltség 42 százalékkal, a csaláMEZSGYEFA Égbe nyúló nyárfa magasodik ki a bugaci Béke Tsz határából. Mint egy bozontos óriás áll a sík puszta kellős közepében, oldalt is kitérj eszkedő ág- bogas lombkoronával, amelyet már elleptek az apró levelek sok ezernyi zöld lepkéi. Nagyon régóta áll itt a fa. Az idén talán százhuszad- szor bontotta ki rügyeit a napfényre, a természet folytonos megújulásának hitében. Ügy tűnik, elpusztíthatatlan akarat él a göcsörtös ágakban. Különös története van a faóriásnak. Mondják, hogy még másfél évtizeddel ezelőtt is a fa tövénél húzódó mezsgye választotta el Keserű András kilencven és Szabó Sándor százholdas birtokát. A két nagygazda egyikének őse is ezzel a célzattal ültette el a hajdani nyárfavesszőt a mezsgyére. S az évről évre terebélyesedő fa alávetette magát „az én birtokom — az én váram” hűbéri parancsának, ágainak egyik fele a Keserű-, másik fele a Szabó-birtok fölé nyúlt, óvó figyelmeztetésként, amely már messziről haragoszölden rikoltotta a cselédek, a nincstelenek felé: vigyázat, ez itt magántulajdon! Aztán a történelem eltörölte a mezsgyét, s a két nagygazda emléke is csak sanyarú emlékként rögződött bele a volt cselédek tudatába: A fa azonban megmaradt, de már az őrséget állító parancs híján, vastag törzsében csupán az évgyűrűk szaporodnak. Szinte beledermedt a változó időbe, mint a pom- peji katona a vulkáni hamuba. A szövetkezet gazdái néhányszor már szóvá tették, hogy ki kellene vágni. De a fa mind ez ideig megmenekült a fejszeesapásoktól. Azt mondják, több munka lenne a rengeteg szívós gyökér elvagdosásával, mint amennyit a fa ér. Ám alig pár száz méterrel odább a lánctalpas már simára gyalulta a homokhalmokat. Szőlőtelepítés lesz itt is, mint a szövetkezet többi sok százholdas homokterületén. S ha máj sért nem, emiatt vágják majd ki a fát. Mert útjában áll a telepítésnek, ami egyet jelént a szövetkezet gazdag jövőjének megalapozásával. S úgy lehet, az idén utoljára bontott levelet a faóriás, az örökre tovatűnt múltnak ez a jelképes obsitosa. Nem az évei — a napjai vannak megszámlálva. S tüzénél majd azok melegednek, akik közös akarattal tüntették el a mezsgyéket. H. D. dipótlék-költség 20,5 százalékkal nőtt. A biztosítottak számának emelkedése nagy feladat elé állította a rendelőintézetek dolgozóit, akik az elmúlt években fellépő influenzajárványok idején csak fokozott erőfeszítések árán tudták a betegeket ellátni. A VIII. pártkongresszus határozatainak gyakorlati megvalósítását jelenti az 1963. január 1-én életbe lépett társadalom- biztosítási rendelkezés, melynek nyomán jelentősen emelkedett a szolgáltatások színvonala. Az előző időben a munkaviszonyban álló dolgozóknak — a tbc-s, illetve gyermekbénulásos megbetegedéseket kivéve — egy évig, a nyugdíjasoknak pedig évente 30 napig járt kórházi ápolás. Ma már a munkaviszonyban álló dolgozók időbeli korlátozás nélkül, a nyugdíjasok és családtagjaik pedig évente 90 napig vehetik igénybe a kórházi ápolást. A rendelkezés értelmében .nemcsak a férj, hanem a feleség is táppénzének 80 százalékát kapja a kórházi kezelés ideje alatt. Az előző időben a munkaviszonyban álló rokkantsági nyugdíjasnak évi 90, idénymunkásnak 75 napi, ma az igazolt munkaviszonnyal azonos ideig jár táppénz. A dolgozó nők szülési szabadsága 12 hétről 2o hétre növekedett. A gyógyászati segédeszközök (szemüveg, tolókocsi, hallókészülék stb.) vásárlásánál a fizetendő térítés összege egységesen az ár 15 százalékára csökkent. Könnyítést jelent az előző évekhez képest az is, hogy nincs egyévi igazolt munkaviszonyhoz kötve az igénylés. Növekedett a háztartási alkalmazottak táppénze és gyermekágyi segélye is. A termelőszövetkezetben dolgozók és családtagjaik időbeli korlátozás nélkül vehetik igénybe a kórházi ápolást. Orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, anyasági segélyre, családi pótlékra jogosultak. Jelentősen decentralizálódott a társadalombiztosítás ügyintékifizető helyet létesítenek. Ezzel lehetővé válik, hogy a társadalmi tanácsok aktivistái figyelemmel kísérhessék, hogy dolgozó társaik helyes mértékben részesülnek-e a számukra biztosított juttatásokból. A megyei SZTK-alközpont hasznos segítőtársai a szakszervezetek irányításával működő nyugdíjelőkészítő albizottságok. Munkájuk nyomán a korábbi 35 nap helyett 11 nap alatt intéződnek el a nyugdíj kérelmek. Az üzemi albizottságok száma ebben az évben 39-re növekszik. Az aktivisták képzését a központ — a szakszervezetekkel karöltve — tanfolyamok rendezésével segíti. Békés Dezső Kétmillió nyúl, 750000 fácán Az elhúzódott tél miatt még csak a napokban fejezik be a szokászos tavaszi vadszámlálásokat. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a szokatlanul kemény télen fogolyállományunknak 40 százaléka elpusztult, számuk jelenleg mintegy 1 600 000-re tehető. A nyúl- és fácánállománynak egyaránt negyed része hullott el, s jelenleg a szakértők becslése szerint — 2 millió nyúl és körülbelül 750 ezer fácán van az országban. A szarvas- és dámvad-veszteség nem haladta meg az elmúlt évek átlagát, de az őzeknek mintegy 40 százaléka, muflonoknak 35 százaléka lett a hideg áldozata. A „vadölő” tél veszedelmes cinkosai a kóborkutyák voltak, különösen a farkaskutyák okoztak tetemes károkat. (MTI) Szerkesztői üzenetek Oláh F„ Kecskemét: Panaszát nem tudjuk kivizsgálni, miután elfelejtette megírni, hol vette a kifogásolt húsárut. P. I., Kecskemét: Pontos Címet kérünk. — Jaj, elnézést kérek a rendetlenségért ... — mondja, miközben a kis lakásba tessékel. Szatyorját a konyha ülőkéjére teszi és a szobába irányit. A széken megigazítja a térítőt, hellyel kínál és magyarázatként folytatja: — Sajnos, nálunk így van. Ahogy kibújnak a gyerekek reggel az ágyból, és ahogy megreggeliznek, délután engem minden úgy vár meg ... Ilyenkor kezdődik a „második műszak”. A második műszak..Sokat beszélünk róla. Már'szinte közhelynek hat. A napi munka után jómagam is művelője vagyok, de hogy valójában mit jelent, azt itt, a hétgyermekes Kovács Lászlónénál értettem meg igazán. A hét gyerek közül a legidősebb, a 21 éves Mária, „kirepült” már a családi fészekből. Hatan élnek még az anyuka védőszárnyai alatt. A legkisebb közülük a hétéves Zolika, a legidősebb a 19 éves Laci. öntő a Zománcipari Művekben. Az anyuka legnagyobb támasza. Mert a család — Kovácsné 20 éves házassága után — apa nélkül maradt. Két éve elhagyta őket. — Nem mondok róla semmit. Nem szeretem bántani. De amióta elment, azóta élünk emberekhez méltóan. Ivott, alkoholista ... — mondja elgondolkozva Kovácsné, majd hozzáfűzi: — Szeretne hozzánk visszajönni, de... — s itt az időközben hazatért Laci közbe vág: — Nem, ne!... Anyuka, a gyerekek úgyis olyan idegesek ... még a régieket sem heverték ki... Hallgatom, figyelem Kovácsnét és a fiát, s befejezetlen mondataikból is sok mindenre következtetek. — Azelőtt a mindennapos békétlenség ■mellett szűkösen, állandó anyagi gondok közepette éltünk. Most szépen megvagyunk. Látja ezt a bútort? — mutat körbe a szobában Kovácsné. — Azóta vettük. Laci fiam is, és 1100 forintos keresetemből én is fizettem a KST-t, abból alapoztuk meg. Az érte járó utolsó 360 forintos részletet a jövő hónapban fizetem ki. Következő célunk a konyhabútor-vásárlás volt, Anyuka j de most közbejött a vízbevezetés, miránk körülbelül 900 forint esik... csak utána jöhet a konyha ... A család gazdasági ügyeinek „kormányzását” az édesanya Lacival és a korban utána következő 17 éves Jóskával egyetértésben végzi. Nagy segítség ez. És az is, hogy Laci egyéni magatartásával is példát mutat testvéreinek. Nemcsak a munkájában becsületes, amellett levelező tagozaton a gimnázium harmadik osztályát végzi szép eredménnyel. Egyetemen szeretné folytatni tovább ... Kovácsné vállára mégis nagy teher nehezedik. A kenyérkereset, a gyereknevelés és a háztartás minden gondja. A Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén így jellemezték: 12 éve dolgozik nálunk. Szorgalmas, becsületes, munkájáért többször részesült elismerésben, jutalomban. Igazi édesanya, gyermekei szépek, gondozottak... S ő maga így kezdi napi programjának felsorolását: — Rendszerint reggel négykor kelek. Rendbe szedem, előkészítem a gyerekek ruháit, ellenőrzőm füzeteiket, megcsinálom a reggelit és fél hatkor indulok,,, Délután háromkor ezek szerint már a harmadik műszakot kezdi. Takarítás, mosogatás, vacsorafőzés ... Mire öt után hazatérnek a napköziből az iskolások — köztük a központifűtés-szerelő ipari tanuló Jóska —, már az asztalon gőzölög a vacsora. Aztán megint a mosogatás, mosás, vasalás, varrogatás, foltozgatás — amiből minden napra jut. Időnként közbejön egy-egy szülői értekezlet, amit nem szeret elmulasztani Kovácsné. Most is azon töpreng, hogyan jut el az anyák napi ünnepségre mind a négy kis általános iskoláshoz. Mert ez is gond: anyai nagy szívéből egyformán kell mérni mindegyik gyermekének! Szó, ami szó, mire naponta úgy tizenegy óra táján az ágyba kerül az édesanya, övéi már az igazak álmát alusz- szák... — Elégedett ember vagyok. Számomra öröm bemenni a munkahelyre és ugyanilyen öröm hazajönni. A legnagyobb segítségem a napközi. Gyerekeimet nem az utca neveli, s az ellátásért fejenként 1,60-at fizetek. Hálás vagyok érte! Legfeljebb a lakás... Szeretek itt lakni, de nagyon szűkös. Egy gyereknek a pici kamrában szoktam ágyazni, nem férünk másként ... De tudom, vannak még nehezebb helyzetűek is... — Majd nyerünk egyszer a lottón, anyuka! — szól közbe tréfás-vigasztalón László. Ahogy erre összemosolygott Kovácsné és a fia — ezt a képet hoztam el magammal emlékül. S amint távolodtam a Cserép utcai ház udvari lakásából, a tiszta, kék tekintetű édesanya apró alakja lelki szemeim előtt fokozatosan nagyobbodott. A fáradhatatlan, áldozatos, nagy szívű édesanyák szimbólumává nőtt... PERNY IRÉN Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85 Index: 25 065. Társadalmi munkások Id. Krenáos Györggyel, az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregységének dolgozójával gyakran találkozunk a moziban, a sportpályán, .gépjármű-ellenőrzésnél, s egyéb rendezvényeken, mint önkéntes rendőrrel. 1959-ben vállalkozott erre az érdekes, ugyanakkor nehéz, sokszor fárasztó munkára. Az önkéntes rendőri szolgálat hetenként négy óra. Az idős munkás kifogástalanul látja el ezt a megbízatását. A gyárban parancsnoka az öttagú önkéntes rendőri csoportnak. Zöldi István, az ÉM Parketta- gyár kecskeméti telepén immár harmadik éve látja el a tűzoltó-, parancsnoki tisztséget. Irányításával a 14 tagú önkéntes csoport rendszeresen részt vesz az évenként megrendezett versenyeken. Tavaly a női csapat — héttagú — első, a férfiak pedig a negyedikek lettek a megyei versenyen. Sándor Béla, a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységében dolgozik mint gyártóeszközgazdálkodó. Emellett társadalmi munkában egyeztető bizottsági tagként képviseli a dolgozók, illetve vállalata érdekeit. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Meze: István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post: Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint.
