Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

1983. május 31, pántéi 5. oft! at Könyvek a kémény alatt __ Uem, ezt csakugyan nem *’ gondoltam volna — hitetlenkedtem. A szobában, a szűk kis ablakok párkányán könyvek. Egy almáriumféle áll a két ágy között, a fiók tele könyvvel. És kint, a konyhában a régi szabadkémény alatti sö­tét sarokban a szekrény roska­dozik a könyvek súlya alatt. — Úgy hétszáz kötet körül tartok — felel érdeklődésemre a házigazda. — Na, mit mondtam! — lel­kendezik Feri barátom. — Igazi csemege az újságírónak ugye? Bizony, nem akartam elhinni, amikor dr. Karsay Ferenc azzal cipelt ki Jánoshalmáról ide, a tanyavilágba, hogy: „Van Herge- vicán egy gazda, akinek könyv­tárra való nagyrakás könyve van.” Távolról a kis tanya olyan mint a többi, ki hinné, hogy ilyesmit rejt az apró ablakos parasztház. Egy részük régi, felszabadulás előtti kiadvány. De nem ám a ponyvairodalom, az olcsó, szó­rakoztató regények fajtájából valók azok sem- Az akkori Föld­rajzi Társaság díszes, bíborkö­tésű kiadványait látom, egy Jó- kai-sorozatot, klasszikusokat. Meg mezőgazdasági szakkönyve­ket, régieket és újabbakat. A házigazda, Űjházi József, mindig szerette a jó — Az igazat megvallva, a fe­leségem csak azért jelentkezett — mosolyog Űjházi József —, hogy több kedvem legyen hoz­zá• De alaposan túltett rajtam. 4,3-es átlaggal vizsgázott, én meg csak 3,6-ra. Mem esik messze az alma a fájától. Az Űjházi csa­ládban a két nagyobbik gyerek is könyvkedvelő. Margit nyol­cadikos, de a tsz-ben nyáron keresett pénzből is vett köny­vet. Laci pedig a gimnazista, könyveken kívül rendszeresen megvásárolja az Űj Irás-t és le­velez a Jelenkor-ral, a pécsi írók folyóiratával. Amikor eljövünk, sajnálom, hogy nem böngészhettem még egy kis ideig a szekrény kincsei között. Láttam a házigazda ar­cán is átsuhanni az örömet, amikor egy-egy régen látott kedves olvasmánya került elő a polc mélyéről. Hiába, olyan ke­vés az idő. Alig futja az újakat is elolvasni. J ól esik az olvasásra mos­tanában rákapó annyi sok-sok falusi, tanyai gazda kö­zött olyat látni, akinek ennyire fontosak, szívéhez közel állók a könyvek. Nem ok nélkül bízunk benne, hogy hamarosan vala­mennyi ilyen lesz. —f 1 Készen áll a tlszakécskel művelődési ház. KÖF\-alapból 9 és fél millió forintos költ­séggel épült csaknem négy év alatt. Ötszáz személyes színház- és moziterme, emeleti nagy­terme, klub- és olvasószobái nemcsak tágasak, jól felszereltek, hanem igen szépek is. Kívül- ről pedig az épület a község igazi éke. A művelődés e korszerű palotáját nem egy váro­sunk is megirigyelhetné. A műszaki átadás már befejeződött. Az ünnepélyes avatásra június végén kerül sor. A MŰVELŐDÉS PALOTÁJA Bevezetik az új általános iskolai tantervét fl szövetkezet ösztöndíjasai könyvet, és áldozott is rá. Kö­zel jár az ötvenhez. Volt idő, amikor rosszabbul ment a sora, nem költhetett erre az egyetlen szenvedélyére, de ma ismét havi 100—150 forint, néha több is vándorol a bukszájából a halasi, meg a helyi könyvesbolt kasz- szájába. 1960-ban léptek be Ujháziék s termelőszövetkezetbe. A férj akkor brigádvezető volt (most bérelszámoló ugyanott). S a kö­vetkező évben nekivágtak a ta­nulásnak. Mindketten, a férj is, a feleség is beiratkozott a me­zőgazdasági technikumba. Bi­zony, nem kis áldozat ez sem. Hetenként kétszer bemotoroz­nak Jánoshalmára, este. Fél tu­cat kilométert télen a sáros, nyáron a poros földúton tesz­nek meg. Mit láthatunk a mozikban? A nyári hónapok műsorában számos olyan film szerepel, amely még a meleg idő ellenére is moziba csábítja a közönsé­get. Vadász Imre forgatókönyvé­ből készült az Asszony a tele­pen, melynek főbb szereplői: Ruttkay Éva, Schwetz Attila fh., Halász Jutka fh., és Benkő Gyula. Felújítják filmszínhá­zaink a Valahol Európában cí­mű magyar filmet is. Bemutatásra vár Thomas Mann Egy szélhámos vallomá­sai című regényének nyugatné­met filmváltozata, Horst Bucc- holz főszereplésével. Dold-Mi- hajlik Ordasok között című, ha­zánkban is nagy sikert aratott regényét szovjet filmen láthat­juk megelevenedni. Maugham: Színház című művének osztrák —francia filmváltozata a Cso­dálatos vagy Júlia, melyet Lilli Palmer, Charles Boyer és Jean Soréi főszereplése fémjelez. Vi­lágszerte feltűnést keltett a ná­lunk is rövidesen bemutatásra kerülő Pogányok ideje — című angol—amerikai film, amely annak a pilótának a lelki konf­liktusával foglalkozik, aki Hi­rosima fölött az első atombom­bát oldotta ki: Az izgalmas, vagy művészi lélektani alkotásokon kívül vi­dám filmekből sem lesz hiány. Régi ismerőst, James Stewart-t látjuk viszont a Mr. Hobbs szabadságra megy című színes, amerikai filmben. Vidám ötle­tek sorozatából áll a Mi ketten, meg a ló című francia vígjáték. A változatos műsortervet né­hány ötletes, kedves mesefilm egészíti ki. Az oktatási reform céljainak megfelelően készült új általános iskolai tanterv bevezetését ősz­szel kezdik meg. Az első ütem­ben a következő tárgyak tan­tervei lépnek érvénybe: olvasás I—II., írás I—IV., fogalmazás III—IV. (a II. osztályban a fo­galmazás mint önálló tantárgy megszűnik), nyelvtan, helyesírás III., környezetismeret (új tan­tárgy) I—II., magyar nyelv és irodalom V., számtan-mértan V—VI., élővilág (az eddigi nö­vény- és állattan új neve) V— VI., gyakorlati foglalkozás I— VIII., rajz II—VIII., ének-zene I—III., testnevelés I—VIII., osz­tályfőnöki óra V—VIII. A IV. osztályokban az 1963— 64-es tanévtől megszűnik a föld­Az „Egyetemes Filozófiatörté­net” segédkönyv, amely egyete­mi hallgatók és a filozófia tör­ténetét önállóan tanulmányozni kívánók számára készült. A leg­nagyobb mérföldkő a filozófia történetében a marxizmus filo­zófiájának kialakulása volt. Ez indokolja, hogy a kötetnek csak­nem a fele a marxista—leninis­ta filozófia történetét öleli fel. A korábbi tankönyvekből a Marx utáni filozófiáról megle­hetősen elnagyolt, sommás ké­pet kapott az olvasó. Nagy és régi adósságot törleszt a tankönyv akkor is, amikor a XIX. század végi—XX. század elejei marxis­ta filozófia fejlődését és nyugat­európai elterjedését vázolja fel. Franz Mehrint és Paul Lafar- gue, valamint más marxisták jelentős munkásságáról reális méltatást találhat az olvasó. — Ugyancsak jelentős Plehanov fi­lozófiatörténeti helyének körvo­nalazása is. Nem kevésbé érdekesek a mű­nek azok a fejezetei, amelyek a világirodalom olyan jelentős alakjainak filozófiai gondolatait mutatják be, mint Tolsztoj és Dosztojevszkij (lásd az Orosz idealista filozófia a XIX. század második felében c. fejezet). Alaposak és részletesek a marxista filozófia lenini szaka­szának kezdetéről, a dialektikus és történelmi materializmus le­nini továbbfejlesztéséről szóló tanulmányok (XX—XXI. feje­zet). Nagyon méltánylandó — és az oktatásban igen sokat segít rajzoktatás, mert a negyedikes „Magyarország földrajza” anyag egy évvel később, az V-ben ke­rül sorra. Az új tantervvel párhuzamo­san napvilágot látnak a reform­tankönyvek és a munkafüzetek is. Ezenkívül az oktatás köny- nyítésére kézikönyvet kapnak a pedagógusok az ének-zene, a környezetismeret, az élővilág című tárgyakhoz, valamint a gyakorlati foglalkozáshoz. Az új általános iskolai tan­terv következő lépcsője az 1964 —65-ös oktatási év, amikor a III. és IV. osztály, továbbá az V. és VI. osztály többi tárgyai­nak tantervei és könyvei lép­nek érvénybe. (MTI) majd —, hogy a szerzők az ál­talános elvi fejtegetések mellett az egyes nagyobb és filozófiai szempontból nehéz Lenin-művek (Materializmus és empiriokri- ticizmus, Filozófiai füzetek) lé­nyegi tartalmi ismertetésére is vállalkoztak. E fejezetek során tisztázódik az olvasók előtt Le­nin igazi filozófiai hagyatéka. A szerzők feltárják a személyi kultusz időszakának káros kö­vetkezményeit a filozófiai kuta­tás terén, és bemutatják, hogy a személyi kultusz felszámolá­sa után a nemzetközi munkás- mozgalom milyen jelentős elmé­leti megállapításokkal gazdagí­totta a marxista filozófiát. A tankönyv elemzi a XXII. kong­resszus és az SZKP új prog­ramja legfontosabb tételeit is. A mai nyugateurópai és ame­rikai idealista filozófia ismerte­tése és bírálata során a szerzők érvényre juttatták azt az elvet, hogy a legelterjedtebb és leg­veszélyesebb eszmei ellenfelek­re kell a fő tüzet irányítani. Ebből a helyes elvből adódott, hogy a neopozitívizmusnak és az egzisztencializmusnak az ed­diginél részletesebb és mélyebb bírálatát kapjuk. Az „Egyetemes Filozófiatörté­net” természetesen nem mentes a kisebb hibáktól. Ezek azon­ban eltörpülnek a mű szerke­zeti, tartalmi és pedagógiai ér­demei mögött, és a könyv min­den bizonnyal jól szolgálja majd a világnézeti nevelés szükségle­teit R- J. Gépesített palántanevelés. Amit ez a két szó felidéz a kecskeméti Béke Tsz-ben, az — minthogy nem a fantázia ter­méke, hanem már maga az élő valóság — több mint csodálatra méltó- A szövetkezet nagyüzemi kertészetének látványa is az. Majdnem 500 holdon. Ám a munka, ami vele jár, sok. Nagyon sok. S amennyi hozzáértés, nagyüzemi szervező- készség, mindenre kiterjedő fi­gyelem kell hozzá, nos, hát ép­pen abban sincs hiány. — Magasan képzett szakem­berekre lesz szükségünk — mondja Harcsás István, az el­nök. — Mert ami itt öt év múl­va lesz, annak még csak a kez­det-kezdetén vagyunk. Az „első fecskék” Az elnök, de a többi vezető, s — miután tavaly a közgyűlésen megszavazták — a szövetkezeti gazdák gondolata is öt évre elő­reszökkent, amikor úgy döntöt­tek: társadalmi ösztöndíjjal ta­níttassanak fiatalokat az egye­temen és a főiskolán, hogy az ott szerzett tudásukat majd a közös gazdaságban gyümölcsöz- teth essék. S az egyik tsz-gazda fiával, ifjú Nagy Sándorral, akit akkor már fel is vettek a gödöllői Agráregyetem gépészmérnöki karára, ötéves időtartamra meg­kötötték a szerződést. A szövet­kezet vállalta, hogy tanulását havonta 400 forinttal segíti. Ezen felül 100 forintot kap, ha tanulmányi átlaga meghaladja a 3,5-et, s 150 forintot, ha 4,5-es, vagy a még ennél is nagyobb átlagot eléri. Másik gépészmérnök-jelöltje is van a szövetkezetnek: ifjú Balanyi János, szintén az egyik tsz-gazda fia. öt ugyancsak a gépészmérnöki fakultásra vet­ték fel, de egy év halasztással. Ám az egy esztendőt nem töl­tötte el tétlenül, még jelenleg is a szövetkezet palántanevelő telepén dolgozik. Közben — az MHS szakkörében — vizsgát tett a traktor- és gépkocsiveze­tésből. A következő három Az „első fecskéket” az idén újabbak követik. Hárman van­nak, akikkel a szövetkezet már megkötötte a szerződést: Takács Éva, Jakubek Béla és Misurák Ervin. A lány — az egyik pán­toló tag gyermeke — most érett­ségizik a Bányai Júlia Gimná­ziumban. A középiskolai évek alatt mindvégig kitűnő tgnuló volt A politechnikában pedig a kertészetet, s ezen belül is a zöldségtermesztési szakot vá­lasztotta és kiváló eredménnyel ■vizsgázott belőle. A fiúk a kertészeti technikum jeles tanulói, mindketten a sző­lő- és gyümölcstermesztési sza­kon. őket is rokoni szálak fű­zik a szövetkezethez. Mind a hárman a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára jelent­keztek. Most már csak rajtuk áll, hogy fel is vegyék őket Felvételi esélyüket egyébként növeli a szerződés, amiben ugyanolyan feltételek szerepel­nek, mint a két első ösztöndí­jaséban­öt év múlva... — Számukra és számunkra te sokat jelent ez a támogatás — jelenti ki az elnök. — A fiata­lok gondtalanul tanulhatnak, s ott, mivel teljesen közös és azo­nos a céljuk, segíthetik is egy­mást. A nyári gyakorlati mun­kát szövetkezetünkben töltik majd, de a kötelező egyetemi gyakorlatot is tsz-ünk biztosítja részükre. így tehát, mire az egyetemet, illetve a főiskolát el­végzik, már alaposan megisme­rik szövetkezetünk gazdálkodá­sát. Könnyebb lesz beilleszked­niük a gyakorlati munkába, s remélhetőleg nemcsak az első öt évet töltik el majd itt. Merthogy milyen lesz öt év múlva a tsz gazdálkodása, arról régebben nem is álmodhattak az úrréti gazdák. Majdnem más­fél ezer hold új szőlő és gyü­mölcsös virul majd a széles ha­tárban, s annak korszerű mű­velését csak egyetemet végzett szakemberek irányíthatják. — Azonkívül itt lesz az ország leg^ nagyobb palántanevelő üzeme* s a szövetkezetnek 600 holdon lesz nagyüzemi kertészete. Ez önmagában véve is biztosíték arra, hogy a fiatalok bő teret kapjanak tudásuk hasznosításá­ra, s megtalálják számításukat. Hatvani Dániel ■ Könyvhétre jelent meg Egyetemes Filozófiatörténet

Next

/
Thumbnails
Contents