Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-31 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA munkáspárt bács - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Ara 60 fillér 1963. MÁJUS 31, PÉNTEK A pedagógusnap megyei ünnepsége Kecskeméten Csütörtökön délelőtt bensőséges ünnepség keretében adták át a megyeszékhelyen harmincegy kiváló pedagógusnak, művelődésügyi dolgozónak a XII. pedagógusnap alkalmából adoLegyenek az idei munkában kitűnt ' pedagógusok, művelődés- ügyi dolgozók e feladatok propagandistái, élharcosai munka- területükön, buzdítsák, segítsék pedagógus társaikat is e felben részesítette Bayer Józsefet, a dusnoki Dózsa György Üttörőcsapat vezetőjét, Berényl Sárát, a kecske- m ét-klsfál Iskola úttörőcsapatának vezetőjét, Csányl Jánost, a lakiteleki Vak Bottyán Üttörőcsapat vezetőjét, Csupor Klárát, a kecske- mét-mlklóstelepl általános Iskola UtA kitüntetettek egy csoportja a művelődésügy megyei vezetőívd beszélget. mányozott kitüntetéseket és a vele járó pénzjutalmat. A szak- szervezeti székház nagytermében megrendezett ünnepségen megjelentek a megye vezetői, az iskolák és a művelődésügyi intézmények vezetői, tanítók, tanárok, óvónők. Délelőtt fél tízkor a kitüntetett pedagógusok számára fogadást adott a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága a szakszervezeti székház zöld termében. Ezután 11 órakor került sor a kitüntetések ünnepélyes átadására. Az ünnepség elnökségében he- helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, a megy« pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Pan- kovits József né országgyűlési képviselő, a nőtanács megyei titkára, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Kocher László, a megyei NEB elnöke, Szűcs József, a pedagógus szakszervezet megyei titkára, Borsos György, a KISZ megyei bizottságának titkára és Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke. Kádasi László, a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitó szavai után Madarász László elvtárs emelkedett szólásra. — Az eddigi eredmények láttán joggal feltételezhetjük — mondotta —, hogy a nevelők képesek lesznek végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek a következő években minőségi változást hoznak oktatásügyünkbe. Az iskolareform végrehajtása, a népművelés megnövekedett szerepének érvényesítése és a kulturális feladatoknak a gazdasági feladatokkal való összekapcsolása — ennek a munkának a legfontosabb célkitűzései. adatok végrehajtásában. Ezután Kádasi László elvtárs bejelentette, hogy megyénkből három pedagógus kap kormánykitüntetést: Schlachta István, a bácsalmási gimnázium igazgatója, Sallai Imre, a kiskunfélegyházi Petőfi gimnázium tanára és Kun Gergelyné, a kecskeméti III-as sz. iskola tanára. Mindhárman ma, pénteken az Országházban veszik át kitüntetéseiket. A jelenlevőknek dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke adta át a művelődésügyi miniszter és a KISZ Központi Bizottsága kitüntetéseit A MŰVELŐDÉSÜGY KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapta: Balia Gyula, a tiszakécske-újbögi általános iskola Igazgatója, Bech Bélá- né megyei óvodai felügyelő, Kraj- esovszky József kecskeméti városi tanulmányi felügyelő, Kurgyis Ferenc kiskunfélegyházi középiskolai szakfelügyelő, Miklós Károlyné kiskunfélegyházi tanítónő, özvegy Molnár Andomé kunszentmiklósi kollégiumigazgató, Poór Hona kiskunfélegyházi szakfelügyelő, Zsubori Károly kiskunhalasi általános iskolai igazgató. A SZOCIALISTA KULTÜRAÉRT kitüntetést kapta: Nikovitz Oszkár kisszállás! igazgató-tanító. Tikász Mihály dunapataji általános iskolai tanár. KIVÁLÓ DOLGOZÓ kitüntetést kapott: Malarász Lászlóné, a Kecskeméti Katona József Gimnázium gondnoka és Pahocsa István, a kalocsai fiUkollégium hivatalsegéde. MINISZTERI DICSÉRŐ OKLEVELET kapott: Bálint László, a kiskunfélegyházi Állami Aruház vezetője, Bálint Lajos felsőszentiváni Igazgatóhelyettes, dr. Dehény Sán- domé keceli vezető óvónő, özvegy Fekete Imréné, az alpári általános iskola tanára és Tart Pétemé csiké- riai tanítónő. A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Dicsérő Oklevéllel és aranykoszonis KISZ-jelvénnyel jutalmazta Pécsi Sándor kalocsai pedagógust és Kval- la Ferencet, a Bajai Türr IstvjJ Közgazdasági Technikum KISZ tanácsadó tanárát. A MAGYAR ÜTTÖRÖK SZÖVETSÉGÉNEK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Kiváló Üttörővezető kitüntetéstörőcsapatának vezetőjét. Fecske Ist- vánnét, a kiskőrösi Petőfi Sándor Üttörőcsapat vezetőjét, Haraszti At- tilánét, a baja. Dobó Katica Üttörőcsapat vezetőjét, Kadanószki Annát, a katymári Ságvári Endre Úttörőcsapat vezetőjét, Korom Ferencnét, a dunavecsei Petőfi Sándor Üttörőcsapat vezetőjét, László Józsefnét, a kiskunfélegyházi József Attila Úttörőcsapat vezetőjét. Rajnai Istvánt, a bácsszőlős-vöröserdői Petőfi Sándor Üttörőcsapat vezetőjét, Szili Máriát, a jánoshalmi Zrínyi Hona Üttörőcsapat rajvezetőjét és Tarján Mihályt, a keceli Petőfi Sándor Úttörőcsapat vezetőjét. A jelenlevők nevében Kraj- csovszky József köszönte meg a kitüntetéseket, majd nagy taps fogadta az úttörők és a KISZ-is- ták küldöttségét, akik virággal, verssel és dallal üdvözölték a pedagógusnap résztvevői. Kádár János Szabolcs-Szatmárban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, többnapos látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében, majd visszatérőben felkereste a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Kádár János és kísérete a nádudvari látogatás után csütörtökön az esti órákban érkezett vissza a fővárosba. (MTI) Szalagrendszerben készül a Kecskeméti Cipőgyár tüzódéjé- ben a különböző szinű és fazonú gyermekcipők felsőrésze, összeállításukon jelenleg 56 asszony, leány fáradozik Bíró Mihály művezető és Szelei Ist- vánné segédművezető irányításával. Mire elérkezik a munkaidő vége, addigra 1100 pár kész felsőrész kerül ki az asz- szonyok, lányok kezei alól. Pásztor Zoltán felvétele Az operatív vezetés egyik fő jellemzője a mindig többre és jobbra törekvő kommunista és pártonkívüli vezetőnek, álljon az gazdaság vagy politikai testület élén. Szükség van erre, mert megnövekedtek a feladatok a szocializmus építésében. Gyárainkban, üzemeinkben mind a gyártás szervezésében és módszereiben, mind a termékek korszerűségében nem a régi tőkésüzemek, s a ma már általunk is elért eredmények, hanem a világszínvonal a mérce. De ugyanúgy az ipar szerkezeti átalakítása a nemzetközi méretű munka- megosztás megszervezése elsősorban a vezetéssel szemben támasztott, új, eddig ismeretlen követelményeket. Ennek jelentőségét felismerve gyáraink igazgatói, osztály- vezetők, művezetők és csoportvezetők közül egyre többen értik meg: Ha késlekednek az intézkedésekkel, maguk munkáját nehezítik meg, ártanak a reájuk bízott termelési egységben dolgozóknak, hátráltatják azoknak gazdasági és politikai fejlődését. Az operativitásnak sokféle árnyalata van. Mészáros János, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat igazgatója, ellenőrzései során tapasztaltakat másnap közli az illetékes osztályvezetőkkel, utána helyszínen győződik meg az ügyek elintézéséről. Kovács Imre a Finomposztó Vállalat igazgatója, az osztályvezetők, művezetők hatáskörének kiterjesztésével segít az operativitás fokozásában. A Kecskeméti Konzervgyár igazgatója személyes példájával bizonyítja be a gyors és hathatós intézkedés sokoldalú előnyeit, annak szükségességét. Az operatív munkastílus azonban még nem vált minden vezetőnk alapvető tulajdonságává. Hatnak még különböző visszahúzó erők: a kényelmesség, a nehézségektől való húzódozás, a hozzá nem értés, a politikai képzetlenség, vagyis annak fel nem ismerése, hogy ma nem lehet jó vezető, aki mindent papírral akar elintézni, aki az életet nem a valósághoz igazítja, akiből a máról-holnapra jelentkező új feladatok nem újabb erőfeszítést, hanem kétséget váltanak ki. A vezetőket ma már nem mechanikus feljegyzések és jelentések alapján, hanem munkájuk szerint értékelik. Nem az számít tehát, ki, hogyan „mozog” és értékeli önmagát, hanem hogyan dolgozik, menynyire bontja ki tehetségét, alkotó készségét, mennyire lendíti előre a reá bízott termelési egység gazdasági és politikai fejlődését. Tehát az operativitás követelménye: előrelátás, tudatosság, ebből fakadó gyors elhatározó készség. Ez különösen fontos nálunk, mert rendszerünk a dolgozók széles tömegeinek támogatásával társadalmi méretekben tudatosan fejlődik. Ennek előnye a termelés emelkedő számaiban, a gazdaságosságban a termékek jobb minőségé ben, új gyártmányok megalkotásában realizálódik. Éppen ezért, ha a vezetők munkájában minden szinten az eddiginél még nagyobb szerepet tölt be az operativitás, akkor ez jó hatással lesz a munkásokra. Hasznát az egész társadalom látja. Helyes, ha ennek az ország gazdagodását elősegítő munkastílusnak széles körű elterjesztését üzemi pártszervezeteink figyelemmel kísérik — ahol szükséges —, megértetik: a szocialista fejlődés megköveteli az operatív vezetési módszer magasabb szintre való emelését.
