Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

r IMS. míhis SS. csütörtök I. »Ma! A vers barátai Türelem és szeretet dolga... gia. A tagok ezért évente egy reprezentatív kiállítású, számo­zott és dedikált ajándékkötetet kapnak a vásárolt könyveken felül. A raktáron levő, régebben megjelent kötetekből 15 száza­lék kedvezménnyel vásárolhat­nak, azonkívül elővásárlási jo­guk van a nagy érdeklődéssel fogadott, s hamar kifogyó köl­tői müvekre. Kívánságukra a mai magyar költők műveiket dedikálják. Végül: kedvezmé­nyesen látogathatják egyes iro­dalmi színpadok előadásait és az irodalmi rendezvényeket. Kecskeméten a Katona Jó- széf Könyvesboltban csaknem 30 tagja van már a versbarátok körének. Rövid másfél hónap alatt toborzódott együvé ennyi verskedvelő. Egyikük, dr. Hernády Gyula bírósági fogalmazó elmondotta, hogy miért lépett örömmel kö­zéjük. Régi versbarát és mű­vészetkedvelő- Neki is jelentek meg már versei, bár ezekről igen szerényen beszél. — A szervezeti jelleg bizo­nyos kötöttséget jelent, de szá­mos előnnyel jár — mondotta. — Most elolvasom, mert meg­veszem azt is, ami elkerülte vol­na a figyelmemet, hiszen a vers­barátok körének tagjait rend­szeresen tájékoztatják a kiadók terveiről. Könnyebb a válogatás és biztosabban hozzájutok mind­ahhoz, ami érdekel. Kiket kedvel kiváltképpen? A moderneket. Vácit, Garait, Baranyit említi. S hozzáfűz még számos, kevéssé ismert nevet, akiknek kötetét már várja, mert a tájékoztató még erre az évre ígérte megjelenésüket. BŰ* —r —<5 A szemeket mágnesként vonz­za a nyitott ablak, az udvarról beáradó friss, tavaszi levegő. Az ujjak mégis szorgalmasan követik a betűket, baktatnak az olvasott szöveg után. Azt már megtanulták, hogy a pontnál le kell vinni a hangot, de gyakor­latban is megvalósítani bizony nagyon nehéz. No. de azért is­kolások ók, hogy apránként ezt is megtanulják.. • — Nincs is velük semmi baj, nagyon fogékonyak — mondja a kalocsai II. sz. Általános Iskola Margit néni apró neveltjei között I/A osztályának tanító nénije, Hencz Margit. — Év végén elő­reláthatóan csak egy tanuló ma­rad vissza számtanból, a többiek jó eredménnyel lépnek át a má­sodik osztályba. Milyen természetesnek tűnik így kimondva, holott rengeteg munka, vesződség előzte meg az egyszerű tényt: első osztályból a másodikba léphet. Átadhatja *4 mű nem annyira a mű­vész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” József Attila sorait idézi a versbarátok körének felhívása, azé a köré, amely a művészet, az élő költészet értésére és sze- retetére tömöríti a verskedvelők hazánkban egyre szélesedő tá­borát. A versbarátok köre az idén alakult. Létrejöttét az a nagy érdeklődés indokolja, amely az olvasók között tapasztalható a mai magyar irodalom, s külö­nösen a költészet iránt. Mint hétszéz esztendőn át majdnem mindig, ma is a líra az, amely a társadalom érzés- és gondo­latvilágának izgalmas és más módon kitapinthatatlan változá­saira a legérzékenyebben rea­gál. S a mai magyar költészet az utóbbi években egyre na­gyobb visszhangot vált ki nem­csak itthon, hanem a nagyvilág­ban is. Számos idegen nyelvre fordítják költőink műveit, itt­hon pedig olyan rétegeket hódít meg költészetünk, amelyek most ismerkedvén a szó és a gondo­lat művészetének szépségeivel, mohón vetik magukat már nem­csak a könnyű olvasnivalóra, hanem az igényes prózára és versre is. Könyvkiadásunk méltóképpen szolgálja a költészetet. Fiatalok és idősek, most induló tehetsé­gek és nagy nevek hordozói év­ről évre jelentkezhetnek újabb müveikkel. A versbarútok körének feladata, hogy mai költészetünk cselekvőbb részeseivé tegye a vers szerelmeseit, s hogy az al­kotók számára is lehetővé vál­jon az a közvetlen kapcsolat ol­vasóikkal, amelyből tapasztala­tot, s egyszersmind új ihletet meríthetnek. Az utóbbi feladat­nak úgy felel meg a kör. hogy rendszeres találkozók megren­dezésével olvasók és költők szüntelenül ismerkednek egy­mással. s szoros kapcsolatot tar­tanak fenn. Az olvasók számá­ra pedig állandó tájékoztatást, s azon felül bizonyos kedvez­ményeket jelent a körhöz való tartozás­Évente 120 forint értékű ver­seskötet vásárlására kötelezi magát mindenki, aki belép a versbarátok körébe. A könyvei fele mai, másik fele pedig XX. századi magyar, vagy külföldi költő műve, vagy költői antoló­A termelőszövetkezetek meg­szilárdításáról tanácskoztak Kunbaján a budapesti VIII. ke­rületi üzemek képviselői és a kiskunhalasi járás közös gaz­daságainak vezetői. Az értekez­letet Oláh György, a kiskunha­lasi járási-városi pártbizottság titkára nyitotta meg és tájékoz­tatta a résztvevőket a járás szövetkezeteinek gazdálkodásá­ról, az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről, valamint ajkról a tennivalókról, ame­lyek végrehajtásában a patro­náló üzemek is segíthetnek. Előadását élénk vita követte. Ebben részt vett Selymes János, a kunbajai Béke Csillaga Ter­melőszövetkezet elnöke. Elmon­dotta, hogy a patronálok közre­működésével készítették el a termelőszövetkezet öntözéses gazdálkodásának tervét, és azok segítették a munkagépek meg­javítását. Baranyai Sándor, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet pártszervezeté­nek titkára elmondta, hogy az intézet 70 mérnöke társadalmi munkában segíti a kiskunhalasi járás öntözési lehetőségeinek feltárását és az öntözés meg­szervezését. helyét az utánakövetkezőknek, akiknél a tanítást, nevelést új­ból teljesen elölről kell kez­deni. .. — így van ez. Minden évben kicserélődnek a „gyerekeim”, csak én maradok változatlanul „őrhelyemen”, a katedrán. Any­agiból rossz, hogy nem kísérhe­tem tovább figyelemmel a fej­lődésüket — mindenért kárpótol viszont az, hogy az indítást, a betűkkel, számokkal való talál­kozás első élményét nálam kap­ják meg, itt az első osztályban. Az első tanuló év a felelőtlen gyerekkortól való végleges el­szakadást jelenti, tehát kihat a későbbi időkre is- Évek múlva azonban többnyire elfelejtjük első elemista korunk mosolyog- tatóan derűs, vagy izgalmas per­ceit. Nem úgy a tanító néni. Ahogy szaporodnak a tanítással eltöltött évek, úgy gyűlnek, rak­tározódnak vele együtt az em­lékei is. Elég csak ránézni a mutatópálcára... — A régi Karcsi törte el táb- latörlés közben — meséli. — Mondtam neki, a papája úgyis asztalos, csináljon helyette egy másikat. Hozza ám pár nap múlva ragyogó arccal az új pál­cát és — selypített kicsit — így adja át: „Azst üzsenle azs apu­kám, hogy ezzsel tessék jó ala­posan elnáspágnlni...” Persze a verésből semmi nem lett, de a visszaemlékezés most is mosolyra készteti. — Nem igaz hogy a rakon- ctálan gyerek nehezen formál­ható• Türelem, szeretet és neve­lés dolga... A szülőknek nem győzöm, hangoztatni — veréssel, idegeskedéssel nem mennek semmire. Ha a gyerek érzi, hogy törődnek vele, a javát akarják, hallgat a szép szóra is. Sajnos, a legtöbb szülő elfoglalt, hamar elveszíti a türelmét. A gyere­keknek pedig időt kell hagyni a tanulásra, máról holnapra át nem alakul, csak a fokozatos és jól átgondolt nevelés következ­tében. Hencz Margit tanító néninek nagy gyakorlata van ebben. 1942 óta tanít és mindig elsősö­ket. Sokszor kapott már jutái­mat jó munkájáért, de a leg­szebb kitüntetés számára a szü­lők bizalma és tanítványainak .szeretete. ragaszkodása. Érdek­lik az új pedagógiai módszerek, a, tanulás megkönnyítésére sa­ját kezűleg készített rajzokat, szemléltető eszközöket és az új tan tervről elismerően véleke­dik: — Még a tankönyveket nem láttam ugyan, de azt hiszem, azt is, csak úgy, mint az új tanterv bevezetését a jövő tan­évben, mi. pedagógusok öröm­mel üdvözölhetjük. Különösen az tetszett, belőle, hogy az első osztályosok csak 20-ig tanulnak számolni, ami számunkra keve­sebb megterhelést jelent• Remé­lem, jövőre már gyakorlati ered­ményekkel tudom alátámasztani előnyeit... Közben csengetnek, a kis ses reg a padok mellett sorakozik. Kórusban elköszönnek, de egy kékmelegítős fiú utoljára még árulkodik: „Manci néni. a Jós­ka nem köszönt. Rossz volt; . .” — Nem rossz volt fiam, ha­nem neveletlen — tisztázza a fogalmakat a tanító néni és hoz­záteszi —. mindenesetre csúnya dolog, legalább annyira, mint az árulkodás. Miután az igazság mérlegét így okosan sikerült helyrebil­lenteni. indulhat a sor. Fegyel­mezetten, rendben'hazafelé. .. V- Zs. 0 Áldozatkészség Egy országos rendezvény meg­szervezése nem éppen egyszerű feladat, s nem is olcsó mulatság. Különösen az utóbbi okozott sok gondot a megyei KlSZ-bizott- ságnak, meg az úttörőelnökség­nek, amikor elhatározták, hogy megrendezik az ének-zenei ál­talános iskolák első országos út- törőfesztiválját Kecskeméten. Az elgondolás .jó, ezt nem vitatta senki, de a pénzt előteremteni horzá már sokkal nehezebb fel­adásiak bizonyult. 200—250 más városbeli gyereket élelmezni, s még szállást is keríteni számuk­ra ... Tessék csak elképzelni, mibe kerülne ez az Aranyho­mokban, s ráadásul a szálloda nem is vállalhat a tavaszi nagy idegenforgalom idején ennyi ha­zai vendéget. S ekkor a fesztivál szervezői a Kecskeméti Ének-Zenei Álta­lános Iskola szülői munkakö­zösségéhez és néhány üzemhez fordultak segítségért. Az üze­mek vállalták, hogy adnak ebé­det szombaton a gverekeknek. nem ingyen ugvan, de olcsón és eleget, jót. A szülők pedig ugyancsak kitettek magukért. Megbeszélték a munkaközös­ségben. hogy mindenki, aki te­heti, vállal egy-két vendéget kosztra, szállásra a kétnapos verseny idején, úgyis ünneni ebéd lesz otthon vasárnap. Az az egy-két kis száj nem ideírt nagy kiadást vacsorára, reggeli­re sem, sőt ni ég a vendégek szombat dél* üzemi ebédéért is kifizeti mindenki a néhány fo­rintot. Hiszen könnyítenek a gondjaikon az üzemek, mert nem kell a munka után rohan­ni haza az ebédet összecsapni. fgy tette lehetővé a szülök ál­dozatkészsége egy nagyszabású és sikeres országos fesztivál megrendezését először Kecske­méten. — rl — Sfeítő kiírta a teljes nevet. (De fflak kettő írta pontosan Hrus­csov vezetéknevét.) Egyikük pe­dig Kádár Jánost írt. A fiúk közül öt hibátlan vá­laszt adott, három rosszul írta a teljes nevet, egy csak Nyikita Hruscsovot. négy Hruscsovot írt, egy pedig így válaszolt: Nyikita és Ruscsov. Végül ismét pályaválasztási kérdések következtek: MILYEN MUNKÁT VÉGZEL SZÍVESEN? Lányok: háztartási 3, kerti 2, szüret 3, kapálás, főzés, mosás egy-egy. Fiúk: favágás 5. mezőgazda- sági munka általában 3. Ke­rékpár és más gépek szerelése, állatok etetése, . barkácsolás, nyúlászat és galambászat, festés és mázolás egy-egy. Egy válasz pedig: mindent. MI SZERETNÉL LENNI. HA MINDENKÉPPEN ITTHON KELLENE DOLGOZNOD? Négy lány kertész, négy ba­romfitenyésztő, egy állattenyész­tő, kettő irodai dolgozó. Fiúk: hét traktoros, kettő gé­pész, kettő szerelő, egy szőlész­borász. A könyvelő és az agro- nómusi munkakört vállaló fiúk eredetileg is erre a pályára je­lentkeztek. Kk utolsó kérdés ez volt: ITTHON MARADSZ-E. HA NEM SIKERÜL TOVÁBB TANULNOD, mert nem vesznek fel, ahova jelentkeztél? Hét lány igennel, négy nem­mel felelt. A tsz-tagok gyerekei közt egy még ilyen körülmé­nyek között sem maradna ott­hon. A fiúk közül tíz felelt nem­mel, három igennel, egy pedig bevallotta: „még nem gondol­kodtam rajta.” A tíz „nem” kö­zött hat tsz-tag gyerekéé. Tulajdonképpen valamennyi kérdés ennek a legutóbbinaK megvilágítása, tisztázása végett hangzott el. S az eredmény? Huszonöt falusi gyerek közül 14 határozott nemmel felelt az egyértelmű kérdésre, s egy vá­lasz volt semleges. A fiúknak még egynegyede sem akar ott­hon maradni-! A statisztikái módszer ter­mészetesen kizárja, hogy egyé­nenként a mélyebb okokat is kutassuk, de világos így is: a lányok a könnyű, tiszta, városias munkához vonzódnak. Eszükbe sem jut azonban, hogy ilyen tervekkel gyárba menjenek, vagy szabónak, igaz ugyan, hogy irodába sem kívánkozik közülük senki. Aki jó helyre akar jutni, az fodrásznak jelentkezik! A lányoknak csaknem fele. \ A fiúk pedig a gépekhez von­zódnak. (A tsz-ben legtöbbjük traktoros vagy gépész lenne.) Vagy legjobb esetben valami­lyen ipari munkára vágyik. Csak egy volt közöttük, aki megemlítette, hogy mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfolya­mot szeretne végezni. Kérdezős­ködtem, túlnyomó többségük erről a lehetőségről nem is tudott. i Számukra a föld a „gyalog­munka” színhelye (sokan így is írták be apjuk foglalkozását a tsz-tagok gyerekei közül), az pedig nehéz, tanulni nem kell hozzá, de nem is fizet elég jól. E falu lakói emberemlékezet óta vagy eljártak otthonról má­sutt keresni a boldogulást, vagy pedig — többségük — otthon kényszerítette ki a sívó homok­ból a sovány kenyeret. Még ki sem nyílhatott a szemük új sor­suk távlataira, gyerekeiknek azt kívánják, hogy megszabadulja­nak ettől. Otthon ezt látják, ezt a légkört szívják magukba a fiúk, lányok. Az iskolában buzdítják őket. hogy érdemes a mezőgazdasági pályát választani — annak, aki tanul. Bera Sándor osztályfőnök hat jelentkezőt küldött a kis­kunfélegyházi mezőgazdasági technikumba, ötöt fel is vettek közülük. Ilyen számban még soha nem jelentkeztek Nyárlő­rincen mezőgazdasági pályára a jobb tanulók. Azt azonban, hogy a mezőgazdasági munka is le­het szakmunka. a kétkezi dol­gozónak — meg kell tanulni, mint bármely más szakmát, és megbecsülik — eddig nem ta­pasztalhatták és nem tudják. Nemcsak a buzdítástól, felvi­lágosítástól függ természetesen, hogy biztosítottnak lássák a jö­vőt otthon is a gyerekek. A két termelőszövetkezet megerősödé­se, a jövedelem növekedése is kell hozzá. De az eddiginél cél­tudatosabb és főleg határozot­tabb. meggyőzőbb nevelésre van emellett szükség. S benne részt kell vegyenek természetesen a pedagógusokon kívül a község és a szövetkezetek vezetői is. Ami pedig a helyi körülmé­nyekben és a nagyvilágban való tájékozottságot illeti, intés le­gyen a nyárlőrinci gyerekek hiányos tudása más iskolák ne­velői számára is. A felelősség nagyobb része mindenképpen a pedagógusokat terheli, még ak­kor is, ha talán önmaguk szá­mira is meglepő ez a vígasz­talán eredmény. A ’éma nincs lezárva. Az élet maga is igen sok hasonló súlyos kérdést vet fel. Vissza kell tér­nünk a nyárlőrinci gyerekek to- vábbtardilására, sorsuk alakulá­sára, amely egy későbbi vizs­gálódás tárgya lesz. Mester László Hasznos segítség

Next

/
Thumbnails
Contents