Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

Viláq Dro’etárai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZÖGI AU STA MVWKÄSPÄRT BACS-KISKÜíM MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM „u 6i> ff!Let IÖS3. M IUS 30, CSÜTÖRTÖK A nyári nagy munkák elolt Hatszáz egészségügyi megbízott segíti a tisztasági mozgalom sikerét a megye termelőszövetkezeteiben A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csupán gazda­sági téren hozott gyökeres vál­tozást a falu életében. Paraszt­ságunk felemelkedésének útját a megfelelő munkakörülménye­ken, az évről évre növekvő jö­vedelmen kívül, a majorságok tisztasága, a fejőnők fehér kö­penye, a gomba módra szaporo­dó fúrott kutak is jelzik. Jelentős eredményképpen könyvelhetjük el, hogy termelő- szövetkezeteinkben már 613 egészségügyi felelős segíti a gaz­dasági vezetők ellenőrző és fel- világosító munkáját. Részükre a megyei tanács a vöröskereszt szervezettel továbbképző tanfo­lyamokat szervezett, ahöl meg­ismerkedhettek a személyi, és környezethigiéniával és a fertő­ző betegségek megelőzésével kapcsolatos legfontosabb teen­dőkkel. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetek is bekapcsolódtak a tisztasági mozgalomba. Ennek eredménye főképpen a lakóházak, ud­varok tisztántartásában és a parkosításban mutatkozik. A tisztaságban élenjáró gazdasá­gok közül megemlíthetjük a kisszállási Búzakalász, a jános­halmi Alkotmány, a nagyba­racskai József Attila, a fajszi Vörös Csillag és a bajai Lenin Termelőszövetkezetet. Sajnos, még sok helyen nem fordítanak kellő gondot a trágya helyes ke­zelésére. Ez pedig nem válik díszére sem a bajai Micsurin, sem a kiskunhalasi Új Élet Ter­melőszövetkezet vezetőségének és tagságának. Javulás tapasztalható a tej­házak tisztaságánál. Mind ke­vesebb az olyan fejőgulyás, tej­kezelő, aki nem esett át az elő­írt szűrővizsgálaton. Az igaz­sághoz hozzá tartozik az is. hogy a bócsai Petőfi és a csó- lyospálosi Egyetértés Termelő- szövetkezet vezetőségét bírság kiszabásával kellett figyelmez­tetni a rendszabályok betartá­sára. <■ , . t Az elért eredmények ellenére toyábbi intézkedésekre van szükség. Mindenütt biztosítani kell a fejők számára a védőru­hát és a tisztálkodási lehető­séget. A járási, városi egészség- ügyi csoportok teendője, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a fejes és tejkeze­lés tisztaságának ellenőrzésére. Közeledik a legnagyobb nyári mezőgazdasági munka, az ara­tás ideje. Annak ellenére hogy — a bélfertőzések megelőzése érdekében — a megyei tanács határozatában állást foglalt a mozgókonyhák üzemeltetése mellett, az elmúlt évben kevés termelőszöszövetkezet biztosítot­ta dolgozói számára az üzemi élelmezést. A járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztá­lyaira hárul a feladat, hogy az egészségügyi szakigazgatási szer­vek bevonásával mérjék fel idejében a ter­melőszövetkezetek üzemi ét­kezési igényét, és nyújtsa­nak segítséget a mozgó konyhák megszervezéséhez. Még mindig nagyon sok ásott kút vizét használják emberi fo­gyasztásra a termelőszövetkeze­tekben. Addig is, amíg a nagy ütemben szaporodó fúrott kutak nyomán végképpen eltűnnek a tanyák mellől az ágasok, foko­zott gondot kell fordítani az ásott kutak karbantartására és állandó egészségügyi ellenőrzé­sére. Nagy segítséget jeleni a gaz­daságok ivóvízellátásánál, hogy az öntözési célokra létesült cső- kutak egy része is szolgáltat ivóvizet. A növényvédőszerekkel fog­lalkozó dolgozókat a termelő­szövetkezetek, illetve állami gazdaságok ellátják védőruhá­val és álarccal, nem fordítanak azonban kellő gondot a dolgo­zók előzetes, és időszaki orvosi vizsgálatára. Hiányzanak a jól képzett raktárkezelők is. Több mint foglalkozás (M. h.) Mint minden évben, áz idén is megünnepeljük köz­vetlenül az iskolai év befejezése előtt, tízhónapi áldozatos mun­ka elismeréséül a pedagógus napot. Ezen a napon a tanító­kat, tanárokat, óvónőket, vala­mennyi nevelőt ünnepli az egész ország. A tanítványok és a szü­lők, a felnőttek, akik már ki­kerültek az iskolapadból, de akik közül sokan visszatértek oda, hogy felfegyverkezzenek a tudással, amelyet ifjabb éveik­ben a régi rendszer körülmé­nyei között nem szerezhettek meg. Ezen a napon kormány­kitüntetéseket, jutalmakat osz­tanak ki a legjobb pedagógusok között, a gyerekek és a szülők pedig virággal köszöntik a ne­velőket. 1/eveset jelentene azonban mindez, ha nem lenné­nek a pedagógusok munkájának újak a céljai és újak a felté­telei. Jövőnk építésének egyik legfontosabb feladata van a ke­zükbe téve. Jól mutatja a bizal­mat az a vitasorozat, amelyben a nevelők maguk döntöttek ü következő évek oktatási formá­járól, az iskolareformról. S ál­lamunk óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy á pedagógusok ne a körülményekkel, ne az akadályokkal küszködjenek ez­után, hanem minden energiáju­kat valódi feladataikra, a taní­tásra, nevelésre fordíthassák. Megyénkben különösen sok gondot okozott mindmáig, hogy a kis tanyai iskolákban nem kaphatták meg a gyerekek azt a korszerű tudást, amelyet ma már megkövetel az élet. Gon­dot okozott ez még a középisko­lák nevelőinek is, akiknek sok ilyen gyerek hézagos tudását kellett a lehetőségekhez mérten kiegészíteni, a lemaradásukat pótolni. Ik| éhány nappal ezelőtt szü- letett meg a határozat hét új hétközi otthon felállítá­sáról. Itt. a községektől legtávo- -labb élő tanyai’ gyerekek része­sülnek ezután szakosított okta­tásban. A kiszemelt és erre a célra átadott épületeknek csak a felújítására 1 millió 600 ezer forintot áldoz államunk, s ezén felül igen sokat a berendezésre, hogy szeptember 1-én megindul­hasson az új kollégiumokban a tanítás. Ez csak az első lépés, de már ezzel is megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a ta­nulók mostani 74 százaléka he­lyett 80 százalék részesüljön jö­vőre szakrendszerű oktatásban, és ezzel kiegyenlítsük a paraszt­gyerekek hátrányát a nagyobb iskolákban tanulókkal szemben. T ovábbi nagy feladatok 1 várnak a pedagógusokra az ifjúság nevelésében és a fel­nőttoktatásban az új tanévtől kezdve. Tanítsuk meg az embe­reket szocialista módon élni és gondolkozni — olvashatjuk az MSZMP VIII. kongresszusának határozatában. Ennek a feladat­nak jelentős részét a pedagógu­sok fogják elvégezni. Nagyobb önállósággal mint eddig, de több felelősséggel is. Üj módszerekre, a család és az iskola új kapcso­latára, az ifjúsági szervezetekkel való szorosabb együttműködésre van ehhez szükség, de emellett a szülők szüntelen nevelésére és a pedagógusok önképzésére is. Nagyobb szerepet kap a jö­vőben a nevelők munkájában a népművelés. Azt akarjuk, hogy a népművelés különféle formái, a művelődési házak te­vékenysége adja meg ezután azt a többletet a lakosság leg­szélesebb rétegeinek, ami az is­kolai oktatáson túl szükséges ahhoz, hogy a technika és a tu­domány fejlődésével lépést tud­janak tartani, hogy a korszerű műveltséget meg tudják szerez­ni, és a színvonalán tudjanak maradni az emberek. A felnőtt- oktatás szorosan összekapcsoló­dik elgondolásaink szerint a népműveléssel és a szakokta­tással. Már folynak a kísérle­tek, hogy a dolgozók általános iskolájának anyagát összekös­sék a szakmunkásképzéssel. Megyénk sajátosságaiból * ’ eredően nálunk külön nagy feladatok hárulnak a mű­velődési házakra. Ki kell ter­jeszteni a hatókörüket, túl a községek határain, a tanyavl - lágra is. Ez a pedagógusok nagyarányú részvételét feltétele­zi a népművelés teendőiben. A feladat számos és nem könnyű. Megyénk tízezer fős ér­telmiségének mintegy felét ki­tevő pedagógusok azonban mind nagyobb lelkesedéssel, hozzáér­téssel és áldozatkészséggel vég­zik munkájukat. pedagógusnak lenni több * mint foglalkozás: hiva­tás. S hogy valóban annak te­kintik a tanítók, tanárok mun­kájukat, s úgy is végzik, bizo­nyítják a ma átadásra kerülő kitüntetések, jutalmak, s a mai ünnep. Irány: Svájc, Dánia, Svédország Megindult a spárgaexport Kelebia, a földművesszövet­Tájérlekeziet a megyei pártbizottságon kezet felvásárló telepe. Piros és fehér halmok tanúskodnak fél­reérthetetlenül arról, hogy nem­csak a cseresznye-, hanem a spárgaszezonnak is a kellős kö­zepén vagyunk. Formás cso­mókba rendezett, címkékkel el­látott spárga-sípok is sorakoz­nak a raktár asztalain: a ter­melők egy része ugyanis % cso­magolás feladatát is vállalta. Ifkovics József, a földműves- szövetkezet igazgatóságának el­nöke elmondja, hogy a spárga szédése már hetekkel ezelőtt megkezdődött, s eddig — napi 8 mázsa átlagforgalom mellett — mintegy 230 mázsát vásárol­tak fel és továbbítottak teher­gépkocsikon a MÉK kiskunha­lasi gyűjlőtelepére. Az áru egy részét a másnaponként útnak induló hűtővagonokban Svájc­ba, Dániába, Svédországba vi­szik, de jut belőle a belföldi fogyasztóknak is. Jtt, Kelebi án egyébként régi hagyomány a spárgatermesztés. E vitamindús, jód- és vastar­talomban gazdag évelő növény igen kedveli e vidék kötött ta­laját. Jelenleg 50 holdon ter­mesztik. A község két közös gaz­daságának — a Vörös Csillag és a Népfront Tsz-nek — 'a gazdái részes műveléssel ápol­ják «:naí£saíÍL-ö&Jk. MiüSiLg, talajerőpótlóról is gondoskodik, a termés 80 százaléka az övé, ellenkező esetben a fele, a töb­bi a közös gazdaságé. A spárga hat-hétéves korban 'fordul teljesen termőre, s ekkor holdanként 35—40 mázsa az át­lagtermése. Az első osztályú áru kilogrammonkénti felvásárlási ára 18 forint. Kifizetődő az termesztése. Ezt bizonyítják Párák István és feleségének példája. Ök a Nép­front Tsz gazdái, jó fél hold spárgájuk van. Részükre több mint 380 forintot fizet ki na­ponta a beszállított spárgáért a földművesszövetkezet a két hó­napig tartó szezonban. Igaz ugyan, hogy a spárga meglehetősen munkaigényes nö­vény, de — mint látjuk — meg­hálálja a vele való vesződést. Még szakszerűbb gondozással, évente egyszeri gyenge trágyá­zással és a szervetlen talajerő- pótló megfelelő alkalmazásával a hozamot a jelenleginek a többszörösére is lehetne növel­ni. Megyénkben egyébként még Kunbaján és Tajón is nagyobb területen termesztenek spárgát. Mintegy 25—30 mázsát tesz ki : a MÉK felvásárló telepeinél : napi forgalma. i- X. 1 Tennivaló tehát van bősége­sen. A közös gazdaságok tagsá­gának egy része még nem látja tisztán, hogy például miért baj az, ha a trágya ott hever fe­detlenül a lakóhely közelében, vagy miért kell fehér köpenybe bújnia, mielőtt a fejőszékre ül. Kísért még a maradiság és a sok régi előítélet, az „így volt ez régen, jó az így most is” szemlélet maradványa. Ezért is van nagy jelentősége a felvilágosító munkának a me­zőgazdasági dolgozók egészség­ügyének fejlesztésében. Szerdán délelőtt a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán nyolc megye pártbi­zottságainak mezőgazdasági osztályvezetői tájértekezletet tartottak, amelyen részt vett Patai János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága mezőgazdasági osztályának, s Agócs István, a Minisztertanács titkárságának munkatársa. Megyénk vezetőit Erdősi Jó­zsef, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese és Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője képviselte. Patai János előadásában is­mertette az időszerű mezőgaz­dasági feladatokat, s a mezőgaz­daságra vonatkozó jövő évi elő- tervek elkészítésével kapcsola­tos tudnivalókat. Előadását vita követte, majd az értekezlet résztvevői délután ellátogattak a Duna—Tisza közi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet városföldi gazdaságába, az Izsáki Állami Gazdaságba és a bugaci Béke Termelőszövetkezetbe. Mind a három helyütt megtekintették a közelmúltban telepített sző­lő- és gyümölcsös-ültetvényeket. B. D. Reggel öt óra óta zúg a mélykúti Üj Élet Tsz kukorica- földjén a Tóth Mi­hály traktoros ve­zette U—28-as mo­torja. A 2-es számú üzemegység munka­csapatának tagjai ekekapálják az erő­géphez kapcsolt hét ekével a talajt. Na­ponta két műszak­ban összesen 40 hol­don végzik el a munkát. —■ (Pásztor Zoltán felvétele^

Next

/
Thumbnails
Contents