Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

1963. május 29, szerda 5. oldal Érzelmi telítettség Megéri a fáradságot * • » ML Szabó István festőművész kiállítása Baján M. SZABÓ István képességei­hez, művészi alkatához méltóan mutatkozott be Baján a József Attila Művelődési Házban meg­rendezett reprezentatív kiállítá­sán. A művész a nagy összefog­laló formaképzésre és a színek kifejező erejének felfokozására hajlamos. Kiállított tájképei és néhány alakos kompozíciója ta­núsítják: Rudnay Gyula volt ta­nítványa az elmúlt fél évszázad avant-garde stílusának eredmé­nyeit úgy hasznosítja, hogy azo­kat a realizmus felé fejleszti és szintetizálja magasabb fokon. ALAKJAIT hiteles egyéniség jellemzi és többnyire expressziv- vé fokozott színeit úgy veti vá­szonra, hogy azok a vizuális esztétikai hatáson túl egyszer­smind a reális valóságot is érzé­keltetik. Fő célja mindenütt a világ élményszerű ábrázolása. Az egyik legszebb képén, a Kaszakalapálón a robusztos alakból kicsendül a természeti erőkkel szembenéző ember tra­gikus sorsvállalása. Mozaikosan felrakott élénk barna-kék-fehér és fekete színei csak teljesen közelről nézve bomlanak fel, de annál szebben újjáépülnek tá­volabbról figyelve. Különösen figurális festmé- nyien érezhető a robbanásig feszült mondanivaló. M. Szabó mestere az egyszerű, tömör szer­kezetnek, mellyel sokszor a lé­nyeget fejezi ki. Témája az egy­szerű ember, mely körülötte él, dolgozik, alkot. Alakos festmé­rek? Nagyon sokat elárul erről, hogy milyen tervekkel lépnek ki az iskolából a nyolcadik osztály elvégzése után a gye­rekek. Legfőképpen erre keres­tem választ tehát, amikor ki­sebbfajta közvéleménykutatást rendeztem az iskolában. Tizenkét kérdésre válaszoltak a nyolcadikosok papíron, név nélkül. Felírták a tanulmányi eredményüket, az apjuk foglal­kozását az ív tetejére, s a vá­laszok sorban, amint alább kö­vetkeznek: MI SZERETNÉL LENNI? A tizenegy lány közül kettő agronómus, egy kertész, egy fényképész, kettő pedig csak azt írta: gimnázium. És öten szeretnének fodrásznak menni! A középiskolába kívánkozók négyes előmenetelűek. A fodrá­szok legjobbja 3,9 tizedes, a leggyengébb 2-s tanuló, kettő­nek az apja tsz-tag, egynek ál­lami gazdasági dolgozó. A ti­zenegy lány közül egyébként négy tsz-tagnak a gyermeke, kettőnek az apja a MÁV-nál dolgozik, kettőé állami gazda­ságban. Egyiké más községben agronómus, egy segédmunkás, egy férfi fodrász. nyein megjelennek az egyszerű, kétkezi munkásemberek. Ki­emelkedő ezek között is a Ke- nyérszegés, a Kariatidák című alkotásai, melyekben a tartalmi mondanivaló szuggesztív erővel párosul a formai kifejezéssel. Dinamikus kiegyenlítettség jel­lemzi a Bizalmatlanok című festményét, melyen három pa­raszt gondterhelt figurája lát­ható. A képről szinte árad a ta­nakodás levegője és az aggódás, melyet a művész igen nagy erővel és hitelesen érzékeltet. M. Szabó István tájképei meg­mutatják, hogy alkotójuk ma­gára talált színeiben, tartalmi, formai kifejezésmódjában. Szín­effektusai azonban talán kissé szabadok, sőt, néhol mesterkélt­nek hatnak. Ez főleg a háttér atmoszférájában, illetve annak megjelenítésében lelhető, ahol a túl erős, szinte rikító színek al­kalmazása — főleg a tájképek­nél — erőltetett. Az alakos al­kotásoknál pedig egybeolvasztja azokat a háttérrel, vagy el­nyomja őket. A BAJAI József Attila Mű­velődési Ház kiállításai már- már hagyományosak. E kiállítá­sokon a valóság ábrázolásának őszinte megnyilvánulásait ta­pasztalhatjuk, mely sok esetben magas művészi színvonallal pá­rosul. M. Szabó István méltán sorakozik fel az eddigi kiállí­A fiúk szülei: 8 tsz-tag, 2 MÁV-dolgozó, 1 földművesszö­vetkezeti fogatos, egy alkalmi munkás, egy fodrász, egy pedig vonalat tett a megjelölt helyre. A 14 fiú pályaválasztása na­gyon szétágazó: parkettázó, könyvelő, gépész, szobafestő, asztalos, kárpitos, vasbetonsze­relő, motorszerelő, technikus, gépkocsivezető, gépészmérnök. Kettő mezőgazdász szeretne lenni, egy pedig azt írta: ipari tanuló. A tanulmányi eredmé­nyeik nagyjából megfelelnek a választott szakmának, bár a szerelők, gépészjelőltek egyike- másika csak kettesrendű. A két mezőgazdász apja nem tsz-tag. MIT SZERETNÉL TANULNI? A kérdést általában félreér­tették. Arra voltam kiváncsi, hogy az anyagi, családi stb. kö­rülményektől, sőt az eddigi elő­meneteltől függetlenül hol ta­nulna, ha szíve szerint választ­hatna a gyerek? De ide azt ír­ták be többnyire, ahová jelent­keztek. HOVA KÉRTED A FELVÉTELEDET? Lányok: ketten nem jelentkez­tek sehová, ketten gimnázium­Sok munka, nagy felelős­ség hárul a bajai pedagógus pártszervezetre, hiszen munkája kihat nemcsak a város 500 óvo­dai, általános, és középiskolás nevelőjére, hanem közvetett vagy közvetlen formában mint­egy 6000 tanulóra, ezek család­jára és a levelező, esti oktatás­ban részt vevő felnőttekre is. Mit tesz vajon a pártszervezet az iskolai, valamint az iskolán kívüli nevelő munka eredmé­nyesebbé tétele érdekében, nyújt-e megfelelő segítséget a párt előtt álló célkitűzések meg­valósításához? — érdeklődtünk dr. Lantos Istvánnénál, aki a III. Béla Gimnázium igazgatója, egyben a pártszervezet titkára. — Pártszervezetünk munkája — mondta — az utóbbi években sokat javult. 1957-ben csak 13 párttagunk volt, most 43 a lét­szám, évente legalább 7—8 új, főleg fiatal pedagógussal gyara­podunk. Felvételre csak azok jöhetnek számításba, akik meg­felelő szakmai-politikai képzett­séggel rendelkeznek és magatar­tásuk kifogástalan. Megnehezíti azonban a munkát, hogy eléggé szétszórtan dolgozunk, 13 iskolá­ban. De minden iskolában akad egy vagy több párttag — az igazgató egy iskola kivételével mindenütt az —, akik jelentős szerepet vállalhatnak a többiek irányításában is. Az MSZMP járási-városi bi­zottsága nemrég értékelte a pártszervezet tevékenységét és megállapította, hogy az eddigi­nél még erőteljesebb lehetne a pártépítés. A város 15 kitünte­tett pedagógusa körzül csak 6 párttag és rajtuk kívül is akad­na még néhány, akiknek tagiéi­ba, négyen fodrász ipari tanu­lónak Kecskemétre, hárman mezőgazdasági technikumba Kiskunfélegyházára. Fiúk: hat ipari tanuló, három kiskunfélegyházi mezőgazdasági technikum, egy gépipari tech­nikum, egy vasútgépészed tech­nikum és hárman nem jelent­keztek továbbtanulásra. MELYIK TANTÁRGYAT SZERETED? Lányok: a magyart heten, a számtant, éneket, történelmet, egészségtant egy-egy tüntette fel első helyen. Fiúk: négyen a tornára, fcet- ten-ketten földrajzra, történe­lemre, kémiára szavaztak, a magyar, fizika és számtan egy szavazatot kapott. A vasúti tech­nikus jelölt (4,9 tanulmányi eredmény, az osztály legjobbja) azt írta, hogy neki mindegy. Itt érdekességképpen megem­lítem, hogy bár csak az első­nek beírt tárgyak szerepelnek az összesítésben, rangsortén a há­rom legkedveltebbet írattam fel. Az egyik fiú csak a tornát írta be, a másik két tárgy helyére vonalat tett. (Folytatjuk.) vétele növelné a pártszervezet tekintélyét, erősítené tömegkap­csolatát. Nagy szükség lenne a pártszervezet további erősítésé­re már csak azért is, hogy szorosabb legyen az iskolák kö­zötti kapcsolat és megszűnjenek egyes tantestületek belső ellen­tétei. — Itt valóban sok még a ten­nivaló. Ezen úgy szeretnénk se­gíteni, hogy több beosztott ne­velőt vonunk be a vezetésbe és gyakrabban keressük fel oz egyes iskolák nevelőtestületét, hogy mindjárt a helyszínen tud­junk segítséget nyújtani. Fel­adataink végrehajtását meg­könnyíti az, hogy előző időszak­hoz képest megjavult kapcso­latunk a város vezetőivel és a pártbizottsággal. 4 kommunista nevelők igyekezetét dicséri, hogy a ba­jai pedagógusok ideológiai fej­lődése példamutató. Ideológiai továbbképzésben a pártonkívü- liek fele és a párttagok 90 szá­zaléka vesz részt. Az eredmény? — Jónak mondható. A részt­vevők nemcsak megtanulják, hanem a gyakorlatban is hasz­nosítják a továbbképzés anya­gát. Különösen a gyakorlati munkára nevelésben értünk el szép eredményeket. Minden is­kolában bevezették a gyakorlati oktatást, a III. Béla Gimnázium­ban 72 érettségiző közül 25-en tettek szakmai előkészítő vizs­gát jó eredménnyel. Sajnos, tan­műhelyeknek híján vagyunk... Nemcsak tanműhelyeknek! A taggyűlések leggyakoribb és állandóan visszatérő témája a nevelőmunkát eléggé akadályozó helyhiány. Lantos Istvánná alig győzi szóval a panaszáradatot: — Az iskolai reform határo­zatának értelmében felvettünk minden középiskolába jelentke­zőt. Hely azonban nincs, hová fogjuk elhelyezni az első osztá­lyosokat? Angol—francia órákat így is sok esetben már a folyo­sókon tartottunk, mivel a 12 osztályra épült iskolában jelen­leg 17 osztály működik. Egyet­len megoldás a német nyelvű gimnázium áthelyezése lenne, amit régebben meg is ígért a Művelődésügyi Minisztérium. A régen tervbe vett mentesítő központi általános iskola fel­építése pedig 4 iskola helyiség­gondján segítene. Hasonló a helyzet a kollé­giumoknál is. Férőhely hiányá­ban a vidéki gyerekek nagy ré­sze előtt elzáródik a továbbta­nulás lehetősége. A napközi otthonokról pedig... — Jobb nem beszélni. Jármű hiányában többnyire 2—3 óra­kor jutnak ebédhez a napközis gyerekek. Nemegyszer az órák­ról kellett kihívni őket. /lz AKÖV nem vállalta a szállítást, mondván, hogy nem kifizető. Dolgozónk is akadna, aki ki­szállítaná az ebédet, csak vala­milyen jármű kellene ... Mennyire kellene! Baján, de a megye többi városában is. Érdemes lenne módot találni a segítségre, több ezer gyerek ér­deke kívánja meg ... — Pártszervezetünk sokat tett a felnőttoktatás ér­dekében, ennek következtében lassan fogyatkoznak már az al­talános iskolát végzők, de an­nál több a középiskolába beirat­kozottak száma. Esti és levelező gimnáziumokban, különféle technikumokban 1570 felnőtt tanul, a tavalyi létszám három­szorosa. Gond: — A tanárok aránytalanul kis létszáma és az üzemek vezetőinek helytelen magatartása, akik többnyire csak a beiskolázásra ügyelnek, de arra már kevésbé, hogy az iskolát be is fejezzék a dol­gozók. Munkából, gondból egyaránt kijut a pártszervezet titkárá­nak és tagjainak. Nincs olyan közöttük, akinek ne lenne konk­rét pártmegbízatása és kiveszik részüket az iskolai oktató-ne­velőmunka jobbá tételéből, va­lamint az ifjúság szocialista szellemű neveléséből is. Nem ártana azonban, ha a pártszer­vezet még többet foglalkozna az egymáshoz való viszony javí­tásával, a tantestületi egység erősítésével. Továbbá elősegít­hetné a pedagógusok iskolán kí­vüli közéletben való tevéke­nyebb részvételét. Helytelen az, hogy a művelő­dési ház 230 klubtagjából mind­össze 17 a pedagógus és csak 53-an tagjai a városi könyvtár­nak. Ismeretterjesztő munkából is csak néhányan veszik ki ré­szüket, főleg akkor, ha az tisz­teletdíjjal jár. Előadásokon; hangversenyeken, színházi este­ken is kevesen jelennek meg. A pártszervezetnek más irányú és jól végzett munkája mellett a jövőben erre is gondol kell fordítania. Felméréssel és rend­szeres ellenőrzéssel mozgósítani a pedagógusokat érdeklődési kö­rük és társadalmi munkájuk el­mélyítésére. Est kíván ja meg minden pedagógustól saját fejlődésének érdeke, de a hivatásával járó közösségi felelősségtudat is. A pártszervezet számára lehet; hogy ez a munka nagy erőfeszí­tést, többletet jelent, de az ered­mények láttán bizonyára úgy vélik majd: — megérte a fá­radságot ... VADAS ZSUZSA Műsor százharminc szerepifivel Igen nívós, változatos műsor­ral szórakoztatta a keoelieket az általános iskola tanulóiból ala­kult színjátszó csoport. A mint­egy 130 szereplővel rendezett műsorban úttörőjelenetek, tor- namutaitványok, ének- és hang­szerszólók, népi táncok és sza­valatok voltak. A zsúfolásig megtelt nézőtér nemcsak a ked­ves kis szereplőknek, hanem a nevelőtestület munkájának is tapsolt. A bevételt nyári tábo­rozásra fordítják. tók közé. Mészáros Fülöp A könyvsátor előtt Reggel nyolc óra után némi szünet áll be a forgalomban, de tíz óra tájt ismét egy­re többen állnak meg a sátor előtt. Kecskemét főterén zombat reggel kezd­jék az árusítást a könyvhét idejére fel- dlított pavilonban. — Napról napra szép for­galmat bonyolít le Az első este 1800 forinttal zártak, hétfőtől némi csökkenés következett, de a fizetések ideje után újabb fellendülés várható. Éppen ezért — mint ahogyan Né­meth Józseftől, a Ka­tona József Könyves­bolt vezetőjétől meg­tudtuk — a sátorban a könyvhét után még öt napig árusítanak. Mert itt sokan meg­állnak nézelődni olya­nok is, akik a boltba nem térnének be. S ha már ott vannak elér­hető közelségben a könyvek, s az ember kézbe Is vett egyet- kettőt, bele is lapozott, mégis csak könnyeb­ben benyúl a zsebbe a pénztárcáért. Alacsony, barna ru­hás, kalapos embert szólítok meg. Hardi József, a Hűtőipari Vál­lalat dolgozója. Móra és Gárdonyi könyvei után érdeklődik. — Kodolányi? — néz a Vas fiainak új ki­adására. — Szeretem a könyveit. Na, majd fi­zetés után visszajövök. Magas fiatalember öt kötetet csomagoltat be. Ivó Andrics, Jevtusen- kó könyvheti újdonsá­gai- .. Fejes Rozsdate­metője. .. — Vagy 600 kötetem van otthon. így év vé­gén mindig nagy cso­mót viszek haza a kol­légiumból. .. Már nem mernek a szüleim köny­vet venni, mert nem­egyszer ugyanazt vásá­roltuk meg. Komlósi Sándor a felsőfokú kertészeti technikum hallgatója. Bajai, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság ösz­töndíjasa. Készül az államvizsgára, félévkor kitűnő rendű volt. — Ezeket már osak a vizsga után olvasom el — mutat a csomag­ra. Szűcs Béla, a kecs­keméti pártiskola ta­nára is a Rozsdateme­tőt tartja a kezében és egy könyvet a kapita­lista országok gazdasá­gáról. — Holnap éppen er­ről lesz elméleti kon­ferenciánk — örvende­zik. — Még ma átné­zem belőle a legfris­sebb adatokat-.. Mindenki megtalál­ja, amit keres. —rl—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents