Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-28 / 122. szám
T863. május 28, kedd S. oldal A teltek beszélnek A szegecselők, a villanyhegesztők zajától, acéllemezek csengésétől hangos a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár I-es telepének hatalmas szerelőcsarnoka. Nagy az igyekezet, hiszen pótolni akarják a munkások mielőbb az elmúlt hónapokban, különösen az első negyedév tervteljesítésében keletkezett több millió forintos lemaradást. Jelentős felajánlások születtek a tervek teljesítésére, a minőség javítására. Ebben az üzemrészben 24 brigád küzd a szocialista címért, három pedig annak megtartásáért. Kohut Bélával, a pártvezetőség titkárával lapozzuk át a brigádok naplóját. Másfél év legfontosabb eseményeit rögzítik hitelesen a havonta vezetett bejegyzések. Minden hónapban 10—11 kérdésre válaszolnak röviden, tárgyilagosan a brigádok életének krónikásai. A tervteljesítést, a se- lejtcsökkentést, a baleset nélküli termelést és a pontos megjelenést az illetékes csoportvezetők aláírása hitelesíti a naplóban. Legjobb eredményt az elmúlt másfél esztendőben Zsigó László brigádja ért el. Kétszer kapták meg a szocialista címet. — Magasfeszültségű távvezetéktartókat készítünk — mondja Zsigó László csoportvezető. — Vannak 50—52 méter magas típusok is, ezek azonban csak 30 méteresek lesznek. Kétszázhúsz darab vasrúdból és lemezből szereljük össze, ám az összeállítást új módszerrel végezzük. Ennek az a haszna, hogy korábban 6 tonna helyett ma 4 tonna vas is elegendő. Nagyfokú szakmai hozzáértéssel beszél a munkájáról. Pejünk felett több mázsás vasdarabokat cipelő daruk gördülnek. — Legfontosabbnak a fegyelmet és az igyekezetét tartom. Ha ez meg van, akkor a tervet teljesítjük, a legbonyolultabb műveletet is előírás szerint, határidőre elvégezzük. Beszélgetés közben szóba kerül a brigád tagjainak politikai, szakmai továbbképzése. Ketten középiskolában, hárman a dolgozók általános iskolájában tanultak. Több filmet, színházi előadást közösen tekintettek meg. Egymást nemcsak a munkában, hanem a magánélet különböző gondjainak megoldásában is támogatják. Fekete Lászlónak és Kiss Lászlónak most családi házuk felépítésében segédkeznek, 20—20 óra társadalmi munkát vállalt a brigád minden tagja. Amíg beszélgetünk, a brigád tagjai rendezik, csoportosítják a garmadába halmozott vasrudakat. Minden perc drága, a versenyben nincs megállás, a tettek számítanak, így látja ezt a brigád. Nagy József A Bajai Villamosipari Gyárban a porszívókhoz készíti a különböző alkatrészekéit a 19 tagból álló Ifjú Gárda brigád, akik közül hat a szakmunkás, a többi pedig betanított segédmunkásvezetőjük: Kormányos Ernő. Két műszakban dolgoznak, a szocialista címért küzdő brigádok közül pedig ők érték el a legjobb eredményt. Selejtmen- tesen termelnek, teljesítményük 100—110 százalék között váltakozik. A kollektíva a múlt évben 2160 órát töltött társadalmi munkában. Képünkön a brigád délelőtt dolgozó tagjai. A tanácstalan idegenvezető Információt akartam kérni a bolgár turistákat kalauzoló idegenvezetőtől, hogyan tetszik vendégeinknek a város. Mivel az Aranyhomok tágas halijában mindenki bolgárul csevegett, segítségül hívtam a szálloda portását, mutassa meg, melyik az én emberem. — A sárga kabátos hölgy. — Suttogta felém, le sem véve füléről a kagylót. Kérdésemre az IBUSZ idegenvezetője elmondta, hogy a csoport kelet-európai turnéjának egyik állomása Magyarország. Egy napot töltenek Kecskeméten. ö, sajnos nem ismeri sem a várost, sem a megyét. Mindössze a Helvéciái Állami Gazdaság boltjába vitte el a vendégeket barackpálinkakóstolóra. Délután Bugacra szeretnének menni, de egyelőre azt sem tudja még, merre induljanak. Figyelmébe ajánlottam a megyei idegenforgalmi hivatalt, kissé csodálkozva, hogy ez eszébe sem jutott. Szemmel láthatóan örült a javaslatnak. Rövid beszélgetés után azonban lehangoltan tette le a telefonkagylót. — A hivatal tájékoztatása szerint a bugaci csárdához nem mehetnek, rossz az út, hat kilométert kellene gyalogolniuk. Most tehát teljesen tanácstalan. Nem tudnék javasolni számukra valami érdekes látnivalót itt a közelben? — fordult hozzám. Előkerült egy térkép és szá- mítgatni kezdtünk. Kalocsa jó lenne, megismerkedhetnének a vidék népművészetével, de hosszú az út. Itt van azonban Félegyháza. A távolság nem egészen 30 kilométer. Látnivaló is van elég. Kiskun Múzeum. Fetőfi-ház, börtönmúzeum, betyár-emlékek. Javaslatom szemmel láthatóan megnyerte tetszését. Még egy nevet is mondok neki. Keressék ezt az elvtársat, ha oda érkeznek, majd ő segít. Gyorsan elbúcsúzunk. Már megy is, hogy megbeszélje a tervet a bolgárok vezetőjével. Míg visszaballagok a szerkesztőségbe, a tapasztalatokon gondolkodom. Van idegenforgalmi hivatalunk, idegenvezetőink ismerik a megyét, tanfolyamon sajátítják el a mesterség fortélyait. És ha városunkba érekzik egy turistacsoport, akkor Pestről küldött vezetője tanácstalan. Elsősorban vendégeink látnák hasznát, ha az IBUSZ az eddiginél jobban igényelné az idegenforgalmi hivatal segítségét. B. D. Nem feltételes megálló Balotaszállást, ezt a Kiskunhalastól alig pár kilométer távolságra levő községet valaki találóan „második Bugac”-nak nevezte. Valóban, rajtuk kívül a megyében kevés községnek van ilyen kiterjedt határa és ilyen alacsony népsűrűsége. A 18 kilométer hosszan és 8 kilométer szélességben nyújtózó Ba- lotaszállás 18 ezer holdat meghaladó földterületének csaknem a kétharmad része szövetkezeti tulajdon. Négy termelőszövetkezetből 781-en jogosultak kedvezményes orvosi ellátásra. Az adatok ismeretében könnyen elképzelhető, milyen szétszórt településekben él a község mintegy három és fél ezer lakosa. A három éve épült orvosi rendelő és szolgálati lakás mindeddig üresen, kihasználatlanul áll. Hetenként kétszer a járási székhelyről kijáró orvos tartott körzeti rendelést, a többi napokon viszont a sürgős gyógykezelésre szorulókat kénytelenek voltak Kiskunhalasra szállítani. Ebben a hónapban végre beteljesedett a balotaszállásiak óhaja: új körzeti orvost kapott a falu. Nem kell már Halasra szekerezni, sem a ritka rendelőnapokra várni, hiszen az ő „doktor bácsijuk” a nap — sőt az éjszaka — minden órájában a rendelkezésükre áll. (Ami a „bácsit” illeti, ezt a jelzőt csupán a szeretet, a megbecsülés illeszti dr. Klajkó Kálmán címe mellé, hiszen mindössze 28 éves.) Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd fél évig a kalocsai városi kórházban dolgozott. — Már az egyetemen eldőlt — mondja, mikor a rendelőben felkeressük —, hogy körzeti orvos lesz belőlem. Első álmaim egyike a sebészi pálya volt, de aztán be kellett látnom, hogy ha mindenki sebész lenne, akkor ki törődnék a tanyavilág némegvalósítása és az osztályharc rém zárják ki egymást, sőt az esztályharc következetes végig- vitele eredményeképpen alakul ki, mi több kölcsönösen feltételezik egymást, ugyanis a nemzeti egység történelmileg változó, tartalma és szerepe az osztályharcok alakulásának függvénye. A szocialista nemzeti egység ma még nem teljes, csak részben az, s részben megvalósításra váró program. Hogy ma már szocialista nemzeti egységről beszélhetünk, ahhoz hozzájárult az is, hogy tisztultak a fejek, közelebb kerültek hozzánk az emberek világnézetileg, de a teljes ideológiai egységig még hosszú az út. A teljes egység megteremtése komoly elvi-politikai harc eredménye lesz, hiszen bármennyire is szocialista termelési viszonyok között élnek és dolgoznak a korábban különböző kispolgári vagy kizsákmányoló rétegek, a szocialista termelési viszonyok létrejöttével nem változik meg egy- csapásra mentalitásuk. A harc tehát a fejekért is, a teljes ideológiai egységért is folyik, hogy az emberek gondolkodásmódját a szocialista termelési viszonyok határozzák meg. Miután kialakulóban levő (és nem kialakult) szocialista nemzeti egységről van szó, ez azt jelenti, hogy komoly feladataink vannak ideológiai, politikai, gazdasági szempontból egyaránt. A szocializmus alapjainak ” lerakása után az osztályharc nem szűnik meg, hanem tovább folyik megváltozott körülmények között és változó eszközökkel. Napjaink osztályharcának első vonala gazdasági feladataink megoldása és az ideológiai-eszmei harc. Miután elhárult minden akadály a szocializmus teljes felépítésének útjából, minden energiánkat az építőmunka megoldására irányíthatjuk. Egyesek felvethetik a kérdést, hogyan képezheti az osztályharc tárgyát a gazdasági építés? Elegendő, ha arra gondolunk, hogy napjainkban a szocialista világrendszer gazdasági sikereivel gyakorolja a legnagyobb hatást a kapitalista országok népeire. Napjainkban a harc a szocializmus, a kommunizmus felépítéséért folyik, ez pedig el sem képzelhető az anyagi javak bősége nélkül. Márpedig, aki azt hiszi, hogy ez egy sétagalopp, nagyon is téved, éppen ellenkezőleg, épp úgy, mint az ideológiai harc, ez is rendkívüli erőfeszítéseket igényel, ami viszont osztályharc a javából. A szocialista nemzeti egység jelszavát nemegyszer összekeverik a revizionisták osztálybéke jelszavával, amely a munkás- osztály vezető szerepének tagadásából és a proletárdiktatúra elvetéséből indult ki. A revizionista jelszó annak idején a kis- árutermelő szektor bővítését, a nehézipar és a termelőszövetkezeti mozgalom elsorvasztását célozta. A szocialista nemzeti egység többek között a szocializmus teljes felépítésére irányul. Miután a társadalmi fejlődés olyan szakához érkeztünk, amikor ez az egység objektíve szocialista viszonyokra épül, amikor nem osztják meg az osztályellentétek a társadalmat, amikor alapjában véve szocialista jellegű osztályokkal és rétegekkel van dolgunk, amelyeknek érdekei egybeesnek, s ezek a közös érdekek a szocialista társadalom felépítésében testesülnek meg. A szocialista nemzeti egység és az osztályharc problematikájával kapcsolatos téves nézeteket illetően határozott választ ad a VIII. pártkongresszus határozata, amely leszögezte: „A szocialista nemzeti egység politikai tartalma: harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő ellenséges erők és tendenciák ellen. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép elismert vezetője.” a tehát valaki ragaszkodik a tényékhez és látja a társadalmunkban végbement történelmi jelentőségű változásokat, valamint megérti a szocialista nemzeti egység megvalósításához vezető feladatokat, az előtt világossá válik, hogy az osztályharc feladásáról szóló képtelen nézetnek nincs és nem is lehet talaja. B. B. H pével! Társaim közűd sokas idegenkedtek a vidéki élettől, de én egyáltalán nem keseredtem el, amikor idejövetelem véglegessé vált, és nem érzem, hogy kevesebbet érnék azért, mert nem városban dolgozom; Majd arról beszél, hogy napjában átlag 80—100 beteg keresi fel. Persze, nem mindegyiknek súlyos a baja; sokakat a kíváncsiság is hajt, hogy megismerjék, szemtől szembe lássák az új doktort Jólesően emlékezik meg arról, hogy milyen örömmel fogadták pár napja, és mennyi szeretet sugárzik felé azóta is. Az eddigi heti két rendelés, bizony, nem sok időt engedett az egy-egy beteggel való foglalkozásra. Most, amikor az orvos tüzetesen, részletesen kikérdezheti őket panaszaik, életkörülményeik felől, hálásak azért hogy nem sajnálja tőlük az időt. Panasza persze nemcsak a betegeknek lehet. Jelenleg csak a rendelőben van villany, de a DÁV szerelői megígérték, hogy pár napon belül valamennyi helyiségbe bekötik az áramot. Nagyobb gond ennél az épület vízellátásának a megoldása. Nem vitás, hogy — különösen egészségügyi célokat szolgáló épületben — ez elsőrendű, elengedhetetlen követelmény. Az épülettől mintegy száz méterre van egy mélyfúrású kút, ennek a vizét kellene bevezetni. A községi költségvetésben azonban — mivel bizonytalan volt, hogy orvost kapnak — hiányzik ez a tétel. Most a közigazgatás felsőbb szerveire számítanak, s remélik, hogy rövidesen megnyugtató módon intézkednek. — Már e pár, itt töltött nap után is úgy érzem magam — ezekkel a szavakkal búcsúzik tőlünk a fiatal orvos —, mint aki hazajött. Ezek az apró, de lényeges hiányok azonban sürgősen pótlásra várnak. Bennem még „nagy szív dobog”: lelkesen, gazdag tervekkel, szándékokkal kezdtem munkához, azzal a tudattal, hogy Balotaszál- lás nemcsak egy „feltételes megálló” az életemben. Jóba Tibor.
