Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

A MAGYAR, SZOCIALISTA s#cw5. 'LVr Világ proletárjai, egyesüljetek! BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA MUNkASPA flt XVIII. ÉVFOLYAM, 102. SZÄM Ara 60 fillér 1963. MÄJUS 4, SZOMBAT (T. P.) Az évi költségvetések tárgyalása során minden esz­tendőben számba veszik a ta­nácsok azokat az erőforrásokat is, amelyeket a társadalmi se­gítség kínál, vagy amelyeknek lehetőségeit maguk teremtik meg kellő körültekintéssel. Tudjuk jól, hogy az állami eszközök adottak, s ahogy a közmondás tartja, „csak addig takarózhatunk, ameddig a ta­karónk ér”. Nos, hogy a ha­sonlatnál maradjunk, akadnak még e feszes és adott esetben nehezen növelhető „takarón” túl egyéb lehetőségeink is. Még­hozzá nem is akármilyen lehe­tőségek! Elég talán csupán egy számot említeni: az elmúlt év­ben a társadalmi segítség ér­téke 20 millió 794 ezer forin­tot tett ki, s majdnem tízsze­rese volt az 1958. évinek. Mind­ez még korántsem jelenti az összes erőforrások kihasználá­sát, a lakosság aktivitásában, tettre készségében rejlő hatalmas energiák felszínre hozását. A saját anyagok felkutatása, há­zilagos felhasználása szintén meggyorsíthatja a tervek valóra váltását és sok esetben olcsóbb, célszerűbb eljárások alkalmazá­sát. Nagy utat tettünk meg a tár­sadalmi segítségadásban az öt év előtti kétmilliótól a tavalyi húszmillióig, de nem mondhat­juk, hogy nincs tovább a helyi lehetőségek feltárásában. Erre utalnak azok a meglevő nagy különbségek is, amelyek az egy főre jutó társadalmi munkában kialakultak az egyes községek, városok és járások között. Igaz ugyan, hogy a megyei átlag a múlt évben meghaladta a 35 fo­rintot, de ezen belül akadt 15,67 forint (kiskunhalasi járás) és 69,27 forint (kalocsai járás) ösz- szegű is. A városok közül Ka­locsa tűnt ki az egy főre jutó 74,95 forint összegű társadalmi segítséggel, míg Kiskunhalas a 19,68 forintot tudta elérni. Me­gint más és más képet kapnánk, ha az ezer forint fejlesztési összegre eső társadalmi munka értékét vizsgálnánk, amelyben — mi tagadás — alatta vagyunk az országos átlagnak. Ez annál is fájdalmasabb számunkra, mert tudott dolog, hogy a fej­lesztést illetően — felettes szer­veink messzemenően figyelem­be veszik megyénk sajátos jel­legét, korábbi helyzetét — jóval fölötte vagyunk az országos át­lagnak. Érdemes volna hosszan el­időzni a saját anyagok felhasz­nálását tükröző számoknál, de ezek a számok szintén ismer­tek a tanácsi szervek és re­mélhetőleg a tanácstagok előtt is, akik minderről beszélgetnek majd választóikkal. Elég talán csak annyit megemlíteni, hogy itt is nagy eltérések találhatók az egyes területek és helységek között. Ugyanez vonatkozik a házilagos építkezésekben rejlő lehetőségek kihasználására. Saj­nos, még nem túl gyakori az olyan kezdeményezés, mint a nagybaracskaiaké volt, akik 3,5 kilométer hosszú, a közsé­get a tsz-központtal összekötő útszakaszt építettek házilagos kivitelezésben, kedvező költség- ráfordítással és jelentős társa­dalmi segítséggel. A sajátrezsis brigádok munkájában még sok kiaknázatlan lehetőség rejlik, s habár ez átmeneti kivitelezési forma, jelenlegi körülményeink között ez a módszer nagy se­gítséget adhat számos feladat elvégzéséhez. Csak felvillantottuk a község­fejlesztésnél adódó lehetősé­geink egy részét. Nem szóltunk ezúttal például a Hazafias Nép­front által létrehozott műszald akcióbizottságok nagyarányú se­gítségéről, pedig az elmúlt év­ben több mint 85 millió forint kivitelezési értékű létesítmény terveit készítették el társadalmi munkában. Beszélnünk kellene a községfejlesztési versenyben rejlő lendítő erőről, a szervezés különböző módozatairól, ezzel kapcsolatban a tanácstagok nagy szerepéről is, de nem tö­rekedtünk teljességre. Elvégzik az összegezést, a részletes felmérést a helyi ta­nácsok, s ki-ki a maga területén bizonyára — ahogy eddig is — igyekszik megtalálni azt a sa­játos formát és eszközt, amely leginkább előre viszi e népsze­rű, de mégsem könnyű munka sikeres megvalósítását. A Minisztertanács ülése "A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyta Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek tájékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának ötödik ülésszakáról. A földművelésügyi miniszter ■jelentést tett az állami gazda­ságok 1962. évi gazdálkodásá­ról, valamint a termelőszövet­kezetek 1962. évi zárszámadásá­ról és a gyenge termelőszövet­kezetek megszilárdítására ho­zott kormányhatározatok végre­hajtásáról. A Minisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. Á kormány a Termelőszövet­kezeti Tanács és a földművelés- ügyi miniszter javaslata alap­ján határozatot hozott a ter­melőszövetkezeti gazdaságok or­szágos termelési versenyében legjobb eredményeket elért ter­melőszövetkezetek kitüntetésé­ről. A kormány ezután folyó ügye­ket tárgyalt. (MTI) Kitüntetett termelőszövetkezetek A kormány 23 termelőszövet­kezetet vándorzászlóval és „Ki­váló termelőszövetkezeti gazda­ság” címmel, 45 termelőszövet­kezetet pedig elismerő oklevél lel tüntetett ki. Megyénk termeüöszöve^t-oze' közül a tataházi Petőfi Tsrz a 3000—4500 hold szárítóegységen gazdálkodó tsz-ek kategóriájá­ban harmadik helyezettként vándorzászlót nyert. Oklevelet kapott: a hartai Béke, a felső- szentiváni Üj Élet, az 1500—- 3000-es kategóriában pedig r hartai Üj Élet és a kisszállás! Petőfi Teíinelősaövetiúeaet A MEK e% évi exporilervei Több mint háromezer vagon gyümölcsöt és zöldséget szállítanak az idén külföldre A MÉK értékesítési osztályá­nak vezetőjét, Rosenfeld Józse­fet arra kértük, nyilatkozzék a vállalat idei exportterveit és le­hetőségeit illetően. Elmondotta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Európa csaknem valameny- nyj államába eljut a me­gyénkben termelt gyümölcs és zöldség. Az export jelentős hányadát természetesen a baráti álla­mokba történő szállítás teszi ki. Évről évre fokozódik a Szov­jetunióba való közvetlen szállí­tás, újabban pedig tetemes mennyiségű áru kerül Lengyel- országba. Jó a kiviteli kapcso­lat az északi államokkal, a két német állammal, valamint Hol­landiával, Belgiummal és Svájc­cal is. : "H® A fő exporttermék a sárgaba­rack, amely eljut az eddig fel­sorolt országok csaknem mind­egyikébe. Almát az északi álla­mokba szállítanak a megyéből; meggyet, cseresznyét és földiep­ret pedig Csehszlovákián és Belgiumon kívül a két Német­országba. Ez utóbbiak egyéb­ként a spárga legfőbb felvevő államai is. A szerződéseket a Külkeres­kedelmi Minisztérium megbízá­sából a HUN G A ROFRUCT Vál­lalat köti meg, s diszpozíciója alapján teljesíti a MÉK a szál­lításokat. A Bács-Kiskun megyei MÉK Vállalat tervei az exportot ille­tően is, évről évre növeksze­nek. Idei — 3180 súlyvagonra szóló tervében például közel 400 vagonnal több áru szerepel, mint tavaly. Kajsziból 680, sző­lőből 450, paradicsomból pedig 400 vagonnyi jut az év folya­mán külföldre, vegyes zöldség­féléből pedig több mint 600 va­gon. Az exportált szőlőnek több mint 90 százalékát a sárfehér teszi ki. Paradicsomból általá­ban azokat a fajtáikat keresik az átvevő államok, amelyek konzervipari feldolgozásra leginkább alkalmasak. Feltétlenül szükség van a mennyiség növelése mellett a minőség javítására, nem utol­sósorban pedig a csomagolás korszerűbbé tételére. A terme­lők érdeke is, hogy különösen növényegészségügyi szempont­ból kifogástalan árut adjanak a külkereskedelemnek. A gyü­mölcs- és zöldségféléknek mind minőségileg, mind az érési fok és nagyság tekintetében, egysé­geseknek kell lenniük. Ez elen­gedhetetlen alapfeltétele annak, hogy az áru exportálható le­gyen. Mezőgazdaságunknak a jövőben fokozottabban ki kell elégítenie az ilyen irányú igé­nyeket, hiszen az 1980-ig megva­lósítandó fejlesztési tervben az export nagyarányú növelése sze­repel . Az exportra kerülő zöldség, burgonya és vöröshagyma majdnem teljes egészében a szocialista mezőgazdaság terméke, a gyümölcsféléknek viszont még a jelentős hányadát az egyéni és a háztáji gazdaságok adják. Már megkezdődött a spenót, a spárga és a hónapos retek exportálása. Ezen a héten a sa» láta, majd rövid időn belül a korai kelkáposzta és a zöldhagy­ma szállítása is kezdetét veszi. Május második felében indul a korai cseresznye exportja. A belföldi fogyasztásra, s as exportra szánt áru szállítása ál­talában közvetlenül a termelő községből, vagy az ahhoz leg­közelebb fekvő gyűjtőtelepről történik. A vállalatnak húsz ilyen telepe van a megyében. Az exportvagonok indításának helye és időpontja rendszeresen bejelentésre kerül, s a Tass! Növényvédő Állo­más megbízottjai útján gon­doskodik a növényegészség­ügyi vizsgálat elvégzéséről. Az április 15-ével lezárult ter­melési szerződéskötések tervét 2,3 százalékkal túlteljesítették. Csak zöldségből, burgonyából és vöröshagymából közel 18 ezer hold termésének az átadását vállalták szövetkezeti és háztáji gazdaságaink. J. T. A Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat keceli telepén nagyarányú munka folyik a megnövekedett termelés szállítási feladatainak megoldására. Mintegy 11 kilométer hosz- szan nagyobb teherbírású kisvasút építését, illetve átépítését végzi a Vasútépítő Vállalat. A nagyarányú gépesítéssel, s a nyolcvan főnyi — nagyrészt helyi munkaerő szorgos munkájá­val szeretnék elérni, hogy a decemberi határidő helyett már október közepére átadják rendeltetésének a kisvasutat. Képünkön: dolgozik az exkavátor, amely tíz perc alatt egy ember egész napi munkájának megfelelő földmennyiséget képes berakodni. (Pásztor Zoltán lel vétele) Kiaknázatlan lehetőségek

Next

/
Thumbnails
Contents