Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

1963. május 19, vasárnap 3. oldal Szomorú látvány. Az utcán felügyelet nélkül csavargó gye­rekek belekötnek a járókelőkbe, rongálják az épületek falát, füs­tölnek mint egy gyárkémény, sőt sok esetben isznak is. Vagy ki ne látott volna moziban, esetleg ismerősnél a tv-készü- lék előtt 18 éven aluli kiskorúa­kat, amint javában gyűjtötték a számukra egyenesen káros ha­tású filmélményeket. A követ­kezmény? Beverik otthon, vagy bárhol az ablakokat, ütlegelik egymást, lopnak és minden lel- kiismeretfurdalás nélkül elke­rülik az iskolát. Innen a bűnö­zéshez aztán már nagyon rövid út vezet.;. Hely hiányában Á Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrég a felügyelet nélkül nevelkedő Jön? Nem Jön* — Jön! gyermekek sorsával foglalko­zott. Megállapítást nyert, hogy bár a gyermek- és ifjúságvédel­mi szervek és a nőtanács az utóbbi időben nagyon sokat tett a gyermekek védelme érdeké­ben, még mindig nagyon sok a rendszeres nevelésben nem ré­szesülő kiskorú csavargók szá­ma megyénkben. Helyzetüket súlyosbítja, hogy hely hiányá­ban az óvodás korúaknak csak 30,7 százaléka járhat óvodába és 1221 jogos igényt napközi ott­honainknak él kellett utasítani. A helyzet sürgős változtatást követéi. Éppen ezért a vb hatá­rozatban elrendelte, hogy a mű­velődésügyi osztályok szervezze­nek társadalmi összefogást a körzetesítés mielőbbi befejezé­séhez, továbbá évente legalább egyszer számoljanak be arról, mit tettek a járás és a város gyermekvédelme érdekében. Ahol lehetőség van^ A határozat konkrétan le­szögezte azokat a feladatokat, melyék a Művelődési Állandó Bizottsággal, a párt-, tanácsi és tömegszervek segítségével közö­sen várnak a művelődésügyi osztályok dolgozóira. Hangsú­lyozta a széles körű felvilágosító munka folytonosságát a szülők, a nem megfelelő környezetben élő családok és tanulószobák létesí­tését a napközikből kiszorult gyermekek számára. Például, ahol a helyi adottságok meg­engedik, a művelődési ottho­nokban. De jobban kellene él­ni a jövőben a mozgalmas, ele­ven szakköri élet lehetőségei­vel is, hiszen ott — játékos for­mában ugyan —de a fegyelme­zett életmód, a közösségi munka szeretetére lehet nevelni a gye­rekeket csavargás helyett. Lehetőségekből igazán nincs hiány, csak élni kell velük. Egyre népszerűbb például ná­lunk a gyermekfoglalkoztatás. Jó lenne elérni, hogy hatósu­gara még szélesebb körű legyen és új, színes formákkal, hatásos nevelési módszerekkel gazda­godjék. Nem ártana esetenként egy szobát kijelölni estére is, ahová a moziba, színházba, vagy szórakozni induló szülők nyu­godt lélekkel beadhatnák cse­metéjüket. A gyermek jegyére szánt összeget ilyenkor a mű­velődési otthonnak fizetnék ki, amelyből már lehetne egy fel­ügyelettel megbízott személyt pár órára alkalmazni. Ez i« feladat A Művelődési Minisztérium rendelete értelmében is felada­ta a járási tanácsok művelődé­si osztályainak, hogy segítséget nyújtsanak a községi gyermek- és ifjúságvédelmi operatív bi­zottságok, továbbá az óvodák, iskolák gyermekvédelmi mun­kájához. Ennek a munkának még csak részben tesznek ele­get. Mint ahogy a művelődési otthonok egy része sem követ el mindent annak érdekében, '■~ "v kiegészítse az iskola, vagy 'ja a szülői ház nevelő mun- kját, holott feladatköréhez ez is hozzátartozik. Társadalmi összefogással, a határozatokat lelkiismeretesen végrehajtva művelődésügyi szer­veink sokat tehetnének azért, hogy a helytelen útra tévedt, elhanyagolt gyerekekből teljes értékű embert formáljanak, akik csak így lesznek majd hasznosan cselekvő, művelt és becsületes tagjai szocialista tár­sadalmunknak. V. Zs. Brazil delegáció tárgyal magyar vízkutató exaedició szervezéséről Pénteken Geraldo Jose d’Melo államtitkár vezetésével brazil küldöttség érkezett Budapestre a NIKEX külkereskedelmi vál­lalat meghívására. A brazil kül­döttség, amely előreláthatólag két hetet tölt hazánkban, ta­nácskozásokat folytat arról a tervről, hogy a közeljövőben magyar vízkutató és kútfúró ex­pedíció indulna Brazília egyik részébe, a rendkívül vízszegény Rio Grande Norte kormány­zóságba. Mivel éppen ennek az expedíciónak a sikeres munkája teremtené meg ezen a területen a mezőgazdasági termelés lehe­tőségét, a brazil küldöttség fel­használja itt tartózkodását a magyar mezőgazdaság és mező- gazdasági iparunk termelési módszereinek és termékeinek tanulmányozására is. (MTI) Nemrégiben patronálási meg­állapodás jött létre a hartai Béke és a solti Rákóczi Tsz kö­zött. Kölcsönös meghívások Az előbbi vállalta az utóbbi­nak széles körű, mindenre ki­terjedő támogatását. Célul tűz­ték ki, hogy a solti Rákóczi Tsz- ben segítenek megszilárdítani a munkafegyelmet, ami a többi közt azért is sürgősen szüksé­ges, hogy megszüntethessék a mérleghiányt. Iélőén vezetni, marxista—leni­nista műveltség nélkül? Bátran állíthatjuk, hogy nem. A mar­xista—leninista felvértezettség adja meg a vezetőknek a helyes nézőpontot, az alapot, hogy az egyre bonyolultabb követelmé­nyek, a mind nagyobb igények között eligazodjanak, és adott esetben mindig a leghelyesebb intézkedéseket tegyék. A szo­cializmus építését a marxizmus —leninizmus eszméje viszi elő­re. Ezért ebben a tudományban vezető nem lehet járatlan. A munka tudatosságát csak ez biz­tosítja. A pártonkívüli vezetők között nagyon elismerésre méltó törekvés van a politikai művelt­ség megszerzésére, hiszen a me­gyénkben — egyéb stúdiumokon túl — számosán elvégezték a marxizmus — leninizmus esti egyetemet, és most is ötvennyol­cán tanulnak a három évfolya­mon. kj vekkel előbb egy jelszó burjánzott, mely szerint ami ebben az országban törté­nik. mindenért a kommunisták a felelősek. Ez csökkentette a pártonkivüliek felelősségérzetét, másrészt kétségessé tette funk­cióba állításukat is. A jelszó bizalmatlanságot szült. De rosz­szul hatott a kommunisták kö­zött is, mert ők sok esetben olyanért is felelősnek érezték magukat, ami nem az ő felada­tuk volt. Nekünk arra van szük­ségünk, hogy hazánk minden ál­lampolgára érezzen felelősséget a további sikerekért, a népjólét emeléséért, egyszóval a szocia­lizmus teljes felépítéséért. A vezetői megbízatásoknál ma már egyre inkább előtérbe kerül a rátermettség, a szakmai hozzáértés. Több és jobb árut kell termelni az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Te­hát legyen az párttag, vagy pár­tonkívüli, ha szakmailag elma­rad, alkalmatlanná válik a ve­zető posztra. A szocialista építés új szakaszába lépett, az egész népgazdaságban uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési vi­szonyok. Az osztályharcban a gazdasági, kulturális és ideoló­giai munka feladatai, ezzel kap­csolatban a termelés és a veze­tés szakkérdései kerültek ref­lektorfénybe. Fejlődésünk új szakaszának körülményei objek­tíve szükségszerűvé teszik ezt. Napjaink feladata tehát küz­deni a pártonkivüliek mind na­gyobb aktivitásáért, segíteni azokat, akik alkalmasak arra, hogy vezető posztokon tevéke­nyen részt vegyenek az építő munkában. Megyénkben is egy­re több pártonkívüli tölt be fontos vezető posztot. A Kecs­keméti Konzervgyárban hét pár­tonkívüli osztályvezető van, ha­sonló a helyzet a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. Megyénk üzemeiben több pár­tonkívüli főmérnök van funk­cióban. A megyei tanácsnál két osztályvezető pártonkívüli. A vezető állások betöltésé- ” nél tehát nagy körülte­kintéssel kell eljárni. Sok volt munkás, paraszt kommunista vezető hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy megfeleljen a szocia­lista építés egyes posztjai szinte nap mint nap növekvő igényei­nek. Ezrével végeztek egyete­met, vagy szereztek tudományos képesítést. De az elmúlt csak­nem két évtized a pártonkívü- liek legjavából is nagy kultú­rájú, a szocializmusért odaadó, tehetséges vezetőket biztosított. Bízzunk bennük és oda állítsuk őket, ahol a legtöbbet adják a közös ügyért. K. S. A menetrend lényegesen nem váltosik Céltudatosabb együttműködésre van szükség az áruszállításoknál A Magyar Államvasutak Sze­gedi Igazgatóságán pénteken sajtótájékoztatót tartottak. Kiss Károly, az igazgatóság helyettes vezetője, a személy- és áruszál­lítás időszerű kérdéseiről, a fel­adatokról és a május 26-án élet­be lépő 1963—64. évi személy- vonati menetrendről beszélt a sajtó képviselőinek. Az 1963—64. évi új menet­rend általában nem tartalmaz lényeges változásokat az igazga­tóság területén. Bács-Kiskun megyében a következő változá­sok említésre méltók. Kiskőrös állomáson visszaállították a kora reggeli csatlakozást Kunszent- miklós—Tass felől Kalocsa felé. A Kiskunhalasról reggel 4 óra 38 perckor induló személyvonat eddig Baja végállomásig közle­kedett; most már Dombóvár lesz a végállomás. Újra napon­ként jár a Kunszentmiklós— Tassról 7 óra 30 perckor Duna- földvárra induló, s onnan Kun­szentmiklós—Tassra 15 óra 07 perckor érkező vonat. Ezen a vonalon a pályát is felújították. A Baja—Kiskunhalas között reggeli órákban közlekedő mo­torosvonatot még egy motorral és további kocsikkal erősítve indítják. Egész éven át csúcsforgalom lesz az áruszállításban. A tél miatt nagyobb készletek gyűl­tek fel például a téglagyárak­nál. Fontos a termelőszövetke­zetek vetőmag- és üzemanyag­szükségletének biztosítása, s né­hány napon belül a zöldségáru szállítása sürget, majd az újbur­gonya, utána a gyümölcs várja a tehervagonokat. Az igazgató­ság területén naponta 400 kocsi­val többet vesznek igénybe a szállíttató vállalatok, mint ta­valy. Tervszerűbben kell tehát kihasználni a teherkocsikat, mint ahogyan pl. a MAHAJOSZ tette a bajai sóderszállítmányok nál. Márciusban a tervezett 7300 tonna kaviccsal szemben csak 1150 tonnát raktak be. Hasonló hibával találkoztunk az Állami Erdőgazdaság Bajai Egységénél. A tervszerűtlen szállításokért sok esetben a vállalatok felsőbb szervei okozhatok. Az exportos tervek miatt sok panasz hang­zik el a MÉK, a Barnevál, az Állatforgalmi Vállalat központi szervei felé. Igen sokszor túllépik a válla­latok a rakodási időket, ami az álláspénz összegében jól lemér­hető. 1962.-ben az igazgatóság 419 236 forint kocsiálláspént sze­dett be. Ez az összeg 1963 ápri­lis havában 797 445 forintra emelkedett. A késedelmes rako­dások 1078 tehervagon Kiesését vonták maguk után. A kocsióra veszteséget növeli, hogy például Kiskőrös állomá­son az AKÖV éjszaka nem ra­kodik. Kecskemét-Alsó állomá­son a Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalat 263 kocsinál 1301 órával lépte túl az engedélye­zett rakodási időt. Természetesen vannak példa­mutató vállalatok is. A bajai Duna-parton rakodó Cement- és Műkőipari Vállalat naponta rendszeresen rakja meg terv szerint 10—12 kocsiját. A Vá­rosföldi Állami Gazdaság 85 vagonját rakta ki gyorsan, terv­szerűen. Feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok betartsák a rakodási időket. Különben az őszi forgal­mat nagyon nehezen tudja lebo­nyolítani a vasút. Az előzetes felmérések szerint jó termés ál­talában ígérkezik, s a tervezett­nél mintegy 10 százalékkal több áru szállítására van kilátás. Segít a szomszéd A patronáló hartaiak főként a szakmai vezetést illetően kí­vánnak közvetlen segítséget nyújtani. Ez munka- és üzem- szervezési, valamint agrotechni­kai támogatásban jelentkezik. A Béke Tsz vezetői havonta legalább egyszer részt vesznek a Rákóczi Tsz vezetőségi ülé­sein. A támogató gazdaság ve­zetői hasonló módon kívánnak részt venni a küldött- és köz­gyűléseken is. A kapcsolatnak ez a formája nem egy-, hanem kétoldalú: ugyanis a hartai szövetkezet is meghívja a fenti esetekben a solti tsz vezetőit. Gépekkel és takarmánnyal A két közös gazdaság vezetői megállapították, hogy szövetke­zeteik munkagépekkel nincse­nek kellőképpen ellátva. Ezért arra vonatkozóan is egyezményt kötöttek, hogy a szükségnek és a lehetőségnek megfelelően gépekkel is segítik egymást. A Rákóczi Tsz például arra is Ígéretet tett, hogy saját gabona­féléinek a learatása után a Bé­ke Tsz rendelkezésére bocsátja kombájnjait. Az utóbbi viszont lánctalpas erőgépekkel segiti el­végezni a solti szövetkezet nyá­ri mélyítő szántását. Ezzel szem­ben a Rákóczi Tsz nehéz uni- verzál gépeket ad kölcsön a hartaiaknak. A Béke Tsz vállalta, hogy — amennyiben szükség lesz rá — legalább ötven fővel segíti a solti közös gazdaság 40 holdas őszi szőlőtelepítését. A Rákóczi Tsz állatállomá­nyának eltartásához nem ren­delkezik elegendő abraktakar­mánnyal. Ezért a Béke Tsz nyolc vagon morzsolt kukoricát adott neki kölcsön, amit már jórészt el is szállítottak. Ezt a mennyiséget — árpában — á Rákóczi * Tsz ez év augusztus 1-ig adja vissza. A szövetkezeti gazdaságok abban is megállapodtak, hogy a számvitel és a könyvelés tekin­tetében is segítik egymást. A nyilvántartások kölcsönös meg­ismerése lehetőséget nyújt arra* hogy a Hartán bevált új mód­szereket Solton is hasznosítsák. Távlati terv Tervbe vették a közös és kölcsönös határszemlék meg­tartását is, amire az idén — minden nagyobb kampány előtt — előreláthatólag háromszor vagy négyszer kerül sor. Eze­ken elsősorban a szövetkezetek vezetői vesznek részt, de amel­lett gondoskodnak arról is, hogy a tagság csoportosan látogassa meg egymás gazdaságát, a ta­pasztalatok tömeges szerzése, il­letve kicserélése végett. A Rákóczi Termelőszövetke­zet megerősítése egyébként több éves feladat. Éppen ezért szük­séges, hogy részletes távlati terv készüljön a következő három­éves gazdálkodásra vonatko­zóan. A két tsz vezető szakemberei közösen készítik el ezt a ter­vet, amely magában foglalja a taglétszám, a termelési szerke­zet várható alakulását, az ál­lattenyésztés, a takarmányozás mikéntjét, az üzemen belüli he­lyes arányok megteremtését, a legmegfelelőbb jövedelemelosz­tási formák alkalmazását és a beruházási lehetőségeket. A két tsz patronálási megál­lapodása számos új vonást tar­talmaz, minthogy nemcsak az erkölcsi, de a közvetlen, kézzel­fogható támogatásra is kiterjed. Remélhetőleg termékenyítő lesz mindez a Rákóczi Tsz gazdál­kodásában. HATVANI DÁNIEL Mi legyen velük?

Next

/
Thumbnails
Contents