Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-18 / 114. szám

1963. május 18, szombat 5. oldal Nyolcvan holdon gyökerezfető iskola Az MSZMP kiskőrösi járási bizottságának végrehajtó bizott­sága tegnap délelőtt ülést tar­tott, ahol fő napirendi pontként a szőlő- és gyümölcsöstelepítés valamint az új ültetvények mű­velésének kérdéseit tárgyalták Központi problémaként merült fel a sor- és tőtávolság, tekint­ve, hogy a járás közös gazdasá­gaiban eddig főként csak 120 centis sorközökkel telepítettek szőlőt. A várható nagyarányú gépesítés azonban olyan köve­telményeket támaszt a gazda­ságokkal szemben, hogy az el­következendő telepítéseknél in­kább a 240 centis sortávolságot alkalmazzák. Vitatott téma volt a fajtakiválasztás kérdése is, s a vb tagjainak állásfoglalása szerint a gazdaságoknak a jövő­ben az eddiginél kevesebb ka­darkát és több ezerjót, vala­mint más fehér fajtákat kell telepíteniük. A szaporítóanyag körüli nehézségek vizsgálata so­rán a vb tagjai úgy határoztak, hogy az ősszel legalább 70—80 holdon kell gyökereztető iskolát létesíteni a járás közös gazda­ságaiban. Ezután a végrehajtó bizottság a tsz-ek és a szakszövetkezetek pártalapszervezeteinek tagfelvé­teli munkáját taglalta. Túlzott óvatosság Több — más-más városból való — brigádvezető eredmé nyéről írtunk már. Most arról a kérdésről teszünk említést, amelyről egyformán szemérme­sen vélekedtek. Kettőjük példá­ja elegendő lesz a szemléltetés­hez. A kiskunfélegyházi Rózsa István azóta már művezető lett., mióta egykori brigádja elnyerte a szocialista címet. A kiskun- halasi Károly Antal kollektívája jó úton halad a nemes cím el­nyerése felé. Annak idején mind a ketten széthúzó, nem egyszer torzsalkodó közösséget vettek át. Igazságtalanság mérgezte a légkört mindkettőjük brigádjá­ban, amikor rájuk bízták veze­tésüket. A munkaelosztásnál haveri szempontok érvényesül­tek. A barát olyan feladatokat kapott brigádvezetőjétől, amik­kel könnyebben és többet lehe­tett keresni. Rózsa István és Károly Antal egyformán azzal kezdte a vál­toztatást, hogy az emberség oldaláról nyesegette a régit, a „megszo­kottat”. Nem nézték, jó barát-e valaki. Munkatársaikat teljesít­ményük, lelkiismeretességük, közösség iránti felelősségérze­tük alapján értékelték. Mind a két brigádban egyre A tiszakécskei Cj Élet Tsz nagyüzemi palántanevelő tele­pén ötletes módszerrel „hegesztenek” foltot az elszakadt fó­liára. Használhatósági időtartamát ezáltal nagyban meghosz- szabbítják. Képünkön a két „foltozót”, Kuzsenya Lászlónét és Várad! Juliannát láthatjuk. szívesebben vették ezt tudomá­sul a munkások. Lassan egy­mást is kezdték figyelmeztetni, ha valaki hátráltatta a többit. Mikor Rózsáéknál — a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár I. sz. telepén — odáig jutottak, hogy a — „Nekem is panasz­kodtál rá, neki is — gyere, most már mondd el a szemébe a ki­fogásaidat” — elv is érvényre jutott, megint tovább léptek. Közösen döntötték el, ki érde­mel béremelést, kivel várjanak még, míg javít a munkáján, magatartásán. A munkások job­ban kezdték becsülni egymás ér­tékeit. Kiderült, hogy ötletes, újító kedvű emberek vannak közöttük. Mészáros István és Seres László először szorongva kérte a brigádvezető „szívessé­gét”: engedje meg, hogy mű­szak alatt 1—2 órát kísérletez­hessen újításán. Két napot is kaptak, sőt, külön segítséget is. Már első alkalommal 1600, illet­ve 500 forint jutalom illette az újítókat. Károly Antaléknál, a kiskun- halasi Bameválban, ugyanígy javult a közösségi szellem: ta­nulnak, művelődnek, politizál­nak, egymást segítik a magán­életben is. így számolt be a két brigád­vezető — de a többi is — a rá­bízott közösség fejlődéséről, csak mikor a régi állapotokkal való összehasonlítás jött szóba, szinte azonos szavakkal kérte: „Erről ne írjanak ... Tudja ... nehogy megbántsuk az elődö­met. Miért csinálnánk bajt?...” Megértjük szerénységüket. Az ember saját magára is gondol, szívesen dicsekedne-e elődjére utalva. De a szóban levő bri­gádvezetők nem dicsekedtek, nem elődjüket áztatták, még csak említést se tettek róluk. Hát akkor miért kellene félni az igazság megírásától azoknak, akik igazságtalanságot szüntet­tek meg? A tények ezek: job­ban bánnak munkatársaikkal, mint elődjeik; ügyesebb szerve­zők, lelkesebb nevelők, akik nemcsak a termelés fokozásá­ra buzdítják közösségüket, ha­nem igyekeznek belőlük maga­sabb rendű, szocialista gondol­kodású embereket formálni. Ezt sikerrel teszik. A jelenleg hát­rább kerülteket is úgy tudjuk magasabbra emelni, ha bemu­tatjuk, ki és hogyan csinálják jobban, mint ők. Tudják ezt az üzemekben? Tudják. Akkor, ugye, nincs semmi sértő abban, hogy ezt írásba foglalják. Ügy is szokták mindani: „Igazán nem árulunk el titkot.” Tóth István A társadalmi önigazgatás előiskolái Munkában a tanácstagi csoportok Kalocsán Egészen új vonás a községi, városi tanácsok munkájában a tanácstagi csoportok tevékeny­sége. Ügy is mondhatnánk, hogy ezek a csoportok a társadalmi önigazgatás előiskolái, hiszen működésükkel a választókerüle­tek, városrészek lakóit közvetle­nül bevonják a közigazgatási és kommunális feladatok megvaló­sításába. A választást megelőző időszakban is akadtak már ilyen kezdeményezések, szervezettebb formát azonban február 24-e után, a tanácsválasztás óta kap­tak. Kalocsán tizennégy tanácsta­gi körzetre osztották fel a vá­rost. Ezeknek a központjában, rendszerint egy-egy üzemben, iskolában, vagy más közintéz­ményben kapott helyet a ta­nácstagi csoport irodája. He­tenként itt tartja fogadóóráját a körzet egy-egy tanácstagja. A tanácstagi csoportok tagjai itt egyeztetik az egész városrészt érintő kommunális jellegű ja­vaslatokat, amelyeket a lakos­ság a fogadóórákon, vagy a csa­ládlátogatások alkalmával tett. A tanácstagi csoport tagjaival folytatott beszélgetések alkal­mával tette szóvá a városrész lakossága, hogy Kalocsán a Pe­tőfi Sándor és a Nagymező ut­ca bekötőúttal való összekap­csolása öt környező utca közle­kedését javítaná meg. A város­tól 9 kilométerre fekvő Drág- szél pusztán, ahol negyven csa­lád — többségükben az állami gazdaság dolgozói — él, a ta­nácstagi csoport kezdeménye­zése alapján végez felmérést a Kalocsa és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet egy vegyes élelmiszerbolt létesítésére. A tanácstagi csoportok azonban nemcsak összegyűjtik a lakosság különböző javasla­tait, hanem a sokféle igény ki­elégítésében a fontossági sorren­det is megállapítják, hol kell előbb építeni a járdát,, miért indokolt a Szőlők városrészbe autóbuszjárat indítása stb. A’ következő tanácsülésen ily mó-' dón már a beható vita alapján kialakult álláspontot ismertet­hetik. A Kalocsai Városi Tanács V. B. a különböző intézkedések, tanácsrendeletek másolatai i minden egyes tanácstagnak el­juttatja. így a tanácstagi cso­portok a két tanácsülés közötti időszakban is megfelelően tud iák tájékoztatni a lakosságo: Ez a csoportok működésénei másik jelentősége. Szó van ar­ról, hogy Kalocsán az egyes vá . rosrészek központi fekvésű köz- intézményében a lakosság je lenlétében a tanácstagi csopor tok tagjai ismertetik a város fejlesztési munkát, az előzetes terveket, a kivitelezés módját stb. 'Végűi rövidesen bizonyos közigazgatási feladatokat is el­látnak a kalocsai tanácstagi cso­portok. Tagjai többségükben ott élnek választókerületük lakói között, legtöbbet közülük szemé­lyesen ismernek. Nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb biztonság- érzettel állíthatják ki például a különböző hatósági igazolásokat, bizonyítványokat, amelyeket a különböző hivatalos szervek igé­nyelnek. Kiss Antal Falukrőnikák készülnek a kecskeméti járásban A napokban ülést tartott Kecskeméten a Hazafias Nép­front székházában a járási hon­ismereti bizottság. Az ülésen határozat született, amely sze­rint ebben az évben elkészül a kecskeméti járás valamennyi községének monográfiája és a következő év végéig a járás felszabadulásának húsz éves évfordulója tiszteletére elkészí­tik a járási monográfiát is. En­nek a feladatnak végrehajtá­sára munkacsoportot hoztak létre. Az ülésen határozatot hozlak arról is, hogy a kalocsai és a dunavecsei járásban szerzett tapasztalatok nyomán ezentúl rendszeresen vezetik a járás valamennyi községében a falu­krónikát. Május 25-ig lehet nevezni a gyümölcstermesztési versenyre Az idén, immár negyedik éve, a Földművelésügyi Minisztérium ren­dezésében, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a SZÖVOSZ támo­ges hatalmakkal lehetővé váljék a tárgyalás rádió útján. Csujkov (a telefonbeszélgetés után visszatér): Kormányának alkalmat adunk arra, hogy be­jelentse Hitler halálát, Himmler árulását és a teljes kapitulá­ciót a három szövetséges kor­mánynak — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányainak. Mi pedig részben teljesítjük az önök kérését. Kormányuk meg­alakításához nem nyújtunk se­gítséget, de feljogosítjuk arra, hogy közöljék azoknak a név­sorát, akiket mentesíteni sze­retnének a hadifogságtól. Feljo­gosítjuk, hogy a kapituláció után nyilatkozatot juttassanak el az Egyesült Nemzetekhez. Kormá­nyuk jövő sorsa tőlük függ. Krebs: Önök ugyebár nem te­kintik hadifoglyoknak azokat a személyeket Berlinben, akiknek névsorát mi átadjuk? Csujkov: így van. A tisztek megtartják rangjelzésüket, ki­tüntetéseiket és oldalfegyverü­ket. Feljogosítjuk önöket, hogy előterjesszék a kormány tagjai­nak névsorát, hogy kapcsolatot létesítsenek Dönitz-cel és így to­vább. Mindezt azonban csak a kapituláció után. Krebs: Hogy egyetlen törvé­nyes kormány legyen egész Né­metországban ? (Ez kulcskérdés. Szünet.) Csujkov: Csak a nyilatkozat­ról van szó és arról, hogy az Egyesült Nemzetekben képviselt államok kormányaihoz fordul­hassanak. Ismétlem, az ő dolguk arról dönteni, hogy mi követ­kezzék ezután. A katonai pa­rancsnokság nem adhat garan­ciákat a jövőt illetőleg. (Nemcsak én, a német ge­nerális is jegyzeteket készít.) Krebs: Tehát kapituláció után a szovjet rádió jelentést közöl Hitler haláláról, az új kormány­ról és Himmler árulásáról? (ígéri, hogy mindent gyor­san elintéz. De kivel?) 13 ÖRA 08 Krebs tábornok elmegy. En­gedélyt kérek, hogy elkísérjem. Csujkov nem akar elengedni. Cseng a telefon. Jelentik, hogy katonáink elérték az Állatkert központját. Csujkov: Rendben van. A vasút felé mennek? Helyes. Páncélököl? Tehát — észak felé, felzárkózni Bogdanovhoz — a lehető leggyorsabban. Ez a teen­dő. Legfontosabb a Központ. Az egész centrum a maguk felada­ta. Ez minden. Az jár az eszemben — Krebs, ez a német tábornok egy fő­kém. Számolnunk kell ezzel. Jelentés érkezik: „A vonalat üzembe helyezték. Göbbels a fő- parancsnokkal vagy a kormány egy tagjával akar beszélni.” Pokolba vele. írja alá a fegy­verletételt. A módozatok nem érdekesek. Ha Berlin elesik, minden elesett, Szokolovszki (telefonál): Min­den jót kívánok május elsejére. Krebs tábornok járt itt. Én tár­gyaltam vele. Krebs arra kért, segítsünk neki kormányt alakí­tani. A névsor a marsallnál van. Elutasítottuk. Követelé­sünk: Berlin kapitulál, utána lehetővé tesszük, hogy bejelent­sék az Egyesült Nemzeteknek a teljes fegyverletételt, rádión be­jelentsék Himmler árulását és az új kormány megalakítását. Göbbels vonakodik — ő élőbb kormányt akar alakítani —, köntörfalaz... De mindhiába. Göbbels Krebsszel akart beszél­ni. A tábornok éppen elindult Göbbelshez. Krebs — betűzöm: KREBS. Gyalogsági tábornok. Mondja el mindezt mielőbb a marsallnak. Van valami hír Moszkvából ? Csujkov (másik telefonon): Hogy mennek a dolgok? Erő­sítsék a nyomást a 593-as pon­ton. De keményen. 13 ÖRA 25 Krebs puhatolózott. Rá akart szedni bennünket. Résen va­gyunk: felháborító pimaszkodás folyik. Utolsó kísérletük lenne ez, hogy éket verjenek közénk és szövetségeseink közé? Hama­rosan kiderül, mit forgatnak a fejükben ezek a göbbelsek. Csujkov (telefonál): Elfoglal­tuk a potsdami állomást (tizen- hármas blokk). Jelenleg a hu- szonnyolcas blokkban harcol­nak. Pontosan. A németek a parkban keményen ellenállnak. Az nem az én szektorom. Én a magam vonalán nyomulok elő­re. N. csapattest lépi át a csa­tornákat. Az Állatkertben, a központban — a balszámy áll. Az ellenség puskát, gépfegyvert és „Faustokat” használ. Általá­ban jól haladunk. Ez minden. (Folytatjuk.) gatásávalj iámét megrendezni ■ gyűmölcstermesztésl versenyt. Megyénk közös gazdaságai — tsz-ei, tszes-l és szakszövetkezetei — a megyén belüli versenyben al­ma-, kajszi- éa öszibarackfélékkeli az országos versenyben pedig szil­vatermésükkel — a május 25-ig tör­ténő jelentkezéssel — vehetnek részt. Alapvető feltétel; hogy a résztvevő közös gazdaság tíz hold zárt és ugyanennyi szórvány gyümölcsössel; de legalább 500 termőfaegységgel rendelkezzék. Egy-egy gazdaság csak az összes termő gyümölcsösével ne­vezhet a versenybe. Az értékelést végző Megyei Nö­vényvédelmi Bizottság egyaránt fi­gyelembe vesz majd, hogy a rész­vevők gyümölcstermése mennyiben felelt meg a minőségi és a mennyi­ségi szempontoknak. A legfontosabb követelmény az, hogy a gyümölcs­nek legalább 60 százaléka exportál­ható. az amerikai fehér szövőlepke fertőzésétől pedig teljes mértékben mentes legyen. A további követel­mény 95 százalékban pajzstetű és 92 százalékban egyéb kártevők fer­tőzésétől való mentességet ir elő. A feltételek teljesítését illetően a növényvédelmi bizottságnak a já­rási, illetve városi tanácsok mező- gazdasági osztálya, a szakszövetke­zetek esetében az fmsz-ek járási központja, valamint a Tass! Nö­vényvédő Állomás körzeti agronó- musal tesznek javaslatot. A verseny győztesei között öt tárgyjutalom kerül kiosztásra; as első .helyezést elérő közös gazdaság­nak egy Rapidtox n., a második­nak és a harmadiknak egy-egy Ra- pldtox m., a negyediknek és az ötödiknek pedig egy-egy SDP mo­toros permetezőgépet adnak. A versenv során külön értékelik és díjazzák a legjobb munkát vég­ző földművesszövetkezeti növény védő brigádokat la.

Next

/
Thumbnails
Contents