Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-18 / 114. szám
1963. május 18, szombat 3. oldal Egy a hat közül A Kiskunmajsai Finommechanikai Vállalat egy évvel ezelőtt létesült, amely már másfél száz dolgozót foglalkoztat, s a munkásoknak csaknem fele nő. Termelési terveiket eddig mindig pontosan teljesítették. Jelenleg negyedévenként, többek között 4—5 ezer olajos kannát, 25—30 ezer méter drótfonalat, 15 ezer faredőnytárcát állítanak elő. A tisztaságtól ragyogó műhelyekben Szabó Lajos telepvezető kalauzol végig. Gépek, halk zúgással, egy vonalzóhoz hasonló hosszú lemezre csavarják az olajtól fényesen csillogó fekete bronzszálakat. A drótfonal- készítő műhelyben öt fiatal- asszony szorgoskodik. A sor legvégén állót szólítjuk meg. — Segesváriné vagyok — mutatkozik be fel sem pillantva a munkadarabról, ötvenegy métert kell elkészítenem egy műszak alatt. Már ötvennégy méternél tartok, a munkaidő végéig öt méterrel több drótfonalat készítek. A telepvezető irodájában még többet tudok meg erről a fiatalasszonyról. A párt- szervezetnek hat tagjelöltje van. Segesvári Sándomé közülük az egyik. A társadalmi munkából, különböző közéleti feladatok elvégzéséből is kiveszi részét, ö az üzemi nőtanács elnöke és az egyik leglelkesebb tanulója a párt- alapszervezet gazdaságpolitikai tanfolyamának. Mindemellett, mint gondos családanya három gyermeket nevel. Vége a műszaknak, amikor elbúcsúzunk az üzem vezetőjétől. Jóleső érzéssel tölt el bennünket: az üzemi párt- szervezet és a vállalat többi vezetői alig egy év alatt olyan munkásgárdát neveltek, forrasztottak össze, melyből a tizenegy tagú üzemi pártszervezet fél év alatt hat tagjelöltet és egy párttagot nevelt Nagy József Háromszáz brigád küzd a szocialista elmért a mezőgazdaságban Saját keltetőgép Ügyes gyerekek Tanítás után jólesik egy kis mozgás a friss, tavaszi levegőn. Hát még ha hasznos is, mint a dunaszentbenedeki általános iskola úttörőinek üzemlátogatása az Űj Hajnal Tsz zöldellő „sóskaültetvényén”. Száz forintot kap az az őrs, amelyik legtöbb láda sóskát szedett. Legserényebbek a „Mókus” őrs lányai, aidk már a 18. ládánál tartanak, a többiek 11 ládája helyett Mire kell a pénz? Iskolai ünnepélyekre, kirándulásokra és — ami a legfontosabb — egy régóta áhított csónakmotorra. Hogy a pénz összejöjjön, rövidesen szerződést kötnek a tsz vezetőivel a nyári szünetben kisebb kerti munkák elvégzésére isI * ' f ’ ' Szabó Ferenc elvtárs, a ME- DOSZ megyei bizottságának titkára küldöttként részt vett a SZOT nemrég lezajlott XX. kong- reszusán. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a kongresszuson elhangzott felszólalását. Az ipari üzemekhez hasonlóan jelentős mértékben fejlődik Bács-Kiskun megye mező- gazdasági üzemeiben a szocialista munkaverseny. Ennek alapja az egyéni verseny. Megszilárdult a szocialista brigádmozgalom is: amíg például 1961-ben 147, tavaly 257, ebben az évben már 300 brigád küzdött, illetve küzd a szocialista címért. Több helyütt megteremtődtek a „szocialista üzem” címért folyó verseny feltételei. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban például, azonkívül, hogy 53 brigád versenyez a szocialista cím elnyerése feltételeinek megfelelően, a dolgozók 90 százaléka tanul ilyen vagy olyan fokon, s valamennyien célul tűzték ki, hogy gazdaságuk elnyerje a „szocialista üzem” címet. A megyében évente hat-hét állami gazdaság és gépállomás az élüzem szintjén tevékenykedik, s elnyeri az ennek megfelelő címet. Elmúlt évi eredményei alapján a Kiskunhalasi Gépállomás elnyerte a párt Központi Bizottsága és a Miniszter- tanács, valamint a SZOT vándorzászlaját. Erdőgazdaságaink a SZOT XIX. kongresszusa óta minden évben 10—16 nap fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek dolgozóiknak, ami egyrészt gazdálkodásuk eredményességét bizonyltja, másrészt ösztönzésül szolgál az erdészetek terveinek teljesítésére. Állami mezőgazdasági nagyüzemeink példája nyomán a megye termelőszövetkezeteiben is termékeny talajra talált és gyökeret vert a szocialista versenymozgalom, amelynek széles körű kibontakozásához az elmúlt évben ösztönzésül szolgált a VIII. pártkongresszusra való készülés. Mind az egyéni, mind a brigád- és az ifjúsági verseny megtalálható közös gazdaságainkban. A szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott verseny is egyre nagyobb méreteket ölt. A verseny kibontakoztatását szolgálva általában helyesen alkalmazzák termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés különböző módszereit, s a feladatok elvégzésére céljutalmakat is kitűznek. Mindennek köszönhette például a hartai Béke Tsz az elmúlt évben, hogy áru- termelési tervét 10 százalékkal túlteljesítette, s a munkaegységrészesedésre kiosztható összeg félmillió forinttal növekedett. Bár igaz, hogy a szakszövetkezetek elsősorban a bérből és fizetésből élők ügyeivel foglalkoznak, szerintem nagyszerűen tudnák segíteni a szövetkezeti gazdaságok munkaversenyének a továbbfejlesztését is. A munkásosztálynak, s a társadalmunk különböző rétegeihez tartozó dolgozóknak ugyanis nem mindegy az, hogy az egész művelhető területen, vagy csak annak a 14 százalékán érünk el búzából 17 mázsa, kukoricából pedig 30 mázsa átlagtermést. Az sem mindegy, hogy mikor térül meg tsz-einkben a nagy összegű beruházás. Miben tudnának a tsz-eknek a szakszervezetek segíteni? Elsősorban a különböző mozgalmaknak a szervezésében. Például abban, hogy az erősebb tsz-ek segítsék a gyengébbeket, s úgyszintén tegyék ezt a vállalatok is. A szövetkezeti demokrácia nem sokban különbözik a szakszervezeti demokráciától, annak megszilárdításában tehát „otthon vannak” szakszervezeti aktivistáink. Segíthetnek a balesetek megelőzését, a kulturális élet kialakítását, a háztáji szerződések kötését illetően is; az utóbbival kapcsolatban például úgy, hogy széles körű felvilágosító munkát fejtenek ki a célból, hogy minden háztáji gazdaságban tartsanak legalább egy sertést, tíz csirkét, a „állítsanak elő” 100 tojást. A fővárosi üzemek közül 35 tart kapcsolatot megyénk szövetkezeti gazdaságaival. Jobban meg kell azonban ismerniök a patronált tsz-ek sajátos helyzetét, tanácsaikkal segíteniük kell a munkaverseny kibontakozását, helyes formáinak kialakítását. A termelőszövetkezetekben folyó versenyt egyébként akadályozza az erkölcsi elismerés korlátozottsága. Évente mindössze tíz-tizenöt szövetkezeti gazda kitüntetésére van lehetőség. A SZOT segíthetne abban, hogy e problémát tanulmányozva a kormányszervekkel együtt kidolgoz olyan határozatot, amelynek alapján lehetővé válna, hogy a tsz-közgyűlés oklevelet és jelvényt adományoz a jól dolgozó szövetkezeti gazdáknak. Mindezzel — úgy vélem — mélyebb tartalmat nyerne a kongresszusi teremben is kiírt jelszavunk: „A szakszervezetek egész tagságukat vigyék harcba a szocializmus teljes felépítéséért!” Hasznos tapasztalatcserék A Kiskunhalasi Állami Gazdaság — mint megyénk bemutató mezőgazdasági nagyüzemeinek egyike — az elmúlt évben összesen nyolc bemutatót szervezett a környékbeli szövetkezeti gazdaságok részére. Azóta több szövetkezet — mint például a kiskunhalasi Vörös Szikra és a tataházi Petőfi Tsz — köszönőlevelet írt a gazdaság vezetőinek, amelyben kifejezésre juttatták azt, hogy sikerrel alkalmazzák a bemutató során szerzett tapasztalatokat. Ebben az évben számos — a tavalyinál is több — bemutató megrendezését tervezi az állami mezőgazdasági nagyüzem. A szervezés egyébként korántsem a gazdaság kizárólagos feladata, hanem a járási-városi tanácsoké is. Eddig egy tapasztalatcserére került sor az idén, a tavaszi — szántási és vetési — munkák idején. A halasi járás szövetkezeteinek elnökei, mezőgazdászai vettek rajta részt. A továbbiakban minden jelentősebb kampány idején lehetőség lesz arra, hogy a szövetkezeti gazdaságok vezetői a helyszínen tanulmányozzák a nagyüzemi szervezés módszereit. így rövidesen módjukban lesz megtekinteni és figyelemmel kísérni a lucerna betakarításának teljes gépesítését, amikor is a levágást követően 48 óra alatt kazalba rakják a szénát, s azt a Vámosi-féle hideg levegős módszerrel szárítják meg. Az aratás idején igen hasznos lesz számukra a komplex gépi betakarítás üzemszervezési tennivalóinak tanulmányozása. A kombájnnal levágott kalászosokat másfél nap alatt trágyázott nyári mélyszántás követi. Bizonyára hasznos tapasztalatot nyújt majd a korszerű növényvédelem megszervezése. majd később a gépesített szőlő- és kukoricabetakarítás is. A gazdaság külön bemutató rendezését tervezi a tápkon- centrátumok megfelelő hasznosításának tanulmányozása végett is. Félmillió nyu'at exportálunk Az idén a tervek szerint félmillió nyulat, körülbelül harminc mázsa súlyban exportálnak. A nyugati piacokon a há- zinyúlért sokkal jobb árat fizetnek, mint az azonos súlyú baromfiért. A nagyobb kereslet máris érezteti hatását a hazai tenyésztők körében. Jelenleg tizenegy mezőgazdasági termelőszövetkezet és több mint kétszáz társulás, ifjúsági szövetkezet foglalkozik nyúlte- nyésztéssel. Évről évre gazdagab» a baromfiállomány a tiszaújfalui Alkotmány Tsz-ben. Nemrégiben vásároltak ötezer forintért egy kiselejtezett keltetőgépet. A petróleum- és villanyfűtéssel működő „műkotlós” — miután a tsz szerelői rendbe hozták — nagyszerűen bevált: 2200 csibét keltettek vele első ízben, 93 százalékos kelési aránnyal. Jelenleg 4000 pulyka- és 2000 gyöngyöstojás melegszik a gépben. Képünkön a tojásokat elégedetten vizsgálja a keltetőgép két kezelője, Süveges Sándorné és Bartók Mária. Még csak pár napos a több mint kétezer kiskacsa. Gondozójuk, a képünkön látható Kátai Erzsébet nagy szeretettel eteti őket. Nemsokára újabb másfél ezer kiskacsát kapnak a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól. Az idén ugyanis — a többi között — hétezer pecsenye- kacsát értékesít a szövetkezet. Tízezer bokor tök A határ tábláinak szürke hantjai közt frissbarna színű sorok sötétlenek. A tábla mellé érve tűnik ki, hogy a kapavágások nyomán kimélyülő, a terület minden méterén elszórt apró gödrök sokasága rendeződik szinte mértani pontosággal „kilé- niázott” sorokba. A szanki Haladás Termelőszövetkezetből tizenheten róják a munka begyakorlott, szép ritmusával az utat a tábla egyik végétől a másikig. — Hol találjuk a brigádvezetőt? — kérdezzük egy középkorú, de fiatalos mozgású asszonytól. — Én magam volnék az, Molnár Dá- nielné. Megtudjuk tőle, hogy a brigád a közös gazdaságnak ezen a háromholdas tábláján most a pár nap múlva kipalán- tálásra kerülő spárgátok alá készít fészkeket. — Szépen halad a munka — mondja Molnárné jogos elégedettséggel. — Tegnap babot vetettünk öt holdon. Ma reggel fogtunk a gödrök „kivágásához”, amit estig be is fejezünk. A táblát — amelyben tavaly kalászos volt — előzőleg istállótrágyával szórták le, sőt a gyengébb talaiok műtrágyát is kaotak. A trágyázott fészkekbe kirakott palántákat nvomban meglocsolják, s mindaddig bőséges vízre van szüksége a növénynek, amíg „meg nem, fogja”. Négyszeri kanalas után már a iövő hó elején termést hoz a spárgatök, A művelést brigádokban, munkaegység fejében végzik. Okos, ésszerű gazdaságos- sági számításokat végeztek, amelyből kitűnik, hogy a tök termesztésével a népgazdaság is jól jár, s a tsz is megtalálja a hasznát. Az általuk elmondottaknak utánaszámoltunk, s hamarjában megállapítottuk, hogy a három hold közel 10 és félezer bokra egyenként 10—15 darab, 2—3 kilogrammos tököt „ad le”. A terület egyharmadá- nak a termését adják át szerződésük alapján a MÉK-nek, kg-ként átlag 2 forintért. A piac telítődése után pedig a termés többi részét a közös gazdaság 200 hízó sertésének a darájába főzik belej J, Ti
