Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

Villamos szaimafiirdö *ozás és rendszerezés tekinteté­ben. A dokumentációs munká­ban ezért került előtérbe a mik- rokártyás rendszer alkalmazása. 'A mikrokártya általában 7,5X 12,5 cm nagyságú lap, amely ne­gatív változatában síkfilm, po­zitív változatában karton vas­tagságú fotópapír. Újságokat, kongresszusi közleményeket, cik­keket, doktori disszertációkat terjesztenek ezeken a kártyá­kon. Egy-egy kártyára 10—140 átlagos könyvoldalt fényképez­nek. A mikrokártyák olvasása történhet leolvasógéppel vagy különleges nagyítóval. Képünk egy különleges nagyí­tót mutat be, amelynek segítsé­gével a mikrokártyák vetítés nélkül is olvashatók. Vannak újságok ma már, amelyek mik- rokártyás alakban is éppúgy megjelennek mint normál nyom­tatott formában. i| PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő^ Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős ldadó: Meze’ István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lta. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a belyi postahivataloknál és kézbesítőknél. jglőfiaetésl dt> 1 hónapra 12 forint. I Bées-Klskun megyei Nyomda V. r' Eeesfeemét — Telefon: 11-85.- • toto; 25 965« A finn szaunához hasonlóan száraz és nedves gőz periodiku­san váltja egymást a kifejlesz­tett villamos szaunafiirdőben is. A fürdőhelyiség falára szerelt szaunakályha ellenállás-fűtőtes­tein keresztül áramló levegő egyenletes hőelosztást biztosit. Az ellenállás-fűtőtestek alatt be­épített ventillátor beszívja a le­vegőt, majd keresztülhajtja a fűtőtestek között. A levegő ez­után az elgőzölegtető lemezbe ütközik, majd a kályha felső nyílásain keresztül szétszóródik a fürdőhelyiségben. A felhevi- tett levegő hőfoka 150 C fok. A helyiség léghőmérséklete a be­kapcsolás után 40—50 perc múl­va 80 —85 C fokot ér el. Mikrokártyák térhódítása A tudományos és műszaki élet írásos munkái, értekezései, do­kumentumai ma már egyre na­gyobb gondot jelentenek raktá­A homoktalajok termelékenységét növeli Tápoldatos növénytermelés A kemizálással kapcsolatban már a talajjavítás, a gyomirtás és a növényvédelem komplex rendszeréről technika, tudomány oldalunkon több alkalommal említést tettünk, néhány kér­déssel, mint például a műtrágya használatával részletesebben is foglalkoztunk. Most a kemizá- 'ásnak egy másik részkérdésé­ül, a hidropónia telepről sze­retnénk részletesebben beszá­molni. Igaz, nálunk ilyen kí­sérletek még nagyon is „gye­rekcipőben” járnak, de tudomá­nyos kutatóink foglalkoznak ez­zel a gondolattal. Elsőnek a Szovjetunióban A hidropónia tulajdonképpen a talajt mellőző tápoldatos nö­vénynevelés. Nagyüzemi terme­lést első alkalommal a Szov­jetunióban valósítottak meg, még hozzá Szibériában. Szibériában, ahol a hőmérő higanyszála sokszor a mínusz 50 C fokot is eléri, több hektár területet elfoglaló üvegházak­ban, műanyagtartályokban ton­naszámra termesztenek ubor­kát, paradicsomot és egyéb zöld­ségféléket. Ezeken a telepeken tehát megvalósították az időjá­rástól és talajadottságoktól füg­getlen zöldségtermelést. A meg­felelő hőmérsékletet hőerőmű­vek hulladék hője biztosítja, de erről más módokon is lehet gondoskodni, mint például me­legvíz-források vagy üzemek hulladék hőjének hasznosításá­val. Az üvegházak hőmérsék­letének megfelelő értéken tartá­sa ma már nálunk sem jelent nagyobb technikai problémát. Hidegebb időszakban azonban nemcsak az üvegházak levegő­jét kell megfelelő hőmérséklet­re emelni, hanem a hidropónia telep tápoldatát is melegíteni kell. Az előmelegített tápoldatot a steril homokba ültetett növény­zet alatt szivattyúkkal kerin­getik. Ez a tápoldat gyengén savas, 6—6,5 pH értékű, s állan­dóan ellenőrizni kell, hogy _ a felhasznált tápsókat esetenként pótolhassák. A szibériai zöld­ségtermelésnél használt tápol­dat 1000 liter vízben a követ­kezőket tartalmazta: 1300 g ká­lisalétrom, 700 g mészfoszfát, 500 g magnéziumszulfát, 5 g bórsav, 5 g vasszulfát, 3 g man­gánszulfát, 0,5 g cinkszulfát és 0,5 g rézszulfát. A tápoldat te­hát mindössze 0,25 százalékos töménységű volt. Nincs talajfertőzés Milyen előnyöket rejt magá­ban a tápoldatos termelés? Elő­ször is nincs gond az átültetés­re, az öntözésre, a növények fejlődése gyors és egyenletes, a talaj fertőzésének a veszélye szinte kizárt. De amint a szi­bériai példa bizonyítja, az a leg­fontosabb, hogy olyan helyeken is lehet termelni zöldségféléket, ahol az éghajlat és a talajadott­ságok erre alkalmatlanok. A Szovjetunióban folytatott kísér­letek során az is bebizonyoso­dott, hogy így lehet területegy­ségenként a legnagyobb termés- eredményeket elérni. A hidro­pónia telepeken 1 négyzetméte­ren három-négyszer akkora ter­més volt elérhető, mint normá­lis körülmények között. A mesterséges hatásokra a növény növekedése felgyorsul, s ez elősegíti a termőre fordulás, a termésérlelés időszakának rö­vidülését. Ilyenformán az adott berendezés nagyon intenzíven kihasználható. Ugyanakkor a ta­laj művelés, a gyomirtás műve­lete egyszerűen megszűnik, s a növényzetet nem károsítják ro­varok. A növényvédelem gond­jai tehát „csupán” a steril ho­mok előállítására korlátozód­nak. Kísérletezzünk A hidropónia telepek felépí­tése azonban elég költséges, ha teljesen zárt rendszert akarnak kiépíteni. Kérdés, hogy szabad­földi termelésben nem hasz­nálhatók-e a hidropónia egyes elemei? A tápoldatos termelés ugyanis lehetőséget nyújt a gyenge termőképességű homok­talajok termelékenységének fej­lesztéséhez. Ha a steril homok­talajokon is lehet gazdaságosan zöldséget s más növénykultú­rákat létesíteni, akkor a Duna— Tisza közének gyenge futóho­mokjai is felhasználhatók a me­zőgazdasági termelés legbelter- jesebb ágai részére. Érdemes tehát megyénk területén az em­lített termelési „technológiával” behatóbban is foglalkozni, s ilyen irányú kísérleteket foly­tatni. (p. f.) A világ legerősebb fényforrása Laser-nek nevezték el (ejtsd lézer) azokat a berendezéseket, amelyek gerjesztéssel rendkívül nagy mértékben „egy színű” fényt hoznak létre. A laser gya­korlatilag tisztán egy frekven­Fényr sugar Rubinkristály mditó elektród ciájú, egyetlen hullámhosszú vagy színű fényt hoz létre, még­pedig mesterségesen készült rubinkristály atomjának ger­jesztése útján. így rendkívül nagy erejű, gyakorlatilag pár­huzamos fénysugarat kapnak, amelynek fényerőssége már a mai kísérleti berendezésekben is jóval nagyobb, mint a Nap vagy az álló csillagok közép­pontjában mérhető fényesség. Ezzel lényegében megszületett a köznyelven oly sokszor em­legetett úgynevezett „halálsu­gár”. A jelenlegi berendezések­kel ugyanis már egy kilométer távolságra meg lehet olvasz­tani az acélt. Ábránkon a vi­lág legerősebb fényforrását elő­állító laser keresztmetszete lát­ható. A spirál alakú fénycső erős fényforrása sugározza be a rubinkristályt. Ez az optikai energia a kristály atomjait ger­jeszti, úgyhogy magasabb álla­potba ugranak át, de a fénycső kikapcsolásakor a felvett ener­giát megtöbbszörözve adják le. így olyan erős fény jön létre, hogy a képződött sugárral 8 kilométer távolságban meg le­het különböztetni két egymás mellett levő 3 méter széles tár­gyat. A tudomány műhelyéből Nem csírázó burgonya A Szovjetunióban mind több besugárzott burgonyát hoznak forgalomba. Az étkezési burgo­nya besugárzásának előnye az* hogy nem csírázik ki, s huza­mosabb ideig raktározható. A burgonyáit 20 ezer Curie erőssé­gű kobalt 60 sugárforrással su­gározzák be. A csírázás meggát- lására mindössze 4 perces besu­gárzás szükséges. Óránként te­hát mintegy. 1000 kg burgonyát dolgoznak fel. A tervek szerint a következő években még na­gyobb teret hódít a burgonya besugárzása, mert a radioaktív csírátlanítással a burgonya hosz- szasan tárolható, s ugyanakkor az emberi szervezetre ez az el­járás semmi veszéllyel sem jár. Meleget sugárzó üveglapok Az amerikai „Corning Glass Works” nevű cégnél folytatott kutatásokkal rájöttek, hogy ha üveglapot fémoxid réteggel von­nak be, akkor hőforrásként használható. A lapokat az épí­tőiparban mennyezetek készí­tésére fogjak felhasználni. Ha egy ilyen lapot a villanyháló­zatba kapcsolnak, 50 négyzet- lábnyi területet fűt. Eltűnt utak, városok nyomában A régészek vágya, hogy az el­temetett utak, városok helyét pontosan kimutathassák és ezzel a felesleges ásatásokat elkerül­hessék. A Német Szövetségi Köztársaságban proton-rezonan- ciás magnetométert használnak fel a földfelszín alatt levő, min­dennemű mesterséges változta­tás kimutatására. Nem kell mást tenni a vizsgálat során, mint a műszer érzékelőfejével végig ta­pogatni a vizsgálandó területet, s a műszerállás változásából kö­vetkeztetni lehet arra, hogy régi úttest vagy falmaradvány, illet­ve más műtárgy található-e a kérdéses terület alatt. Kártékony rovarok riasztása ultrahanggal A biológusok felfedezték, hogy éjjeli lepkék és különféle moly­fajták érzékelik a denevér által kibocsátott hanghullámokat. Ezt felhasználva olyan készülékeket szerkesztettek, amelyek ugyan­olyan hullámhosszú hangrezgé­seket keltenek, mint a denevér hangja, s így a rovarokat a „műdenevérrel” próbálják el­riasztani. A kísérletek azt iga­zolták, hogy ahol ezeket a ké­szülékeket használták, ott a ro­varok csak fele annyi kárt tet­tek, mint ahol e berendezés nem volt üzemben. Ebből kiindulva a kutatók most azon dolgoznak, hogy olyan ultrahang-berendezé­seket készítsenek, amelyek meg­felelnek a gazdaságossági köve­telményeknek is. Életmentő rakéták A korszerű nagy sebességű re­pülés és az űrrepülés sem nél­külözheti a mentőrakétát. A ra­kéta nagyon rövid idő alatt ha­talmas erőkifejtésre képes, ie lágyabb gyorsulást hoz létre, mint az eddig használt robba­nótöltetek a kivetőülésben. A kivetőülések legújabb, tö­kéletesített típusain már meg* találhatók a parányi rakétahaj- tőművek. E kis rakéták szilárd hajtóanyaggal üzemelnek. Ennek alapján ma már az űrrepülők biztonságának fokozására, s életmentésükre is elkészítették a megfelelő rakétákat. Ezeknek ugyanis akkor kell üzembe lép- niök, ha a hordozórakéta indító* sa vagy üzemelése közben lép fel zavar. Ilyenkor az űrpilótát messze kell emelnie a hordozó- rakétától, amelynek felrobbaná­sa veszélyezteti az űrhajós éle­tét. A kép egy háromszemélyes űrhajósfülke négyfúvókás men- tőrakétájának első próbájáról ké­szült. Gázturbinás helikopter-család A Sud Aviation Gyár helikop­ter családja. Alulról felfelé: Frelon, Alouette III. és II., va­lamint a Djinn helikopterek. E gépek külön érdekessége, hogy kisméretű Turbomeca gázturbi­nás hajtóművek vannak beépít­ve valamennyi típusba. Mesterséges vér Japán orvosok mesterséges vér előállításával kísérleteznek. Si­került olyan szintetikus anyagot találniok, amely kis mennyiségű oxigén szállítására alkalmas. Az emberi vérben a vörös vértestek kötik le az oxigént. Ez a hemo­globinnak nevezett anyag, glo- binból és hematinból áll. Az ál­latok vére hasonló az emberé­hez csak globinjuk más. A ja­pán orvosok a szarvasmarháié véréből kivonták a hematint, s olyan polisztirén típusú óriás molekulákkal keverték össze, amelyek képesek az oxigén meg­kötésére, majd felszabadítására. Ilyenformán sikerült kis meny- nyiségű mesterséges vért elóál- Maniok.

Next

/
Thumbnails
Contents