Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

.äV' r>­Világ proletárja', egyesüljetek! Item MVWKASPÄRT BÄCS ~ KlSKMtkJ Me&YE» LAPJA xviii. évfolyam, íoo. szAm Ara 60 fillér 1963. MÁJUS 1, SZERDA S zázéves, és negyedszáza­dos évforduló tette tör­ténelmileg még nagyszerűbb erejűvé azt a napot, amelyen — 1889. június 14-én Párizsban — összegyűltek a munkásszer­vezetek küldöttei és megalakí­tották a II. Internacionálét. A két évforduló szinte szimbo­likus keretbe foglalja ezt a nagy eseményt, az izmosodó munkás- osztály történetének hatalmas dátumát. Száz évvel azelőtt vették be . és rombolták le a francia nép ezrei, a szegények és kisemmizettek az önkényura­lom jelképét, a francia történe­lem legsötétebb emlékű épü­letét, a Bastille-t. És negyed­századdal a II. Internacionálé alakulása előtt jött létre elődje: az I. Internacionálé. A nemzet­közi munkásosztály harci szer­vezetének 1889. július 14-i kongresszusán nagy jelentőségű határozat született, s ez köti össze ezt a történelmi dátumot a mával. Ügy döntöttek, hogy minden esztendőben, minden országban az év bizonyos nap­ján munkabeszüntetéssel kell harcos tüntetést rendezni a mun­kásosztály jogai kivívása érde­kében. A francia küldöttség nagyszerű történelmi érzékkel javasolta, hogy ez a nap május elseje legyen. Miért éppen má­jus elseje? A tavaszkezdésnek ezt a napját az e napon lezaj­lott történelmi események tet­ték az emlékezés és a szolidari­tás ünnepévé. Lucca olasz város szövőmun­kásai 1531. május 1-én munka- beszüntetéssel harcolták ki jo­gos követeléseiket. 355 évvel később, 1886-ban, ugyancsak május 1-én rendeztek tüntetést az amerikai munkások ieghar- cosabbjai jogaik kivívásáért. E harcban az amerikai munkáso­kat a luccai selyemszövők győ­zelme lelkesítette. A tüntetések alkalmával súlyos összetűzésre került sor a munkások és a chicagói rendőrség között. A rendőrök tömegesen tartóztat­ták le a munkásokat, akik kö­zül nyolcat a tőkéseket kiszol­gáló bíróság halálra ítélt. A történelem távlatában a május elsejéket az e napon lezajlott dicsőséges munkás­megmozdulások emléke avat­ta igazán a munka ünnepé­vé. A munkások, a kétkezi dol­gozók szívébe mélyen belevé­sődött május elseje emléke és jelentése, s mint az elkövetke­zendő új, jobb világ előhírnöke, lett a nemzetközi proletariátus harci ünnepévé. | atalmas utat tett meg a nemzetközi munkásmoz­galom 1889 óta. A lepergett éve­ket győzelmek egész sora szegé­lyezi. Ki kellett vívni a nyolc­órás munkanapot, a törvényes munkavédelem ezernyi követel­ményét kellett kikényszeríteni a tőkésekből. A munkásmozga­lom útján így érkeztünk el 1917-hez, amikor a világon elő­ször kibontotta zászlóit orosz honban a szocialista forrada­lom. A Nagy Október napjai­val új tartalommal gazdagodott május elseje. Az első munkás­paraszt állam megszületése, az imperializmus egyeduralmi helyzetének megszűnése, ez adja a nagy forradalom summázatát. S még valami, az, hogy elkez­dődött a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet H nehéz, de dicsőséges korszaka. 1917 októberétől jó néhány év­tizednek kellett eltelnie, amíg megszületett a szocialista világ- rendszer. Mostani május elsejéink for­ró hangulatú seregszemléin olyan követelések zászlói lobog­nak, melyeknek megvalósítása az emberiség túlnyomó többsé­gének érdekeivel mélységesen összefügg. Alapvető jelszava mai évtizedeink, májusi ünnep­lésének, demonstrációinak. a béke megvédése, az általánost és teljes leszerelés, az atom- és hidrogénfegyverek megsem­misítésének követelése, a békés egymás mellett élés világot formáló eszméjének elmélyíté­se, az elnyomás és kizsákmá­nyolás elleni küzdelem a kapi­talista országokban, a szocializ­mus és a kommunizmus építése a szocialista világrendszer or­szágaiban. IJ apjaink májusi seregszem- léi mutatják: a szocialista tábor népei bíznak erejükben, és abban, hogy következetes poli­tikával elkerülhető az emberi­ség számára a mérhetetlen pusztulást jelentő harmadik vi­lágháború. A szocialista rend­szerhez tartozó országok szilárd­ságának, harcos helytállásának, a hatalmas Szovjetunió béke­politikájának köszönhető, hogy a múlt év őszén meghiúsultak az amerikai imperializmus Ku­ba elleni provokációi, meghiú­sult a Pentagon stratégáinak az a törekvése, hogy a végsőkig kiélezze a háborús feszültséget a világon. A tőkés országokban folyó hidegháborús propagan­da ellenére állandóan erősödik a békemozgalom, a háború el­leni állásfoglalás a nyugati fél­tekén is. Csak a közelmúltra kell visszaemlékeznünk, hogy igazolva lássuk ezt az állítást. A nemzetközi békemozgalom jelentős eseményei zajlottak le húsvétkor a Nyugat országai­ban. A békemenetek, béketün­tetések, a hatalmas tömegeket mozgató demonstrációk, melye­ken vallási, politikai, világné­zeti megfontolásoktól függetle­nül vettek részt százezrek — azt mutatják, hogy a népek tudják, merre akarja vinni az imperializmus a politika szeke­rét, s egyben azt is tudják, hogy milliók közös követelése meg­fordíthatja a kormánykereket az agresszív politikát folytató országokban is. Az imperializmusnak még igen jelentős erőtartalékai van­nak. Jól felszerelt katonai bá­zisokkal rendelkezik, a népek megtévesztésére begyakorlott és sokszínű propaganda apparátust tud mozgósítani. — Éppen ezért a népeknek egy percre sem szabad elveszíteniük éberségü­get. A tőkés hatalmak nem sze­retik a békés versenyt, de amint a példák mutatják, rá lehet őket erre kényszeríteni, mert a szocialista tábor erői hatal­mas iramban fejlődnek, felül­múlják az imperializmus erőit. Emlékezzünk csak vissza N. Sz. Hruscsovnak az II Giorno című olasz lap számára adott nyi­latkozatára. A szovjet minisz­terelnök visszaverte a rágalma­kat és kétségbevonhatatlan té­nyekkel bizonyította a Szovjet­unió és a szocialista világrend­szer országai előrehaladását, hatalmas gazdasági és politikai súlyának növekedését. Amikor tehát most, május 1-én ismét kibontjuk a nemzetközi mun­kásszolidaritás lobogóit, tud­juk és hisszük, hogy megvédjük a békét. Tudjuk, hogy a szocia­lizmust építő népekkel együtt a világ békeszerető dolgozói azért küzdenek, hogy megment­sék az emberiséget a pusztulás­tól, az atomháború, a világ­méretű nukleáris katasztrófa borzalmaitól. Napjainkban a béke minden hívének legfonto­sabb feladata megakadályozni, hogy az imperializmus a szocia­lizmus előretörésétől való fé­lelmében t nukleáris háborút robbantson ki. M ostani zászlóbontásunk óráiban büszkén emléke­zünk, milyen kemény helytállás­sal, s határozott politikai prog­rammal ünnepelte a magyar munkásosztály hazánkban is a május elsejét. Emlékezzünk az 1890-es májusi tüntetésre. Az 1912-ben lezajlott nagyszabású demonstráció már sejtetni en­gedte, hogy még ugyanabban a hónapban, május 23-án a mun­kásosztály általános országos sztrájkot kezdeményez a sza­badságjogokért, a , választójogo­kért. 1919. május elsejét a ma­gyar munkásosztály kivívott hatalmának birtokában és an­nak védelmében ünnepelte. E lelkes demonstrációt az ellen- forradalom sötét évei követték. De a horthysta terror sem tud­ta elfeledtetni e ragyogó nap emlékét 1945. május elsején egymást követő munkásnemze­dékek tüze és lobogása hevítette a szíveket, amikor felszabadult hazában régi májusokra emlé­kezve, új májusok biztató re­ményét szövögetve, a lerombolt és kifosztott ország felépítésé­nek szilárd akaratával vonult fel a nép országszerte. Azóta új tartalommal teltek meg a májusok. Az 1945. évi első sza­bad május elseje óta eltelt 18 év hatalmas fejlődés távlatait nyitotta meg. A múlt év no­vemberében pártunk VIII. kong­resszusán már büszkén számol­hattunk be arról, hogy leraktuk a szocializmus alapjait hazánk­ban. Az elmúlt évek legnagyobb eredményéről is számot vetet­tünk — arról, hogy befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. A szocializmus tel­jes felépítésének programja pe­dig egyre inkább az egész nép programja lesz. Ez az a program, amelynek megvalósítása alapján. teljesedik ki minden tekintetben a szocialista nemzeti egység. azánkban az elmúlt évek során kimagasló ered­mények születtek, amelyeknek létrejöttéhez jelentős mértékben hozzájárult megyénk dolgozói­nak kitartó, szorgos munkája. A mezőgazdaságban, az ipar­ban, a gazdaság, társadalmi élet más területein lelkesítő fejlődés távlatai bontakoznak ki, melyek újabb tettekre ösztönzik me­gyénk dolgozó népét. A felsza­badulást követő tizenkilencedik szabad május elsején minden hazáját igazán szerető dolgozó hitet tesz a béke mellett, pár­tunk és kormányunk politikája mellett, amelyre nem olyan ré­gen oly egyöntetűen adta szava­zatát. A proletár nemzetköziség nagy ünnepén együtt haladunk a szocializmust építő népekkel új győzelmek, új diadalok felé. ERDÉLYI IGNÁC (Pásztor Zoltán felvétele.) H Elüzemavató ünnepség a Kiskunhalasi Gépállomáson Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára adta át a kongresszusi versenyzászlót Kedden délután a Kiskunha­lasi Gépállomás élüzemavató ünnepséget tartott a helybeli ál­lami gazdaság kultúrtermében. Az összejövetelen részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titká­ra, Mészáros István, az FM Gépállomási és Gépesítési Fő- igazgatóságának helyettes veze­tője, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Matos László, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője, Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazgatója és Szabó Fe­renc, a MEDOSZ elnöke, ott voltak a városi párt- és tanácsi szervek, s a környékbeli tsz-ek vezetői, valamint a gépállomás dolgozói. Csanádi Károly brigádvezető megnyitója után Matos Lőrinc, a gépállomás igazgatója tartotta meg ünnepi beszámolóját, amelyben értékelte az elmúlt évben elért eredményeiket. Eszerint a gépállomás trakto­rosai a vállalt 145 ezer helyett több mint 204 ezer normál- holdnyi munkát végeztek. A terv nagymérvű túlteljesí­téséhez hozzájárult, hogy — bár 21 közös gazdaság tarto­zik a körzetébe — a gépállo­más az elmúlt évben több mint 60 tsz-szel volt szerződéses mun­kaviszonyban. Jelentős ered­ményt értek el az aratás gé­pesítését illetően is; tavaly több mint 3000 holdról takarították le a gabonát a gépállomás kombájnjai, aratógépei. Csökkent az egy normál­holdra jutó önköltség, ez tavaly csupán 62 forint volt, s ennek is köszönhető, hogy — bár nem terveztek — csaknem másfél millió forint nyereségre tettek szert. Az igazgató ezután megemlí­tette, hogy a 170 dolgozónak közel az egyharmada öt évnél hosszabb ideje dolgozik a gép­állomáson. A jó kollektív szel­lem tette lehetővé, hogy öt bri­gád küzdött a szocialista cím elnyeréséért, s közülük kettő el is nyerte azt. Végül szólt az idei feladatok­ról, amelyek között szerepel több mint 3000 holdnak a tele­pítésre való előkészítése is. Ezután Németh Károly emel­kedett szólásra, s kifejezte jó­kívánságait a gépállomás dol­gozóinak, vezetőinek, majd Ma­tos Lőrincnek átnyújtotta a kongresszusi versenyzászlót, az ezzel járó díszek' éllel együtt. Mészáros István, mint az or­szág legeredményesebb munkát végző gépállomásának nyújtot­ta át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, díszokle­vél kíséretében. Végezetül Matos Lőrinc a gépállomás 56 dolgozójá­nak nyújtotta át a különbö­ző kitüntetéseket, s az azokkal járó pénzjutalmat. Az ünnepség befejezte után Németh Károly elvtárs — a megyei vezetők kíséretében —« folytatta a környékbeli mező- gazdasági nagyüzemeknek a már délelőtt megkezdett megtekint tését. MÁJUS ELSEJÉN

Next

/
Thumbnails
Contents