Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

Az emberi vágyak, álmok, tervek, elképzelések valóságos Arháza a kiskunmajsai pártbizottság, ahol a falu forradalmárai, idősek és fiatalok vállt vállhoz vetve azon fáradoznak, hogy a tervekből mielőbb valóság legyen. Ennek kapcsán szívesen és szeretettel említik Varga Antal, Kovács Ferenc, Fischoff Imre, Terbe Sándor, Agócs János, Végh Ferenc elvtárs nevét, akik valóban fáradhatatlanul, szívük teljes melegével, tudásuk leg­javával szolgálják a közös ügyet: hogy Kiskunmajsa a rangos nagyközségek között az eddigieknél gyorsabban fejlődjön. Ez a szemlélet ezernyi színben, változatban egyre mélyebb gyökeret ereszt a falu lakóinak gondolkodásában. Bármerre já­runk, bármelyik határrészen fordulunk meg, mindenfelé hallunk róla. Az Erdélyi család nevelte palánták a Kunság Termelőszövetkezetben minden szónál többet mon danak. A huszonnégyezer holdas ha­dár egy része lehúzódik Szeged alá, más része Csongrád megyé­vel határos. A legtávolabbi rész 18 kilométerre esik a község szívétől, s nem valami könnyű megközelíteni. A szorgalmas majsai ember azonban, aki na­gyon szereti a sokszor mosto­hán fizető földet, együtt él és lélegzik vele. A földből él a lakosság több mint fele. A nagy kiterjedésű község területén egy termelő­szövetkezet, 9 termelőszövetke­Szikora Mihályné, a társadalmi munkák egyik főszervezője. zeti csoport és egy szakszövet­kezet osztozkodik. A közös gaz­dálkodás úttörőit a Kunság Termelőszövetkezetben találjuk. Tíz nehéz és megpróbáltatások­kal teli esztendő áll mögöttük. Jelenleg 500 holdon gazdálkod­nak és sajnos, nem tartoznak az élvonalban járó termelősz- vetkezetek közé. — Nem so- káig — mondja határozottan Csóti András, a rokonszenves, nemrég megválasztott új tsz- elnök. Hasonlóképpen nyilat­koznak a közös gazdaság ala­pító tagjai. Úgy döntöttek, hogy fokozatosan csökkentik gazdál­kodásuk erőteljes külterjes jel­legét. Ennek megfelelően az idén 17 holdon kertészkednek. A szükséges palántákat Erdélyi János felesége és keresztlánya a majorság melletti palántane­velőben már kinevelte. Ha job­ban felmelegszik az idő, kiül­tetik a táblákba. Még az idén 28 holdon kerül a földbe az új szőlővessző. Ha nem kapnak szaporító anyagot a SZÖLFÁ- tól, símavesszővel oldják meg a telepítést. Kifizetődő? Érde­mes? — a Jonatán Szakszövet­kezetben bevált, az eredés 81 százalékos —, állítják határo­zottan a közös gazdaság tagjai. Az előbbieken kívül még fel­újítják szarvasmarhaállományu­kat is. Ennek révén a tehe- i nenkénti 3—4 literes átlagot 10 literre akarják felemelni. Az előbb vázolt terveknek megol­dása nem megy máról holnap­ra. Az idén például a szarvas­marhaállománynak csak rész­beni felfrissítését tűzték ki cé­lul. Az úttörők mellett a mező- gazdaság fejlődésében döntő szerepük van a termelőszövet­kezeti csoportoknak. Átlagos területük meghaladja a 2000 holdat. A legtöbb csoportnak szőlője és gyümölcsöse is van. Területi adottságaiknak megfe­lelően egy részük az állattenyész­tésre, más részük a szőlő- és gyümölcstermelésre koncentrálja erejét, ennek megfelelően állí­tották össze beruházási tervei­ket. A Dózsa elnöke, Sisák Péter örömmel újságolta, hogy a köz­ségben nekik van a legnagyobb közös sertésállományuk. Jelen­leg 58-at hizlalnak. A Hunyadi elnökét sem az irodában, sem otthon nem találtuk- Helyette a könyvelő, Sz. Kovács Lajos tájékoztatott bennünket. Vele kapcsolatban még ennyit: nem­csak könyvelő, hanem' lakatos, gépkocsivezető, és most végzi a mezőgazdasági technikum má­sodik évfolyamát Nagy büsz­kén mondja: nincs nagy múl­tunk, a jövőnk azonban biztató. Különösen a sertéstenyésztésben akarunk szép eredményeket el­érni. A Kossuthban tavaly ősszel nem sikerült betelepíteni a tervbe vett 50 holdat. Fogad- koznak, hogy pótolják az elma­radást, év végéig újabb 50 hol­don kerül földbe a Kadarka, a Kékfrankos és a Kövidinka sző­lővesszője. Magam előtt látom azt az ötven hold új telepítésű gyümölcsöst is, melyből 40 hol­don kajszi, 10-en pedig cse­resznye terem. Az eddigiek az­zal biztatnak, hogy a Kossuth gazdái nem engednek a negy­vennyolcból, megvalósítják el­képzeléseiket. Az Új Barázda tagjai sem akarnak elmaradni a többiek­től. Három év alatt jelentősen növelik a közös vagyont: húsz vemhes üszőt, egy traktort, tíz anyakocát, hat nagy teljesítmé­nyű vetőgépet, egy öntöző ku­tat, valamint több épületet vá­sárolnak. A Zöld Mező tervei­ben többek között 110 hold gyümölcsös létesítése, valamint a közös sertéshizlalás és máj- liba tenyésztés fellendítése sze­repel. A Rákócziban 50 hold új szőlő telepítését és a közös állomány növelését vették terv­be. Úgy számolnak, hogy éven­ként száz hízott sertést adnak át majd az Állatforgalmi Vál­lalatnak. Az Aranykalászban az öntözéses kertészet területét 40 holdra emelik, ugyanakkor 50 hold szőlőt és gyümölcsöst te­lepítenek- A Petőfi gazdái egy­millió forintért gazdasági épü­leteket vásárolnak, szarvasmar­kenyeret. Szó van arról, hogy ■az új kultúrház felépítése után a jelenlegi mozi helyiségeit a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat helyi részlege kapja meg, ami újabb munkalehető­ségeket teremt a község asz- szonyai, lányai számára. Papp István tanácselnök és Varga Antal a pártbizottság titkára elmondják, hogy nincs olyan fórum, ahol ne szorgalmaznák a község iparának fejlesztését. Nem várnak mindent felül­ről. Az előbb említett vállala­toknak például helyiségeket bo- csájtottak rendelkezésére. Az ilyen természetű lehetőségeik azonban végesek. Szívesen ven­nék, ha az illetékes vállalatok beruházási költségvetésükből az eddiginél többet juttatnának a község fejlődés előtt álló, új üzemeinek. A pártbizottságnak ez a lel kés törekvése nagy egyetértésre talál a lakosság körében. Nem csoda, mert jelenleg is ezer majsai ember jár az ország kü­lönböző részébe dolgozni­Pedig ők is szeretik szülőhe­lyüket, akárcsak azok, akik szombaton délutánonként társa­dalmi munkában csinosítják községüket. A szovjet hősi em­lékművet és a Petőfi-szob-rot körül ölelő parkot a ktsz-ek dolgozói, illetve a KlSZ-fiata- lok tartják rendben. A kisipa­rosok a piactér földmunkálatai­nál segédkeznek. A közös gaz­daságok dolgozói egy napi mun­kát ajánlottak fel, hogy útjai­kat rendbe hozzák, ök adják a gyalogmunkát, a gépkocsikat pe­dig a tanács. Társadalmi mun­kában végzik a járdaépítésnél a földmunkát a finommechanika­VILÁGOS HTON Kiskunmajsai hétköznapok Hasonló pezsgés jellemzi a község kulturális életét is. Hét­fő kivételével a mintegy száz tagot számláló öntevékeny mű­vészeti csoportok — színjátszók, népi táncosok, női mandolinze­nekar, férfi fúvószenekar, kis­együttes, fúvósötös stb- — mun­kájától hangosak a népművelési Seres István szakmunkás, a Kiskunfélegyházi Gépgyárból ke­rült a nemrég létesített új hazai üzembe, a Finommechanikába. hatenyésztés céljaira. Az idén 30 darab megvásárlását irá­nyozták elő. A Napsugár Ter­melőszövetkezeti Csoport is szép terveket állított össze. Há­rom év múlva száz hold szőlő, 80 hold gyümölcsös díszlik majd a sívó homokon. Addigra talán részben megoldódik a ma még nagyon sürgető probléma: a szakemberhiány. Nemcsak kint a földeken, ha­nem a nemrég alakult új helyi­ipari üzemekben is fáradhatat­lanul munkálkodnak a boldo­gabb - holnapért. A Kecskeméti Finommechanikai Vállalat maj­sai telepe ma már 140 helybe­linek nyújt biztos megélhetést. sok is. Az új kultúrház előtti parkosítást a KLSZ-fiatalok vál­lalták. Egyébként a községfejlesztési versenyben előkelő helyet értek el a község dolgozói. Nem cso­da, mert ennek a munkának olyan fáradhatatlan apostolai vannak, mint Lagzi Józsefné, Si­sák Péter, Péter Szabó Jánosné, Rupicza Mihály és a hétcsalá­dos Szikora Mihályné. Az elkép­zelések szerint az idén a társa­dalmi munka értéke eléri a 200 ezer forintot. Ebből a Vöröske­reszt és a nőtanács 120 ezer fo­rintot vállalt. A KISZ-fiatalok pedig 50 ezer forinttal járulnak a terv megvalósításához. Gál Zénó bácsi átadja a legfris­sebb napilapokat az előfize­tőknek. termek. Itt adnak találkozót egy­másnak a szenvedélyes televí­ziónézők, itt zajlottak le a téli ismeretterjesztő előadások, itt bonyolítják le az igen népszerű ifjúsági és gyermek szellemi ve­télkedőket, ide járnak politizál­ni a nyugdíjasok. Havonta a különböző rendezvényekre kettő —kettőezer-kétszáz látogató kér belépőt. A kulturális érdeklődést jel­lemzi még a könyvtárak olvasó­táborának növekedése, az újsá­gok, képeslapok, heti és folyó­iratok iránt megnyilvánuló fo­kozott érdeklődés. * Mindezekről és még sok más eseményről, örömről és bánat­ról írnak neknink hűséges segí­tőtársaink, a levelezők, tudósí­tók, ragadnak tollat az új élet első soraiban küzdő községi ve­zetők. A derék postások pedig dacolva az időjárás viszontagsá­gaival, a legtávolabbi tanya­világba is elviszik az újságo­kat, többek között lapunkat a Petőfi Népét, hogy az ottaniak is tudják, Kiskunmajsa népe so­kat tesz azért, hogy holnap bol­dogabb legyen élete, mint ma. Venesz Károly—Pásztor Zoltán PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő* Weither Dániel Kladla: a Petőfi Népe LaDkladő Vállalat Felelős klrdő: Mezei István igazeaté Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Iír Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál - kézbesítőknél ziőflzetést il-i i hónnorn 1? fonni Bács-Kiskun megyei NvomUa V Kecskemet - T-ietor»: 11-6“ Index; 21 its

Next

/
Thumbnails
Contents