Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

1963. április 17, szerda 8. oldal As ügyész szemével Hí igazolatlan iskolai mulasztásokról A Halai korúak életük jelentős részét az iskolában töl­tik, s az ottani nevelés nagy­mértékben befolyásolja erköl­csi, értelmi, szellemi fejlődé­süket. Az igazolatlan iskolai mulasztások viszont az esetek többségében az első lépcsőt je­lentik a fiatalok erkölcsi zül­léséhez vezető úton. Érdemes segítségül hívni ez utóbbi tapasztalatok vizsgálata kapcsán a statisztikát. A fiatal­korúak bírósága által tárgyalt ügyek 90 százalékában megál­lapítható, hogy a fiatalkorú vádlott kezdetben „csak” isko­lát került, csavargott, s végül rossz társaságba keveredett, bűncselekményt követett el. T. Z. ipari tanuló volt. Szü­leit rendszeresen félrevezette és a munkahelye, valamint az iparitanuló-iskola látogatása he­lyett csavargott. Otthonról, nagyanyjától pénzt csalt ki, lo­pott, hogy barátai előtt „felnőtt­ként” tetszelegjen. A pénzt kü­lönböző mulatóhelyeken költöt­te el. Elindult a lejtőn, javító­nevelő intézeti elhelyezése vált szükségessé. A bírósági tárgyaláson kide­rült, hogy T. Z. szülei nem el­lenőrizték a fiút, magatartása felől soha nem érdeklődtek az iskolában. Érthető, hogy ily mó­don a bíróság a szülők súlyos mulasztását is megállapította, amellyel gyermekük erkölcsi züllését elősegítették. Az igazolatlan iskolai mu­lasztások következményeként került a fiatalkorúak bírósága elé B. K. általános iskolai ta­nuló. Tizenöt éves kora ellené­re még csak a negyedik osztály­ba járt A községi tanács a mu­lasztások miatt kétszer 60—60 forintra bírságolta szüleit. A bírságokat kifizették, de a tan­köteles gyermek apja kijelen­tette, hogy szüksége van otthon a fiára és inkább büntetést fi­zet, mert „még így is jobban jön ki”. Az anyagiak hajhászása nem biztosított erkölcsi alapot a szü­lőknek a 15 éves fiú megfelelő, erélyes nevelésére. A gyerek italozni kezdett. Végül is kocs­mai verekedésbe keveredett és a bíróság súlyos testi sértés miatt ítélte el. Felméréseinkből kitű­nik, hogy a fiatal bűnelköve­tők körülbelül 70—80 százalé­ka nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát. Nagy ré­szük osztályt ismételt, s ellenük lopás vagy egyéb fegyelmezet­lenség miatt már az iskolában is fegyelmi eljárás folyt. Fon­tos tehát, hogy a pedagógusok időben jelezzék a szülőknek, fordítsanak nagyobb gondot gyermekeik nevelésére. Ha cél­ravezetőbbnek látszik, hasznos a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekhez fordulni az észrevé­tellel, súlyosabb esetekben pe­dig a felelőtlen szülők ellen ifjúság elleni bűntett miatt bűnvádi eljárást kezdeményez­ni. Külön gond a maradi nézete­ket valló szülőkkel való foglal­kozás, akik nemegyszer gátol­ják iskolaköteles gyermekeik tanulását. Ebben rendkívül fon­tos szerepe van a felvilágosító, ismeretterjesztő munkának, oly­kor azonban szinte nélkülözhe­tetlen a komolyabb beavatko­zás. Felelősségébresztge- tőnek szántam e néhány ki­ragadott példát, s bizonyításul arra, hogy a fiatalkorúk erköl­csi züllésének, bűnözésének egyik igen gyakori elindítója az igazolatlan iskolai mulasz­tás. A szülők, a pedagógusok, s az egész társadalom együttes feladata ennek felszámolása. Dr. Babay Imre Seres István, mint átképzés hat hóna­pig tanulta a laka­tosságot a Kiskun­félegyházi Vegyipa­ri Gépgyár I-es te­lepén. Azóta nagyot haladt a szakmá­ban. Tagia a Tyitov nevét viselő szocia­lista címért küzdő brigádnak. Munkája mellett tevék „nyen részt vesz a közéletben. Mint üzemi bizott­sági tag és munkás­ellátási felelős köz­megelégedésre látja el ezt a tisztségét. — Az alapszervezet kommunistái mél­tányolva eddigi te­vékenységét hét hó­nappal ezelőtt fel­vették a tagjelöltek soraiba. II jó gazda gondosságával Tevékeny asszonyok A dávodi nőtanács hónapok óta szorgalmasan azon fárado­zik, hogy a tsz-nőbizottságok munkája minél eredményesebb legyen. Különösen a segítségére van ebben a Rákóczi Tsz veze­tősége A gyűlésektől kezdve minden megmozdulásba bevon­ja a nőbizottsági tagokat. Meg­hallgatják javaslataikat és ve­lük közösen döntenek a tsz-t érintő kérdésekben. S az asszonyok példamutatóan dolgoznak. Kiváló munkájukért a nemzetközi nőnapon huszon­négyen részesültek dicséretben, kaptak oklevelet. István József- né, Mityók Györgyné, Schnei­der Józsefné nemcsak a terme­lésben járnak élen, hanem nagyszerű szervező, segítő mun­kával járulnak hozzá a jó ve­zetéshez. Nem véletlenül szavaztunk rájuk a tan ács választások alkal­mával. Máris tevékenyen be­kapcsolódtak a község vezeté­sébe, becsületttei végzik tanács­tagi munkájukat. Az asszonyok kívánságára a nőtanács csecsemőápolási tan­folyam vezetésére kérte fél a helyi védőnőt. Az iskola igazga­tóságával karöltve nevelési-elő­adássorozatot tartanak a nőgyű­léseken. Szívesen tett eleget a nőtanács kérésének a község ál­latorvosa is, aki a baromfine- velés időszerű kérdéseiről tart előadássorozatot. Egy-egy alka­lommal 30—10 nő hallgatja meg ezeket, főként termelőszövetke­zeti dolgozók. Magyar János tudósító Néhány hét alatt több ezer darabbal növekedett megyénk háztáji gazdaságaiban az anya­kocák állománya. Erre elengedhetetlenül szük­ség is volt, mert az elmúlt év őszétől kezdve — a takarmá­nyozási, tartási és az időjárás okozta nehézségek miatt — az anyakocák egy részét meghiz­lalták, levágták, s többen abba­hagyták a kocatartást. Az állo­mány ezért néhány ezer darab­bal csökkent, ami kedvezőtlenül hat ki mind a háztáji gazdasá­gok jövedelmére, mind pedig az árutermelés alapjainak a meg­teremtésére. A felsőbb szervek megvizsgál­ták a helyzetet, s a gondok meg­oldása végett megfelelő kedvez­ményt biztosítottak az anyako­cák tenyésztését vállaló háztáji, valamint egyéni gazdaságoknak. Akik hitelbe kaptak kocát, azok számára négy mázsa fehérjedús takarmányt biztosítottak, a ma­lacszaporulat után pedig dara­bonként további 50 kg abrakot juttattak. Az állam által nyújtott ked­vezmények megnövelték az ál­lattartók érdeklődését, s ezt to­vább fokozta a tsz-ek segítsége is, ami a többi közt abban nyil­vánul meg, hogy zöldtakarmány- területet adnak a háztáji gazda­ságoknak. Saját állományukból is növelték szövetkezeti és egyé­ni gazdáink a jövő évi hizlalás alapját képező kocák számát. Ezek után egyedenként 3 mázsa takarmányt adott az állam ha­tósági áron. A> említett segítség számítás­ba vételével láthatják szövetke­zeti gazdáink, hogy érdemes ház­táji gazdaságukban anyakocát tartani, a szaporulatot felnevel­ni, mert ezzel saját jövedelműk Is kiegészül, megnövekszik. Az országos és megyei szer­vek, a termelőszövetkezetekkel együtt jelentős anyagi áldozatot vállaltak és hoztak azzal, hogy a központi készletből nagy mennyiségű takarmányt és te­nyésztésre alkalmas kocaalap­anyagot juttattak, illetve juttat­nak a háztáji gazdaságoknak. Joggal elvárhatják tehát, hogy a kiadott kocákat a jó gazda gondosságával szakszerűen tart­sák, etessék és a szaporulatot felneveljék. Az állatszerető, ön­tudatos szövetkezeti gazdák nagy gonddal tartják és nevelik a ko­cákat, malacokat, amivel egy­aránt szolgálják saját érdeküket« s a közös célt. Akadnak azonban olyan ál­lattartók is, mint például id. Kéri István és lfj. Kéri István csólyospálosi lakosok, akik —■ csak pillanatnyi előnyüket néz­ve — a hitelbe kapott kocát le­vágták. A hitelbe kihelyezett koca pedig mindaddig az állam tulajdonát képezi, amíg szapo­rulatából három süldővel annak ellenértékét ki nem egyenlítik. Így azt meghizlalnl, levágni nem lehet, mert az bírói eljá­rást von maga után. Kériék tet­tükért a bíróság előtt is felelős­séggel tartoznak. T. B. TAVASZ AZ ERDŐN Legutóbbi találkozásom az erdővel hópalásttól roskadozó fák alatt, s a hirtelen leszálló este hírnökeként közéjük suha­nó indigókék ködök mesebeli díszletei közt történt meg. Most, hogy újra itt jártam, már a szemérmesen tavaszhoz öltöző fák fogadtak; és a még csupasz tisztásokon, az öregesen lapuló szürke farakások között elszórt ékszerként villant fel imitt-amott pár szál ibolya. A kanyargó erdei út takaros házhoz vezet. A szabadszállási erdészethez tartozó hét erdész­kerület egyikének, a romanti­kus elnevezésű „Vaskapu” ke­rületnek a központja ez. Sztakó István, az erdészettől fogattal kijött bérelszámoló ép­pen a munkások bérét fizeti, Majsai János kerületvezető el­lenőrzése mellett. Érdeklődé­sünkre az erdész elmondja, hogy a vaskapui kerület Izsák és Ágasagyháza határában mintegy 500 hektáron terül el. Az erdőt túlnyomórészt akác. hazai nyár, valamint fekete- és erdei fe­nyőfák alkotják. Az utóbbi években egyre több fát tele öntenek: közelíti a szakmunkás szintet, gyakorlott, régi munkaerő. Majd a kerületvezető életére, napirendjére terelődik a szó. Áprilistól kezdve reggel 6-kor kezdődik a munka. Majsai Já­nos ekkor kerékpárjára ül és elindul, hogy bejárja a megle­hetősen távol eső munkahelye­ket, ellenőrizze a munka mene­tét. Bár — amint mondja — sok a buckás terület, úgyhogy jóformán többet tolja a „vas­paripát”, mint amennyit ül rajta. — Nappali munkaidőm nagy részét az erdősítés irányítására, a fák kijelölése töltötte ki az utóbbi napokban. Emellett ad­minisztrációs feladatok is há­rulnak rám. Fontos teendő az úgynevezett védelmi szolgálat is — az erdő élő és kitermelt fáinak, az erdőrendezési és a határjeleknek, oszlopoknak a megvédése —, ami természet­szerűleg nemegyszer éjszakai elfoglaltsággal is jár. Falopás, szerencsére, elég ritkán fordul elő, bár az idei télen volt egy­két eset. Majsai János, a vaskapui er­dészkerület „gazdája” Sopron­ban végezte el az egyéves er­dészeti szakiskolát. Tíz éve la­kik itt családjával, az ottho­nosan berendezett szolgálati la­kásban. A nappali szoba asz­talán ott díszük ugyan egy po­hárban az üde illatú ibolya­csokor, de a tavasz esti, alatto­mosan bújkáló, komisz csípésű szelek elleni védekezésül a kis vaskályha is szorgalmasan fúj­ja nótáját. Versenyt dalol vele a rádió. A sarokban jó köny­vek, friss kiadású sorozatokkal teli könyvszekrény. Ha távol élnek is a világ za­jától, mégis szoros közelségben vannak az erdőbe is eljutó kul­túrával. Jóba Tibor Otven forint munkaegységenként évente mintegy 30 hektáron. Az épület előtt nagy halmok­ba összerendezve farönkök so­rakoznak, Megkérdezem: milyen célra szolgálnak és feldolgozá­suk hogyan történik? — Az általunk kitermelt fa­mennyiségnek több mint a két­harmad része ipari fa: bánya­dorong, farostfa. szőlőkaró. A papírgyártás alapanyaga is rész­ben innen kerül ki. Erdőgazda­ságunknak három fűrésztelepe van, a kitermelt fákat ezek vala­melyikére szállítjuk, s az ipari üzemek által közölt méretek szerint ott történik a feldolgo­zás Egyébként 12 hektáron ma fejeztük be a tavaszi erdősítést, nagyrészt fenyőt, valamint szür­kenyárt és akácfát telepítettünk. A kerület munkásai a kör­nyező községek lakóiból kerül­nek ki. Most harmincötén dol­goznak. teljesítménybérben. Az erdősítés során keresetük elérte a napi 50—60 forintot. Sok van közöttük olyan, aki már meg­Kora reggel van még, de Di- nya Tibort, a kaskantyúi Kos­suth Termelőszövetkezet főag- ronómusát már a munkahelyén találom. Rengeteg a tennivaló­ja, de időt szakít magának, hogy rövid tájékoztatást adjon a szé­pen fejlődő gazdaságról. A szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően áz elmúlt évben munkaegységenként 42 forintot fizetett gazdáinak a szövetkezet, s a közös vagyon gyarapodása lehetővé tette, hogy az egyik régi lakóépületet művelődési otthonná alakítsák át. Benne kis könyvtárszobát és a televí­ziós előadások nézői számára helyiséget rendeztek be. Idei terveik között szerepel, hogy az ősszel sárfehér és kö­vidinka eltelepítésével 50 hol­don új szőlőültetvényt létesíte­nek, s kadarka, valamint piros- szlanka jövőre történő telepí­téséhez előkészítik a területet. Ami a munkaszervezést illeti, a kapásnövényeket és a szőlőt ebben az évben családi műve­lésben ápolják. A többletjöve­delem felét a közös alap nö­velésére fordítják, a másik fe­lét pedig a végzett munka mi­nősége arányában — munka­egységenként 1—5 forint közötti összegben — prémiumként ki­osztják a szövetkezeti gazdák­nak. A munkaegység értékét egyébként 50 forintban hatá­rozták meg a tervtárgyaló köz­gyűlésen. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a tsz szoros kapcsolatban áll a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézettel« amelynek közbenjárására díj­mentesen kapott lápföldet és lignitet a csak igen kevés ter­mést adó homoktalajok javítá­sára. A Budapesti Hírlapkiadó Vállalat pártszervezete is pat­ronálja a mezőgazdasági üze­met. A fővárosi vállalat kom­munistái azonkívül, hogy hat­hatós támogatást nyújtanak a politikai neveléshez, a szövet­kezeti parasztság öntudatának növeléséhez, korábban irodafel­szerelést is juttattak a kaskan­tyúi Kossuth Tsz-nek. V. I. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents