Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

Megyei illetményhivatal létesült Baktai Ferenc riportja 8. SZÁLLODÁK. Laktam nagyon piciben és kilencszázszobásban is. Óriási különbség volt: a be­rendezésben és a személyzet lét­számában. Semmiféle különbség nincs a tisztaságban és a ké­nyelemben. Az ágyak puhák, a meleg víz mindenütt meleg víz és az éjjeliszekrényen minde­nütt biblia van. Ez az angol­szász országok általános tradí­ciója. Ateista vendégnek is jár. A londoni Kensington Palace- ban és a Mount Royalban tv is van és több állomásra kapcsol­ható rádió. Rendkívül sokféle világítótest: gombnyomásra hol itt, hol ott kezd dolgozni vala­mi fénycső. A liftek „hívhatók”, azaz gombnyomásra a kívánt emeletre érkeznek — nem mű­ködő liftet két hét alatt sem ta­láltam, pedig de jól esett volna. ASZTAL. Azaz konyha. Az angol konyhát úgy kell fogadni, amilyen: aki magyar kosztra vágyik, csalódni fog. Legjobban akkor, ha vendéglátói mégiscsak megpróbálkoznak valami ma­gyaros étellel a kedves magyar vendég tiszteletére. Abból ba­jos dolgok sülnek ki. Ettem ma­gyaros paprikás csirkét London­ban, indiai curry-vel paprika helyett: akkor már inkább a teknősbékaleves. Még egy konyhaügy: kísérőnk és tolmácsunk, a már idézett Fred bácsi, hevenyészve fordí­tott egy ízben, illetve rosszul nézte meg az étlapot. A Welsh Rabberit-et (velszi különleges­ség) Welsh Rabbit-nak olvasta, ami velszi nyulat jelent. Kér­tük a velszi nyulat, kijött egy furcsa tészta, amire sajtot ol­vasztott a szakács. Se füle, se farka — gondoltam szomorúan. Később kiderült a tévedés, hogy ez nem nyúl, csak különleges­ség. De attól se ízlett jobban. TENGERPART. Brighton a La Manche partján, ragyogó őszi napfénnyel egyetlen, a víz­be merészkedő fürdőző lánnyal és az Üdvhadsereg zenekarával fogadott. Az üdvhadseregbeliek a parton álltak és több kisgye­rek közreműködésével egyházi dalokat énekeltek, továbbá gyűj­töttek a szegényeknek és elég unalmasak voltak. A halásznad- rágos ifjú közönség (egész bala- toniasan festettek, valamivel ke­vésbé nyugatiasán öltözve, mint a leilei vagy siófoki üdülők) lel­kes röhögéssel nyugtázta egy né­PETOFI nepb A Magyar Szocialista Munkáspáp Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Klaőla: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat Felelős fcízdó: Mezei István Igazgat' Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1». 25-1» Kiadőhlvatalt 'íecskemét. Szabadság tér t/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: < helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH I hónapra 12 fortm Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: n-8S Index: 25 065 Brit hétköznapok ni hangos kiáltásait, aki cekker- rel a karján nagy hangon szólí­tott fel mindenkit a megtérésre. Megtérést egyet se láttam. FARMOK. Kentben jártunk néhány farmon: szépek, jól gaz­dálkodnak rajtuk, kertjeikben sok a virág, és kevés munkaerő­vel jól termelnek. Állatállomá­nyukban a rövid lábú, erős kis bikák dominálnak; a tehenek között pedig a Jacqueline név a divat. Megsúgták, Kennedyné miatt. (De vannak Kittyék és Ezüstharangok is.) Scutték szép középfarmján, Badlesmereben a kis templomban még ott dí­szelegtek az aratóünnep után idehozott gyümölcshalmok, ka­lászok, rengeteg körte, alma, krumpli. Egy darabig itt hever, aztán beviszik a kórházba, sze­gény betegeknek. ALM AGYAR. Favershamben, ugyancsak Kentben, működik egy — több farm közössége ál­tal alapított — gyümölcscsoma­goló. Nagyon közepes minőségű, zöldecske almákat csomagolnak, fényesítenek, olyan elegánsra, hogy jobban mutat, mint a mi jonathánunk. Nagy dolog a cso­magolás. De, azért nem cserél­ném el az almát. — Az „alma­gyár” csupa modern technika, hűtőterem, ládaemelőgép és az érlelő páratartalom-szabályozó­ja is a legkorszerűbb. Az osztá- lyozóban gumiszalagon vándorol az alma. A lányok — általában csinosak — almazöld köpenyt viselnek, keresetük heti 5—6 fontsterling. Az üzlet jól megy. Mit lehetne ebből csinálni még jobb almával! WEST SIDE STORY. A leg­nagyobb londoni filmsiker je­lenleg is, nem számítva néhány mérhetetlenül ostoba „vöröselle­nes” kém-borzalom filmet és a szép hölgyekben bővelkedő nu­dista filmeket. (Új divat.) Ha­nem ez a West Side Story... ez „film a talpán”. A zenéje most már itthon is kezd ismerőssé válni a rádió révén, a filmet, sajnos, technikai okokból való­színűleg évekig sem láthatjuk (70 mm-es szalagra vették). Ko­reográfiában, muzsikában, szí­nészi játékban és filmtechniká­ban évekre ez marad az új csúcs. MOZI. Ha már itt tartunk: valamit a mozikról. A moziban szabad cigarettázni. A parazsak úgy villognak a sötétben, mint megannyi, közlekedési okokból macskaszemet viselő szentjános­bogár. Ez a lazaság dohányosok­nak igen kedves, ha viszont ná­lunk lenne ilyen, az Esti Lon­don, akarom mondani Esti Bu­dapest biztosan vitát kezdene olvasói között. (Lehet-e a mozi­ban vagy nem lehet?) Nincs la­zaság viszont a himnusz körül. A „God save the Queen”-t min­den előadás végén el kell ját­szani. Minden brit tradíciósze­retet ellenére, a közönség fele közben elsompolyog. Csak a kül­földiek maradnak, akik nem akarják megbántani a házigaz­dát. MACSKÁK. Mindenütt na­gyon sok van belőlük: szeretik őket, méltósággal mozognak és néha nagyon nagyok. Nagyon nagy például Jimmy, a Tower szép, fekete kandúrja, aki a fegyvertárban őrködik, nehogy az egerek megegyék a tradíció­kat. Jimmy harcos természet: a nagy, fekete toweri hollókkal gyakran csatázik és a kemény csőrök nem tisztelik a macská­kat sem, ami annál különösebb, mivel a macska legalábbis uno­kaöccse az oroszlánnak, a brit címerállatnak. No, lehet, hogy Jimmy fejbeverése (jól fejbe koppintottá egy fekete madár) adminisztárciós költséget oko­zott. Elképzelhető, hogy mennyi a könyvelési manőver, amíg egy towerbeli holló heti ellátmányá­ból levonják egy macska orvosi kezelésének költségeit! (Jimmyt egyébként szerettük volna haza­csábítani, de nem kapott útle­velet.) (Folytatjuk.) A Villám utcai házon még tábla sem hívja fel a járókelők figyelmét és a megyeszékhely lakói közül kevesen tudják, hogy április 1-e óta itt dolgozik a Bács-Kisikun megyei Illetmény Hivatal. Dicséretes vállalkozás a me­gyei tanács részéről, hogy az 1961-ben Székesfehérváron ala­kult hasonló intézmény után — Csongrád megyével egy időben — az országban másodikként lét­rehozta a hivatalt Kecskemé­ten. A hivatal kísérleti jelleggel működik. Jogkörének kidolgo­zását — a Fejér megyei tapasz­talatok felhasználásával — most végzi a Pénzügyminisztérium az iroda vezetőjének, Peták János­nak segítségével. Feladatkörébe tartozik a ta­nácsi és tanácsi-intézményi dol­gozók illetményének és társa­dalombiztosítási juttatásának számfejtése és folyósítása. Mun­kájába fokozatosan vonja bele a járásokat, városokat és au­gusztusban már a megye egész területén, mintegy 15 ezer dol­gozó bérét számfejtik itt. Jelentősége könnyen lemér­hető, figyelembe véve, hogy az eddigiek során 246 helyen szám­fejtettek illetményt. A közpon­tosítás a pénzügyi fegyelem meg­szilárdulását eredményezi, kön.' - nyebben érvényesíthetők a jog­szabályok. Komoly segítség' 1 jelent a megyei tanácsnak, hogy naponként kimutatják az enge­délyezett, illetve betöltetlen stá­tuszokat, és ezzel lehetővé te­szik a gazdaságos létszám- s bérelosztást. A hivatal feladatához viszo­nyítva nem nagy, 28 fős lét­számmal dolgozik. Ezt a nagy­fokú gépesítés teszi lehetővé. Ha a jelenlegi három kísér­leti intézmény sikerrel műkö­dik — és erre minden feltétel adott — akkor az ország egész területén fokozatosan megszer­vezik az illetményhivatalokat. B. D. KITÜNTETETT FIATALOK Kecskeméten a közelmúltban adták át a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Űttörők Országos Szövetsége kitünteté­seit a megye kiváló KISZ-titkárainak és úttörővezetőinek. Kö­zülük mutatunk most be hármat olvasóinknak. A kalocsai leánygimnázium negyedéves hallgatója Bakos Éva. 1960. óta foglalkozik az út­törőkkel, kisdobos rajvezetőhe­lyettes, harminc kisdobos tarto­zik a „parancsnoksága.” alá. A Magyar Űttörők Országos Szö­vetsége a Kiváló úttörővezető kitüntetést és oklevelet adomá­nyozott Bakos Évának. Csanaki Imre 1961 óta titkára a hartai Béke Tsz 35 főből álló KISZ-szervezetének. A fiatalok igen szép eredményeket értek el a kukoricatermelésben és a baromfinevelésben. Termelési tervüket 124%-ra teljesítették. Ehhez az eredményhez igen sok köze van a tsz fiatal KISZ-tit- kárának, aki dicsérő oklevelet Egyik megyei lap­társunk az utolsó ol­dalán megejtően agi- tatív fényképet közölt felszabadulási ünne­pünk alkalmával. A kép szövege ez volt: „A legújabb tavaszi és nyári napszemüveg-di­vat.” A képen három szemüveg látható. For­májukat nehéz kiven­ni, kissé elmosódtak a kontúrok, de ez nem is csoda, hiszen a 11 centiméter magas kép­ből alig két-két mil­liméter a szemüvegek magassága, szélességük pedig mindössze egy- egy centiméter. Hogy mi tölti ki a kéthasá- bos kép többi részét? Hát... izé... van rajta sok szép felhő a háttérben, s az előtér­ben? Ott is van vala­mi, akarom mondani valamik. Pardon, vala­kik és a valakiknek valamilyük. Hogy is mondjam..« A napszemüveg A kép határozottan jól szérkesztett kom­pozíció — ahogy azt a régi képzőművészeti is­kolákon tanították. Be­fogható egy három­szögbe, s a háromszög csúcsa irányul a lé­nyegre. szinte szugesz- tíven kényszerítve a hézőt, hogy oda pil­lantson, sehova más­felé. De nem csigázom tovább az olvasó fan­táziáját, elárulom, hogy három igen csi­nos hölgy van a képen. Természetesen mind­három egészen könnyű nyár# neglizsében, ket­ten kétrészes, egyikő­jük pedig egybeszabott fürdőruhában. Egy sző­ke és két barna. A sző­ke középen, (mondom, hogy jól szerkesztette a kép) orrán nap- sszemüveg. s moso­lyogva néz az újság­olvasóra. Keblei mesz- sze előre ugranak, alig fedi azokat a szűkös anyagi helyzetre utaló fürdőruhacsík. Térde­pel a szegény modell a strandszőnyegen és kínálja, mutogatja a —• napszemüvegét. A másik két ifjú hölgy a háttérben marad, de nekik is van szemüve­gük. s kellő dekoltá­zsuk. Határozottan előnyös viselet a napszemüveg, állapítja meg a más­nemű olvasó, s hálás az újságnak, amiért felhívta rá a figyelmet. Méghozzá ilyen disz­krét tálalásban, hogy a propagált tárgyat jó­formán észre sem vet­te. S ha valakire ne­heztel, az csak ’ e so­rok írója lehet, aki — szinte hallom a szem­rehányást — okosab­ban tette volna, ha a sok szöveg helyett in­kább a képet bocsátja nyilvánosságra, még ha mindjárt ezzel a szö­veggel is: „Lila felhők az égen, halványzöld tónus, kék tó, sárga színszűrővel, Bronmofort BN 4 For­te papíron készítve, a fürdőruha csatja be­szerezhető a RÖVIKÖT 9617-es boltjában.” Persze az sem volna bolondság, ha az ilyen „szemüvegreklámok” alatt mindjárt a mo­dellek télefonszámát is közölné az újság — természetesen minden mellékgondolat nélkül. Csupán csak azért, hogy ne kelljen talál­gatni — ha netán a szemüveg fazonja és foncsorozásának tar­tóssága után akar ér­deklődni az ember ... F. Tóth Pál és aranykoszorús jelvényt ka­pott a KISZ Központi Bizottsá­gától. A lakiteleki Szikra Tsz szőlő- és gyümölcstermelő agronómusa Bodor Mária, aki 1961 novem­bere óta a szövetkezet KISZ­szervezetének titkári téridőit ... ellátja. Az elmúlt évben két zöldségtermesztő munkacsapatot és egy növényvédő brigádot ala­kítottak a fiatalok, s a közsze­retetnek örvendő KISZ-titkár tevékenysége nyomán mozgal­massá vált a fiatalok élete. A KISZ Központi Bizottságától Bodor Mária dicsérő oklevelet és aranykoszorús jelvényt ka­pott munkája elismeréseként. Sadou! Magyarországon A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének meghívására Buda­pestre érkezett .Georges Sadoul neves francia filmtörténész és felesége. A vendégek két hetet töltenek hazánkban, megismer­kednek a magyar filmgyártás helyzetével, találkoznak a ma­gyar filmszakemberekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents