Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

lapja A MAGYAR. A _ ­SZ OCIALISTA MUH KAS PA R/T BÁCS- KlISk-UN MEGYEI XVIII. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM m Ara 60 fillér 1963. ÁPRIUS 10, SZERDA i. Világ proletárjai, egyesülietek! TUfae­Az ipar fejlesztésének tennivalóiról, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén elsőnek a tervosztály 1962. évi munkájáról és az 1963. évi feladatokról, valamint a me­gye elmúlt évi helyi iparpoliti­kai tervének teljesítéséről és az 1963. évi feladatokról szóló be­számolókat vitatta meg. A je­lentésekből megállapítható, hogy az elmúlt évben jelentős előrehaladás történt a ta­nács irányítása alatt álló vállalatok, intézmények ter­melésében és gazdákodásá- ban. Tavaly az elsődleges célkitűzés volt a lakosság alapvető javító- és szolgáltató igényeinek kielé­gítése. Az idén ezt még sokkal nagyobb mértékben akarják fejleszteni. Ennek érdekében a tanácsoknak az eddiginél többet kell tenni. Az 1963-ra tervezett fejlődés az előző évekhez viszo­nyítva jelentős. Érdemes meg­említeni, hogy a tanácsi vállalatok fejlesz­tése során 1963-ban majd­nem 3000 új munkahely lé­tesül. A létszámbővítés legnagyobb lesz a könnyűiparban, ahol a vállalatok fejlesztése az idén kereken 2200 új munkavállalót igényel. Ezután a megye termelőszö­vetkezeteinek elmúlt évi gazdál­kodásáról, valamint a mezőgaz­daság idei termelési feladatai­nak előkészítéséről szóló beszá­moló került napirendre. A vég­rehajtó bizottság felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az elmúlt évben nemcsak a kedvezőtlen időjárás, főként az aszály be­folyásolta a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását, hanem sok baj volt a vezetéssel, a munka- szervezéssel, számos közös gaz­daságban laza még mindig a munkafegyelem. A jelentés sem eléggé elemezte mindazokat az okokat, amelyek kedvezőtlenül hatottak a termelőszövetkezetek gazdálkodására. Nagyon fontos, hogy az el­múlt évi tapasztalatokból le­vonják a tanácsi vezetők a tanulságokat, és az idén ala­posabban, mélyebben ele­mezzék a termelőszövetke­zetek gazdálkodását, A gyümölcsértékesítési szer­ződéseket az idén hónapokkal előbb kötik közös, háztáji és egyéni gazdaságainkkal, mint a korábbi években- Ily módon le­hetővé válik, hogy a gyümölcsö­sök és szőlők védelmi munkái­nak költségét, vagy ennek je­lentős részét a szerződés alap­ján nyújtott művelési előlegből fedezzék e gazdaságok. Az elő­leg egyszersmind a kártevők el­leni alaposabb védekezésre is nyilván serkenti őket, aminek viszont a jobb minőségű, tehát nagyobb jövedelmet biztositó termés lesz az eredménye. A szakemberek véleménye szerint például a szakszerű növényvé­delem csupán gyümölcsből ösz- szesen 20 millió forint többlet- jövedelemhez juttatja szövetke­zeti és háztáji gazdaságainkat. A MÉK kirendeltségei és fel­vásárló telepei két hete már hoz­záfogtak a szerződések kötésé­hez, s eddig az összesített terv­ben szereplő csaknem 3000 va­gon gyümölcsféleség 10 százalé­kának az átadásában állapod­tak meg. Az eredmény nem rossz, de mindössze három község — Izsák, Tiszakécske és Dunavecse — szövetkezeteivel kötöttek szerződést. Ha a másutt műkö­dő felvásárló szervek jobb szer­vezettséggel, alaposabb felvilá­gosítással végzik az elmúlt két hétben a szerződéskötéssel kap­csolatos munkájukat, a közös gazdaságokban pedig számítás­ba veszik a mostani megállapo­dással járó előnyöket, akkor me­gyénkben jóval nagyobb meny- nyiségfi gyümölcs felvásárlása volna máris biztosítva. Izsák község felvásárlási ter­vében egyébként 340 vagon gyü­mölcsféle — nagyrészt étkezési szőlő — szerepel, s 210 vagon sárfehér átadására történt meg­állapodás. Tiszakécskén 64 va­gon különböző féle gyümölcs — kétharmadrészt alma —, Duna- vecsén 15 vagon étkezési szőlő átadását vállalták a tsz-ek. Az izsákiakra ösztönzően hatott az, hogy tavaly igen sikeres keres­kedelmi ügyletet jelentett szá­mukra a MÉK-kel való szerző­déses viszony. Étkezési, bor-, valamint cse­megeszőlőből különben me­gyénkben összesen 370 vagonnal kell felvásárolni, s a három községben eddig 231 vagon át­adását vállalták. Az állami felvásárló vállalat minden járási székhelyen és Já­noshalmán működő kirendelt­ségeire, s a földművesszövetke­zetekre nem kis feladat hárul a felvásárlási előirányzat teljesí­tését illetően. A legnagyobb mennyiségű — összesen 1091 va­gon — gyümölcsfélére a megye- székhely és járása, majd 666 va­gonra — ebből Jánoshalmán 394-re — a kiskunhalasi járás, ezt követően pedig — 497 va­gonra — a kiskőrösi járás szö­vetkezeti és háztáji, valamint egyéni gazdaságaival kell szer­ződést kötni. A kezdeti lépés sikere általá­nossá vá-lik, és nagymértékben fokozódik, ha a példaként em­lített helyekhez hasonlóan fog­nak hozzá 1 másutt is a szerző­dések kötéséhez. Tegyék meg, népgazdaságunk és a termelők érdeke egyaránt így kívánja. T. I. konkrétabb segítséget adjanak a munka megjavításához. Na­gyon fontos tennivaló a külön­böző, jól bevált ösztönző mód­szerek további bátor alkalma­zása. A végrehajtó bizottság a ké­sőbbiekben a megyei döntőbi­zottság elmúlt évi működéséről, a kereskedelem 1962. évi tevé­kenységéről és 1963. évi főbb feladatairól szóló beszámolókat vitatta meg, végezetül bejelen­téseket tárgyalt. Szerződésköíési hét A jövő héten háztáji szerző­déskötési hetet rendeznek a ka­locsai járás községeiben. En­nek során az Állatforgalmi Vállalat, a Baromfifeldolgozó Vállalat és a földművesszövet­kezetek részéről mintegy har­mincöt felvásároló propagálja, ismerteti a lakosság körében a háztáji szerződéses állattartás és a hizlalás feltételeit, kedvez­ményeit. Felkeresik a háztáji gazdaságokat, ahol a helyszí­nen szerződést kötnek, illetve előjőegyzésbe veszik a vállalá­sokat. A szerződéskötési hét meg­rendezését kísérletképpen a me­gyei tanács vb felvásárlási osz­tálya kezdeményezte. Az ered­ményektől függően a továbbiak során a megye más járásaiban is megrendezik, főleg ott, ahol az összes állatállománynak csaknem a kétharmada a ház­táji gazdaságokban található. GÉPEK A HATÁRBAN varga István, a tiszakécskei Üj Élet Tsz traktorvezetője tár­sának, Szűcs Vince vetőgépkezelőnek a segítségével veti a retek­magot, amely közös gazdaságukban 20 holdon kerül a földbe. .......-- - "r : % • 'í'Sf >0 . ' i' 'ViS ml . cl <. , V • % • 5 % , •> -S , m­A Gálfi József traktorvezető Zetorjához kapcsolt RapidtoxU. növényvédő gép segítségével, a lakiteleki Szikra Tsz növényvédő brigádjának tagjai a szövetkezeti gazdaság gyümölcsfáit perme­tezik téli higítású mészkénlével. Gondosan ügyelnek arra, hogy minden fára jusson a pajzstetűvel és a gombabetegségekkel szem­ben hatásos védelmet nyújtó vegyszerből. (Tóth Sándor felvételei.) Tanácskozás a szakszervezeti munkavédelemről A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának székházában kedden értekezletre jöttek össze a me­gye gépállomásainak műszaki vezetői, szb-felelősei és bizton­sági megbízottai. Kovács Antal, a gépállomások megyei igazgatóságának mérnö­ke számolt be gépállomásaink baleset-, illetve munkavédelmi helyzetéről. Megállapította, hogy bár a balesetek száma — évről évre, és az elmúlt év első ne­gyedével szembeállítva is — ör­vendetesen csökkent, súlyossá­guk miatt azonban a munkából kiesett napok száma növekedett. A legtöbb volt a balesetek száma az elmúlt évben a ja- kabszállási, a solti és a kiskun­ma jsai gépállomáson — száz dolgozóhoz arányosítva 16, 15 és 11 —, a csátaljai és a dusnoki gépállomáson viszont az egész év folyamán 4—4 baleset tör­tént. Hasonló a helyzet a dolgozón­ként kiesett munkanapok szá­mát tekintve is, mert például amíg tavaly Jakabszálláson 3, addig Csátalján ennek a tized- része, 0,3 munkanap esett ki. A kiesett munkanapok számát il­letően a mostani első negyedév adatai is kedvezőbb képet mu­tatnak. Ha tüzetesebben vizsgáljuk a balesetek okait, ezek majd min­den esetben hanyagságra, kö­zönyre, s a munkavédelmi in­tézkedések nem megfelelő vég­rehajtására vezethetők vissza. A Jakabszállási Gépállomás veze­tőit például két ízben szólítot­ták fel a hegesztő berendezés felülvizsgálására, ez azonban mindmáig nem történt meg. A Bajai Gépállomás Zetorja pót­súly nélkül, drótozott kormány­kerékkel és vonószeggel közle­kedett a közúti forgalomban. A jövőben a gépállomások megyei igazgatósága gyakrabban tart havi, sőt heti munkavédel­mi szemléket; a gépállomások hasonló szemléit is rendszeresen ellenőrzi« s a mulasztókkal szemben a legerélyesebben jár el. Hangsúlyozottan szó esett az értekezleten arról, hogy a bal­esetvédelem elsőrendű feladata a megelőzés. Ebben jelentős sze­repe van a jól működő mun­kásvédelmi őrhálózatnak is. A balesetek megelőzésére irá­nyuló tevékenység fokozása ér­dekében a MEDOSZ és a gép­állomások megyei igazgatósága közösen munkavédelmi versenyt szervez az idén, amelynek ered­ményeit negyedévenként értéke­lik. Ennek során vizsgálják a balesetek és a munkából kiesett napok számának alakulását, a munkavédelmi őrök munkáját és a védőberendezések haszná­latában tanúsított gondosságot. A beszámolót követően a gép­állomások műszaki vezetői és biztonsági megbízottai vizsgát tettek, amelynek során beszá­moltak biztonságtechnikai isme­reteikről; 3. T. Tíz százalék

Next

/
Thumbnails
Contents