Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
1963. április 7, vasárnap S. oldal Gyors ja vitás, új részlegek, felvevőhelyek a tanácsi ipar szolgáltatási tervében A televíziós adók antennái sűrű erdőt alkotnak egy-egy bérház tetején. Hónapról hónapra nő a rádiótulajdonosok száma, egyre több magánautó és motorkerékpár közlekedik ame- gvében, számtalan háztartási gép könnyíti meg a második műszakot stb. Egy idő után az úi gépek tönkremennek, javítóba kell adni. Nem mindegy, hogy. mikor kerül onnan visz- sza. .Ezenkívül szinte máról holnapra nőnek az igények más szolgáltatási ágakban is. Ez az amj arra ösztönözte a megyei tanács ipari osztályát, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítson a lakosság ilyen irányú szükségleteinek kielégítésére. Erről tájékoztatta lapunk munkatársát dr. Gátai Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. — Milyen természetű és meny- nyiségű szolgáltatást biztosított eddig a lakosságnak a helyi ipar? A lakosságnak nyújtott javítások, szolgáltatások jó részét 1/ LS A Petőfi Népe 1962. október 3-i számában közölte az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat, s a megyei tanács munkaügyi osztályának azt az elhatározását, hogy a Bács-Kiskun megyében lakó, de más megyében dolgozó építőipari munkásoknak lehetőleg lakóhelyükön, vagy ahhoz közel levő építkezésen biztosítanak állandó munkát. A hívó szóra több száz kőműves jött vissza a megyébe, került közel a családjához. Sokan vannak olyanok, akik cikkünk nyomán hagyták ott régebbi munkahelyüket, s jelentkeztek vállalatunknál. Azóta lakóhelyükön dolgoznak, munka után mindennap együtt vannak családjukkal. Kimutatásaink szerint még mindig sokan dolgoznak a megye határain túl, bár részükre is bőven van munka- lehetőség. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat ismét felhívja azokat, akik még az ország más területein dolgoznak, jöjjenek vissza a megyébe. Reméljük, hogy rövidesen azt írhatjuk: minimálisra csökkent a megyében lakó, de megyén kívül dolgozó építőipari munkások száma. megyénkben a kisipari termelő- szövetkezetek, magánkisiparosok és a GELKA Vállalat bonyolítják le. Ugyanakkor helyi ipari vállalataink egy része évről évre fontos feladatának tartja a lakosság ilyen irányú kívánságainak kielégítését. Jelenleg 12 főbb szolgáltatási ágban — kerékpár, motor, személy- gépkocsi, háztartási villamoskészülékek, rádió, televízió, vas- és faipari, textilruházati stb — állunk a dolgozók rendelkezésére. Ennek továbbfejlesztése céljából már tavaly megkezdtük a szolgáltatási hálózat bővítését. Nyolc vállalatot alapítottunk a városokban és a járási székhelyeken. Ismerve a lakosság szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeit, igyekeztünk erre a munkára jó képzettségű szakembereket beállítani. Ugyanakkor meggyőződtünk arról is, hogy a lakosság igényeit sem mennyiségben, sem pedig minőségben kielégíteni nem tudjuk. Gyakori panasz: hosszú a javítási idő, felületesen javítják meg a beadott tárgyakat, gépeket stb. — Melyek a további tervek? Figyelembe véve a kívánságokat, úgy döntöttünk, hogy az idén tovább bővítjük a szolgáltatásokat, mennyiségben és minőségben többet adunk a lakosságnak. Elképzeléseink szerint több mint háromszorosát nyújtjuk az előző évihez képest. Ezt tükrözik szolgáltató vállalataink tervei is. Jelentősen bővítjük a szolgáltató vállalatok községekbe kihelyezett részlegeinek és felvevőhelyeinek számát. Majd mindegyik járásunkban két-három új felvevőhelyet hozunk létre, illetve részlegekkel bővítjük a hálózatot. Ezeknek telepítését azokba a községekbe biztosítjuk, ahol a kisipari termelőszövetkezetek. illetve magánkisiparosok nem tudják a lakosság szolgáltatásait maradéktalanul kielégíteni. Nem tévesszük szem elől a városok vonzóhatását sem. Ezért nagy gondot fordítunk a városokban levő részlegeink megerősítésére, ha pedig a szükség úgy diktálja, a környező községekben felvevőhelyeket létesítünk, hogy ezzel is megkíméljük a lakosságot a felesleges fáradozástól. A különböző társadalmi szervek bevonásával — nőtanács, KISZ, szakszervezet — fel kívánjuk kutatni azokat a területeket. ahol megvan az igény, de kielégítésük nincs biztosítva. Gondolunk itt a gyorsszolgálat bevezetésére, azokban az ágakban, amelyet a lakosság kíván. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmüket arra is, hogy milyen új szolgáltatásokat tudunk biztosítani. Célunk, a lakosság bizalmának megnyerése. Az idén 8 millió 290 ezer forintot költünk a hálózat fejlesztésére, a meglevő üzemek bővítésére, korszerűsítésére, gépparkjuk modernizálására. Kecskeméten az idén hozzákezdtünk egy új központi telephely létesítéséhez a villanymalommal szemben. Ennek tőszomszédságában épül majd az új mosoda, melynek terveit most készítik. Kalocsán, Dunavecsén, Bácsalmáson, Baján és Kiskunfélegyházán is bővítjük szolgáltató vállalatainkat. — Olcsóbbodnak-e a szolgáltatások? Vállalataink kétféle árral — fix és kalkulált — számolnak. Az előbbit országosan állapítják meg, annak esetleges módosítása felsőbb szinten történik. Jelenleg szolgáltatásaink jó részét — 60 százalék — kalkulált áron biztosítjuk. Éppen ezért terveinkben szerepel, hogy az eddiginél gyakrabban ellenőrizzük, hogy a számlákban feltüntetett ráfordítások ténylegesen megfelelnek-e az elvégzett munkának. Utólag ezt nehéz megtenni, de szükséges a lakosság érdekében — fejezte be nyilatkozatát dr. Gátai Ferenc. Fólia-alagút A tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezetben 300 holdon létesítettek kertészetet. A palántákat fólia-alagutak alatt nevelik. Képünkön az egyik „alagút”-ban Váradi Julianna, a kertészet fiatal dolgozója a szépen fejlődő paradicsompalántákat locsolja. JÁNOSHALMI TELEPÍTŐK Aki egy évvel ezelőtt Jánoshalma határának északnyugati részén járt, még láthatta a kopár, napégette, itt-ott csene- vész erdőkkel, cserjékkel tarkított buckákat. Hét termelőszövetkezet — a járási tanács, a pártbizottság, s a községi tanács javaslatára és ösztönzésére — elszánta magát: elhatározták, hogy bőven termő szőlőskertté alakítják át a több száz holdnyi, mindaddig elátkozott területet. Közösen létesítik az új ültetvényt, hogy majdan a hasznát is közösen szüreteljék. A megfiatalodott táj És tavaly ősszel egyetlen lendület volt az egész község. Majdnem két hétig tartó társadalmi munkával az üzemek, vállalatok és a hivatalok dolgozói, az iskolák nagyobb diákjai, csaknem 70 holdnyi területről takarították le az erdőt. Láthattuk, amint a gépészképző szakiskola tanulói traktoraikkal szaggatták ki a sudár derekú akácfákat. Majd a Kiskunhalasi Gépállomás tucatnyi lánctalpasa egyengette el a homokdombokat, s forgattak meg majdnem 300 hold területet a szőlő alá. — A területet teljesen előkészítettük — mondja a tanácsházán Gellai István vb-elnök- helyettes s ez a szakszerű kifejezés a képi megjelenítés „nyelvére” lefordítva annyit jelent, hogy egy lélegzetű, egyívű sík táj találkozik az ébredéssel terhes tavaszi ég aljával. Háromszázan Magasból nézve a terepet 5—6 embercsoport nyüzsög a homokon, s egymásután párhuzamosodnak ki a kilométernél is hosszabb szőlősorok. Naponta mintegy háromszáz ember készíti elő a szőlővesz- szőt, s teszi a végleges helyére, jelöli ki az újabb sorokat. A sor- 250, a tőtávolság 50 centi. A közös gazdaságok a művelés teljes gépesítését tervezik. Anélkül bajos is lenne a sok száz holdas szőlőt rendbentartani, művelni. Aztán a nagyobb terezen a javíthatatlan emberek száma csekély, s ha Lacit a kispolgári mentalitás hínárja öleli Ss magához, még elszakadhat tőle, mint ahogy volt idő, amikor nem volt még rabja ennek e mákonynak. Azért bízom benne, mert Senkire sem lehet hatástalan az a teremtő, alkotó légkör, amely nálunk ma uralkodó, s amely a közönyösség, a renyheség, a vélt seb-nyalogatás békaperspektívájának látásmódjában szenvedők táborából nap mint nao sok-sok embert elhódít. Az emberek — nagyon helyesen — mindig többet várnak, mindig jobban akarnak élni. Ma nemcsak elvi álláspont, hanem eleven gyakorlat, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia az életviszonyok javulásával. Voltaképpen azonban csak azt lehet elosztani, amit a közösség, a társadalom megtermel. Már pedig, ha nincs többlet, ne”1 lehet többet elosztani. Ezek a ■. aci-féjék csak belemarkolnak közös tálba, de vajmi kever tesznek azért, hogy ebbe p i.iba mindig több kerüljön. ozívesen megfeledkeznek arról, hogy ezért a többletért keményen meg kell dolgozni, kinek-kinek a maga posztján, legyen az föld, vagy tervezőasztal. Ha most magyarázatot keresek Laci múltjára és a jelenére, nem engedhetem el a fülem mellett azt az odavetett megjegyzését, hogy a mai munkának nincs romantikája. Kétségtelen, hogy fejlődésünknek volt olyan időszaka, amikor gyorsabban érhettek el sikereket, törhettek élre, ha úgy tetszik, hamarabb születtek hősök. M ennyire nincs és nem is ■ * lehet igaza. Miért ne lenne a mának romantikája? A ma is hősi korszak. Csak éppen más a hősiesség tartalma, a szocialista építőmunka, ami ugyan nem mindig látványos, ami szívós, szorgalmas, mindennapos megfeszített tetteket, sok-sok tanulást igényel. Minél többet töröm a fejem, egyre határozottabban arra a megállapításra jutok, hagy Laci nem sértett, hanem türelmetlen, nincs elég kitartása, szorgalma. Nem tud küzdeni. Pedig alapjában véve csak egy út lehetséges, amit közös barátunk, Bálint is megjárt. D álint egyidős velünk, ő ® ugyan lassabban haladt, de megérett. A kiválóan gazdálkodó tsz elnöki tisztjét hagyta ott azért, hogy egy gyenge tsz-t az átlagosok színvonalára emeljen. Talán olyan Könnyű volt idáig jutni? Sok-sok vita, kínlódás, szenvedés van emögött. Először az asszonnyal a föld miatt, azután a küzdelem önmagával és másokkal a megszo- kotfság nyűge és a közönyösség ellen. Ez a vasakaratú ember fokról fokra emelkedett ki társai közül tudásával, szakértelmével, emberségével. Hányszor és hányszor érte őt a hajnal tanulás közben. De nemcsak tudása, hite emelte őt társai fölé. A véres napokban sem futamo- dott meg, s nem hagyta szét- zülleni, elkótyavetyélni a közös munka gyümölcsét. Igen, Bálint, ha lassabban Is haladt, de őszinte hittel, tudásával, nagyon sokban »járult hozzá, hogy szövetkezetüket ma példaként állítják. S mire mutathat az, ha már az olajozottan haladó szövetkezettől elköszönve elvállalta a gyenge tsz elnöki tisztjét? Nem személyes érdekek vezérelték, hanem a szocializmusba, a közös gazdálkodásba vetett mélységes hite, hogy szakértelmével, nagy tapasztalataival egy gyenge szövetkezetét az élenjárók közé emelhessen, hogy azoknak a parasztoknak is megtanítsa, milyen a kulturált munka és élet. Ez egy tartalmas, küzdelmes élet, amely ugyan sok lemondást jelent, de a munka eredménye láttán annál több gyönyörűséget okoz. Tehát a mának is vannak hősei, és nem is kevés, akikre büszkén nézhetünk fel. csak legfeliebb kevesebb körülöttük a zaj, a reklámozás. bálintok száma hétről hétre, napról napra növekszik. akik aktivitásukkal, kezdeményezésükkel, szocialista meggyőződésükkel átviszik a maguk energiáját másokra, a maguk áramkörébe kapcsolják a közönyös, kényelmes lászló- kat, a fontolva haladókat, hogy ők is egész szívvel alkossanak és gvarapítsanak. B. B. A mőfelület több termést is ad majd. A szövetkezeteknek égetően nagy szükségük van az új ültetvényre. A község meglevő, mintegy másfél ezer hold termő szőlője kipusztulófélbein van. Pedig a jánoshalmi borvidék nem kis hírnévvel dicsekedhet. Ezt a hírnevet kell megmenteni, sőt kiterjeszteni az eddiginél sokkal szélesebb körben. Az ittlevők kétharmada szövetkezeti gazda, a többi szerző^ dött munkás. Reggel 6-kor már biciklire ülnek, fél óra múlva a területen vannak, s telepítenek délután 5-ig. Legtöbben a Petőfi, a Jókai és az Új Alkotmány Tsz-ből jönnek. Lessee szőlővessző ? Gavlik Elek telepítési felügyelő szerint jól halad a munka. Egy-egy pár naponta hétnyolcszáz szál vesszőt rak a földbe. De, sajnos, kevés a vessző — panaszkodik a felügyelő, Tóth István brigád vezetővel együtt A tavaszi terv ugyanis 265 hold betelepítése. Ám ha nem kapnak szőlővesszőt, akkor 100 holddal kevesebb lesz a megvalósítás. Megkérdezzük Gellai Istvántól: mi a megoldás módja. — Az ültetvénytervező nem tud biztosítani szaporító anyagot — feleli. — De nem tudunk gyökereztető iskolát sem létesíteni, mert a tervezett 20 hold iskolához az ősszel szedett vesz- szőt is elszállították, ami szerintünk helytelen intézkedés volt. Pedig a tsz-gazdákon kívül száz dolgozót is szerződtettünk, csakhogy haladjon a munka. És a talajelőkészítéssel sincs probléma, hiszen újabb és újabb buckákat tüntetnek el a Boro- tai Gépállomás dózerosai. Mint kiderül, a járási szervek közbenjárásával remény van arra, hogy a nagyszabású közös vállalkozás ne akadjon fenn a szőlővessző hiánya viatt. Talán nem is rendkívüli, hogy ekkora tevékenység olykor problémával jár együtt De ez mit sem változtat azon a megállapításon, hogy Jánoshalma határában hősi munka folyik. HATVANI DÁNIEL
