Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
HANYAG ÉS GONDOS LAKÓK Ezt láttuk a kecskeméti bérházakban zi meg Szabó Ödön a Bethlen körút 6-os számú ház előtt. — Bemenjünk azért? Bementünk, körülnéztünk. Ragyogóan tiszta lépcsők, küszöbök, karcolás nélküli falak. (Másutt kevés helyen ilyenek.) Ugyanígy a szomszédban, a 8-as szám alatt... — Itt aztán rendes lehet a házfelügyelő! — A lakók maguk takarítják. Pénzt adtak a lakásért, óvják, féltik... Körsétánkat a Nagykőrösi utcában folytattuk tovább, s milyen jó, hogy betértünk a 35. számú házba! Példás rend, tisztaság mindenütt. A házfelügyelőnek, Dékány néninek, egyetlen gondja, hogyan lehetne az udvar közepén kiemelkedő derítő ellenére is parkosítani, s nem győzi dicsérni a negyvennégy lakót. Ritkaság, de ilyen is van — Itt, kérem, olyan aranyos emberek laknak, hogy ritkaság. Pontosan befizetik a lakbért. Ha valahol véletlenül kitörik az ablak, tönkremegy a villanyégő, szólni sem kell, máris rendbehozatják. S ha már a jó példáknál tartunk, ne maradjon ki az Arany János utca sem! A 4-es számú házban Kiss Jánosné méltán büszke a lépcsőház tisztaságára és az udvarban levő csinos parkocskára, pontosabban: a férjére. Az ő fáradozását, keze munkáját dicséri. Attól eltekintve, hogy az egyik emeleti lakó galambtartása miatt panaszkodnak a szomszédai, nem akadt panasz a 8-as számú házra sem. A gazdák rendszeretetéről vall a porta. * Rövid sétánk néhány tapasztalatát rögzítettük, következtetések nélkül. A tanulságok levonása hadd maradjon ezúttal azokra, akik az észrevételeinkben így vagy úgy érdekeltek. Perny Irén Elismerő oMevél az ismeretterjesztésért A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége elismerő oklevéllel tüntette ki Licsicsányi Ernőt, a Kalocsai Cementipari Vállalat igazgatóját az üzemi ismeretterjesztésben és a munkásakadémia támogatásában kifejtett tevékenységéért. Licsicsányi Ernő példamutatóan kapcsolta össze az igazgatása alatt álló vállalatnál a gyakorlati termelőmunkát az ismerterjesztéssel. Az ő közvetlen segítségével jött létre és dolgozott eredményesen a munkás- akadémia és személyes irányításával állították össze a helyileg legmegfelelőbb tematikát, amelyben az előadások a termelés közvetlen céljait szolgálják. (Tóth Sándor felvételed Nincs többé kopasz fej... Amerikai bőrgyógyászok új eljárással igyekeznek segíteni mindazokon, akiknek a feje búbján már nincs haj, de még „hajkoszorú” övezi a fejüket. Az j új eljárás lényege, \ hogy azokról a területekről, amelyeken még viszonylag sűrű a hajnövés, a fejbőr piciny részecskéit átültetik a tar koponyára. Állítólag három hónap alatt az átültetett részeken normális hajzat nő ki — olvastam nemrégiben az örvendetes hírt a lapokban. Bevallom, hogy én is azok közé tartozom, akikre a fenti leírás vonatkozik, de őszintén szólva ez a körülmény eddig még nem okozott különösebb gondot számomra. Megnyugvással fogadtam e „természeti csapást”, nem is tettem ellene semmit az égvilágon. Hanem az amerikai eljárás felkeltette az érdeklődésemet. Szenzációs dolog lehet. El tudom képzelni, hogy rövidesen kialakul a „haj- börze”, ahol majd azok a sorstársaim szerzik be szükségleteiket, akiknek már hajkoszorú sem övezi koponyájukat. Lesz árfolyam is, s Nyugaton talán a tőzsdén is jegyzik majd a dúshajzatú ifjak eladásra kínált fejbőrét, négyzetcentiméterre átszámítva. Egyébként én vígan vagyok, nem megy a zsebemre a játék, még van valamelyes „hajkoszorúm”. Az ám, de mi lesz, ha onnét „áttelepítik” a hajat a kopasz felületekre? Időnként majd visz- sza kell telepíteni és így tovább... Bács megyei nyelven szólva: ez lesz a telepítési hónap! T.P. Amilyen a gazda, olyan a portája — tartja a közmondás. S hogy mennyire igaza van, meggyőződhet róla, áld velünk tart egy kis sétára a bérhózak- ba. Induljunk el a kecskeméti Rákóczi úton, amelyet számos új lakóház ékesít. Lovaskocsi gördül be a 10— 12. számú bérház kapuján. Megállásra készteti a járókelőt. S amint elnyeli a kapualja, önkéntelenül utána nézünk. A kocsin szélesre pakolt kátránypapír göngyölegek, csoda, hogy nem horzsolta végig a kapu alatti falakat! Hanem a kapukeret annál kopottabb, még a téglái is kicsorbultak itt-ott. Nemcsak a most behajtott lovaskocsitól. Rongálják a bútorbolt szállítmányaival és az udBefonjárdát kap a győztes! Nines tévedés a címben? Létezik olyan vetélkedés, melynek győztesét betonjárdával jutalmazzák? Létezik bizony, méghozzá Baján. Már a városi tanács alakuló ülésén, március elején sok szó esett Baja fejlesztési terveiről. Utána a tanácstagok — a végrehajtó bizottság irányítása mellett és a körzeti pártalapszerve- zetek segítségével — több városrészben egyéni és csoportos beszélgetéseken cserélték ki nézeteiket a jelölő gyűléseken is felvetett problémákról, környékük rendezéséről, szépítéséről. A munka fogalmához nálunk már szinte „rokonként” kapcsolódik egy másik, amelyet így hívnak: verseny, mert az azonos célokért dolgozó emberek között szinte önkéntelenül kialakul. így volt ez a bajai tanácstagok között is. Egy napon azt mondja Perczel Sándor, a 61. választási körzet új tanácstagja: indítsunk versenyt a körzetek között! Vetélkedjünk a társadalmi munkában, az utak, járdák, parkok rendezésében, városunk szépítésében. Nem telt bele sok idő, s a szomszéd, a 60-as választási körzet tanácstagja: Jursonovits Kálmán máris tettekkel válaszolt Irányításával a választók 500 folyóméter járdaszegélyt szállítottak a körzetükbe. Gondoskodnak az elhelyezéséről és a járdarészt salakkal töltik fel. De bizonyára a nemes versengés eredményeként szaporodnak szánté gomba módra a városban a parkosított járdaszegélyek, virágágyások. A legjobb kezdeményezés is elkallódhat, ha nem talál felkarolóra. A tanács végrehajtó bizottsága azonban gyorsan felismerte: nagy lehetőségek rejlenek a törekvésben! Ügy döntött, hogy a versenyfelhívás alapján végzett társadalmi munkát ebben az évben, külön bizottság útján, háromszor értékeli és jutalmazza. A legjobb eredményt elérő városrész jutalma 400 négyzetméter betonjárda, a második díj 300 négyzetméter betonszegélyes salakjárda, a harmadik pedig köz- világítási lámpahely bővítés és p-'dok kihelyezése. 17/ Itexdeménvexés a tanácsi munkában. Üj módszer a városfejlesztés ütemének gyorsítására és nagyszerű lehetőség a lakosság mind szélesebb rétegeinek bevonására. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács«-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 065. FALU SZÉLÉN varban székelő más vállalatok fuvarjaival is. Ki fogja megcsináltatni ? — Gazdája nem akar akadni a kártételnek — világosit fel Szabó Ödön, az Ingatlankezelő Vállalat csoportvezetője. — Felszólítottuk a bútorboltot, de „mossa kezeit”, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatra hárítja át, az viszont ugyanígy labdázza tovább a dohánylera- katra... Koszosak, összefirkáltak a lépcsőházi falak, az egyik udvari lépcsőházi bejáraton két nagy tábla üveg hiányzik, a második emeleten a sárga színű ajtók közül az egyik sötétebb színével üt el. — A lakónak ilyen tetszik, mit sem törődik azzal, hogy elüt a többitől. Amott meg a harmadik emeleten, látja a függő folyosó aljáról levált vakolat foltjait? Már másodszor fordulj elő, hogy nyitva hagyták a vízcsapokat, s a kiömlő víz elárasztotta az egyik lakást, beázott az alatta levő helyiség, s a folyosóra ömlő víz is kárt okozott. Ez a bérház arról is nevezetes, hogy a pincét nem győzzük ellátni villanyégőkkel, szinte naponta eltűnnek... Rákóczi út 20. A rendesebb házak közül való. Rongálódás azonban itt is akad. Hiányzik a kapu ablaküvege, törött a mosókonyháé is, s a pinceablakok között is alig akad ép. A tettes pedig ismeretlen. „Csináltassa meg az IKV!” A leláncolt lábtörlő — Hát ez a leláncolt lábtörlő? — kérdezem az udvari kijárathoz érve. — Védekezés. A 15 forintos lábtörlőt 15 forintos lakat őrzi... De sajnos, szükséges — így a kísérőm. Rákóczi út 28. A lépcsőház érdes fala ütött-kopott, összefirkált. A függőfolyosókra nyíló ajtókon fumírlemez helyettesíti az ablaküveget. Az eredetileg fehérre mázolt ajtókról, ablakokról jócskán lekopott már a festék, mögüle a kopasz fa kandikál. De ni csak, nem mindenütt. Ott a sarokban messziről vonja magára a figyelmet a Szép fehér ajtó! Mintha meghallotta volna a lakás bérlője, Szöllősy József, kinézett. — Dicsérjük az ajtója szépségét — magyarázzuk, s ő felvilágosít: — Tavaly szeptemberben költöztünk ide, s akkor festettem be. Az ablakot is. Szebb így... „Itt voltam Lilly..." A földszinti folyosón pedig egy ellenpélda. A névtábla alatt valóságos levelezés ceruzával: „Itt voltam, Lilly ...” s alatta a terebélyes üzenet... — Ez nem vállalati kezelésű, hanem szövetkezeti ház — jegy5. MIVEL a magyar sajtó hasábjain többször volt utalás a filmre, érdemes a tartalmával megismerkedni. A két csoport közötti ellenségeskedés gyökerei mélyek. Nemcsak a fiatalok vetélkedése, romantikus kalandvágya állítja szembe őket, hanem a nemzetiségi, faji ellentét is. Míg ugyanis az egyik csoport, melynek Riff a vezetője, régi amerikaiakból áll, addig a másik galeri tagjai bevándorolt puertoricóiak. Táncuk és daluk maró szatírával mutatja be az amerikai „életformát”, ahol nem számít a becsület, csak a pénz. Szerelemmel bonyolódik a tör-* fémet. Egy napon Riff barátjaj Tony megismerkedik az ellenfelek vezérének, Bemardónak húgával egy táncösszejövetelen. A fiatalok egymásba szeretnek, de csak titokban találkozhatnak a két banda gyűlölködése miatt. A csoportok között közben növekednek az ellentétek, míg végül elhatározzák, hogy megvívnak egymással, s így döntik el, melyikük marad az úr a külvárosnak ezen a részén. A KÖVETEK megbeszéli kj hogy egy vasúti híd alatt összecsapnak. Mária tudomást szerez a tervről és a fivére iránti aggodalmában könyörög Tony- nak — aki nem tagja a bandának, de barátság fűzi Riffhea —s hogy aikadályozza meg aa összecsapást. A fiú eleget tesz a kérésnek, de mire megérkezik a küzdelem színhelyére^ már folyik a párviadal a két vezér között életre, halálra. Tony közéjük veti magát, véget akar vetni az esztelen harc* nak. Elutasítás és gúny fogadja a kísérletét. A végső összecsapásban Bernardo megöli Riffet, Tony először dermedten nézi a szörnyű látványt, majd hirtelen elvakítja a bosszúvágy és kikapja haldokló barátja kezéből a kést és leszúrja Bernardót. Közben jön a rendőrség és min-: denki menekül a kettős gyilkosság színhelyéről. A későbbiekben Tonyt is eléri a végzet- Chino a másik bandából bosz- szút áll Bernardo haláláért, céloz és láng csap ki revolveréből és Mária zokogva borul halott szerelmesére. A mese egy modern Rómeó és Júlia történetet idéz. Egyes részletei még külön is hangsúlyozzák a téma hasonlóságát. A film nagy érdeme, hogy drámai erővel bizonyítja azt a válságot, amelybe az amerikai életforma a fiatalokat belesodorja. A KÁN-KÁN. Négy táncbetét tarkítja a filmet. A táncok erőteljesek, itt-ott brutálisak. IMaga a történet silány, unalmas. Bécsben és általában mindenütt a kultúrállamokban gond a televízió és a film versenye. Nálunk is sokat beszélnek erről. Nem ártana itthon is már gondolkodni a kinemaszkóp filmszínházak létesítéséről. A Kánkán, mint ahogy az előbb' már említettem, gyenge, de maga a kinemaszkóp változat rendkívül 'hatásos. Nem is kell mondanom, hogy telt házak mellett megy. alig kaptunk jegyet. KERESKEDŐ SÁNDOR (Folytatjuk.)
