Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-27 / 97. szám
ECVEI LAPJA Karbantartók VíTág proletárjai, egyesüljetek Tíz új művelődési otthont adnak át az idén rendeltetésének a megyében A falu kulturális életének fejlesztése nem képzelhető el korszerű művelődési otthon nélkül. Az általános műveltség fejlesztése, a szakmai műveltség elsajátítása, a művészi ízlés fejlesztése és a kulturált pihenés, szórakozás számtalan formája csak jól felszerelt és megfelelő befogadóképességű művelődési házakban valósítható meg. Ezért a legkisebb faluban is igyekeznek ma már berendezni egy alkalmas épületet művelődési otthonnak, vagy társadalmi munkával és a KÖFA-alap több évre szóló lekötésével művelődési ház építésébe kezdenek. Megyénkben tanácsi kezelésben 104 művelődési otthon van, ezenkívül 37 a szakszervezetek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vagy a földművesszövetkezetek kezelésében. A művelődési otthonok ellátására a tanácsok 3,7 millió forintot költenek az idén, míg a saját rendezvények bevétele, amelyet szintén fenntartásra fordítanak, a terv szerint öt és fél millió forint lesz. A járási' és városi művelődési otthonok 90 ezer forintot, a mintegy húsz kiemelt községi művelődési ház pedig 50 ezer forintot kap egy évre. A kisebb községekben levő művelődési házak azonban mindössze kilencezer forint támogatást kapnak. Növeli a nehézségeiket az, hogy a felszerelés többnyire elavult, sőt hiányos is. Nem mindegyik művelődési házban van ma még televízió, lemezjátszó, sok helyen ki kellene cserélni a rádiót is. A legrosszabbul ellátottak e tekintetben a megye északi részei, a dunavecsei, a kecskeméti és a félegyházi járás. A megyei tanács csaknem egymillió forintot költ az idén felszerelésre, berendezési tárgyakra. Ez az összeg természetesen nem elegendő a hiányok pótlására. Az idén átadásra kerülő kiskunmajsai korszerű művelődési ház felszerelése például mintegy félmillió forintba kerül. Különösen sokat áldoznak a helyi tanácsok a művelődési házak felújítására, bővítésére és új művelődési házak építésére. Míg a megyei tanács 1 millió 800 ezer forintot adhatott a járási és városi tanácsoknak erre a célra az 1963-as esztendőben, addig a helyi tanácsok a KÖFA alapból 17 millió 230 ezer forintot fordítanak erre a célra. Ebből az összegből 26 községi művelődési ház építése, illetve javítása folyik az idén. Közülük tíz új művelődési otthon építése ebben az évben befejeződik. Művelődési otthont kap Nemesnádudvar, Nagybaracska, Érsekcsanád, Fájsz, Hajós, Gé- derlak, Lakitelek, Akasztó, Kiskunma jsa és Tisrakécske. Illést tarlón a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség V. országos konferenciájára készülő MHS alapszervezetek az első negyedévben tartották vezetőségválasztó taggyűléseiket, majd a járási küldöttértekezletek zajlottak le és május 9-én, a második világháború győzelmes befejezésének napján kerül sor megyénkben a megyei küldöttértekezletre. A küldöttértekezlet előkészítése érdekében tegnap délelőtt ülést tartott az MHS Bács-Kis- kun megyei Elnöksége. Balabán Sándor őrnagy, megyei elnök ismertette a küldött- értekezlet elé terjesztendő beszámolót a legutóbbi kongresz- szus óta eltelt két év munkájáról. — A kitűzött feladatok megvalósításában az elmúlt két év során számottevő fejlődést értünk el — mondotta. — Munkánkat az országos elnökség megfelelőnek értékelte és két ízben kaptuk meg elismerésképpen az eredményesen dolgozó megyét megillető emlékplakettet. A társadalmi aktívák fokozott megbecsülését pedig az mutatja, hogy a kiképzési év folyamán 76-an részesültek kitüntetésben, tárgyjutalomban, ketten kapták meg a „Haza «oolgálatáért emlékérem” ezüst-, illetve bronzfokozatát. Bács-Kiskun megyében ma 113 MHS alapszervezet és nyolc klub működik. Az idén fontos mozgalom indult az MHS alapszervezeteiben, tanfolyamain: a szocialista versenymozgalom. Két évvel ezelőtt csupán ötezren vettek részt a megyében az összetett honvédelmi versenyeken, tavaly már kilencezer főre emelkedett a versenyzők száma. Az idén 15 ezer fiatal részvételére számíthatunk az összetett honvédelmi versenyeken. Ehhez azonban az MHS sportéletének szerves részévé kell tenni a Kilián-mozgalmat. A klubok közül a legjobban a modellező és a rádiós klub dolgozott. A modellezők között ketten érdemes, hárman első osztályú sportminősítést értek el, Kovács Pál, a klub vezetője pedig az országos válogatott keret tagja lett A rádióklubnak három tagja került be országos válogatottba. A motorosklub, a víziklub különféle, területi és országos bajnokságokon szerepelt eredményesen. A beszámolót az MHS megyei elnöksége a megyei küldöttértekezlet elé való terjesztésre elfogadta. Kovács Ferenc szerszámkészítő, amikor búcsút mondott a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárnak, tulajdonképpen régi álmát váltotta valóra, — hazament Kiskunmajsára. A Bács- Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat helyi telepén dolgozik. Az ügyes kezű, szakmáját jól ismerő és szerető szakember rövid ittléte alatt sok nehéz problémát oldott meg. Szedőért Miklós, a Kecskeméti Konzervgyár n% telepének karbantartó lakatosa. A Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt dobozgyártó automatagépsor próbakerekeinek, a présautomatának és a körollónak javítását bízták rá. Feladatát jói ellátja, sőt ha a szükség úgy kívánja, más gépek javításánál i» segédkezik. Erdős Ferenc, az ÉM Parketta- gyár kecskeméti telepének karbantartó lakatosa által rendbe tett gépek állandóan üzemképesek, azaz az *ő hibájából gépállás nincs. A segédlevél mellé megszerezte a mesteri oklevelet is. Munkája mellett szabad idejében látja el az egyeztető bizottsági elnöki tisztét. Ezenkívül mint szakszervezeti bizalmi sokat segít a hozzá forduló társai ügyes-bajos dolgainak elin-> tézésében. (Pásztor Zoltán felvételedé XVIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ara 60 fillér Mit mutat a iermékliata 1963. ÁPRILIS 27, SZOMBAT Huszonötmillió forint értékű áruval több mint tavaly Az idén kétezer holdon termesztenek kukoricát a Bácsalmási Állami Gazdaságban, s a terület négyötöd részére juttatnak gyomirtó vegyszert. E munka nagyüzemivé tétele céljából a gazdaság gépműhelyében két speciális gépet szerkesztettek, amely egyenként 12 hektoliteres kettős tartállyal rendelkezik. A konstrukció méter szélességben szórja a Hungazin-oldatot, s azt naponként 40—45 holdra képes eljuttatni. Képünkön a két gép egyikének szórócsapjait tisztogatja Róka Antal, Pálfi Árpád és Katona József. Megyénk helyi ipari vállalatainak terméklistáján több száz olyan közszükségleti cikk szerepel, ami nélkülözhetetlen napi életünkben. Ezenkívül sok olyan termék is kikerül az üzemekből, amelyek közvetve segítik a mezőgazdaságot, hozzájárulnak a kislakásépítők gondjainak megoldásához. Építkezésekhez — lakásokba •Igen gazdag a termelési cikklistája megyénk faipari vállalatainak A Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat főleg asztalosipari termékeket gyárt. Ajtólapból 4430, parkettából 8850, abl aktokból pedig 6150 négyzetméternyi került ki az üzemből a különböző építkezésekhez, valamint a TÜZEP-telepekre. A Kecskeméti Faipari Vállalat főleg kárpitozott bútoraival öregbítette hírnevét. Az egyszemélyes rekamiéból 350 darabot állítottak elő, fotelből 1700 darab került ki a dolgozók kezei közül. Az egyéb kárpitozott bútorok értéke több mint 4 millióra tehető az év első három hónapjában. A Bajai Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat is sok közszükségleti cikket adott a kereskedelemnek. Termelési programjukban 507 fényezett szobaszekrény, 1100 Varia-asztal, 1320 szék, 1120 festett műanyagbevo- nású bútor, 1540 gyermekágy, 180 konyhagamitúra és 195 üzleti és egyéb berendezés szerepeit. Ezenkívül a nyári gyümölcs- szállítások gyors lebonyolításához 960 négyzetméternyi gyümölcsösládát állítottak élő. A fém-, fa- és műanyagjátékok értéke meghaladja a 800 ezer forintot. Huszonötféle cikk Jelentős mennyiségű áru került ki a ruhaipari — Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó, Kecskeméti Ruhaioari Vállalat — üzemeiből. A 25 cikkféleség közül néhányat megemlítünk: férfiingből több mint 40 ezer, gyermekfehérneműből majdnem 43 ezer, férfiöltönyből 260 darab, nadrágból 750, női ruhából majdnem 5000, munkaruhából pedig csaknem 29 ezer került ki a varrógépekből. A Kiskun Cipőüzem munkásai 80 860 pár gyermekcipőt szállítottak az ország különböző részeibe. Az öt vasipari üzemből 3500 tonna sodronyfonat, 1100 tonna füstcső, és 1 millió 96 ezer forint értékű vas- és fémbútor került a vasnagykereskedelmi ■ vállalatokhoz. A MEZÖSZÖV-nek 2160 kézi-háti permetezőt küldtek. A hideg ellenére Az építőanyag-iparban dolgozóknak volt a legnehezebb dolguk. Őket sújtotta legjobban a hosszan tartó hideg tél. Ennek ellenére az év első három hónapjában a készletező vállalatoknak 14 800 négyzetméter mozaiklapot. 1160 tonna betoncsövet, kútgyűrűt, 4700 tonna vegyes betonárut és 3 millió 387 ezer darab égetett téglát szállítottak. A mezőgazdaság megsegítésére 5200 tonna aprított, 2070 tonna dúsított tőzeg került ki a Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat tőzegmezőiről. A megyei tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó üzemek, vállalatok az első negyedévben 25 millióval termeltek többet, mint egv évvel korábban, azonban első negyedéves tervüket nem teljesítették.
