Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
1963. április 26, péntek *. oldal Kell a biztató szó a talpra álláshoz Nagyobb felelősséggel A tanácsházán vb-ülésre gyülekeznek, s az elsők között érkezett községi párttitkárt próbálom szóra bírni a falu gondjairól, örömeiről. —» Csak nem gondolja, hogy a rosszat, kevésbé hízelgőt is elmondjuk magunkról — szól félig tréfásan, amire ugyan elmosolyodom, mert tiszteletre méltó patriotizmusnak vélem, de a későbbiekben egyre kevésbé tudom csitítani nyugtalanságomat és meghökkenésemet. Mert bizony Tiszaújfalun még sokkal több a gond, mint az ország-világ elé dicséretes példaként állítható örömteli eredmény. Ez dereng a beszélgetés közben érkezett újabb vb-tag: Kónya Gábomé szavai mögött is: Kónyáné nem ind választ adni — A tavalyi év a szövetkezetben elég rosszul sikerült Nekem például szép számmal volt munkaegységem — 320 —, de 13,80 forintjával nem sokat hozott a konyhára... Előbb az árvíz, azután a kukoricába beleesett a pajor — ■ alig lett valami termés. Még szerencse, hogy néhány sor gyökeret résziből kapálásra vállaltul* fel a tsz-ből, így tudtunk pénzelni a télen valamicskét, sóra, paprikára ... — Az idén hogy lesz? Milyen elképzelések, tervek vannak a végleges ^talpra állásra”? — Hát majd dolgozunk, igyekszünk nagyon — mást nem lehet tenni, a többi az időn múlik... Hogy náti aÉvet, hogyan, miből, mennyit — arra, akárhogy forgatjuk a kérdést, Kónyáné nem tud válaszolni, csak jóindulatú hittel ingatja a fejét, és elszántan mondogatja: — Tegnap 26 asszony dolgozott a kertben, holnap már talán ötvenen is lesznek. Joggal várhatnánk Kónyáné- tól szerény parasztasszony létére is pontosabb, részletesebb felvilágosítást a tervekről, arról: hogyan, s miként látják a kivezető utat a tiszaújfalusi Alkotmányban, hiszen Kónyán é- nak — ahogyan a beszélgetés kezdetén hirtelen összeszámoltuk — vagy hatféle funkciója van. Többek között tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, a termelőszövetkezet vezetőségének, kertészeti munkacsapat-vezető — még pedig 12 év éta —, nőbizottsági elnök és nem utolsósorban párttag is... Kezdődött a vb-üléa, így abbamaradt a mi beszélgetésünk. De a válasz nélkül maradt kérdések újabb tiszaújfalui látogatásra biztattak. Ekkor már nemcsak Kónyánéval beszélgethettünk, hanem az irodában dolgozó főkönyvelőtől, a kertészetben az asszonyoktól és az elnöktől is választ kaptunk — vagy legalább is magyarázatot — néhány nyitva maradt kérdésre. Egy kis számvetés A főkönyvelőasszonnyal folytatott beszélgetés közben a számokból is megkíséreltük kiolvasni a gazdaság és főképpen a belőle élő emberek jövőjét. — Talán a tavalyi év volt a legnehezebb — mondja —, mert az árvíz és a pajor majdnem egymilliós jövedelemkiesést okozott a növénytermelésben. Emellett igen nagy összeget ruháztunk be építkezésre, gépvásárlásra .. Mindez számokban a következőképpen fest: a tsz múlt évi bruttó jövedelme 1 millió 176 ezer 289 forint volt, építkezésre, gépvásárlásra pedig 1 millió 965 ezer forintot költöttek. Természetesen hitelből, ami nem terhelte a múlt évi jövedelmet. Bármennyire indokolja is a szükség, megfontolandó: szabad-e ilyen arányú beruházásba bocsátkozni?. Az előző évek beruházási arányait pontosan a főkönyvelő sem ismeri, mert csak két éve dolgozik a szövetkezetben. Az idei év terveinek ismerete azon- már pontosabb válaszhoz segít. A múlt évi jövedelemnek az idén sokszorosára — 200 ezer forint híján 6 millió forintra — számítanak, s ha szám szerint növekszik is a beruházás mérete, arányait tekintve az idén már csökken, közel 3 millió forint, tehát mintegy 50 százaléka lesz az idei bruttó jövedelemnek. Emellett remélhetőleg gazdagon visszatérülő, hiszen a beruházási hitel túlnyomó részét — csaknem 2 milliót — a 150 holdnyi új szőlő telepítésére fordítják. Nincs okunk tehát félteni a gazdák jövőjét a beruházások miatt. A gazdasági felemelkedés, talpra állás ennek ellenére sem lesz könnyű, zökkenőmentes, hiszen még az idén alig tervezhetnek többet a tavalyinál egv munkaegységre, bár a múlt évi 60 holdas kertészet helyett az idei 310 hold jóval nagyobb bevételt ígér és fokozatosan termőre fordulnak a korábban telepített szőlőtáblák is. A munkakedvben nines hiány Az Alkotmány tagjainak múlt évi átlagos jövedelme 6171 forint volt A tanyán lakó tsz- tagoké általában felülmúlta ezt, hiszen a tanya környéke nagyobb lehetőségeket biztosít — például az állattartásra — a jövedelem kiegészítésére. A tsz gazdáinak egyharmada azonban a faluban lakik, kedvezőtlenebb adottságok között. Évi jövedelmük így érthetően alatta maradt az átlagosnak. Javarészt asszonyokról — nem egy családfenntartóról — van szó. Egyiküktől megkérdeztük: — Van-e még tartaléka a tavalyi jövedelemből? — Talán az egész házban, ha tíz forintot találnék. Meglehetősen súlyos gond és nem is mondható egyedinek. Válaszára egyre többen is bólogatnak és ecsetelni kezdik a maguk anyagi helyzetét. — De hát csak jobb lehet ezután, hiszen mi becsületesen dolgozunk — vigasztalják szinte önmagukat és szemük simo- gatóan pásztázza a nagy kiterjedésű melegágyakat. — Jó föld ez, és a kertben a munka nem állhat meg! Csakhogy... S talán a tsz-vezetőség, a párt- szervezet legközelebbi feladatait az szabja meg, ami ez után a „csakhogy’' szócska után következett. Pemy Irén—Eszik Éva (Folytatjuk.) Idegen nyelvet is oktató gép- és gyorsíró szokközépiskolók nyílnak Oktatásügyi szerveink olyan gép- és gyorsíró szakközépiskolai osztályok indítását tervezik, ahol egyidejűleg idegen nyelvet is tanítanak heti öt órában, mind a négy éven át. Az iskolák anyaga módot nyújt arra, hogy a fiatalok megszerezzék a szükséges általános műveltséget, s egyúttal elsajátítsák azokat az ismereteket is, amelyek birtokában mint irodai dolgozók megfelelhetnek munkahelyük igényeinek. Illetékes helyen kapott tájékoztatás szerint — kísérletképpen — Budapest mellett a tervek szerint az 1963 —64-es tanévben egy-egy ilyen osztály nyílik Pécsett, Székesfehérvárott és Szolnokon. Hatezerrel több sertés A megyei tanács vb felvásárlási osztálya néhány nappal ezelőtt értékelte az első negyedév felvásárlásának eredményét Megállapítást nyert, hogy az év első három hónapjában több mint 21 százalékkal nagyobb értékű árut vettek át a termeltető vállalatok, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eredmény elérését főként az tette lehetővé, hogy a közös és háztáji gazdaságok sertésből 50 százalékkal, tejből csaknem 25 százalékkal — az előbbiből hatezer darabbal, az utóbbiból húszezer hektoliterrel — adtak többet, mint a tavalyi első fertályban. Nagyobb volt a teljesítés baromfiból és vágómarhából is. Csupán a tojás felvásárlásában mutatkozott csökkenés az előző évihez képest. Ennek egyik oka a hosszan tartó tél, a másik pedig az, hogy több gazdaságban a tojóállomány fel- frissítésre szorul. A felvásárlás első negyedéves eredményének javulása iáért jelentős, mert azt bizonyítja, hogy a gazdaságok többsége belátta: az állandó pénzbevétel feltétele a folyamatos áruértékesítés. (K. S.) A szocializmus teljes felépítéséinek időszakában szükségszerűen növekszik a párt vezető szerepe. Sorait azonban a feladatoknak megfelelően állandóan friss, új erőkkel kell erősíteni. Megyénkben főként a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek pártszervezetének megerősítése a fontos, fiatal, tettre kész tagjelöltekkel. A tag- és tagjelöltfelvétel “ ben jelentős eredményeket értek el pártszervezeteink. Javult a nők aránya. A kor szerinti megoszlásnál említést érdemel, hogy a harmincévesnél fiatalabbak felvételénél lényeges emelkedés van. Az elmúlt évben felvettek zöme közvetlen termelő munkában vesz részt. Figyelmet érdemel, hogy a tagjelöltek általános műveltsége is egyre magasabb. Az eredmények mellett azonban számos negatív jelenséggel is találkozunk. Ez év első ínyedében 273 tagjelöltet vettek fel, ami — figyelembe véve az alapszervezetek számát — annyira kevés, hogy egy-egy alapszervezetre még „fél ember” sem jut. Tálán helytelen ezt ennyire a statisztikád nyelv kíméletlenségével felvetni, de a tények makacs dolgok, ahogy a közmondás nagyon bölcsen megállapítja. És a számok mögé pillantva számos dolgot állapíthatunk meg. Nézzünk csak egy-két kirívó példát. A kiskun halasi járási- váróra pártbizottságon márciusban csak négy tagjelölt ügyét tárgyalták, a kiskőrösi járási pártbizottságon pedig csak egyét, pedig az utóbbi járásban van a legtöbb kis létszámú pártszervezet. Sajnos, az ipari üzemekben sem sakkal kedvezőbb a helyzet: három hónap alatt csupán 48 tagjelöltet vettek fel. ___________ helytelen le nne meghatározni, hogy egy-egy járásban, városban, vagy üzemiben hány tagjelöltet vegyenek fel. Minden munkahelyen, legyen az ipari, vagy mezőgazdasági, jól ismerik, hogy kik azok, akiknek felvételét javasolhatják a pártba. Ezekkel a becsületes, példamutató, politikailag megbízható dolgozókkal a kommunisták, a pártszervezetek vezetői, a bizalmiak rendszeresen foglalkozzanak. Segítsék eszmei, ideológiai fejlődésüket, hogy közelebb kerüljenek a párthoz és maguk kérjék felvételüket Adjanak nekik pártmunkát, foglalkozzanak velük állandóan; Az említett adatok azt is bizonyítják, hogy egyes pártszervezetekben elhanyagolják a pártonkivüli aktíva létrehozását, melynek legjobb jajból lehetne új erőket toborozná A bácsbokodi Űj Élet Tsz harmadik évébe forduló 30 holdas nagyüzemi gyümölcsösének sorközeit jól hasznosítják a szövetkezet gazdái és családtagjaik. Az utóbbiak közül mintegy nyolc- vanan duggatják a hagymát. Képünkön az asz- szonyok egy csoportja látható. az alapsaervezet.be. A tagjelöltek nevelése, a velük való foglalkozás sem megfelelő legtöbb üzemben. A legutóbbi összesítés szerint 384 olyan tagjelölt van a megyében akinek lejárt a tagjelöltségi ide^ le. Különösein meghökkéntőék a számok, ha egy-két járási-városi partbizottság jelentéséből idézünk. A kiskunfélegyházi járási- varosa pártbizottságon a 194 tagjelölt közül 57-nek lejárt már ® tagjelöltségi ideje és nem intézték el tagfelvételét. A kiskőrösi járási pártbizottságon harminchét, a dunávecsei járásban negyvenhárom, a bajai járási- városi pártbizottságon kilencet?7 túlkoros” tagjelöltnek elintézetlen az ügye. A közös gazdasagokban 530 tagjelölt közül 159-et már fel kellett volna venm tagnak. Itt különösen indokolatlan a huzavona, hiszen közismert feladat a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. Cz utóbbiak gazdálkodása at?01 18 fugg, hogy menynyire erős a pártszervezet, ho- a Vásárt tevékenysége. A megyében 123 olyan szövetkezeti párt- szervezet van, mélynek tagsága tazes Számot. A kisWIroea jarasban 33 az ilyen pártszervezetek száma «PÍL* S2ár°k jÓ1 tnzonyít- a tagjelöltekkel többe* kellene foglalkozni, ügyüket gondosabban kezelni Az a tapasztalat, hogy több helyen a pártvezetőség és a párttagok Sfmtaftják v»Hik a kapcsolatot Elsősorban azoknak kellene fog- «kik ajánlottak őket a pártba, A tagié. de. f^béwt eszmei, <3s^flátá>5«fcat keil fejleszteni, amit a VTTI pártta®el«WBég nandrttetó^ 1*?^ a tagJeiöH: mogijjivM u céJja«, poötatázet Ä Ves™«fc * Pértezerves ssrass htiká iának végrehajtásáért.”1^ A jelöltség ideje egv év megismerellhÄ^h^ Partalapszervezetsk adják át rasi, városi pártbizottságok ne^■sssafaáas mindezt. Szükség esetértf”^ £erik<vT-i**r».ö.b- ^ sseten ne ide^őssé^Stóf ^25; Öfabb föld alatti vízi összeköttetés hazánk és Csehszlovákia között ternf&Uía,tó műszaki egye- tZoToe ba?an>?h°z 'tartozó1 K?sRégóta3 a°csehbsz?oväLafSsäö' varborsa határában levf vífnye' í°re gyanakodtak, amelyen át' mm valami kádléfolyónTrest’ a körn k ~1ua íöld gyomrában szefuíoyevíz AmiIkdoarlakr°1 festéket^ öntötted a nyeflbe ^ elszineződött víz nema Kist^ srtny^ií0^raSr,á1’ hanem a cseh- tont féíiSS'5 haUrtl>“ “to ä“ sssur & nemcsak Kecsőnél, hanem a Vass Imre barlangnál is a szád- várborsai víz bukkan felszínre s ezzel újabb föld alatti vízi toíkfk htt0MS létezését bizonyítottak be Magyarország és Cseh Szlovákia között.
