Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MVWKASPÄR.T BACS-KISKVÖW MEGYEI LAPJA •XVIII. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM Ara 60 filler 1963. ÁPRILIS 25, CSÜTÖRTÖK \Aruink a világpiacon Egyre több országba jutnak el megyénk iparának termékei Megyénk jelentősebb Ipari üzemeiből kikerülő termékeket, közfogyasztási cikkeket egyre többen kérik, illetve fogyaszt­ják mind a baráti, mind pedig a kapitalista országokban. A gyárainkat látogató keres­kedők döntő többsége a kész­áruraktárakban felhalmozott termékek megtekintése után az elismerő szavak tolmácsolásával egyidejűleg újabb árufélesége­ket rendelnek. Jóleső érzéssel mondhatjuk még: van olyan cikkünk, amely világviszonylat­ban verhetetlen. Színes fürdőkádak Angliába Az előbb említett termék kö- eé tartozik a ZIM Kecskeméti Gyáregységében előállított vé­kony falú öntöttvas fürdőkád, amely egyedülálló a világon. A hideg időjárás miatt — sajnos — az előírtnál kevesebb első osztályú exportképes fürdőkád készült, emiatt az első negyed­éves exporttervet csak 97,7 szá­zalékra teljesítették. Ez azt je­lenti, hogy a tervezettnél 800 fürdőkáddal kevesebbet szállí­tottak ki a gyár raktáraiból. És mégis többet, még pedig 11,8 százalékkal, mint egy évvel ko­rábban. Érdekességként említjük, hogy angol megrendelő kívánságára két vagonra való színes — zöld és rózsaszín — fürdőkád is ké­szült. Amennyiben e téren újabb igények jelentkeznek, azt is ma­radéktalanul teljesíti a gyár. Az exportképes egészségügyi berendezéseket főleg a közel- keleti országokba továbbították. Szovjetunióba A Bajai Villamosipari Gyár első negyedévi exporttervét csak 95 százalékra teljesítette. A tervben szereplő laboratóriumi kemencékből a METRINPEX Külkereskedelmi Vállalat útján 180 darabot küldtek a Szovjet­unióba. Május 1-ig pótolják A legnagyobb tömegű árut megyénkben a Kecskeméti Kon­zervgyár exportálja. Tervük­ben három hónap alatt 550 vagon főzelék, gyümölcs, kon­zerv, valamint szárítmány ki­szállítása szerepelt Mivel az előbb említett termékek igen érzékenyen reagáltak a hideg időjárásra, ezért a 15—20 fokos Jöhetnek a meleg napok Felkészült a nyár „fogadására" a vendéglátóipar Megyeszerte folynak az előkészületek a vendéglátóipar­ban, hogy a tavaszi és nyári szezonban megfelelően fogad­hassák a szórakozni vágyó ven­dégeket. A nagyobb városokban, de a községekben is felújításokat, be- rij húzásokat végeznek. Baján például a Duna-étterem tera­szának átalakítása, korszerűsí­tése van soron. A Belvárosi cukrászda kerthelyiségét is új­jáépítik. jelenleg az alapozási munkáknál tartanak, s valószí­nűleg május 1-én adják át ren­deltetésének. jKalocsán a volt érseki kertben levő kisvendéglő fel­újításra nem szorul ugyan, de bővíteni fogják a konyháját és több ülőhelyet biztosítanak a látogatóknak, mivel a tavalyi 240 a forgalmasabb napokon kevésnek bizonyult. A Szelidi- tó vendéglőben most javítják a kemény tél okozta kisebb hibá­kat. Az elmúlt évi zsúfoltságon okulva lacikonyhával bővítik ki ezt az üzemet, amely a for­galmasabb napokon a kirándu­lók rendelkezésére áll. Üdítő italokról, s az alkalmi vendégek étkezési lehetőségeiről is gon­doskodik a vendéglátó. ft eeskeméten május 1-én r nk meg a kerthelyiségek. Üí berendezést kap a Pálma eszpresszó terasza. A tavaly megnyílt sörkert bejáratánál nagy teljesítményű fagylaltgépet állítanak fel, ez azonban csak júniusban kezdi meg működé­sét. A cukrászüzem is mindent megtesz, hogy elegendő fagylalt álljon a közönség rendelkezé­sére a nyári időszakban, nem­régiben szereztek be egy 300 literes gőzüstöt a fagylaltfőző konyha részére. A vendéglátó vállalat ígére­tet tett arra, hogy május 1-én újjáépítve nyitja meg Kiskun­félegyházán a Kiskunság étte­rem közkedvelt kerthelyiségét. Ezen a napon fogadja először vendégeit a Hattyú cukrászda terasza is. Kiskunhalason a Kos­suth utcai italboltot cukrász­da-eszpresszóvá alakították át, kerthelyiséggel kibővítvfe. A fagylaltgépek, ha nem is teljes kapacitással, de már Kiskunha­lason is működnek, s mint ígé­rik, ebből ezen a nyáron sem lesz hiány. A vendéglátó vállalat mozgó­árusokat is küld olyan helyek­re, ahol vendéglő vagy cuk­rászda nincs. A községek hűsítő itallal való ellátásában bese­gítenek a földművesszövetkeze­tek is: kilenc Bambi-üzemben az év első felében 6480 hekto­liter üdítő italt készítenek, s a szövetkezeti cukrászdák fagy­laltkülönlegességekkel kedves­kednek majd falusi vendégeik­nek. Mindez csak ízelítő abból a nagyarányú készülődésből, mely megyeszerte folyik a lakosság nyári szükségleteinek kielégíté­sére. Mint az illetékesek el­mondották, joggal remélhetjük, hogy a tavalyinál jobb lesz az ellátás, a közönségnek nem lesz oka panaszra. G. S. hidegekben ezeknek csomago­lását, kiszállítását beszüntették. Ezért 50 vagonnal elmaradtak a tervtől. Nagyobb mennyiségben küld­tek árut a Szovjetunió keleti részébe, Szibériába és a nyugati kapitalista országokba. Az előb­bibe sok zakuszkát, natúr le­csót és vegyesbefőttet küldtek. Nyugatra főleg szárítmányokat, paradicsompürét, paradicsom ivólevet, meggy-, szilvabefőttet, dzsemeket és ízeket szállítottak a gyár több száz vagon árut tároló éléskamrájából. Elhatározták, hogy az első negyedévi elmaradást május I-ig pótolják. Április 20-ig a tervezettnél 30 vagonnal több árut szállítottak külföldre, te­hát felajánlásukat 60 százalék­ban teljesítették. A fennmara­dó 20, áruval telt vagon a jövő hét második napján elhagyja a gyár területét. Régi piacokra A Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói a be­érkező baromfit és a tojást nagy körültekintéssel dolgozzák fel, s ennek eredményeképpen sikerült az év első három hó­napjában exportkötelezettségei­ket 21 százalékkal túlszárnyal­ni. Tehát a tervezettnél több vágott baromfi és tojás került a régi piacokra: Ausztriába, Olasz­országba, Svájcba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Nyugat-Németországba. • V. K. Tizenöt éve, mint alapító tag dolgozik a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál Tóth István munkásból lett művezető. Tevékenyen részt vesz a szocialista üzemrész cí­mért folyó versenyben. Nemrég tagjelölt-felvételét kérte a gyár meghittebb családjába, a kommunisták pártjába. Jelent­kezését a tagság örömmel fogadta, mert jó segítőtársat lát benne. Képünkön Tóth István — balról — a radiálfúrógép munkáját ellenőrzi. Országos véradó-tapasztalatcsere Baján Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatóinté­zete tegnap Baján kétnapos ta­pasztalatcsere-értekezletre hívta össze az ország valamennyi vá­rosi és járási véradóállomásá­nak vezetőit és vöröskereszt­titkárait Az értekezlet első­napi programjának keretében dr. Hollón Zsuzsa, a kutató- intézet igazgatójának megnyitó szavai után a résztvevők dr. Düh Andrásnak, a kutatóinté­zet igazgatóhelyettesének elő­adását hallgatták meg a véradó- állomás fejlődéséről és felada­tairól. Ezt követően dr. Mestyán Rezső a bajai, dr. Vadász Gá­bor a gödöllői és dr. Fenyves István a váci véradóállomás ve­zetője ismertette az ingyenes véradómozgalom szervezésének módszereit. Tegnap a délutáni program keretében a tapasztalatcsere résztvevői Nagybaracskán ta­nulmányozták az önkéntes vér­adás helyi szervezését, majd „véradó-toborzó” nagygyűléssel zárult a napi program. Ma a bajai véradóállomás belső munkaszervezésével, mun­kamódszereivel ismerkednek az országos tapasztalatcsere részt­vevői, s megtekintik a véradó- állomást is. Tízezer holddal többet öntöznek Az öntözés jelentősége, ter­mésfokozó hatása ma már nem szorul bizonyításra, az ily mó­don elért eredmények önmagu­kért beszélnek: a jelenlegi terv­időszak végéig 610 ezerre nö­vekszik hazánkban az öntözött holdak száma. A megyénk közös gazdaságai­ban alkalmazott öntözés alaku­lásának számadatai is szemlél­tetően bizonyítják a lendületes fejlődést. Míg 1960-ban mind­össze 3000 holdon öntöztek ter­melőszövetkezeteink, a követke­ző évben ez a terület közel 8000 holdra emelkedett, tavaly pedig már meghaladta a 19 ezer hol­dat. Az idei év végéig újabb 10 ezer holddal gyarapszik tsz- eink öntözött területe, ami­nek következtében a megyé­ben csaknem 30 ezer hold­ra jut az éltető vízből. Kiemelkedik az öntözési létesít­mények sorából a 7300 holdra tervezett Kalocsa környéki „ör- tözőfürt”, amelyből az idén már 3500 hold öntözése valósul meg. A termelőszövetkezetek egyéb­ként 1963-ban 71 millió forintot fordíthatnak öntözési beruházá­sok céljára. A nyáron mintegy 250 öntöző- berendezést tartanak üzemben a szövetkezeti gazdaságok. Túl­nyomórészt szórófejes, permete­ző öntözést alkalmaznak: árasz­tásos, felületi öntözésre csak né­hol kerül sor. Általában nagy teljesítmé­nyű — percenként 1200 és 2000 liter vízhozamot biz­tosító — gépek lesznek üzemben, amelyekből az előbbieket cső- kutaknál, az utóbbiakat pedig a folyókból, illetve csatornákból történő víznyerésnél alkalmaz­zák. Az idén forgalomba kerülő gépek hazai gyártmányúak; az újonnan üzemelő 63 gépből mindössze 20 gép nyomóoldali része — csőhálózata és szórófeje — külföldi eredetű. A már meg­levő gépeket a tél folyamán a közös gazdaságokban kijavítot­ták. A gépszemlék után minde­nütt pótolták az esetleg még fennálló hiányokat. Államunk e javítások elvégzésében 3 millió forinttal segítette a megye ter­melőszövetkezeteit. Több mint másfél ezer hold­ra elegendő vízmennyiséget adó csőkutat is fúrnak ez évben, főként a kecskeméti és a dunavecsei járásban. A nagyobb teljesítményű gé- pék üzemelését ikerkutak fúrásával segítik elő. A megye számos szövetkezeti gazdaságában — így a szakmári Petőfi, a tiszakécskei Béke és a bajai Duna Tsz-ben — új ha­lastavakat létesítenek, amelyek egyúttal öntözési célokat is szol­gálnak. Az elmúlt száraz, aszályos év tapasztalatai nyomán nagyobb mértékben terjesz­tik ki az öntözést a zöldség­félékre. Jelentős mértékben használ­ják fel az öntözést a termelés szolgálatában a tiszakécskei kö­zös gazdaságok — Szabadság, Béke, Űj Élet Tsz —, amelyek az elmúlt években saját erőből öntözőrendszert hoztak létre. Énnek jobb kihasználása érde­kében az idén mintegy ezer hold öntözését biztosító gépet kapnak. A község határában gazdálkodó Tiszagyöngye Tsz gazdái a Tisza vizének haszno­sítására már az elmúlt évben 700 holdas korszerű, alagcsöves öntöző tel epet építettek. Most újabb 600 holddal bővül ez a telep, mely utóbbi területen fe­lületi, árasztásos öntözést alkal­maznak. J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents