Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
ÄECSW. Vüóg proletárjai, egyesül játék! XVIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM Ara 60 fillér 1963. ÁPRILIS 24, SZERDA A vállalati gazdálkodásról, a községfejlesztésról tárgyait a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kecskemét Kairó — Stockholm Korunk ezüstjének útja A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Először bejelentéseket tárgyalt, majd a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkatervét vitatta meg. Ezután került sor az 1962. évi vállalati bér, a létszámgazdálkodásról, a balesetek és szociális normák alakulásáról, az 1963. évi ez irányú feladatokról szóló jelentés megtárgyalására. A vita során különösen a munka- és balesetvédelmi teendőkről esett sok szó. A baleseteket kimutató táblázatok emelkedést mutatnak. Számos tényező játszik közre a balesetek alakulásánál. A nem megfelelő berendezésék, szerszámok, helyszűke, nem egyszerre történő erőkifejtés, a védőfelszerelések és az egyéni védőeszközök használatának mellőzése. figyelmetlenség, játék, ittasság, stb. A tapasztalatok szerint a vállalati vezetés nem fordít még kellő gondot az újonnan alkalmazott, vagy új munkakörbe helyezett dolgozók balesetvédelmi oktatására. A vállalati biztonsági megbízottak sem állnak sok helyen hivatásuk magaslatán. A balesetből kifolyólag az esetleges mulasztást elkövetőkkel szemben a vállalati vezetés csak szórványosan alkalmaz fegyelmi úton történő felelősségre vonást. A végrehajtó bizottság felhívta figyelmet, hogy a balesetek megelőzése érdekében a vállalatok vezetői jobban működjenek együtt a szakszervezetekkel. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arról, hogy az 1963. évi költségvetést tanácsülés elé terjeszti. A költségvetést előzőleg az állandó bizottságok tárgyalják meg. A határozat szerint a tanácsülést május 10-e és 15-e között hívják össze. Végezetül a községfejlesztési csoport jelentése került napirendre, amely elemezte az elmúlt évi munkát és az idei feladatok előkészítését. A jelentés szerint az elmúlt évi községfejHelyes szemléletet Az átszervezés során április I-től az országban 133 üzemet, gyárat, vállalatot vontak öss2e harminchárom termelési egységgé, hogy a VIII. pártkongresszus • határozatának megfelelően meggyorsítsák a termelő berendezések jobb kihasználását’ megteremtsék a feltételeket a termelékenyebb, gazdaságosabb munkához. Ebből is látszik, hogy nem ügyvitel-egyszerűsítési aktusról, hanem fontos népgazdasági érdekről van szó. megvalósításában csak a kezdet kezdetén vannak. A technológia alapjában véve a régi, nem készültek még új anyagnormák, a munkaszervezés színvonala sem emelkedett megfelelően, a szellemi kapacitások kihasználása, a szakemberek helyes elosztása nem felel meg a helyzet adta új lehetőségeknek és követelményeknek. Emiatt csökkent az egy főre eső termelékenység, egyes gyártmányokat az előírtnál drágábban állítottunk elő. lesztési tervek körültekintően készültek. Ezt bizonyítják a tényszámok is, mert az összevont községfejlesztési tervet 105,5 százalékra teljesítették a tanácsok. Az említett túlteljesítés nagy részben azért vált lehetővé, mert a lakosság jelentős mértékben segítette társadalmi munkával a célkitűzéseket. Az egy főre eső társadalmi munka értéke az elmúlt évben 35,42 forint volt. A jelentés megfmlíti azt a segítséget, amelyet a megye műszaki értelmisége nyújt a Hazafias Népfront akcióbizottságának keretében a létesítmények társadalmi munkában történő tervezésével. Tavaly mintegy 85 millió forint kivitelezési értékű létesítmény tervei készültek el ily módon. Az 1963. évi községfejlesztési terv főbb célkitűzése a megkezdett beruházások befejezésén felül elsősorban a vízmű- hálózat további fejlesztése, az út- és járdaépítés, a bölcsődék bővítése, az iskolai tantermek és a politechnikai oktatótermek számának emelése, és az, hogy a községek külső területein lakók részére is — ahol erre a lehetőség megvan — villanyt biztosítsanak. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a megyei községfejlesztési verseny feltételeire vonatkozóan. E szerint minden év április 4-én osztanák ki a községfejlesztési versenyben legjobb eredményt elért közigazgatási egységeknek a jutalmat. EGY KIS fanyar tavasz jutott most az angoloknak is. A filmekből, regényekből ismert borongós erdei tisztásokat ellepik a camping-táborok. A kirándulók csővázas felszereléseinek ezüstjén megcsillan a parányi véset: „Made in Hungary.” Ezüstöt mondtunk és joggal: van annyira hasznos a fehér fém — az alumínium. Egyiptomban a piramisokhoz robog a nemzetközi turista-társasággal teli Ikarusz. Egy magas, szalmaszőke svéd verejtékét törli és fényképezőgépét is felrakja a csomagtartóba. Utána elpilledve kapaszkodik a csillogó merevítő oszlopba. Ismerős neki is az alumínium csomagtartó, a fogantyú, ök is vesznek tőlünk Ikaruszt, alumínium al- keit rés zt WEIMÁRBAN Goethe lakásának ablakából fellátunk a túloldali épület tetejére. A tőlünk exportált televízió antennát szerelik éppen. A kecses alumínium görbületek fel-f elszikráznak. míg mozgatják a munkások. Leningrádban, egy Néva parti lakásban felgyújtják a villanyt. A csillár alumínium szára melegen csillog a hangulat- világításban. A modem csillár a Budapesti Világítástechnikai Vállalatnál készült. Jó fogás esik ízléses nyomógombos „irón”-unkon. Megmegforgatjuk, ha jegyzetelés közben elgondolkodunk. Kék vagy sárga zománca ledörzsö- lődött már a szögleteken. Elővillan az alumínium fénye. S A FELSOROLT tárgyak, alkatrészek, bútordarabok — előállításának egyik fázisában —, mint félkész alumíniumcsövek, átmentek a Kecskeméti Fém- és Vasipari Kisipari Termelő- szövetkezet munkásainak kezén is. Fodor György részlegvezető — a Fűzfás közi telephelyen — Kuczik György brigádvezeiővel, vagy helyettesével, Sándor Istvánnal, megszervezte a különböző átmérőjű nyers préselt csövek feldolgozását. Gyulai István, Szabó Károly, Fazekas Sándor, Nagy Mátyás százszor- ezerszer rávert a bambuszrúd- vastagságú csövek végére, hogy azok „kihegyezetten” mehessenek a húzópadokra. Ott Szabó József, Szabó István olajozta, nyújtotta azokat a kívánt átmé- retűvé. Villanymotor húzta az engedelmesen formálódó csöveket a megfelelő gyűrűkön át. Ez csak egyik brigád az Erkel utcai és Fűzfás köziekből. Három műszakban dolgoznak* hogy a múlt évi 6 millió forint értékű félkész áruval szemben ebben az évben 16 millió Ft-o* alumíniumáruval segítsék 150 millió forintot kitevő exportára előállítását. A műszaki fejlesztés is ezt a célt szolgálja. Egy húzópad már szerelésre vár, még egy kisebbet is megpróbálnak szerezni. Kiss Ferenc szövetkezeti elnök büszkén újságolja, hogy a kéthónapos téli kiesés ellenére sikerült teljesíteni az első negyedévi tervet. Az üzem 200 dolgozója összesen 1600 munkaórát ajánlott fel társadalmi segítségként az új gépek beállítására, teleprendezésre. Negyvenen közülük a télen is szabadban dolgoztak. Valamennyien megérdemlik, hogy az új csarnok mielőbb felépüljön. HISZEN az ő munkájuk is hozzájárul ahhoz a dicsérethez, melyben a magyar alumínium- ipar gyártmányait Nyugat- vagy Észak-Európában, Ázsiában, Afrikában részesítik. Munkájuk szintén nemes valuta. TÓTH ISTVÁN Ebben a kérdésben érintve van megyénk több minisztériumi irányítás alá tartozó üzeme. A Bajai Ruhagyár telephely lett, a Bajai Gyapjúszövetgyár központ, egyesült a volt Bányászati Berendezések Gyára és a Kiskunfélegyházi Gépgyár, és — ahogyan értesültünk — több cipőgyár irányítása a jövőben Kecskemétről történik. Ez utóbbi kivételével az előbb említett gyárak összevonása már január 1-ével megtörtént. Tapasztalataink szerint sikerült megnyugtató módon elrendezni a felvetődő emberi problémákat. A munka neheze azonban még hátra van. Az átszervezés nem varázsszer, amellyel egy csapásra megoldódik minden termelési gontj. Sőt, az új helyzet adta feladatok megoldása gyors elhatározó képességet, ugyanakkor nagy körültekintést és hozzáértést követel, hogy az ilyenkor szokásos tanulópénzt a minimálisra csökkentsük. Erre figyelmeztetnek az első negyedév eredményei. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. a Férfiruhagyár bajai te- leohelye nem teljesítette tervét. Az okok között találjuk a rossz munkaszervezést, a régebbi technológiákhoz való ragaszkodást, az előrelátás hiányát. Tulajdonképpen az átszervezéskor célul tűzött elképzelések Mi hát a teendő? Alapvetően meg kell változtatni üzemi vezetőink szemléletét. Meg kell érteniük, hogy az üzemek összevonása nem az ügyvitel-egyszerűsítés céljából történt, hanem az olcsóbb és gazdaságosabb termelés megvalósításáért. Ebből fakad a fő dolog, kötelezettség a termelés korszerű megszervezése, magasabb szintű irányítása. Az átszervezett üzemeinkben pártszervezeteink akkor cselekszenek a köz érdekében, ha a termelést ellenőrző munkájuk során a lehetőségek feltárásával bizonyítják be. milyen tartalékok rejlenek a különböző üzemrészekben a termelés biztosítására, olcsőbbítására. Ezeknek kiaknázása a ma feladata. Csak ez a szemlélet teremti meg azt a gyakorlatot, amely a nap minden órájában a fejlődés irányába tereli a munkakedvet, fokozza a tempót, s olyan embereket nevel, akiknek teher*a megnyugvás, az elkényelmesedés. az újtól való irtózás. Amikor az átszervezés hiányosságait reflektorfénybe állítjuk, segíteni kívánunk e nehéz, bonyolult, sok előrelátást, alapos és gondos intézkedések sokaságát követelő munka viszonylagos zökkenőmentes lebonyolításában. VENESZ KÁROLY 1 narom lusszauasi Termelőszövetkezet, „ „. ___ „ a ozaoaosaa pazaai ic<szö s sertéskombinát építését határozták el. A két, egyenként 600 férőhelyes épület mielőbbi elkészítésen fáradoznak a Bacs-Kiskun megyei Építőipari és Szerelőipari Vállalat kőműves- es ácsbrigadjai. Képünkön az egyik ácsbngád tagjai — Horváth János, Váczi Mihály és Var vT* ? .^»szerkezeten az utolsó simításokat végzik. A későn ébredt tavasz miatt eÜ tolódtak a határidők, de az építők fogadkoznak. hogy az év első felében befejezik a munkát ci rciun,
