Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
5. oldal Brj~~" " ' ■■■ -------- ■ ■ —- . 1 ........- '■ - -------- ' ■ 1 1 "lr""r”1 ' - ' 1 J™11" 'l1................ ............... ■■"’■BE Í96 3. április 23, tedd ÁRMÁNY ÉS SZERELEM Schiller drámájának felújítása a kecskeméti színházban „Még csak a kezdetnél tartunk * C ülöpszálláson tavaly ősz * óta folyik rendszeresen vasárnapi gyermekfoglalkoztatás a művelődési házban. Amikor elkezdték, semmiféle határozott elképzelése nem volt se a művelődési ház igazgatójának, se a gyermekfoglalkozások vezetőjének, Somogyi Józsefné- nek, a helybeli iskola pedagógusának. A cél világos volt: ne csellengjenek a gyermekek az iskolaszüneti napokon, hanem töltsék kellemesen és értelmesen az időt. A módszerek majd kialakulnak — vélték. Vettek háromezer forintért játékot, aztán kihirdették az is- Kolában, hogy aki vasárnap délelőtt jól akar szórakozni, kilenc órára jöjjön el a művelődési házba. Először eljöttek vagy százötvenen. Volt ott apróbb, nagyobb gyerek az iskola négyszáz tanulója közül, mindenki, aki nem lakott túlságosan messze. Nagyon tetszett nekik a sok játék, az asztalifoci, a különféle társasjátékok és a felsős fiúknak legjobban a szép nagy építőszekrény. Hamarosan nyilvánvalóvá lett azonban, hogy ennyi gyereket még a látszatra nagy játékkészlettel sem tudnak tartósan egy egész délelőttre lekötni. Pedig kialakult egy állandó műsor is. Mesefilmmel kezdték a programot kilenc órakor és így elérték, hogy nem szállingóztak a gyerekek egész délelőtt ki-be, hanem pontosan érkeztek, mert a filmre mindenki kíváncsi volt. Aztán később a kicsinyeknek egy kis játék után ismét mese következett, a nagyobbak társasjátékkal szórakoztak. Spor- tolgattak is, amíg jó idő volt, felolvasást rendeztek és elrepült az idő tizenkettőig. óvemberre, decemberre azonban megfogyatkozott a létszám. A művelődési ház ugyanis csak egytermes, nefn is éppen jól fűthető, s a hideg idő beálltától az iskolában kellett tartani a foglalkozásokat. Meglehetősen összezsúfolódtak a gyerekek. Zavarták egymást, nem jutott mindenkinek játék, unatkoztak. Legfőképpen azonban hiányzott az irányítás. Somogyi Jó- zsefné buzgón foglalkozott a gyerekekkel, de teljesen a saját elképzeléseire utalva. S maga is érezte, hogy többet is lehetne tenni jobb módszerekkel. N K£ Éppen ezért szívesen vett részt a húsvéti szünetben a Halason megrendezett kétnapos tapasztalatcserén, és továbbképzésen. — Szép volt, kellemes volt —» mondotta a két nap elteltével — és főleg nagyon hasznos volt; Most már átválthatok az ötletszerű munkáról a tervszerű* rendszeres foglalkozások megtartására. Az első az lesz, hogy két' csoportra osztom vasárnap a gyerekeket és az alsósokkal máskép foglalkozom, mint a felsősökkel. Egy csomó jó ötletet kaptam. Szellemi vetélkedőt, kérdezz-felelek műsort és különféle versenyeket rendezünk . majd. ap-e hozzá segítségét a pedagógusoktól? — Segítség volt eddig is. A művelődési otthon igazgatója, egy-két fiatalabb kolléga is ajánlkozott és jött is, ha szükség volt rá. Most jobban tudok majd munkát adni nekik is. Az itt kapott Ötletekhez saját elgondolások is társulnak már. Arról beszélgetünk, hogy a szakkörök foglalkozásait lehetne vasárnap is folytatni. — Tarthatna próbákat például az énekkar. Van azonban ez előtt egy nagy akadály: a nevelők éppen eléggé elfoglaltak ahhoz, hogy ne tudják vállalni a szakkörök vasárnapi foglalkozásainak levezetését. Nem kívánhatjuk tőlük; És még egy gond. Mi lesz a nyáron? — Én is elmegyek nyaralni — mondja — mint a többi nevelő. Hogyan fogjuk akkor megszervezni a vasárnapi foglalkozásokat? Jogosan nem várhatjuk, hogy a nyári pihenést feláldozza bármelyik nevelő. Talán felváltva vállalhatnák a két hónap alatt a szokásos tiszteletdíjért a foglalkozások vezetését azok, akik éppen otthon vannak. M őst, amióta jó idő van* 1 1 negyven-ötven az átlagos létszám vasárnap délelőttönként a foglalkozásokon. Azok akiket tavaly ősszel csak a szenzáció frissessége vonzott oda, télen elmaradoztak. Most meg jól érzik magukat a gyerekek akkor is, ha futkározhatnak a tavaszi faluszélen. A megmaradtak azonban kitartóan járnak. Kialakultak már a kis köAz Ármány és szerelem egy ízben a színházak államosítása után már szerepelt a kecskeméti közönség előtt. Még élénken él emlékezetünkben az akkori előadás, az Ármány és szerelem egyike volt a legnagyobb akkori közönségsikereknek. De ez az érdeklődés nem kizárólag a két kiváló vendégművésznek: Gábor Miklósnak és Rutt- kai Évának szólt. Rövid vendégszereplésük után a darab még jó néhány előadás erejéig műsoron maradt, közönségünk pedig nem lankadó érdeklődés- 6el gyönyörködött estéről estére a ragyogó tragikai mű szépségeiben. A darab mostani felújítását is Igen nagy érdeklődés előzte meg. Bár eredetileg nem szerepéit a műsortervben, mindenki csak helyeselni tudta a választást, hiszen a műben ma sem fakuló forradalmi színek tündökölnek, az érzelmek hevessége ma is megdobogtatja a szíveket, a feudális önkény ellen lázadó polgár alakja a ma közönsége számára is sokat mond. Az előadás azonban sajnos, nem mindenben váltotta be a hozzá fűlött reményeket. Schiller saját korából vette a mű tárgyát. Ifjúsága társadalmi környezetének ismert alakjai, a reakciós német kis fejedelemségek udvartartásainak gyűlölt udvaronc figurái, erkölcstelen, pazarló, a nép életét és vágyait, törekvéseit lábbal tapodó hercegek és lakájaik nem egy megtörtént esemény, az akkori udvari élet nem egy reálisan vágóit mozzanata keretei között élik színpadi életüket. Olyan nagyszerűen felépített jellemeket visz szíppadra, mint Fer- riinánd, aki művészileg teljes értékű megfogalmazását tudja adni Schiller társadalmi nézeteinek, törekvéseinek. A személyes élmény ad a költő kezébe érveket, aihikor a lélekben, jellemben hozzá hasonló Ferdi- nánd profilját felvázolja. Nagy érzelmek, egymással csatázó indulatok tüze lobban elő majd minden jelenetben a társadalmi ellentmondások hamuja alól. S ezek a tüzek végül magukat a fő hősöket is elhamvasztják. Mi sem természetesebb, mint fez, hogy a dráma előadásának & két főhős alakjának helyes megformálása a kiindulópontja, alapja. Sajnos, azonban az egyébként igen tehetséges Boon vagy a Seifert úr lebukásához vezethetne. Pedig a lebukásuk feltétlenül bekövetkezik, ha engem letartóztatnak. Upitz mindent értett. Nincs két órája, hogy végighallgatta annak a megbízottjának a jelentését, aki Berlinből Karls- lusteig kísérte Aszkert. — De ez nagyon veszélyes — mormolta elgondolkozva, alig hallhatóan a Gruppenführer. — önnek hatalmában áll ügy rendezni a dolgokat, hogy egyikünket se fenyegesse veszély. Upitz elgondolkozott. — Rendben van — mondta kis idő múlva. — Jöjjön ide éjfélkor... Nem, inkább tizenegy órakor. Aszker kiment az Abwehr épületéből. Miután meggyőződött, hogy nem jön utána senki, bement a legközelebbi telefon- fülkébe, és ismét felhívta Sti- revát. Arra kérte Frau Gott- bachot: adja át férjének, hogy azok, akiket vár, kilenc órakor elindultak és éjfélkor lesznek itt. — Jól van — válaszolta Sti- reva Aszkernak. — Köszönjük a szívességét. Ügy örülünk!... — Ugyán, hová gondol, Frau Stefánia! Miféle szívességről Van itt szó? Hiszen mi régi barátok vagyunk. Most jut eszembe, adja át egyúttal férjének. hoev megállapodtam, s racsi Ferenc legjobb igyekezete ellenére sem tudta minden vonatkozásában hűségesen tükrözni azt a hőst, amilyenné Schiller avatta Ferdinándot. Az alkatával össze nem egyeztethető szerep megoldhatatlan nehézségek elé állította Baracsit, s ha néhány jelenetben fölül is tudott emelkedni nagy művészi önmegtartóztatással és csodálatra méltó, lelkes alkotóerővel — egészében nem tudta érzékeltetni Ferdinándot. Miller Lujza, ha nem teljes értékű párja is a lángolásban Ferdinándnak, a maga módján és sajátos eszközeivel igazi pozitív hős. Bege Margit azonban, mintha adós maradt volna Miller Lujza forradalmi lendületével. Csak áldozat volt, de nem adott kezébe eléggé éles fegyvereket a harchoz a színészi ábrázolás. így hát e két alapvető oszlopa: — Lujza és Ferdinánd — nagyrészt a szereplőkön kívülálló okoknál fogva, nem tarthatta teljes erővel a tragédia épületét, nem volt képes vállain hordani e nagyszerű konstrukció boltíveit s tetőzetét. S ha nem is dőlt össze, mert hiszen a rendezői ötletesség, Seregi László nagyszerű művészi tapintata, de nem utolsósorban a szereplőgárda minden tagjának lelkes odaadása, szép és maradandó perceket adott a nézőnek — mégsem tudott az előadás tükörképet adni az Ármány és szerelem minden mondanivalójáról, minden értékéről. Simon György a kancellár szerepében erőteljes és markáns vonásokkal megfogalmazott udvari cselszövőt visz színpadra. Kérlelhetetlen törtetése és fia érzelmein is átgázolni kész arisztokratikus gőgje jól mutatja a Ferdinánd által képviselt álláspont ellentétes pólusát. Demeter Hedvig mint lady Milford, különösen nagy monológjában, Ferdinánddal való beszélgetésében nyújtott hatalmas teljesítményt. Ezekben a pillanatokban a dráma teljes izzással lángolt, s néző és színész az igazi nagy színpadi sikerek kohójában élte át a ragyogó schil- leri mű szépségéit. Gyulai Antal érzékletesen — bár a kelleténél lágyabb tónusban — adta elő nagy monológját a nép siralmairól, az önkényuralom gaztetteiről. ott leszek az áruk lerakodásánál, amint erre kértek — Nagyszerű. Nagyon örülni fog a férjem! — Isten vele, Frau Stefánia. — Jó éjszakát! * Upitz Gruppenführert jól tájékoztatták. A Karlsluste keleti határának légiterében repülő gépek szovjet bombázók voltak. Északnyugati irányba haladtak. A bombázók között volt öt szállítógép is. Karlslustet elhagyva a Berlin—Hamburg autósztráda fölött haladtak a szovjet repülők. Ám nem Hamburg volt az úticéljuk. Különleges feladatot teljesítettek Vagy harminc kilométerre Karlslustetól, egy kihalt pusztaságról fehér színű rakéta röppent a magasba. A gépcsoport a jelzés irányába fordult. Lámpafény pislogott alattuk, egyenletes időközönként kihunyva, aztán ismét felgyulladva. A gépek csökkentették a sebességet, s az öt szállítórepülőből ejtőernyősök ugrottak ki. Ez volt Likov tábornok csoportjának második különítménye. Egymás után értek földet az ejtőernyősök. Sötét színűre festett selyemejtőernyőiket szinte alig lehetett észrevenni a levegőben. Valamennyien német katonatiszti vagy közlegényi egyenruhában voltak. A leszálIgen nagy szerepe van a tragédia eseményeinek bonyolításában Wurmnak, a kancellár titkárának, aki az aljas és gátlás nélküli bajkeverő minden tulajdonságával rendelkezik. Az egyébként jó eszközöket alkalmazó Mezei Lajos ezt a szerepet kissé halványabbra vette. Nem motiválja a Lujza kegyeiért áhítozó, de jövendő élettársa erkölcsi tisztaságát udvari előnyökért bármikor feláldozni kész udvaroncot. Mint ahogy Jánoky Sándor is mérsékli szerepfelfogásával egy kissé Miller bíráló bátorságát. Egy-egy kemény és szigorú vádja, egy-egy megbélyegző kifejezése inkább panaszhoz hasonlít. Nem egy esetben fölébe kerekedik a vallásos jámborság hangulata a lánya sorsáért felháborodott apa lendületének. Major Pál egészen eredeti Von Kalb főudvarmester szerepében. Külsőségeiben és a figura alapmotívumainak felvázolásában ötletes, de talán kissé együgyűbb az általa ábrázolt főudvarmester, mint ahogy azt a szerző szándékolja. Az ő szerepfelfogásával kapcsolatban is papírra kívánkozik a megjegyzés. Major Pál, csakúgy mint a darab legtöbb szereplője, adós marad az általa képviselt szerep összes színeivel, bár a fő árnyalatokat fel is rakja művészi alkotóerejének palettájára. Több ízín és több árnyalat van a szerepekben, mint ahogyan ezt színészeink érzékeltetik. Borbíró Andrea is, mint Millemé, kissé halványabb a kelleténél. Kellemes jelenség Sophie szerepében Bilicsi Mária. Seregi László, a darab rendezője sém tudott egyébként helyesen diktált tempójával megfelelő és teljes értékű rendezői koncepciót adni a darabnak. A szereposztási hibák miatt, amiért lényegében a rendező felelős, a dráma nem csaphatott oly magasra, mint azt a mű kívánta volna. Az együttes nyújtotta lehetőségek korlátái nem tették lehetővé, hogy minden vonatkozásban kifejthette volna rendezői elgondolásait. Ragyogó teljesítményeket lát-1 hattunk a jelmeztervező Márton Aladár és a díszletek alkotója, Csinády István részéről. Márton Aladár jelmezei és Csinády színpadképei méltók a schilleri remekműhöz. CSÄKY LAJOS lás helyén várakozó Percev őrnagyot azonban ez nem lepte meg. Elsőnek a Wermacht-őr- nagyi egyenruhát viselő Ribin ezredest ismerte fel. A két férfi összeölelkezett. — Pavel Petro vies! Kedves cimborám. De régóta nem láttuk egymást! Van már vagy két éve is, mi? — Pontosan két éve, ezredes elvtárs. — Azt hiszem, nálad minden rendben van. Mielőtt Moszkvából elindultam, telefonáltam hozzátok: az asszony is, meg a kislány is egészséges, nincs semmi bajuk. — Köszönöm, Oreszt Ivano- vics. Mi a helyzet? — Még nem tudom. — Ribin hátrafordult, s odaszólt valakinek: — Korzsov! Egy tiszt termett előtte a sötétségből. Hauptmanni rangjelzés volt a paszományán. — Ismerkedjenek meg. — Ribin bemutatta egymásnak a két felderítőt. Utána azt az utasítást adta Korzsovnak, hogy bontsa ki a rádióleadót. Körös-körül, az egyre áthatol- hatatlanabb sötétségben (felhők mögé bújt a hold) szüntelen sürgés-forgás hallatszott. Léptek zaját, suttogó beszédfoszlányokat hozott a lengedező szél. Visszajött Korzsov. — A léadó működésre kész, ezredes elvtárs! Egy kis üreghez vezette Ri- bint és Percevet. Ott volt felállítva a leadó. Halvány fény látszott a készülék skáláján. Felette vörösen izzott a kis jelzőlámpa. Két rádiós tett-vett a berendezés körül. — Kezdjék — rendelkezett Ribin. A rádiós lekopogtatott néhány jelet, átment vételre, s csakhamar írni kezdte, amit hall. A papíron gyorsan nőttek a számoszlopok. Amikor az első papírlap megtelt, Korzsov a kezébe vette, leült vele kissé távolabb a földre, s hozzáfogott, hogy zseblámpájának fényénél áttegye folyóírásba a rejtjeles szöveget. Ribin azonnal átolvasta az elkészült szövegrészt. Likov tábornok közölte benne: a teherautó-oszlop huszonegy órakor elindult Hamburgból, s éjfélre várják Karlslusteba. — Biztos, hogy ezen az úton jönnek? — kérdezte Korzsov. — Más út nincs? — Volt — felelte Percev. — Volt másik út is, de két légitámadás teljesen használhatatlanná tette. Felrobbantottak két viaduktot és egy hidat. A rádiós befejezte a vételt, s Korzsov gyorsan kisifrírozta a rádiogramm második részét is. Az állt benne: az első egység égy óra múlva kezdi az akciót. (Folytatjuk,) zösségek, akik minden vasárnap megtalálják egymást és együtt szórakoznak; Afféle gyermekklub vasárnaponként a foglalkozások színhelye. — Még a kezdetnél tartunk — mondja Somogyi József né. — De bebizonyosodott, hogy érdemes volt hozzákezdenünk és jobb módszerekkel, bizonyos vagyok benne, egyre szélesedik azoknak a gyerekeknek a köre, akik csatlakozni fognak hozzánk. MESTER LÁSZLÓ emelkedése Megyénk földművesszövetkezeti könyvterjesztő hálózata az idei év első negyedében 1 millió 652 ezer forintot forgalmazott. Ez 300 ezer forinttal több, mint amennyi a tavalyi első negyedév forgalma volt, s a terv 116 százalékos teljesítését jelenti. A forgalom emelkedése azonban járásonként változó. Kiemelkedő munkát végzett a kecskeméti faluellátó könyvesbolt, amely 202 százalékra teljesítette tervét, s a bajai járás, ahol 137 százalék volt a terv- teljesítés. A falusi könyvforgalom
