Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
1963. április 23, kedd I. oldat A mozgó kék „doboz" Óriási kék doboz a sárgán világító homoki tájban. Oldalán felírás: MŰHELYKOCSI. A doboz mozdulatlanul áll a bugaci Béke Tsz határában. Még- előző este érkezett ide a Jakabszállási Gépállomásról. Mellette — nem a képletes, ha nem a szó szerinti értelembe vett — ezer darabra szétszedett lánctalpas nem éppen grandiózus látványt nyújt. Mintha egy felboncolt vasszörnyeteg lenne. — Végre kijavítottuk — ál lapítja meg Csík Tibor, a műhelykocsi szerelője. Majd társa, Borovics József hozzáteszi: — Most már megkezdhetjük az összerakását. Es hozzáfognak. Nemcsak ők, hanem a gép vezetői, Tóth Lajos és Szőke István is. Olajos kezük alatt cseng-bong a vas, jobbra-balra forog a franciakulcs. Ruhájuk is egy-egy hatalmas olajfolt. De hát mi is volt a hiba, amiért így szét kellett szedni a masinát? Erre a kérdésre Szőke István válaszol: — A hiba az ilyen gépeknél gyorsan és váratlanul következik be. Megy, dolgozik a gép, s egyszer csak azt mondja: klaty. És nem megy tovább. így volt ez tegnap is. Azonnal megállapítottuk, hogy komoly a hiba: elromlott a sebességváltó és a főkuplung. Több csapágy eltört — És egy óra múlva már itt voltunk — mondja Gulyás József, a műhelykocsi vezetője és parancsnoka, vagy ahogy ő jellemzi magát, „mindenese”. Olyan nap nem múlik el, hogy Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Hétfőn délelőtt a KISZ megyei végrehajtó bizottság ülésén megtárgyalták a kiskun- halasi járási és kecskeméti városi KISZ-bizottság jelentését az Ifjúság a szocializmusért mozgalom harmadik évének tapasztalatairól. Ezután meghallgatták a résztvevők a gazdasági osztály tájékoztató jelentését a KISZ és az úttörőcsapatok pénz- gazdálkodásáról. valahová ne hívják a mozgó műhelyt. A gépállomás körzetében, Jakabszálláson, Bugacon, Orgoványon, Izsákon, Ágasegyházán és Helvécián 18 lánctalpas gép dolgozik. És még több kisebb gumikerekű traktor. Három évvel ezelőtt kapták a műhelykocsit. Azóta Gulyás József vezeti. Több mint 60 ezer kilométert futott vele eddig. A Föld egyenlítőjének a másfél- szeresét. S a „futás” távolról sem mindig akadálymentes; nem egyszer úttalan utakon kell megközelíteni az elromlott gépet. Többször tengelyig merültek már a latyakba. Olyankor órákat vesz igénybe a kiásás. Megmutatja a jól felszerelt műhelykocsit. Van benne fúrógép, esztergapad, köszörű, autogén- és villanyhegesztő. Az utóbbi meghajtásához a gépkocsi motorja „termeli” az áramot. Megkérdem, hol töltik az éjszakát, amikor hosszabb ideig tart a javítás. Mint például most is. — A lakókocsiban — feleli. — A dózerosok megosztják velünk a szűkös helyet. Aztán ilyenkor már jó idő van, s számomra a kocsi vezetőfülkéje is elég kényelmes. Nyáron pedig legjobb a szabad ég alatt pihenni. Közben a félezer csavar utolsó darabjai kerülnek a helyükre. Utána gyújtás: a motor feldübörög, elindul. Pár percig figyelik a gép zenéjét. Aztán megnyugodva bólintanak: minden rendben. Majd egy napig állt a gép. Hogyan pótolják a lemaradást? — Ez kissé nehezen megy — mondja Tóth Lajos. — Hiszen éjjel-nappal dolgozunk. De hát majd rádobunk egy vasárnapot. Gulyás József és a két szerelő beül a kocsi elejébe. Motorja gyújtást kap, de indulás előtt a vezető még kiszól: — Majd elfelejtettem mondani, hogy szombaton lesz a gépállomás élüzemmé avatása. Jöjjenek ám el oda is! És a kék doboz döcögve, rnajd egyre gyorsulva eltűnik a sárga messzeségben. HATVANI DÁNIEL MUNKA KÖZBEN A munka dicsérete A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban a dolgozók egyéni felajánlásokat tettek a hosszú, kemény tél okozta lemaradás pótlására. A munkásosztály nagy ünnepére, május elsejére az esedékes napi tervek túlteljesítésével készülnek. Képünk a gyár egyik szorgalmas munkását: id. Lantos Jánost mutatja be a daraboló műhelyből. (Lakatos felvétele.) Az egész évi munka nagyszerű elismerése, dicsérete jut kifejezésre esztendőről esztendőre a Minisztertanács és SZOT vándorzásziajárnak odaítélésében. Az élenjáró üzemek, vállalatok, gazdaságok sokasága figyeli izgatottan az eredmények kihirdetését, s nagy az öröm, a büszkeség, ha sikerül az országos elsők közé kerülniök. Ebben az évben mi, Bács- Kiskun megyeiek nem panaszkodhattunk: három „tárca” kitüntetettjei közt olvashattuk élenjáró munkáskollektíváink, termelő egységeink nevét. Elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Kiskunhalasi Gépállomás. Olyan eredményt jutalmazott ez a kitüntetés, mint a múlt évi 145 ezer normálholdas tervük több mint 204 ezer normálholdra való túlteljesítése, az egy normálholdra jutó 72,14 forint önköltségtervük 64 forint 37 fillérre való leszorítása. S ezen belül olyan teljesítményt, mint az egy traktorra eső 301 műszaknormát, amely azt jelenti, mintha minden egyes traktor minden munkanap dolgozott volna — a javítási kiesést és időjárási tényezőket sem számítva. Sorolhatnánk az egyes traktorosok teljesítményét. a nyári munkákban való helytállásukat — országosan elismert tények beszélnek erről — de ezúttal inkább csak jelezni kívánjuk, mit értékelt, mit vett figyelembe a kitüntetésre felterjesztő bizottság. Ott olvashattuk a verseny- zászló nyertesei közt a Bács- Kiskun megyei Vízmű nevét is, hasonlóan kiemelkedő eredmények alapján. A múlt évi tervüket 121 százalékra teljesítették, s az egy főre jutó termelési érték meghaladta a 187 ezer forintot. Negyven kilométer hosszú nyomócsőhálózat építése, hatvan mélyfúrású kút elkészítése, több mint harminc vízmű irányítása, fejlesztése, karbantartása, s tíz fürdő üzemeltetése van ebben a munkában. A Tiszakécskei Földművesszövetkezet eredményeiről az elmúlt héten, szombati számunkban már beszámoltunk, s most csak ismételt örömünknek akarunk kifejezést adni. Annál is inkább, mivel a Kiskunhalasi Gépállomás mellett, amely — a vasárnapi lapokban közzétett eredményhirdetés szerint — az MSZMP Központi Bizottságának kongresz- szusi zászlaját is kiérdemelte, ugyancsak elismerést kapott a Tiszakécskei Fmsz is: oklevéllel jutalmazták a kongresszusi versenyben elért jó munkájáért. Köszöntjük a kitüntetett üzemek és munkahelye« valamennyi dolgozóját e nagy esemény alkalmával, s kívánjuk, hogy az idei esztendő munkája is hasonló sikereket teremjen számukra. Az országos elismerés bizonyára újult lendületet ad megyénkben a munkaversenynek, hiszen a legjobbak közé kerülni valóban dicsőség és becsület dolga. T. P. Huzavona és a tanulságok Miért nem készül el határidőre az Izsáki fürdő? Régóta foglalkoztatja Izsák lakosságát és a tanács vezetőit is, hogy a községnek nincs fürdője, s a közelben sincs olyan strand, amit felkereshetnének az emberek. Néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy megoldják a kérdést, saját erőből építenek fürdőt. 1961. februárjában meg is kezdték a fúrást, s hamarosan 31 fokos vizet találtak. A kút még az év nyarán elkészült félmillió forintos költséggel. Ezután hozzá lehetett fogni a tervezéshez, ami szintén minden A korszerű technológia alkalmazását segíti >1 sokoldalú műgyanta A műanyagok megjelenése a gépipar számos ágában forradalmi átalakulást eredményezett. Ennek következtében a szerszámgyártásban a műgyanták alkalmáza új, gazdaságos és korszerű technológiák bevezetését tette lehetővé. A műgyantás szerszámgyártási technológia korszerűsége és gazdaságossága ellenére is igen lassan terjed. Ennek okát egyrészt abban látom, hogy nincs megfelelően propagálva, a szakcikkek pedig hiányosan, vagy csak felületesen bizonyítják a gazdaságossági mutatók kedvező alakulását. Ugyanakkor azok a vállalatok, ahol sikerrel alkalmazzák ezt az új módszert nem teszik közkinccsé eredményeiket. Hol alkalmazható? A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat országos viszonylatban az elsők között alkalmazta sikerrel a mű- gyantás technológiát, amely jó eredményt mutatott fel a présszerszámoknál. Kivágó, lyukasz- ah a*jl*tó domfeluleteket készítenek belőle, ezenkívül alkalmazni lehet még a mélyhúzó szerszámoknál, az öntődében, a műanyagiparban, forgácsoló készülékeknél, mesterdarabok elkészítésénél. A présszerszámok elkészítésében megyénk üzemei közül a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat érdekelt. A Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat a fröccsöntő és vákuumformázó szerszámok készítésénél tudná legjobban hasznosítani a műgyantás technológiát. Előnyei Az új technológiának lényege, hogy a különböző felületeket sem kézi, sem gépi erővel nem kell kimunkálni, hanem a megfelelő felületű, simaságú mintadarab segítségével műgyantából kell kiönteni a kívánt formát, mely 24 óra alatt megszilárdul és utána lehet esztergálni. Tapasztalataink szerint elsősorban a munkaidőnél jelentkezik sok megtakarítás. Az általunk eddig elkészített szerszámoknál az időmegtakarítás egy- egy szerszámnál eléri a 60—70 százalékot. Vagyis egy átlagos bonyolultságú kivágó és lyukasztó szerszám elkészítési Ideje 100 óráról — régi módszer — a ki ön tő gyantás módszerrel 16 órára csökkent Ha egy közepes kapacitású szerszámműhely évente 150 új szerszámot állít elő, akkor csak a munkaidőcsökkentéssel majdnem félmilliót takaríthatunk meg. További előnyt jelent, hogy a feladatokat betanított segédmunkásokkal is meg lehet oldani, ami sokat enyhít a szakmunkásgondokon. Rövidebb idő alatt Az elhasznált szerszámok feljavítása is gazdaságosabb az új technológia alapján, mert csupán a műgyantás részt kell mechanikusan eltávolítani, a szerszám fémes részeit viszont újra fel lehet használni. Ezáltal javításkor nemcsak időt, hanem anyagot is megtakaríthatunk. Az új technológiával egyes szerszámtípusoknál olyan pontosságot tudunk biztosítani, melyet sem kézi, sem gépi megmunkálással nem tudunk elérni. Szeretnénk, ha megyénk üzemei közül minél többen alkalmaznák a szerszámgyártásban az új technológiát. Az ezzel kapcsolatos útmutatást szívesen elküldjük az érdeklődőknek. Herczeg István gépészmérnök fennakadás nélkül ment. A község lakói a kezdeti sikereket látva 160 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel, vagyis vállalták, hogy elvégzik az összes földmunkát az építésnél. Ez nem kevesebb, mint tízezer köbméter föld megmozgatását jelentette volna. A terv elkészülte után —1962. május 18-án — a községi tanács megkötötte a szerződést a Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalattal, mint kivitelezővel. A megállapodás szerint a fürdőt 1963. június 15-én adják át rendeltetésének. Sajnos, azonban ebből már nem lesz semmi, hogy miért, az kiderül az alábbiakból: Az Építőipari Vállalat a szerződés megkötése után hamarosan hozzáfogott a medencék elkészítéséhez. A fürdővíz elvezetéséhez szükséges csöveket megrendelte, de a Csőipari Vállalat csak ez év elején küldte meg azokat. Ez a körülmény nagyban akadályozta a munkát, mert amíg a csövek nem voltak lefektetve, addig nem lehetett földet hordani. Most, amikor már a földben vannak, az Építőipari Vállalat sürgetné a töltés elkészítését, de a nagyarányú társadalmi segítséget jelenleg nem tudják megszervezni, mert ez elvonná a lakosságot a mező- gazdasági munkáktól. A tanács arra kényszerült, hogy ezt a TEFU-val végeztesse el, ami 160 ezer forintba kerül. Az összeg igen megemeli a három és fél millió forintos beruházást, amit teljesen községfejlesztési alapból biztosít a tanács. Az akadályok és a közbejött nehézségek ellenére a kivitelezőnek az a véleménye, hogy a szerződésben megállapított határidőre elkészül a fürdő. Van azonban egy körülmény — amiről az Építőipari Vállalat is tud —, s ez végképp kizárja, hogy az izsákiak még ez év nyarán saját strandjukon keressenek pihenést, 1 Négy darab szivattyúra lenne szükség, amely rílátoá vízzel a medencéiket Ezeknek a gépeknek a beszerzése igen körülményes. A kivitelező vállalat 1962. augusztus 7-én megrendelte a szivattyúkat a Szerelvényértékesítő Vállalattól Budapestről. Onnan azt a választ kapta, hogy 1964 januárjánál hamarabb semmi esetre sem tudják megküldeni. Levél ment a Kohó- és Gépipari Minisztériumba, de onnan is hasonló választ kaptak. Miért nem rendelték meg hamarabb a gépeket. Nem lehetett — hangzik a válasz —, mert a Szerel vényér tőkésítő csak meghatározott időben fogad él igénylést. S ezekután joggal felteheti az olvasó a kérdést, miért kellett mindezt elmondani, s van-e a leírtaknak valami tanulsága. Ügy véljük, tanulságos az izsáki fürdőépítés története mindazoknak — s ilyenek sokan vannak a megyében —, akik egy-egy nagy vállalkozásért felelősek a község, város és járás lakossága előtt. Talán több időt kellene eltölteni a munka előkészítésével, a részletekig menő technikai, anyagbeszerzési feladatok pontos kidolgozásával, a gépi berendezések felkutatásával, s ehhez igénybe venni mindazt a tapasztalatot, amely- lyel más helységekben — járásban vagy akár a megyénél rendelkeznek. Ha minden község mint „járatlan úton” indul el a saját strandfürdője, vízmüve, s egyéb nagyobb létesítménye kivitelezésénél, nem csoda,- ha megsokasodnak a menetközben! akadályok, s kitolódnak a — már eleve nem reális — határidők. Ilyen szempontból van mégis bizonyos általánosítható tanulsága az izsáki strandfü-dd építése körüli viszontagságoknak. S reméljük, mégsem volt haszontalan a szóvá tétele. Gál
