Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
1963. április Zl, vasárnap 3. oldal Gazdag ígéretű vesszősorok TAVVEZÉRLÉSÜ törpevízmüvek A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat 1962 utolsó negyedévében kezdte el gyártani a távvezérlésű törpevízmű gépházának kapcsolóberendezését Józsa Mihály elektrotechnikus tervei alapján. Március végéig négy darabot szállítottak le. Az év végéig újabb hét készül el. Egy-egy kapcsolótábla előállítási ideje egy hónap. A munkálatokat a villamosszerelő részleg dolgozói végzik Fodor Menyhért művezető irányításával. Fent baloldalt a képen a vízállásjelző készülék látható, amely a víztoronyban levő vízmennyiséget mutatja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Beköszöntött a jó idő, az emberek a szabadba vágynak, munkaszüneti napokon benépesülnek a kirándulóhelyek. Az elmúlt évek alatt igen népszerűvé váltak az IBUSZ és a TIT hétvégi országjáró társasutazásai, ainelyeken, amellett, hogy hazánk legszebb tájaiban gyönyörködhetnek az utasok, történelmünk emlékeivel, építészeti remekeivel, szocializmust építő népünk új létesítményeivel ismerkedhetnek meg, képzett idegenvezetők kíséretében. Érdeklődésünkre Sándor Im- réné, a kecskeméti IBUSZ-iro- da vezetője elmondta, hogy előkészítették már az idei tavaszi és nyári országjáró programjukat. amelyeket autóbusz-különjáratokkal bonyolítanak le. Májusban a Pilis—Börzsöny hegységbe szerveznek kirádulást. Közben ellátogatnak Esztergomba, Visegrádra, majd kompon átkelnek a Dunán, s megtekintik Nagymarost, majd Vácot. Májusban, júliusban és augusztusban Eger, Bükk hegység, Aggtelekre rendeznek túrát. Júniusban dunántúli körutat tesznek Bakony, Sárvár, Szombathely, Sopron, Brembergbánya, Fertőd, dél-magyarországi utat Kalocsa, Baja, Pécs, Sikonda, Komló, Dunaföldvár útvonalon. Júliusban a palócvidékre, a Balaton mentére, augusztusban Észak-Magyarországra és a Dunántúlra szerveznek körutazást A nyári kirándulássorozatot a szeptemberi Mátra—Eger túrával zárják. Tervbe vették ezenkívül, hogy június 2-tól minden vasárnap és ünnepnapon indítanak Siófokra autóbuszkülönjáratot. A Sopront és Kőszeget érintő túrákra legkésőbb 10 nappal, a többi társasutazásokra hat nappal az indulás előtt vesznek még fel jelentkezőket. A kecskeméti IBUSZ-iroda valóban igen gazdag tavaszi és nyári programot állított össze a kirándulást kedvelők részére. Ezek a túrák nemcsak szórakoztatnak, felüdítenek, hanem a résztvevők ismereteit, műveltségét is gyarapítják. N. O. Kettős érdek A-% Autóközlekedési Vállalat még a múlt év őszén áthelyezte a 2-es számú buszmegállóját üzemünk főbejárata elől a vasúti átjáró felé, mintegy 70—80 méterre. Ezt az utat most gyalog kell megtenni, méghozzá visszafelé — írják levelükben a Kecskeméti Zománcipari Művek dolgozói — ami különösen esős, sáros időben elég kellemetlen. Arra kérjük a Petőfi Népe szerkesztőségét. legyen segítségünkre kérésünk meghallgatásában, hogy a buszmegállót az AKÖV —, ha azt méltányosnak találja — állítsa vissza régi helyére. * Levelükkel felkerestük az Autóközlekedési Vállalat vezetőségét és kértük, vizsgálják meg kérésüket. Az AKÖV személyforgalmi osztálya arról értesített bennünket, hogv kérésüket sajnos, nem teljesítheti, mivel a 2-s busz jelenlegi megállóhelye a ZIM és az új lakóépületek közötti útszakasznak pontosan a közepén van, tehát mind az üzem dolgozóinak, mind az új házak lakóinak érdekeit egyformán szolgálja. Az Izsáki határ felett a megkésett tavasz bontogatja harsány szeleit. Zölden fakadó, kandi rügyek üzenik a biztatást, hogy amiképpen „a telet sem ette meg a kutya”, ugyanúgy a kikeletet se lehet lehazudni az év arculatáról. Itt, a betonút mellett sötétlő táblákról. tarka színek lobbannak a fénytől fáradt szembe: piros, kék, sárga fejkendők, melegítők virítanak a sürgőforgó menyecskéken, amott viszont egy férficsoport szürkébb, komolyabb színfoltját helyezte el a hatalmas, eleven vásznon a nagy alkotómester: a munka. Legalább kétszázan nyüzsögnek itt, csak nagynéha, egy-egy ital vízért vagy röpke cigarettaszünet tartamára megpihenve, az Izsáki Állami Gazdaság hármas üzemegységében. — Szőlőgyökereztető iskolát létesítünk 60 holdon — mondja Vékony Imre brigádvezető, aki homokszínű viharkabátjában irányítja a ,.harci feladatokat”. Látogassunk el először a „talpalókhoz”, akik az olaszriz- ling, sárfehér és még számos más — összesen 16 — fajta vesszőinek végét Gondosan visz- szametszik; HCH, trágya és agyag keverékéből készült pépbe mártják, majd a csomókba kötött vesszőket lovaskocsira rakják, s a fogatok hordják ki a helyszínre. A lain ff, amelybe ezt megelőzően lucerna volt vetve, a nagy munka nyitányaként 45— 50 centiméter mélyen forgatták meg. Most két traktor a földbe mély és vékony barázdát hasít, amelybe majd a fürge kezű asz- szonyok a vesszőszálakat letűzdelik. Most következik a tarkaruhás asszonysereg feladata: a vesszőszálak lefűzése. Tavaly 20, most viszont 25 szálat helyeznek el méterenként. A brigádvezető hamar kiszámítja, hogy nyolc- vanan napjában mintegy 24 kilométer hosszú vesszősort plántálnak a talajba. A vesszők tövéhez a földet kézi döngölő segítségével tíz főnyi férfi munkacsapat tömöríti, de hogy alapos munkát végezzenek, a sorközöket még fogatos ekével is meghúzatják. majd külön munkacsapat kézi kapával fejezi be a műveletet. A terv szerint négy hetet szánt a gazdaság vezetősége erre a munkára, de a munkacsapat tagjai nem titkolják, hogy — ha az idő is segíti őket — három hét alatt végezni szeretnének vele. Elbúcsúzunk a vesszőrakóktól és brigádvezetőjüktől, és arrafelé tartunk,' ahol az iskola szegélye mentén hatalmas, fordított V-alakú alkotmányok merednek az égnek. Az állami gazdaság állandó kútfúró brigádja által emelt fúrótornyok ezek. Sorrendben itt kellett volna kezdeni riportunkat, hiszen a gyökereztetés egyik feltétele az öntözés. Dezső Imre, a brigád vezetője, fiatal ember. Megtudjuk tőle, hogy három éve dolgozik együtt Urbán Józseffel. Szabó Józseffel és Laszák Imrével. Közülük egyik sem a szó szoros értelmében vett szakember, de csakhamar elsajátították a szakma fortélyait. Másfél-két hét szükséges egy kút elkészítéséhez, s bizony, derekasan megdolgoznak, amíg a víz feltör. Most három ikerkútat fúrnak. A már elkészült ikerkutak 30, illetve 43 méter mélyek. A mélységkülönbözettel érik el, hogy a kutak ne azonos rétegből szívják a vizet. Egymásról öt méter távolságra vannak, és szivattyú köti őket össze. A percenkénti vízhozam 1300—1400 liter. A Mannesmann és olasz gyártmányú szivattyúkhoz alkalmazott felszíni hordozható csövekből egyszerre 12—14 szórófejjel tudják a területet öntözni. A kétszáz ember által végzett megannyi munkafolyamat így alakítja ki nem egészen egy hónap alatt a nagyméretű, korszerű módszerekkel létrehozott szőlőiskolát. Szép ez a munka, nem is annyira a festő szemével nézve, hanem még inkább a lendületét tekintve. A talpalást végző csapat munkahelye melletti apró tő szikrázva veri vissza a látóhatáron fontoltan legördülő nap fényét. Sűrűn hajlonganak az élénken csevegő, vidám kedvű asszonyok, s nyomukban szaporodnak az egyenes, sűrű sorokban letűzött vesszők gazdagodást jelző kilométerei. JÓBA TIBOR Kispolgár — kispolgári G ál József elvtárssal, a kiskunhalasi járási-városi pgit.-prop. titkárral arról beszélgettünk, hogy — sajnos — még elég gyakran kell némelyek magatartásáról, szemléletéről, ízléséről, erkölcséről ezt a véleményt nyilvánítani: kispolgári. örvendetes azonban az, hogy ezért már meg is sértődnek az emberek. Valóban nem dicséret, ha felfogásról, életmegnyilvánulásról azt mondjuk — kispolgári. Mi a kispolgár, mi a kispolgári? A kapitalizmusban a kispolgárság fogalmába a falusi és városi kisárutermelők egvaránt beletartoztak. Nálunk már bajos volna az állami alkalmazottat és szövetkezeti tagot kispolgárnak nevezni. Népességünk elenyésző hányada, az önálló kisiparos, kiskereskedő és egyéni paraszt nem azonos már a múltbelivel. Nincs meg a lehetőségük, hogy ravasz snekulációkkal és mások munkájából gazdagodjanak. Viszont a nyomor, tönkremenés sem fenyegeti őket, mint a múltban. Helyzetük tehát biztonságos. A szocialista társadalomnak dolgoznak, sok mindenben egyetértenek vele és együtt is éreznek. Közös érdek hozta létre a volt kispolgár és a munkásosztály szövetségét, sőt az összefogás szükségszerűen kiterjed valamennyi rétegre. De a szövetségen belüli együttműködés politikai feltételekhez van kötve. A szocialista építést, erkölcsöt, világnézetet kell erősíteni. A kispolgári magatartás, nézetek, szokások nem csupán a kispolgár magántulajdonai. Csak ő termelte ki a múltban, tehát neki van a legtöbb köze hozzá. Amikor a kispolgári életfelfogás ellen harcolunk, nem személyeket támadunk, hanem egy retrográd, visszahúzó ideológiát. Sokakban élnek — legjobb szándékaik ellenére is — kispolgári vonások. Egyik ilyen tulajdonság a megnyugvás, elkényelmesedés. a fejlődéstől való irtózás. A kiskunhalasi járásban is vannak szép számmal szövetkezeti gazdák, brigádvezetők. akik ezt vallják: ..Nincs szükségem szakmai továbbképzésre. Eleget tanultam az apám mellett állattenyésztésből, növénytermelésből is.” Azoknál pedig, akik tanulnak, elég gyakran hallható: ,.Nem érdekes, ha kettesre vizsgázom; az a lényeg, hogy átmenjek.” Elvileg elfogadjuk, hogy a politika nálunk mindinkább az, miként lehet olcsóbban és többet termelni. De nem talál- kozunk-e olyan nézettel, hogy inkább foglalkozzunk a hagyományos termék gyártásával, mert az átállás bonyodalmakkal jár? Aztán például kellően összehangolt az egy minisztériumhoz tartozó tervezőépítészek, kivitelező építővállalatok munkája és az anyaggyártás? Nem sok még a meddő vita, huzavona? Nem helytelen-e az anyagi ösztönzés? — vetik fel egyesek. Nem éleszt-e fel kapitalista, egoista szellemet? Nem, az anyagi érdekeltség elve nem kapitalista elv, mert a szocializmusban nem a munkaerő értéke alapján — mint a kapitalizmusban —, hanem az elvégzett munka alapján történik a bérezés. Ez azonban csak egyik összetevője a szocialista munkaerkölcsnek. A lelkesedés — mindenki képességei szerint —, a közösség érdekeinek szem előtt tartása amattól elválaszthatatlan. A halasi járás egyik tsz- ében tavaly többen akkora szőlőt fogtak fel családi művelésre — persze a bevitt területből —, hogy erejükből nem futotta a közös munkára. Akik az egykori családi szőlőből nem kaptak művelésre — mert talán nem is volt nekik azelőtt —, jóval kevesebb jövedelemhez jutottak. Ok munkaegységre dolgoztak. Akik csak önmaguk boldogulásával törődtek, s elhódította őket az anyagi javak mohó. mértéken felüli gyűjtögetése^ kispolgári önzéssel megfeledkeztek a közösség érdekeiről. M indjobban oda fejlődik * 1 társadalmunk, hogy nemcsak az egy-kétszáz forintos fizetésemeléstől. árcsökkentéstől, prémiumtól függ az emberek boldogsága, hanem az erkölcsi-lelki kielégüléstől is. Igénylik az emberséges bánásmódot, megbecsülést, igazságosságot, kis ügyeik gondos elintézését, a figyelmességet. Előtérbe kerül a szocialista erkölcs fontos oldala: hogyan viselkednek a dolgozók egymással szemben. Nem lehet egyetérteni azzal a gazdaságvezetővel, aki gépkocsivezetőjét nem engedte általános iskolai vizsgára, mert a díszszemlére kellett őt felko- csiznia. Egyik — vállalatától távol dolgozó — munkásnak hirtelen meghalt a felesége. A hozzátartozók kérték a vállalatot, értesítsék őt telefonon, s azonnal hívják haza. Egy telefonba került volna, nem tették meg. Nem hinnénk, hogy csődbe jutott volna a vállalat, ha ez esetben autóval hozatta volna be dolgozóját. Később a nyugdíjazásához szükséges okmányok beszerzésénél hagyták őt magára, bár a rendelet is előírja, hogy a vállalat köteles ebben segíteni a dolgozókat. Mi ez, ha nem kispolgári önzésből, kényelemszeretetből táplálkozó közöny — más gondjá- val-bajával szemben? U ányan élnek közöttünk, ™ akik hízelgéssel, intrikával, mások eláztatásával — tehát igazi érdem, teljesítmény nélkül akarnak főnökeik előtt ..kitűnni”... Rút polgári szokás, amely ellen szívósan kell harcolni. De nehéz, mert sokan így gondolkodnak: „Ne szólj szám, nem fáj fejem.” Ez a felfogás vezeti a névtelen levélírók tollát is. Tudjuk. nem egy esetben több-kevesebb igazságot is tartalmaznak ezek a levelek, s küldőiket rossz emlékek késztetik erre az útra, abból az Időből, mikor nem vitték el szárazon, ha bírálni mertek. De ez a félelem ma már nem indokolt, s amikor például a járási pártbizottság is utána nézett a névtelen levelekben felvetett értesítéseknek, túlnyomórészt kispolgári áská- lódást, mértéktelen túlzást, szubjektív ferdítést talált mögöttük. A bizalom mindjobban feloldja a dolgozók bátortalanságát. Nincs szükség névtelen levelekre. A járási pártbizottságon naponta tart fogadóórákat egy-egy pártbizottsági tag. Jönnek is személyesen öregek, fiatalok, s az észrevételeket, bejelentéseket naponta megkapják az illetékes osztályok. Intézkedésük. vizsgálatuk eredményéről írásban értesítik a dolgozókat. Akadnak derűs epizódok is. Egy néni úgy jött be, hogy „levelet küldtek — általa”. Mikor tapasztalta, milyen barátságosan beszélnek vele, visszakérte a levelet: „Én írtam, csak nem mertem aláírni a nevem” — vallotta be. Panasza közérdekű és jogos volt. A kispolgári magatartásnak, szemléletnek csak néhány megnyilatkozását említettük itt meg, ilyenekkel még lépten-nyomon találkozunk. C ha bírálat ér bennünket, mert — legjobb törekvéseink mellett is — ebben-ab- ban kispolgári az álláspontunk, viselkedésünk, ne sértődjünk meg. Nézzünk ilyenkor jobban magunkba. TÓTH ISTVÁN A kecskeméti IBUSZ országjáró programja
