Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

í. oldal 1963. április 2, kedd A giintenialai államcsíny Kubai szolidaritás és amerikai „ellenőrzés66 H nyugatnémet szavazók válasza igy hónapja tart a francia bányászsztrájk I EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN A GUATEMALA! hadsereg jobboldali erői —■ az egyre erősödő népi erők elfojtása végett — ' ~ szombaton államcsínyt hajtottak végre. Az új katonai diktatúra a „kommunistaveszély” emle­getésével akarja elvonni a figyelmet az Ameri- ka-barát reakciós rendszer bűneiről, amely Gua­temalát Latin-Amerika egyik legszegényebb or­szágának tette. A legújabb hírek szerint szám­űzte a katonai junta Ydigoras Fuentes volt gua- témalai elnököt, aki Nicaraguaban keresett ma­gának védelmet. A legnagyobb meglepetésre Ma- naguába való megérkezése után elégedetten nyi­latkozott, s az állította, hogy a hatalomátvétel „országa és Közép-Amerika többi részének javát szolgálja”. Sem Fuentes, sem a most hatalomra került junta nem képes azonban megváltoztatni a „százalékok struktúráját”. Guatemalára a sta­tisztikák szerint a hetvenes szám a jellemző. A lakosság 70 százaléka írástudatlan, 70 százaléka nem részesül semmiféle orvosi ellátásban, nem ismeri a cipőviseletet és mindig mezítláb jár, 7o százalékának évi jövedelme nem haladja meg a 70 dollárt, a mezőgazdaság 70 százaléka feu­dális nagybirtokosok kezén van, külkereskedel­mének 70 százaléka az Egyesült Államok piacai­tól függ. Éppen ez a súlyos szociális feszültség, illetve annak leplezése ürügyén próbálja most a. junta a kammunistaéllenesség hangoztatásá­val a figyelmet elterelni. A politikai program középpontjában ez a kommunistaellenesség áll. Amellett, hogy külpolitikai vonatkozásban meg­felelő kapcsolatok kiépítésére törekednek a de­mokratikus országokkal, egyetlen feltételt köt­nek csak ki, hogy az illető ország Kuba-ellenes politikát folytasson. A most hatalomra került vezetők egyébként elfogatási parancsot adtak ki Arevalo, volt guatemalai elnök ellen. A LATIN-AMERIKAI küldötték kubai stzoK- darítésí kongresszusának záróülésén felhívást fo­gadtak él, mely felszólítja Amerika népeit, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket Kuba jogai és függet­lensége védelmében, hiúsítsák meg az imperialis­ták agresszív terveit. A határozat a Kubával va- 5ó szolidaritási mozgalom fokozásáról és össze­hangolásáról szólva javasolja, hogy létesítsenek latin-amerikai szolidaritási bizottságot, április és július közötti időszakban tartsanak Ameriká­ban és az egész világ országaiban tüntetéseket, melyek a Kubával való szolidaritást domborít­ják ki. A szigetországban egyébként a legújabb jelentések szerint Fidel Castro miniszterelnök bejelentette, hogy a kormánycsapatok összponto­sított akciói révén alig 30 nap alatt felszámolták az ellenforradalmár bandák legnagyobb részét. Annál erőteljesebben mozgolódnak azonban a Kubán kívüli, nagyrészt az Egyesült Államok­ban élő ellenforradalmárok. A Sundai Express tekintélyes angol lap vezércikkében egyébként kétségbe vonja, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a kubai éllenforradalmárok akciói­hoz. Senki előtt sem titok, állapítja meg több lan is. hogy Washington sok millió dollárt for­dít Castro és kormánya megbuktatására. Nem­csak menedéket nyújtott a szabad Kuba ellenfe­leinek, hanem fegyverek­kel is ellátja őket ag- ressziós támadásaikhoz. Az Egyesült Államok ugyanakkor nyilatkozatban hangoztatta, hogy igyekszik megakadályozni az ellenforradalmárok kalózhajóinak akcióit, meg akarja fosztani őket a Kuba elleni támadás lehetőségétől. Különösen amióta szovjet hajók ellen is támadásokat intéz­tek ezek az ellenforradalmárok, bizonygatja Amerika, hogy nem ért egyet ezekkel az elha­markodott akciókkal. Kennedy hadihajókat ve­zényelt a Florida menti parti vizekre, a kalóz- támadások megakadályozása céljából, s felkérte Angliát is, hogy hasonló segítséget nyújtson az agressziós támadások meggátlására. Sajnos, azon­ban ez intézkedések őszinteségét erősen kétség­be vonja az a körülmény, hogy az ellenforradal­márok továbbra is terveket készítenek, újabb és újabb fegyvereket kapnak Amerikától. VASÁRNAP választások voltak a nyugat-né­metországi Rajna-Pfalz tartományban. A válasz­tások hivatalos eredményeinek közlése után ki­derült, hogy a CDU, tehát Adenauer pártja, ezen a területen elvesztette abszolút többségét, ki­sebbségbe került a tartományi parlamentben. Szavazatainak száma a legutóbbi választásokhoz képest 829 ezerről 778 ezerre csökkent és az ed­digi - 52 mandátum helyett csak 46-ot szerzett. Ugyanakkor a szociáldemokraták 37-ről 43-ra emelték mandátumaik számát. A szélsőjobboldali Német Birodalmi Párt, amely eddig egy mandá­tummal rendelkezett, most teljesen kibukott a tartományi parlamentből. Jellemző az esemé­nyekre, hogy Adenauer eddig mindig úgy emle­gette ezt a területet, mint politikája leghűsége­sebb támogatóját. Politikai körökben ezzel kap­csolatban hangoztatják: az elmúlt 10 hónapban tartott tartományi választásokon egyre világo­sabban kibontakozik az az irányzat, hogy a CDU- szavazók egy korántsem elhanyagolható része el­fordult Adenauer pártjától. Ha a CDU nem von­ja le végre a szükséges következtetéseket — álla­pítja meg ezzel kapcsolatban a Die Welt vezér­cikke — gonosz meglepetések érik majd a nem is na svon távoli jövőben. HÉTFŐN második, hónapjába lépett a fran­cia szénbányászok sztrájkja. Ez alkalommal újabb nyilatkozatban szögezte le álláspontját a, három nagy szakszervezet. A CGT, a CFTC, és a szocialista Force Ouvrdere határozottan kitart a sztrájk folytatása mellett. A bányászok mindad­dig nem veszik fel a munkát, amíg a kormány nem teljesíti követelésük lényegét. A francia munkásosztály, a lakosság csaknem valamennyi rétege továbbra is támogatia a bányászok har­cát. Az üzemekben, a hivatalokban a dolgozók egynapi keresetüket ajánlották fel a sztrájkalap­ra. A nagy városokban a munkáscsaládok több tízezer bányászgyereket látnak vendégül a hús­véti vakáció alatt, vasárnap több mint ezer gyermek érkezett Párizsba Észak-Franciaország- ból. Az egy hónapja tartó szénbányászsztrájk ed­dig négymillió tonna széntől fosztotta meg a francia gazdaságot. A szénhiánv egyre erőtelje­sebben érezteti hatását az iparban. Jó eredményeket hozott a gyors- és gépírók felszabadulási * emlékversenye A kecskeméti gyors- és gép­írók idei felszabadulási emlék- versenye nemcsak a részvevők számával gyarapodott, hanem az elmúlt évek versenyeivel szemben az eredmények is je­lentősen javultak. Mint már ar­Mária, a megyei tanács, harma­dik Horváth Sándcrné, a Ma­lomipari és Terményíoigalmi Vállalat adminisztrátora. A gépíróversenyben az első sebességi csoportban az első díjat Brachna Lajosné, a Bajai ról beszámoltunk, a gyorsírók szombaton délután tartották a versenyt az Ókoijégium épületé­ben. A 300 szótagon dr. Saskői Ernőné, a gyorsíró iskola taná­ra lett az első. Ugyancsak ő szerezte meg az első helyet a 250 szótagos versenyen, i ásodik lett Futó Lászióné, a megyei pártbizottság, harmadik Szölősi Sándorné, a MÉK központ dol­gozója. A 200 szótagos versenyben el­ső Nagy Terézia, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat, második Nyúl Éva, a Közúti Üzemi Vállalat, harmadik Her- czeg Júlia, a megyei pártbizott­ság dolgozója. A 150 szótagos versenyen a 26 versenyző közül első Dobos Mária, a Közúti Üze­mi Vállalat, második Országit Vízügyi Igazgatóság dolgozója nyerte, aki mint meghívott vett részt a versenyen. Kecskemét legjobb gépírója címet és ván­dorzászlót Mócza Istvánná, a MÉK adminisztrátora nyerte. A verseny harmadik • í-ezettje Pataky Ferencné, ugyancsak a MÉK dolgozója lett. A második sebességi csoportban első Mó­zes Istvánná, második Nyúl Éva, mindketten a Közúti Üzemi Vállalat adminisztrátorai. Har­madik Fülöp Árpádné, a MÉ­SZÖV gépírónóje. A harmadik sebességi csoportban első Farkas Margit, az AGROKER, második Józsa Mária, a Lakatosipari Vállalat, harmadik Nöti Imré- né, a Kecskeméti Járási Tanács adminisztrátora lett. Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének nyilatkozata ■ r RÓMA. (TASZSZ) A közelgő olaszországi válasz­tásokkal kapcsolatban az Unitá vasárnapi számában megjelent az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségének nyilatkozata. A nyilatkozat rámutat a bal­ratolódás lehetőségére. A balra- tolódás első eleme — mondja a nyilatkozat —, hogy Olaszország önálló kezdeményezésekkel lép­jen fel a béke megvédésében, az atomfegyver elterjedése el­len folyó harcban, fokozatosan mondjon le a tömbpolitikáról és térien a semlegesség útjára. A balratolódás második eleme az, hogy az ország gazdasági fejlesztése olyan új irányba for- > dúljon, amely lehetővé teszi a foglalkoztatottság komoly prob­lémáinak megoldását, a jelenlegi társadalmi egyenlőtlenség fel- 1 számolását, a dolgozók szociális és politikai felszabadulását. A balratolódás harmadik és döntő eleme az állam szerkeze­tének mélyreható demokratikus reformja. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a balratoló- dásftak, a szocializmus felé való \ haladásnak, a békés és de>T><-k- Vtaükiis körülmények között elen­gedhetetlen feltétele a munkás­osztály és az összes demokra­tikus erők egysége.' A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza, hogy a választási kampány során megvan a lehe­tőség az Olasz Kommunista Pórt jelentős előretörésére. Kilenc embert e'temett a lavina INNSBRUCK. (AP) Tirolban kilenc síelőt bete­metett a lavina. A meniőcszta- gok négy holttestet megtaláltak. A másik öt életben maradására nincs remény. Lavinaszerencsét­lenségben az idei télen har­mincnégyen pusztultak el Ti­rolban. Bumedien Damaszkuszban Bumedíen hadügyminiszter ve­zetésével algériai küldöttség ér­kezett Damaszkuszba. A sziriai főváros utcáin lelkes tömeg kö­szöntötte az algériai delegációt, amelyet a repülőtéren Bitar Szí­riái miniszterelnök fogadott. Bumedien az egybegyűltek előtt beszédet mondott. Ä többi között hangsúlyozta az arab or­szágok együttműködésének je­lentőségét. Kijelentette, hogy az együttműködésre irányuló erőfe­szítésekből Algéria is ki akarja venni részét. Általában megbízható körök úgy tudják, hogy Algéria meg­bízottai is részt vesznek majd azon az április 6-án kezdődő háromhatalmi megbeszélésen, amelyen az BAK. Szíria és Irak uniójának létrehozásáról lesz szó. Bumedien a damaszkuszi rádió munkatársának adott nyi­latkozatában állást foglalt az unió gondolata mellett. Vöröskereszies aktivistákat tüntettek ki Vasárnap délelőtt Kecskemé­ten a megyei Vöröskeresztes Szervezet helyiségében ünnep­séget tartottak, amelyen me­gyénk legjobb vöröskeresztes aktivistáinak nyújtottak át ki­tüntetéseket. Az ünnepségen megjelent Keresztes Nagy Im­re, a megyei pártbizottság agit.- prop. osztályának munkatársa, dr. Takács Sándor, a megyei kórház igazgató-főorvosa és dr. Losoncz Mihály, a Honvédkór­ház parancsnoka. A kitüntetése­ket dr. Kántor László, a me­gyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője nyújtotta át. Hazánk felszabadulásának 18, évfordulója alkalmából a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Ve­zetősége a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta dr. Sárkány Imré­nek, a kecskeméti tbc gondozó- intézet főorvosának, dr. Fábián Lajosnénak, a Vöröskereszt kis- kunmajsai szervezete elnöké­nek, Tömörkényi Gyuláné pe­dagógusnak, az izsáki vörös­keresztes szervezet titkárának, Bujdosó Borbálának, a Kecs­keméti Barnevál vöröskeresztes szervezete titkárának, Éliás Ró­zsának, a megyei kórház ve­zető nővérének, Parádi Anná­nak, a megyei kórház vöröske­resztes szervezete titkárának. A Magyar Vöröskereszt Bács- Kiskun megyei Elnöksége „Jó munkáért” kitüntetésben része­sítette Szecsei Terézt, a kecs­keméti városi pártbizottság munkatársát, Nagy Istvánnét, a bogovicsfalui vöröskeresztes szervezet titkárát, Filipp Julian­nát, a Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregysége vöröskeresz­tes szervezetének titkárát. „Ér­demes munkáért” kitüntetésben részesítette Orbán Jánosáét, a Kecskeméti Városi Tanács vö­röskeresztes titkárát, Bárányt Jánosnét, a rendőrfalui vörös­keresztes szervezet titkárát, Sza­bó Zoltánnét, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége vöröskeresztes szervezetének ve­zetőségi tagját, Tömörkényi Gyulát, az izsáki vöröskeresz­tes szervezet vezetőségi tagját és Tancsa Ilonát, a Kecskeméti Faipari Vállalat vöröskeresztes szervezetének titkárát. Mateos elutazott Belgrádból Adolfo Lopez Mateos mexikói elnök hivatalos jugoszláviai lá­togatásáról és a látogatás idején Megfelelitek a New York-i napilapok New Yorkban a közönség nagy ünnepléssel fogadta a közel há­romhónapos szünet után meg­jelenő napilapokat. Miután Va­sárnap délután a klisékészítők szakszervezete is elfogadta az új munkaszerződési javaslato­kat, végleg befejeződött a nyom­dászok 114 napos sztrájkja. Jack Benny New York-i szí­nész indította el ünnepélyesen a nyomdagépeket és Natalie Wood filmsztár pezsgővel bocsátotta útjára a napilapokat kiszállító első teherautót. Vasárnap este 21 ágyúlövés és tűzijáték üdvö­zölte a sajtótermékek újbóli megjelenését. Elsőnek a Daily Mirror került ki az újságáru­sokhoz. A Reuter egyik kom­mentárjában megjegyzi, hogy a New York-i lapok történetének leghosszabb sztrájkja a sajtó­nak és a reklámot igénylő vál­lalatoknak több mint 200 millió dollár veszteséget okozott. Tito elnökkel folytatott tárgya­lásairól hétfőn délelőtt Belgrád- ban közös közleményt adtak ki. A két államfő úgy véli, el­engedhetetlen egyezményt kötni a nukleáris kísérleti robbantások betiltásáról, továbbá elengedhe­tetlen atommentes övezeteket létesíteni Európában, Latin- Amerikában és más térségekben. A közlemény állást foglal minden leigázott nép független, ségre és önrendelkezésre való joga mellett. * Hétfőn délelőtt Mateos mexi­kói elnök és kísérete elutazott Belgrádból európai kőrútjának úiabb állomására, a Lengyel Népköztársaságba.

Next

/
Thumbnails
Contents