Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

A Dózsa Szegeden, a KTE itthon mérkőzik A Totó 10. fordulója iámét hozott meglepetést, a Bologna és a Man­tova otthoni vereségé*. Mégis lett két 12 találatos szelvény 135 632 Ft nyereménnyel. A 02 db 11 találatos szelvény egyenként 2950 Ft-ot kap, míg az 1193 db 10 találatos szel­vényre 304 Ft jut. Ezen a héten utoljára tippelünk esak olasz mérkőzésekre, mert már­cius 24-ével már megindul a ma­gyar bajnokság. A mostani 11. for­dulóban hat találkozó egészen bi­zonytalannak ígérkezik. E heti tippjeinks 1. Bologna—Roma 1 x 2. Catania—Sampdoria 1 x $ Genoa—Fiorentina 1 4. Lánerossi—Spal 1 5. Mantova—Palermo 1 6. Napoli—Juventus x 2 7. Torino—Atalanta x 1 2 8. Venezia—Internazionale 2 x 9. Lecco—Bari 1 10. Sanbenedett.—Pro Patria 1 11. Brescia—Parma 1 12. Monza—Messina x 2 Pótmérkőzések: 1, x, 1, x. A bajnoki rajt előtti utolsó vasárnapot mindkét NB-s csapa­tunk kihasználja. A Kecskeméti Dózsa vasárnap Szegeden mér­kőzik az NB I-es SZEAC-cal. Az együttes Tordasi nélkül uta­zik, mert a neves védőjátékos kisebb fokú inhúzódást szenve­dett az MTK elleni mérkőzésen. Kecskemét sem marad mér­A KALOCSAI járási-városi párt-végrehajtóbizottság a kö­zelmúltban tárgyalta meg a já­rás és a város sporthelyzétét. A sportéletről szóló beszámoló kőzés nélkül, mert a KTE fő­városi csapatot hívott ellenfelül: a Magyar Pamutipar együtte­sét, amely az egyik budapesti I. o. legjogosabb bajnokjelöltje. A KTE a találkozót — a szom­bat esti KTE-bálra való tekin­tettel — szombaton du. fél 4 órakor rendezi meg a belső vá­rosi sporttelepen. összeállítását a járásban szé­leskörű brigádvizsgálat előzte meg, amely feltárta azokat a hibákat is, az eredmények mel­lett, amelyek gátolják a sport egészséges fejlődését. Fények és árnyak Kalocsa sportéletében Falusi spartakiáderedmények Legutóbb Kalocsán és Kiskő­rösön rendezték meg a XII. fa­lusi spartakiád járási asztali- tenisz versenyének döntőit. A versenyeken népes mezőny in­dult; a kiskőrösi döntőn nyolc sportkör, a kalocsain pedig ösz- szesen 75 versenyző vett részt. Eredmények. Kalocsa: férfi csapta: 1. K. MEDOSZ I., 2. Du- napataj, 3. Bátya. Férfi páros: 1. K. MEDOSZ I. (Hegedűs- Török), 2. MEDOSZ II. (Vattai —Páncsics), 3. Dunapataj I. (Fa­ragó—Szakács). Férfi egyéni: 1. Hegedűs (K. MEDOSZ), 2. Vat­tai (K. MEDOSZ), 3. Szarvas (Bátya). Női egyéni: 1. Lad- •jánszki Ilona (MEDOSZ), 2. Ladjánszki Ibolya (MEDOSZ), 3. Molnár Irén (MEDOSZ). Kiskőrös. Férfi egyéni: 1. dr. Stefancsik (Kiskőrösi VM), 2. ifj. Martinovics (K. VM), 3. Baksa (K. Spartacus). Női egyé­ni: 1. Suba (K. VM), 2. Morav- csik (K. VM). Férfi páros: 1. Stefancsik—Martinovics (Kiskő­rös), 2. Beszedics I.—Beszedics II. (Keceli FSK), 3. Kúti—Tagai (Kiskőrösi Konzervgyár). Női páros: 1. Suba—Moravcsik (Kis­kőrös). Vegyespáros: 1. Stefan­csik—Suba. (Kiskőrös), 2. Mar­tinovics—Moravcsik (Kiskőrös). Férfi csapat: 1. Keceli FSK (Beszedics I., Beszedics II. Ká­sa), 2. Kiskőrösi Spartacus (Bak­sa, Martinovics, Gyökér), 3. Kis­kőrösi Konzervgyár (Kúti, Ta­gai, Szlovák). A járás és város sportéletét a lassú, de fokozatos fejlődés jellemzi. Ez különösen a Kilián testnevelési mozgalom eredmé­nyeiben mérhető le. Az atléti­kában évek óta egy helyben való topogás tapasztalható. Atlétikai élet csak a Kalocsai MEDOSZ- nál, a város közép- és általános iskoláiban van. A JTST mel­lett működő atlétikai szövetség tett ugyan erőfeszítéseket az atlétikai élet fellendítésére, de nem sok eredménnyel, mert azt gátolja, hogy a járás sport­körei nem rendelkeznek atléti­kai pályával és nincs megfelelő szakemberük sem, aki tanítaná a fiatalokat. A LABDARÚGÓ sportban az utóbbi néhány év alatt minőségi fejlődés tapasztalható. A járás és város területén összesen 44 labdarúgó csapat működik, köz­tük NB III-as, megyei I. osz­tályú és megyei II. osztályú. Különösen örvendetes az után­pótlás szempontjából, hogy az egyesületek 11 ifjúsági csapat­tal rendelkeznek a járásban. A labdasportoknál a röplabda és a kézilabda sportágban van fejlődés. A férfi csapatok kö­zül különösen a kalocsai gim­názium és Drágszél csapata, a nőiek közül pedig a kalocsai leánygimnázium és a Kalocsai Kinizsi röplabdacsapata nyúj­tott az elmúlt évben jó telje­sítményt. Sajnos, ezeknek a sportágaknak is gátolja a fej­lődését a gyakorlott edző és já­tékvezető hiánya. Jelenleg a járásban — a labdarúgó pályák is rossz állapotban vannak —. kevés a versenyzésre alk ilmas sportpálya. Edzőterem sincs, s emiatt válságos helyzetbe ke­rült a nagy hírnévnek örvendő kalocsai birkózósport is. A SZÉLESKÖRŰ brigádvizs- gálat sok olyan hiányosságot tárt fel Kalocsa és a járás sport­életében, amelyek kijavításával egészséges úton fejlődhet a já­rás sportélete. Bálán Miklós vooooooooooooooooooc Néhány perc az új edzővel A BAJAI 111. Béla Gimnázium tanári szobájában beszélge­tünk Fekete-Kovács Győzővel, a gimnázium igazgató-helyettesé­vel, a Bajai Építők NB III-as labdarúgó csapatának új edzőjével. Nehéz körülmények között, a „félidőben” vette át a csapat irányítását, olyankor, amikor megcsillant az együttes előtt az NB II-be jutás reménye. Fekete-Kovács Győző régi szakember a labdarúgásban. Sokáig edzősködött, de betegsége miatt kény­telen volt „pihenőt” tartani. Most elsősorban az iránt érdeklő­dünk, hogy milyen tervei vannak. — ÓNODI BÉLA, a Bajai Építők volt edzője, jó erőnlétű csapatott „hagyott reám”. Most ismerkedem a játékosokkal. Te­hetségeseknek ismerem őket és tudom, hogy sok még bennük a „rejtett tartalék”. Örülök annak, hogy később kezdődik a baj­noki -rajt, mert addig több időm jut a csapat felkészítésére. A já­tékos-értekezleteket elméleti oktatással kapcsolom össze. Nagy gondot fordítok arra, hogy a csapatban baráti, kollektív szellem alakuljon ki, s a játékosok a pályán és a magánéletben is sport­emberhez méltón viselkedjenek. — Mit vár az együttestől? — A TAVASZI fordulóban köztudomású, hogy nemcsak a ki­esés ellen, hanem a feljebb jutásért is hatalmas küzdelem alakul majd ki az NB 111-ban. Ez a forduló az idegek harca lesz. Én bízom a játékosokban és kérem a szurkolók türelmét, buz­dítását, mert tudom, hogy kölcsönös összefogással jó eredményt érhet el a csapat. F- J­KOSÁRLABDA f BUDAPESTI EAC—KECSKEMÉTI PETŐFI 59:46 (32:22) Horváth Ottó kupamérkőzés, Budapest, 200 néző, v.: Mercz és Gilly. K. Petőfi: Fekete (12), Tóth I. — Tóth II. (7) — Király, Baumann (15). Csere: Székely (5), Tormássy (1), Vasvári (2), Zsadányi (4). A mérkőzést a Péceli úti sportpályán játszották a kecs­keméti kosarasok az NB I-es egyetemi csapat ellen. A BEAC elsősorban első félidei kitűnő játékával biztosította győzel­Területi férfi bajnokság, Baja, 100 néző, v.: Kempl és Weidin- ger. A II. félidőre nagyon belelen- Öültek a bajai fiúk és jó felké­BAJAI ÉPÍTŐK n.—BAJAI Területi női bajnokság, Baja, 100 néző, vezette: Kempl és Weidinger. A helyi rangadó időnként ■sen jó játékot hozott és ami mét. A téves játékvezetői íté­letek az amúgy is rossz világí- tású csarnokban nem eredmé­nyezhettek lendületes, gyors já­tékot a 2:3-as zónát játszó fő­városi csapat ellen. Bátrabb já­tékfelfogással szorosabbá lehe­tett volna tenni a mérkőzést. A vereségtől eltekintve a csapat további forma javulásról tett tanúbizonyságot. Lassan a sérült játékosok is csatasorba állanak, úgyhogy a közelgő bajnoki rajt­ra kiegészül a csapat. szülésből eredő állóképességük­kel biztosan nyerték mérkőzé­süket. Ld.: Gádor 16, Halmos 12, illetve Pető 11. RUHA ÜZEM 63:44 (2S:17) a fő, végig igen sportszerű volt a mérkőzés. Ld.: Pásztor 18, Bognár 14, illetve Papp 16, Vé- tekné ML A Bá<*-Ki.skun megyei Növényvédő Állomás Tass. szakmai gyakor­lattal rendelkező zetorvezetőket keres felvételre. Felvé­tel esetén útiköltséget térítünk. 5708 Villanymotor­tekercselést rövid határidőre vállal a Kecskeméti Ezermester Ktsz. Bethlen körűt 16. Telefon: 18-59. ___________________5674 BA JAI BÄCSKA POSZTÖ II.—BATASZÉKI VSE 50:31 (22:17) Németh Géza riportsorozata Egyidős a huszadik századdal (5) Az Üj Élet Szövetkezet irodáján ismerkedtünk össze. — Kusztor Mihály a nevem. Kezet fogunk, egy darabig méregetjük egymást szemmel, azt mérjük, hogy vajon kiben mi lakik. Majd fölvillan a bi­zalom fénye, s hamarosan az életről beszélgetünk. Kusztor Mihály sokat tud mondani, mert éppen egyidős a huszadik századdal, 63 éves. Rövid az idő, ezért rövidre fogjuk a szót. Megkérdezem: — Mihály bácsi, min töpreng a magyar ember? — Mindig máson töpreng. Ahány évtized, annyi töprengés. Én például... Itt elhallgat, vár egy kicsit, azt fontolgatja, hol is kezdje. Nagyon korán, Ádámnál-Évánál se akarja kezdeni, de elsietni se szeretné a számadást. — Vegyük hát az utóbbi har­minc esztendőt. — Rendben van. Lássunk neki. 1933. Harminc éve igen rosszul ment a parasztember sorsa. Az volt az a híres bolet- tás világ. A bankkamatláb 20 százalék volt, a búza ára pedig 8—12 pengő. Akkor én már nős ember vol­tam, 1925-ben házasodtam, a kisfiam ekkor 6 esztendős volt éppen. Kint laktunk a tanyán, feleségem akkor várta a má­sodik gyermeket. Ültünk bent egész nap a ta­nyán a házban. Kimozdulni nem szerettünk, kopott a csizma, drága volt a talpalás. Pedig nyolc holdon gazdálkodtam már akkor is. De ez a homok nem sokat hoz. Pedig de bele­adtunk mindent, amit csak adni lehet. Bizony, harminc éve azon töprengtem, hogy lesz e kitar­tásunk tavaszig, míg kizöldell a határ, mert akkor a tél volt a nehéz, tavaszon már megélt könnyebben az ember. 1943. Tíz év múltán, negy­venháromban, ilyenkor kimen­tem minden délben a dűlőút szélire, s lestem a postást. Egy­szer aztán, egy napon, _ nem mentem ki a dűlőútra, hát hal­lom ám, hogy kint a tanyaszé­len ugat a kutya veszettül. Ha így ugat a kutya, akkor vagy csendőr jön, vagy a szomszéd jár erre. De bizony keveset té­vedtem, a kisbíró volt, már messziről lobogtatta a papírt, készülj, Mihály, itt a meghívó a halálos lakodalomba. El kellett menni. Volt nagy sírás-rívás otthon. Fiamra, aki már 16 éves volt ekkor, rá­bíztam a tanyát. A kis Ernő ak­kor volt 9 éves, csizmámba kapaszkodott, úgy akart vissza­tartani. De meghallgattatott á hagy könyörgésünk, mert hamarosan hazaküldtek: szerencsére olyan gyomorbajt kaptam, hogy haza kellett küldeniük. Én íni|g jöt­tem örömmel, inkább fájjon a gyomrom, mint. a puskagöljíótól a fejem. , 1953. Könnyebb volt már ek­kor, már csak azért is, mert hu­szonhat éves volt' a fiam, fel­nőtt férfi, jobban bírta a mun­kát, mint az apja. Az urak is eltakarodtak már széles ez országból, hiszen köz­ben volt negyvenöt, lendült va­lamit az élet. Bár ma csak nevetek rajta, akkor nem nevettem, majdnem- csak kulákot csináltak belőlem is. Bizony, tíz éve, januárban, akkor is volt min töprengeni: hogyan teszek eleget a beszol­gáltatásnak. Mint húsz éve a kisbírót a behívós cédulával, úgy vártam én tíz éve az újabb kisbírót a beszolgáltatási pa­pírral. No, elég is ebből ennyit. 1963. Két éve szövetkezet­ben vagyunk. Mint a neve mondja: Űj Élet ez. No, nem mondom én azt, hogy egyszerre a paradicsomba jutottunk, ahol kolbászból van a kerítés, tejjel- mézzel teli a patakok, nem mon­dok én ilyesmit. De lám, min is töprengek mostanában? Először is tisztségviselő let­tem. Én vagyok itt az ellen­őrző bizottság elnöke. Vigyázni kell a rendre, ez a dolgom, kö­zös ügyünk ez. Két unokám csivitel otthon, illetve nem is otthon, mert külön költözött a fiam, új tanyára. Polgárit vég­zett a nagyobb fiam, csak az a baj, beteges. A kis Ernő? Jó sora van an­nak: egyetemre küldtem az új világban, főállattenyésztő egy szövetkezetben, Dunántúlon. De ki is hagytam az előbb, van egy késői csemete is, 1949- ben született, most általános iskolás tanuló, az meg tanár akar lenni. Szóval a fiaimon nincs mit töprengjek, jó sorsuk lett nekik, jobb, mint valaha álmodni is merészeltem volna. A szövetkezettel meg úgy vagyunk, mint egyéni korunk­ban volt: ha jól gazdálkodunk, akkor boldogulunk, ha nem, akkor kárt vallunk. Egyszerű dolgok ezek: Kusz­tor Mihály töprengései mégis valami nagy nyugalommal, erő és bizakodás jelét villantották elém. Erőt, egészséget, Mihály bá­tyám! {Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents