Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-14 / 61. szám
1963. március 14, csütörtök 3. oldal ]£s iehet6§égek A termelékenység növelése és a tanácsi ipar feladatai ALAPÍTÓ TAQ Neve ott szerepel az alapító tagok névsorában. Segítette építeni az üzemet Mátyus Dénesné. Büszke rá, hogy neki is része van a vállalat fejlesztésében, kivált abban, hogy ma már a Kecskeméti Bútorgyár több mint száz asszonyt és leányt foglalkoztat. A törzsgárda tagja egyike a legjobb fényezőnőknek az üzemben. Szorgalmas munkája külön jutalmául Kiváló dolgozó oklevelet kapott. Párád icsomtermesztési kísérletek M paradícsommagvafcat a koca» Munkánk eredményének értékelésében kevés olyan gazdasági mutató van, amely olyan szoros összefüggésben állna technikai fejlettségünk mértékével, életszínvonalunk növelésével, mint a termelékenység. A társadalom tagjainak jóléte ugyanis, elsősorban attól függ, hogy a dolgozók mennyi élelmiszert. gépet, ruhaneműt, építőanyagot stb. állítanak elő bizonyos idő alatt. Többszörösére Nézzük meg ezek után Bács- Kiskun megye tanácsi iparában, hogy milyen képet mutat a lehetőség és a valóság a munka termelékenységének tükrében. Könnyűipari vállalataink csaknem kétszeresére, élelmiszeripari üzemeink peídig 30 százalékkal növelték termelékenységüket 1957 óta. Az így létrejött többlettermelés túlnyomórészben a gépesítés, a műszaki fejlesztés eredménye volt, de értékben igen jelentős a munkafegyelem megszilárdításából adódó termelékenység-növekedés is,. Az .utóbbi évedében viszont bizonyos fokú csökkenés tapasztalható a termelékenység növekedésének ütemében. Ez a tény a gyártmányösszetétel változását mellett, elsősorban azzal magyarázható, hogy ma már a termelékenység növelésének „kézenfekvő” lehetőségei, egy-egy munkafolyamat nagyobb arányú gépesítése korlátozott így Haladéktalanul A kemény tél után végre beköszöntött a tavaszi as, enyhe időjárás. Megvan tehát a lehetősége, hogy a gyümölcsösökben elvégezzük a fák ápolási munkáit. Sajnos, e feladatot nem mindenütt tekintik szívügyüknek. Az FM Növényvédelmi Szolgálatának és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei nemrégiben ellenőrizték, hogy a helyi tanácsok, s a nagyüzemi, valamint a még egyéni gazdaságok miképpen készültek fel a gyümölcsösök növényvédelmére. Megállapították, hogy általában csak az állami gazdaságokban végzik ezt e. munkát egyre erőteljesebben, Bzámos szövetkezetben azonban még nem használják ki a kedvező időt a nagyüzemi, szórvány-, szőlőközt! és házikerti gyümölcsösök fáinak tisztogatására. Köztudomású pedig, hogy a gyümölcsfák ez időben végzendő gondos mechanikai ápolása, s az áttelelt kártevők elleni áztató permetezések alapját képezik az egész évi gyümölcsfavédelemnek. A további halogatás nagy mértékben veszélyezteti az idei gyümölcstermést. Éppen ezért a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya felhívja a szövetkezetek vezetőit, gazdáit, s az egyéni termelőket: haladéktalanul kezdjék meg és végezzék el a fatisztogatást, metszést, s a jelenlegi kedvező időjárás mellett a megtisztogat tott. gyümölcsfák téli lemosó permetezését. Felhívja továbbá a járási, városi tanácsok mező- gazdasági osztályait, valamint a községi tanácsokat, hogy intéz- kodienek a munkák beindítására vonatkozóan, és ellenőrizzék, hogy azokat minden gyümölcs- te-melő elvégezze. késedelem nélkül fogjunk hozzá gyümölcsfáink ápolását hoz. mert ennek halogatása az elmondottakon kívül azzal a veszéllyel is jár. hogy a nagymértékben jelentkező munkatorlódás miatt egyre kevesebb lesz rá a lehetőség. Suba Sándor a termelékenység tervszerű növelésének lehetőségei él tolódtak olyan új technológiák kidolgozására, belső gyártásszervezési problémák megoldására, amelyek az üzemek vezetőitől és műszaki gárdájától az eddiginél magasabb fokú szakmai tudást és szervezési készséget követelnek. Több üzemben, így a Kalocsai Cementipari Vállalatnál, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalatnál, a Kecskeméti Ruhaipari Vállalatnál, faipari vállalatainknál éppen a szervezési intézkedések eredményeként jelentősen nőtt a termelékenység. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a műszaki fejlesztés új követelményeinek még kevés vállalatunk tudott eleget tenni a kívánt mértékben. Jórészt ennek tudható be, hogy a tanácsi könnyűipar számos vállalatánál kedvezőtlenül alakultak a termelékenység mutatói. Módszerek Ezek a tapasztalatok, valamint az üzemeknél bekövetkezett gyártmányösszetétel-válto- zások (munkaigényesebb áruk előállítása) arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a VIII. párt- kongresszus határozatainak megfelelően fő feladatnak tekintsük olyan utak és megoldási lehetőségek keresését, mélyek révén a munka termelékenységének nagyobb arányú növelését biztosíthatjuk. A legeredményesebb módszer e tekintetben továbbra is a műszaki fejlesztés. Kétségtelen, hogy ez igen szerteágazó feladat, felöleli a vállalati munka csaknem minden területét. Ezért csak azokat a feladatokat emeljük ki, melyek a termelékenység növelése szempontjából döntő fontosságúak. Első ezek közűi a korszerű, nagytermelékenységű technológiái eljárások kidolgozása és alkalmazása. Az ebben rejlő lehetőségeket közel se merítettük még ki. Ügy is mondhatjuk, hogy ez a műszaki fejlesztés legbővebb forrása, hiszen a technológia világviszonylatban állandóan fejlődik. A termelés minden területén új, termelékenyebb eljárásokat dolgoznak ki a vállalatok, kutatóintézetek. Alkalmazásuk milliókkal növelheti üzemeink nyereségét. Legelső lépésiként azonban a technológiai csoportok megerősítése szükséges a vállalatok legjobb szakembereinek összevonásával. A másik döntő fontosságú teendő: a gondos gyártáselőkészítés. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tanácsi iparban a munkaidő-kiesések nagy része éppen a gondatlan gyártáselőkészítésből adódik. A gondosság azonban nem korlátozódhat csupán a termelés megkezdéséig eltelt időszakra, hiszen a különböző áruk előállítása egész sor művelet eredménye. Ilyen értelemben a gyártáselőkészítés feladata, hogy a dolgozók folyamatos munkájához nagy körültekintéssel biztosítsák a zavartalan és legkedvezőbb körülményeket. Harmadik, de nem kevésbé fontos területe a műszaki fejlesztésnek: a termelés korszerű szervezése. Külön is szeretnénk ezt hangsúlyozni, hiszen a tanácsi ipar üzemeinek többségében egyidejűleg sokféle árut, közszükségleti cikket állítanak elő. Ilyen körülmények között, csak a magasfokú szervezettség biztosíthatja a gazdaságos termelésit. Olyan módszerek kidolgozására van itt szükség, melyeknek alkalmazásával, minden felesleges munkától mentesen történik az árutermelés. K imeríthetetlen erőforrások E téma kapcsán sok mindenről lehetne még írni, hiszen a műszaki fejlesztés területei szorosan összefüggenek egymással. Egy dologról azonban még feltétlen említést kell tennünk, és ez a dolgozók kezdeményezésének jelentősége a műszaki fejlesztésben. a termelékenységnövelésében. Az újítások, ésszerűsítések és szervezési javaslatok ugyanis nagy mértékben segíthetik vállalatainkat termelési feladataik gazdaságos megoldásában. Milliókat takarít meg népgazdaságunknak, ha a dolgozók, munkacsoportok, szocialista brigádok termelési aktivitásában rejlő kimeríthetetlen erőforrásokra bátran építenek üzemeink vezetői. Indokolt követelés ezért annak elérése, hogy a műszaki fejlesztés — ezen keresztül a termelékenység növelése — ne csak a vezetők gondja legyen, hanem váljon közüggyé, mint ahogy közügy életszínvonalunk növelése is. Tohal László EGY-EGY új paradicsomifajta előállítása 6—8 esztendeig tartó kísérletezés eredménye. Az újonnan előállított paradicsomnövények természetesen nem kerülhetnek mindjárt a köztermesztésbe, összehasonlítás céljából a kutatóknak előbb meg kell róla győződndök, hogy az új fajta milyen mennyiségű és minőségű termést hoz ki. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben az összehasonlító kísérleteket a paradicsomfajták teljesítő képességének összevetése céljából végzik, mégpedig oly módon, hogy a kísérleti táblák mindegyikén azonos módon munkálják meg a talajt, s pótolják a talajerőt. Tavaly az intézet a Balatonújhelyi Állami Gazdaságba. az atkán Űj Élet és a városföldi Petőfi Termelőszövetkezetbe, valamint a ezabad- kágyósi tangazdaságba helyezett kemétá fajtákból. AZ ÉV VÉGI értékelés semén a determinált fajták közül m Kecskeméti 42~s pamwficsosi mutatta fél a legjobb eredményt: a városföldi Petőfi Termelés zövetkezettben holdanként 147 mázsa termést adott Ml szerepelt a K 42 z törpe Fi he- terózis is: a Balatonújhelyi Ah lami Gazdaság kertészetében 124,6 mázsa volt a holdanként! átlagtermése. Idén a korábbi évekhez kú« pest több paradicsomfajta kerül kihelyezésié a nagyüzemé gazdaságokba. AZ ÁLLAMI gazdaságok szakemberednek véleménye szerint a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fajtái a többi fajtákhoz képest eddig igen jól megálltak a helyüket. Hatszemközt — halasi asszonyokkal Már abból kezdtem sejteni, milyen súlya van a nők szavának a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, hogy a beszélgetés elején ugyancsak ostromolt kérdésekkel a három fiatalasszony. — Miért nem írnak többet családi problémákról? — érdeklődött és vélekedett is egyben Csányi Istvánné művezető. — Ó, azzal nem is kell foglalkozni — vágott közbe Lajtai Benőné, a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetője. Nyilván elértette egy kicsit a kérdést. — Olyan példákra gondolok, mint a ti helyzetetek is — jegyezte meg Csányiné. — Te is tanulsz, a férjed is, azonkívül a gyerek. Gondolom, volna miről írni. — Meg többet az asszonyok gondjairól — csatlakozott Dudás Istvánné, a másik szocialista brigád, a József Attila vezetője. Ettől kezdve a riporternek alig kellett kérdeznie. Nagyot segítene a dolgozó, kereső asz- szonyokon, családanyákon, ha létesülne a városban egy étkezde, ahol olcsón, esetleg félig önkiszolgáló módszerrel meleg ételeket, levest, főzeléket, s persze szolid feltétet is lehetne kapni. Nem kellene műszak után főznivalóért szaladgálni, vaI esorafőzéshez készülni, miközben a férj ruhájára, a gyerek tanulására, takarításra is kell gondolni — csak pihenésre nem. Egy-két italbolttal kevesebb lehetne, és inkább ilyen étkezdét szervezhetne a vendéglátó. Könnyítene a helyzetűnkön az is, ha Patyolat-üzem lenne, mert a mai vegytisztító képtelen kielégíteni az igényeket. A kereskedelem irányítói tegyék jóval korábbra a tejbolt nyitási idejét, mert az jelenleg csak a 8 órára járóknak kedvez. Általános panasz az asszonyok között, hogy nincs a ruházati boltokban elég bakfis-méretű áru. Kistermetű nők hónapokig noszogatják az üzletvezetőket, míg azok egy-egy alkalmas kabátot, ruhát, vagy cipőt tudnak hozatni. Ezért hol Szegeden, hol meg Baján vagy Kecskeméten szereznek be — néha féléveket várva, keresve — megfelelő darabot. Szocialista brigádok, közösségek vezetői, jogosan elvárják az illetékesektől, hogy ugyanolyan gonddal törődjenek velük és munkatársaikkal, mint amilyen szellemnek kialakítói ők a brigádban. Idénymunkáról lévén szó, sokszor hónapokig nincs mindenki együtt. De mindent tudnak egymás sorsáról. Most is hetenként, hétfő délután találkoznak pl. a Zrínyi Ilonások. Ilyenkor elosztják a társadalmi munkát, megbeszélik, ki szorul segítségre. Legutóbb egy idős asszonytársukat mentettek fel a tüzelőért való sorbanállástól. Hogyan döntöttek K. E. üdülési beutalójáról, aki most nem dolgozik? A brigád őt javasolta. A vezető még óvatoskodott: „Tudjátok, hogy E.-nek nagy szája van? ...” Nem baj, azért mi éppúgy szeretjük, mint te — határozott Várhidy Imre a brigád, amelyben 17-től 52 évesig minden korosztály képviselve van. — Igazán egymás közt élünk, ismerjük az emberek problémáit. Farkas László igazgató 8 éve a vezetőnk. Bárki mehet hozzá a gondjával, szívesen meghallgatja. Barátságos, nem orrát feltartva jár-kel az üzemben, köszön — ez sem miaden vezetőre jellemző máshol —, a. fúrást nem tűri. Ha valakivel probléma van, személyesen, a dolgozók között, az 6 véleményüket is meghallgatva cselekszik — fűzi hozzá Csányiné. Másikuk folytatja. — Ugyanígy Szalai József főművezető is, a volt párttitkár... — Finom, nyugodt ember Böröcz Károly termelési osztályvezető is. (Bár a hivatalokban beszélnének velünk ilyen készséggel.) Éjjelét, nappalát az üzemért áldozza sokszor. Hányszor kérdeztük már: „Böröcz elvtárs, vannak magának idegei?” — Itt mutatkozik meg, hogy a vezetők miértünk, mi pedig őértük... — így I.aj- tainé. — Tavaly is élüzem lettünk .., Nincs olyan kérés, feladat, amit visszautasítanának. Fejlődünk, változnak a normák. Hadd változzanak. Igaz, olyankor aztán van mit hallgatnia a műszaki csoportnak: „Jók legyenek ám a gépek, halljátok-e, mert 200-ig akarjuk emelni a teljesítményt!” — Hát nem jólesett az egész üzemnek* mikor az igazgató bejelentette, hogy majdnem 25 napi munkabér lesz a nyereség- részesedés? — említi Csányiné. Mintha azt hallottuk volna tőle: „Jól dolgoztunk* gyerekek!” TÓTH iSTVÁtf
