Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
1963. március 10, vasárnap 5. oldal Az első hét végén A TANYÁKTÓL AZ EGYETEMIG — Pedig csak annyi kellett volna odaírni a lista végére, hogy: „és minden földművesszövetkezeti könyvesbolt’. Nem gondoltak rá, vagy talán félt az Állami Könyvterjesztő Vállalat a konkurenciától? A megyében ugyanis mindössze három áW.i- mi könyvesbolt foglalkozik a leszállított árú könyvek éladásával. .. földművesszövetkezeti pedig tíz. No de így sincs baj, viszik, mint a cukrot — ezzel el is vonult a bosszús árnyék a boltvezető homlokáról. Hétfőn kezdődött országszerte a könyvvásárlási akció. A lapok megírták, a rádió bemondta, hogy néhány száz különféle szép- irodalmi, ifjúsági, tudományos, ismeretterjesztő szakkönyv 20— 50 százalékkal olcsóbban kapható március végéig. Benkovits Antal, a kiskunhalasi földművé sszövetkezeti könyvesbolt vezetője éppen azt rosszallotta az imént, hogy a leszállított árú könyvek jegyzékén az árusításra kijelölt boltok között meg se említették őket. Még néhány plakát se jutott nekik, hogy legalább az figyelmeztetné a kirakat előtt megálló, vagy betévedő vevőt az árleszállításra. Pedig a bolt dolgozói törődnek a propagandával. — A jövő héten a két gyakornok kislánnyal nyakunkba vesz- szűk előbb a halasi üzemeket, aztán elmegyünk a környékbeli községekbe is — mondja az üzletvezető. — Kifizetődő lesz az? Hiszen egyszerre nem sok könyvet tudnak magukkal cipelni. — Nem is akarunk, legfeljebb néhányat mutatóba, de azokat se eladni. Az árleszállítás kedvezményében ugyanis mindenki részesül, aki március 30-ig befizeti a pénzt, akár megkapja addig a könyvei, akár nem. Innen, „helyből” már most, az első héten se tudjuk kielégíteni a keresletet. Öt nap alatt kerek ötezer forintnyi megrendelést vettünk fel olyan művekre, melyek vagy nem voltak raktáron, vagy máris kifogytak. Elmondja még az üzletvezető, hogy hétfőn 20 ezer forintnyi készlettel Indultak az akciónak. Ennyi volt a raktárukban a jegy- zékeny feltüntetett könyvekből. Jó részét hamarosan elkapkodták. Az ifjúsági könyvek mind i,elmentek”, nagyon kevés van már az egyéb szépirodalmi művekből is. Benkovtcs Antal különösen sok orvosi könyvet szeretne eladni a községekben tervezett körúton. — Az orvosok elfoglalt emberek, aránylag ritkán jutnak be a városba, akkor se vezet mindig az első útjuk a könyvesboltbe. Amellett ezeknek a drága könyveknek az ára most általában alig fele az eredetinek. En azt hiszem, szívesen fogják venni őket. A tavaszi könyvakcióról az első hét végén tehát igen biztató helyzetjelentést adhatunk. — r — 6 KXJOOOOOOOOOOOO Bővítik a SZOVOSZ Kollégiumot Mintegy 2 millió forintos költséggel növelik a kecskeméti Berkes Ferenc SZÖVOSZ Kollégium befogadóképességét, mely lehetővé teszi, hogy a jövő évben száz fővel több diáknak nyújtsanak kollégiumi elhelyezést. A tavaszi napsütésben, féllábszárig érő latyakban kipirult arcú kislányok és fiúk róják a kilométereket, hogy a tanítás kezdetét jelző csengetés az iskolapadban érje őket. Ez a kép mindennap ismétlődik Lajosmd- zse 13 tanyai iskolájának környékén. A tanyai iákolák igazgatóságának egyetlen irodájában Torma László igazgató és Soltész Ferenc, a községi tanács vb elnöke fogad bennünket. Csak kettő Beszélgetésünk hamarosan a tanuló ifjúság származás szerinti kategorizálásának eltörlésére terelődik. Ök, mint kommunista vezetők naponta látják, hogy helyes a párt elvi álláspontja, azonban a feltételekkel sok baj van náluk is. Torma László elmondja, hogy visszamenőleg négy esztendőre felmérték az iskolából kikerült gyermekek helyzetét és elkészítették az iskolák körzetesítési térképét. Az elmúlt négy év alatt 314 gyermek végezte el az általános iskolát. Közülük 49 jelentkezett továbbtanulásra és harminckettőt vettek fel. Különböző okok miatt lemorzsolódott 12, érettségizett kettő, diákotthonba került kettő. A felszabadulás óta a lajosmizsei tanyákról csak két fiatal jutott el az egyetemig, ami rendkívül kevés a végzettek számához viszonyítva. Ebben a tanévben a felső tagozaton 432 gyermek tanul, ebből 88 a végzős tanulók száma. Közülük csak tíz olyan, aki nem akar tovább tanulni: ipari tanulónak 55, mezőgadasági tanulónak nyolc, gimnáziumba hat és a mezőgazdasági technikumba kilenc gyermek jelentkezett továbbtanulásra. Több ösztöndíjat! A községi tanács vb elnöke az utóbbi időben sok szülővel beszélgetett és a problémákat alaposan ismeri. Látja, hogy intézkedni kell, hiszen az elkövetkező három esztendőben 800 ka- tasztrális hold gyümölcsöst és 700 katasztrális hold szőlőt telepítenek a közös gazdaságok, amelyek szakszerű kezeléséhez legalább 400 szakmunkásra volna szükség. Nem több mint egy éve, hogy három tásadalmi ösztöndíjat létesített a tanács. Jelentkezőt azonban akkor nem kaptak rá. Most volna már sok, de csak hétre van keret. Éppen ezért jó lenne, ha a termelőszövetkezetek, s csoportok is létesítenének társadalmi ösztöndíjat tagjaik gyermekei számára. Az új tanév kezdetéig ötven bejárni nem tudó tanyai gyermek részére hétközi otthont alapítanak, az épület már megvan hozzá. Be a központba Lajosmizsén a társadalom is kezd megmozdulni «a tanyai gyermekek érdekében. Értekezletet tartottak a tanyai iskolák szülői munkaközösség vezetői a községben levő gazdasági vezetőkkel együtt. A pedagógus pártszervezet taggyűlésen tárgyalta a problémákat, amelyre meghívták a tanyai iskolák vezető tanítóit is. Kezdetét vette a szülők közötti agitációs munka és közülük háromszázmyolcvan- nal máris elbeszélgettek. Az edGoór Imre: Kettesben (vázlat! digj eredmény, hogy 19 ötödik osztályos és nyolc negyedik osztályos az új tanévben már a központi iskolában fog tanulni. A központi iskola igazgatója is számba vette a lehetőségeket, és ezek szerint mintegy újabb 120 tanyai felső tagozatos tanulónak tudnak helyet biztosítani. Ezzel azonban minden lehetőség ki lesz merítve és több tanulót csak akkor tudnak felvenni, ha a központi iskolát bővítik újabb tantermekkel. A beszélgetés után folytattuk útunkat, hogy betekintsünk az alig tíz éve épült felsőlajosi általános iskolába. A minden igényt kielégítő szép iskolában régi ismerősökkel találkoztunk: Kemmer Mihállyal és feleségével, a tanító házaspárral. A férj éppen befejezte a „délelőtti műszakot", a feleség pedig készülődött a délutáni tanításra. Egymás szavába vágva mesélik, hogy amikor elkezdték a tanítást, csak hét gyermek járt az első osztályba — ma 24. Az iskola két tantermében 125 gyermeket tanít öt pedagógus. Ha körzetesítenék, akkor a felső tagozatba mintegy nyolcvan tanuló járna. Nagy szükség lenne erre. mert ebben az évben tíz tanulót és a jövő tanévben ugyanennyit már a központi iskolába járatnak a szülők. Ezeknek a gyermekeknek azonban naponta 5—6 kilométert kell gyalogolniök. tíz kilométert pedig autóbuszon kell megtenniök. Építenének A felsőiajosl szülők és az Almavirág Tszcs vezetői, mintegy százan meg is beszélték már az iskola helyzetét. Elhatározták, hogy a végleges megoldás végett ez évben felépítenek két tantermet. A szülők elvállalták az összes segédmunka elvégzését. Hanák Mihály és fia pedig a parkettázást. A tszcs vezetősége a tetőszerkezetre és a hiányzó anyagokra pénzt ajánlott fel. A községi tanács vb 40 ezer forint hozzájárulást. Mindehhez szükséges lett volna a rendeletben biztosított 120 000 forint állami hozzájárulás is, azonban a megyei tanács művelődési osztálya elutasította a fel- sőlajosiak kérelmét és emiatt minden maradt a régiben. Pedig több mint 150 család várt az eredményre, s nagyrészt helyi erővel építették volna fel a tantermeket. ga vidékén — mondta az igazgató. — Meleg? Egyáltalán nincs. A tenger felől állandóan lengedezik a szél, hozza a jó hús levegőt ... — Nem úgy értem — szakította félbe bosszúsan Khümetz. — Meleg helyzet van, nehéz napokat él most át az ország, Gube. Aszker alig észrevehetően biccentett a fejével. —■ Valóban nehéz most ott, igazgató úr — felelte. — Ami {gaz, az igaz. — És hogy kerül ide, a mi Vidékünkre? — kérdezte Khümetz, miközben még egyszer alaposan végigmérte az előtte álló jövevényt. — Magam sem tudom, igazgató úr. Az utolsó, amire emlékszem: az oroszok zuhanóbombázóiának éktelen zúgása, s azután valami a fejemhez csapódott ... A sebesültszállító kocsiban tértem eszméletre ismét. Hamburgba kerültem, a 22-40-es kórházba. Meggyógyítottak és idejöttem. Az Ostburger Zeitungban olvastam az önök hirdetését. Szeretnék... — De miért nem megy haza Pillauba? Khümetz észrevette, hogy a sofnrielölt '/.a varian lehajtotta v feiét- vállait elernyesztve előre engedte, s addig ökölbe szorított ujjait kiengedte. — Beszéljen — követelte Khümetz. — ön maga jegyezte meg, igazgató úr, hogy meleg most ott a helyzet — mondta csendesen Aszker. — Nekem jócskán kijutott már a háborúból. Nem megyek vissza Pillauba. Itt töltöm el ezt a néhány hónapot, amit még pihenésre szántak nekem. Hiszen tudom, nem telik bele fél esztendő se, és megint jön a behívó, öltözhetek katonaruhába. — És miért nem maradt Hamburgban? — Ugyanaz az oka, igazgató úr. Nincs olyan nap, hogy ne látogatnának oda az angol vagy az amerikai bombázók. Ég a kikötő, ég a város. Hamburgban vagy Poroszországban: teljesen egy kutya. — Heinrich Gube egyébként szerencsés fickó. Burokban született — szólt közbe Kriger Khümetz értetlenül nézett az irodavezetőre. — Egy nappal azután, hogy Gube elhagyta a kórházat — magyarázta meg előbbi szavait Krieger — a 22-40-es a levegőbe repült. — Igen... — dörmögte az igazgató. — De honnan tudja masa ezt. Krieger? — — Aztán, hogy Gube jelentkezett i nálam, telefonáltam Hamburgba. A parancsnokság megerősítette mindazt, amit most ő elmondott. Bár természetesen ez még csak előzetes tájékozódás volt, küldünk egy hivatalos megkeresést is nekik. Oda és Pillauba. Khümetz elgondolkozott. Aztán még néhány kérdést feltett Gubenak a katonáskodásról, a családjáról, azokról a gépkocsitípusokról, amelyekkel eddig már dolgozott. Aszker válaszai világosak és pontosak voltak. Minden arról tanúskodott, hogy Gube kiegyensúlyozott ember, s Khümetz nem sokat kockáztat, ha sofőrjévé fogadja. Megszólalt a telefon. Az igazgató azonnal nyúlt a kagylóért. — Khümetz — mondta, s az arca nyomban felvidult, örömében még a székről is felállt. — Üdvözlöm, Gruppenführer úr! — szólt nvájaskodva a kagylóba. — örülök, hogy hallhatom a hangját, s még jobban örülök, hogy nem fpleiti el a régi barátokat!... Hát hogyne! Én is. Mondja, kedves Upitz úr, nem reggelizne esetleg nálunk? A feleségem boldog lenne... Sok a munka? Igen, igen, megértem. Hát mit csináljunk! Ka a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez, ahogy keleten mondják ... Ügy szeretném már látni magát, azonnal indulok. Khümetz letette a kagylót. Vidám volt, elégedetten dörzsölte a kezét és mosolygott. Fü- työrészve lépett ki az asztal mögül, hogy levegye a fogasról a kalapját. Aszker felsegítette az esőköpenyét. — Krieger — szólt már az ajtóból —, foglalkozzék ezzel az emberrel. Felvesszük próbaidőre. — Ne kezdjük meg már most a kipróbálását, igazgató úr? — kérdezte Krieger. — Az új sofőr esetleg el is vinné az igazgató urat. Khümetz megállt, s gondolkozva nézett Aszkerra. — Jól van — mondta kisvártatva. — Vezesse Gubet a garázsba, s álljon elő a kocsimmal. Krieger és Aszker kiment a szobából. Aszker csakhamar megjelent a főbejáratnál az igazgató kocsijával. Khümetz már a járdán várta. Az új sofőr könnyedén fékezett, kiugrott a kocsiból, s kinyitotta a hátsó ülés ajtaját az igazgatónak. — Az Abwehr épületéhez — mondta Khümetz, miközben beült. (Folytatjuk.) Rászolgáltak A beszélgetéseik végén felmerült még egy gondolat, amelyet a művelődésügyi szerveknek rendezniük kell. ez pedig a pedagógusok fizetése. Ha ugyanis körzetesítünk, a jelenlegi rendelkezéseik szerint a pedagógusok anyagilag hátrányos helyzetbe kerülnek. A külterületi igazgató például havi 250 forinttal kap majd kevesebbet. Évék óta emlegetik a lajosmi- zseiék, hogy ha az igazgató a 13 tanyai iskolát meg akarja látogatni — már pedig ezt egy évben többször is meg kell tennie — akkor 212 kilométert kell karikáznia az egyetlen, rozoga női kerékpárral. Ez több mint amit megkövetelhetünk 1963- ban. Jók a lajosmizsei tanyai iskolák, a tanács és a gazdasági vezetők törekvései, azonban nagyobb figyelmet és több támogatást érdemelnének. Szerintem azokat kellene elsősorban támogatásban részesíteni, akik saját erejükből igyekeznek megoldani gondjaik nagyobb részét. Erre a lajosmizseiek rászolgáltak. HORVÁTH IGNÁC
