Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA ÖKVT#. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Ara 60 filiér 1963. MÁRC. 30, SZOMBAT Kitüntetett pedagógusok konferenciája A megye területén dolgozó kitüntetett pedagógusok számá­ra pénteken délelőtt a megyei tanács kultúrtermében konfe­renciát rendezett a megyei ta­nács művelődési osztálya és a Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottsága. A konferenciát Nagy Sándor, a megyei tanács oktatási állandó bizottságának vezetője nyitotta meg, majd Kádasi László, a megyei tanács művelődési osztályának vezető­je beszélt az iskolareform meg­valósításával kapcsolatos leg­fontosabb feladatokról. A beruházások gazdaságossá­ga évek óta foglalkoztatja a népgazdaság fontos őrhelyein dolgozó közgazdászokat, poli­tikai és gazdasági vezetőket. Az eddig lezajlott kölcsönös vitá­ból helyes elképzelések, s ennek megfelelően jó határozatok lát­tak napvilágot. Fejlődött, fino­modott beruházási politikánk, szakembereink meglehetősen nagy tapasztalatokat szereztek ebben a munkában. Ennek köszönhető, hogy a be­ruházásoknál — miként a ter­melésiben — az elmúlt eszten­dőkben kétségkívül lényegesen előrehaladtunk. A beruházások jóváhagyási rendszere lehető­vé tette, hogy a legfontosabb — értékhatár feletti — beruhá­zásoknál már megvalósításuk előtt megállapítjuk, mennyire gazdaságosak, s milyen haté­konysággal szolgálják majd nép- gazdasági céljainkat. Beruházá­saink éppen ezért az iparban és a mezőgazdaságban alapvetően előmozdítják a termelés bővíté­sét és a műszaki színvonal eme­lését. Mivel ez a tevékenység rendkívül összetett gazdasági munkát — tervezés, műszaki tervezés, termelési tevékenység finanszírozása stb. — jelent, ezért a jelentkező problémák megol­dásának lehetőségei is szerte­ágazóak. Tévednénk, ha azt monda­nánk, a gazdaságosabb beruhá­zások megvalósítása kizárólag a beruházón, a tervezőn és a kivi­telezőn múlik. Szükség van a felettes szervek előrelátó ter­veire. Ha ők megalapozzák a beruházási tervet, akkor gyors a lebonyolításuk, ellenben, ha megalapozatlan a beruházási terv — nincs meg hozzá a meg­felelő építőanyag, gép stb. — akkor ez kihat az egész beruhá­zásra; késik a tervszerű befe­jezés, üzembe helyezés, aminek következtében csökken a terme­lékenység, nem éri el a válla­lat, vagy a gyár az előírt nye­reséget stb. A beruházások hatékonysága szempontjából döntő jelentősé­ge van a közreműködő vállala­tok és intézfcnények összehan­golt munkájának. Egy-egy na­gyobb beruházás ugyanis 4—5, sőt több szerv együttműködé­sével jön létre, valósul meg. Ezeknek tevékenysége azonban nem mindig zökkenőmentes. Példa erre a Kecskeméti Kon­zervgyár 6 millió 854 ezer fo­rint összegű kazánházinak épí­tése körül folyó több éves huza­vona. A gyár 1956-ban 1 millió 337 ezer forintért vásárolt egy kazánt. Beépítésére a minisztó­Fellendült a munkaverseny a termelőszövetkezetekben Tanácskozás a megyei pártbizottságon A Magyarországon <árt román katonai küldöttség visszaérkezett Bukarestbe Az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályán pénte­ken délelőtt megvitatták a ter­melőszövetkezetekben szervezett szocialista munkaverseny fej­lesztésének lehetőségeit. A tapasztalatok alapján meg­állapítást nyert, hogy az orszá­gos és a megyei szervek felhí­vása nyomán széles körű ver­seny bontakozott ki számos ter­Beruházá§ és termelés rima illetékes iparigazgatósága csak 1961. novemberében adott pénzt és engedélyt. A program szerint a kazánháznak 1962. de­cember 31-ig el kellett volna készülnie. Ez nem történt meg, a beruházás készültségi foka je­lenleg 30—40 százalék között váltakozik. A nagyfokú lemaradás dön­tően azért következett be, mert az 1957—59-es években elkészült kivitelezési tervdokumentáció ma már korszerűtlen. Ezért át kellett dolgozni, ami újabb 6 hónapig tartott. A késedelemből fakadó időeltolódás tovább nőtt. A kivitelező — ÉM Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vál­lalat — ezért csak május 31-vel vállalta a befejezést Ezt a kö­vetkezőkkel indokolta: a kazán korszerűsítése folytán szüksé­gessé vált alkatrészeket nehe­zen tudja beszerezni. Egyébként is a munkát folyamatosan azért nem képes végezni, mert a kü­lönböző szállító vállalatok a szükséges alkatrészeket általá­ban csak 1964 első negyedévére tudják leszállítani.; Ez még csak hagyján. Vannak azonban olyan megrendelések is, melyeknek visszaigazolása még a mai napig sem történt meg, bár a létesít­mény mielőbbi megvalósítása érdiekében a gyár vezetősége el­követett mindent. Azonban ké­rései mind ez ideig nem találtak meghallgatásra. Pedig a kazán­ház 1962. évi befejezésének el­maradása a vállalat termelési felfutását akadályozza, ugyan­akkor évenként mintegy 835 ezer forintos önköltségcsökke- nés-kiesést okoz. Ez a példa is jól mutatja, hogy a beruházó érdekeltsége vitathatatlanul toronymagasan a többi szerv érdekeltsége fölé emelkedik. Egyúttal arra is utal, hogy az adott beruházás a ter­vező vállalatnál csak egy ter­vet, az építő vállalatnál egy építkezést, a gépszállítóknál pe­dig csak egy megrendelőt je­lent a számtalan ügyfél közül. Szükséges tehát ilyen esetben a pénzügyi részt lebonyolító szervnek, a Beruházási Bank­nak is a beruházót támogatni. Éspedig azért, mert a beruhá­zások színvonalának emelése nagymértékben a jobb, a folya­matosabb és alaposabb műszaki tervezéssel emelhető. Erre utal­nak az 1962-s év eredményei. Büszkén mondhatjuk, hogy alig van olyan beruházásunk a me­gyében, ahol a mutatószám-tel­jesítés — ne volna kedvezőbb, mint az előző években volt. Kárpáti András I melőszövetkezetben. Ennek ered­ményeként a kecskeméti Petőfi és Aranykalász 1961-ben elnyer­te a Termelőszövetkezeti Ta­nács által alapított díjat, a ta­taházi Petőfi Tsz pedig tavaly megkapta a megyei pártbizott­ság kongresszusi vándorzászló­ját, s szintén az elmúlt évi ver­senyben a hartai Béke és Üj Élet, a kisszállási Petőfi Tsz elő­kelő helyezést ért el. Ugyan­csak szép eredményeket értek el az országos Ifjúsági ver­seny Bács-Kiskun megyei részvevőt Néhány helyütt — mint pél­dául Hartán a Lenin, a Béke és az Új Élet, valamint Szabad- szálláson a Lenin és a József Attila Tsz között — kialakult a szövetkezeti gazdaságok kö­zötti verseny is. A tsz-ek több­ségében azonban a brigádok és a munkacsapatok közötti ver­seny a jellemző. A dunavecsei Virágzó Tsz-ben a terveket bri­gádokra, s egyénekre bontották. Ily módon a szövetkezeti gazdák pon­tosan tudták, hogy milyen eredményt kell elérniük. A termelőszövetkezet a verseny­ben élenjáró gazdáit — a ter­mészetbeni premizáláson kívül — tavaly összesen 100 ezer fo­rinttal jutalmazta. Több tsz-ben meghonosodott a verseny magasabb formája, a szocialista cím elnyeréséért in­dított brigádmozgalom is. En­nek irányítása azonban még nem egységes, járásonként, szö­vetkezeti gazdaságonként válto­zik. E brigádok — különösen a hartai termelőszövetkezetekben — nagyszerű eredményeket ér­tek el. A hartai Békében pél­dául a szocialista címért küzdő brigádok tevékenységének, va­lamint az egész évben folyó munkaverseny eredményeként 10 százalékkal nőtt a munkaegység értéke, s összesen 520 ezer forintot osztottak ki nyereségrésze­sedés címén a szövetkezeti gazdák között. A másik hartai közös gazdaság­ban, a Lenin Tsz-ben, a mozga­lomban részt vett traktorosok — mint annak idején közöltük is — az őszi betakarítás idején azzal az üzemanyaggal dolgoz­tatták gépeiket, amelyet a VIII. pártkongresszus tiszteletére szer­vezett egész éves verseny során megtakarítottak. A megbeszélésen még számos eredményt ismertettek. Ezek, valamint az egyre javuló mun­kaszervezés, nem utolsósorban pedig a szövetkezeti gazdák ön­tudatának a növekedése, a még jobb gazdálkodás szándéka, alap­ját képezik a szocialista mun­kaverseny kiszélesítésének. A verseny fejlesztéséhez azon­ban bőven van még tennivaló. A javaslatok között elhangzott, hogy meg kell határozni, me­lyik szerv tartsa kézben a ver­seny egységes szervezését, irá­nyítását, értékelését: fel kell ka­rolni a tsz-ekben is jelentkező újítókat, a közösben zajló mun­kaversenyt ki kell terjeszteni a háztáji gazdaságokra is, stb. Szó volt arról is, hogy az állami mezőgazdasági nagyüzemek és a szövetkezeti gazdaságok szo­cialista brigádjainak vezetői ta­pasztalataik kicserélése végett évente tartsanak közös tanács­kozást. T. I. BUKAREST. (MTI) I.contin Salajan hadsereg tábornok, a Ro­mán Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere, a Román Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának póttagja — aki látogatá­sa során megyénkben is járt — Budapestről pénteken délben repülőgépen visszaérkezett Bu­karestbe. (MTI) Tizenhéfmülió építkezésre Pénteken a Kiskunhalasi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága ülést tartott, amelyen töb­bek között a termelőszövetkeze­tek zárszámadását értékelték, majd a tsz-ek idei terveiről tárgyaltak. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a szövetkeze­tek gazdálkodását károsan be­folyásolta az időjárás, ahol azonban a vezetés és a munka- fegyelem megfelelő volt ott jobb eredmények születtek. A kisszállási Búzakalász Tsz-ben például 43,32 forintot osztottak agy munkaegységre. Az idén — a mezőgazdasági Dsztály előterjesztése szerint — jelentősen javul a termelő* zö- ratkezetek gazdálkodása. Külö­nösen az állattenyésztésben igyekeznek nagyobb eredmé­nyeket elérni. A tervek alapján 100 holdanként 58 mázsa húst termelnek a tavalyi 37 mázsá­ira! szemben. A tsz-ek gazdál- todásuk fejlesztése érdekében öbb mint 17 millió forintot ípítkezésre, 7,8 milliót pedig gépvásárlásra ruháznak be. Ezenkívül ebben az évben 2684 nőid szőlőt és 1029 hold gyü­mölcsöst telepítenek homokos őrületeiken. A Kecskeméti Konzervgyár kedvelt exportterméke a szárított hagyma. Ebből a múlt év­ben1 46 vagonnal küldtek a nyugati országokba és tengerentúlra. A kiszállított mennyiség 70 százalékát a gyár legnagyobb vásárlója, Anglia kapta. Ezenkívül még Nyugat-Németőrszágba és Ausztriába is szállítottak. A tengerentúli állomok közül Kubába és Japánba jutott el a Kecskeméten készült szárított hagyma. Az idei terv szerint ebből a termékfajtából 65 vagonra valót kell előállítani. Az első negyedévben kilenc vagonnal szállítottak ki. Jelenleg a szárítóban 40—60—80 asszony, lány — mikor milyen sürgős a megrendelés — Gerber Lajosné kétszeres kiváló dolgozó oklevéllel kitüntetett brigádvezető irányításával exportra készítik elő a szárít.mányt. Napi teljesítmé­nyük 16—18 mázsa között váltakozik. Pásztor Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents