Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

1963. március 1, péntek l. oldal Napirenden a munka- és üzemszervezés •rÄÄ. naovobb termelékenység a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban A gépipar fejlesztéséről és szerkezeti átalakításáról hozott párthatározat végrehajtásának egyik lépéseként, január elsejé­vel, összevonták a Bányászati Berendezések Gyárát és a Gép­gyárat Kiskunfélegyházán. A közös célkitűzések érdekében egyesült üzem, mint a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár folytatja tovább munkáját, örömmel írunk azonban arról, hogy nemcsak a cégtábla válto­zott Félegyházán. Az egyesült vállalat aránylag fiatal műszaki gárdája ugyanis már az első évben olyan feladatokat tűz maga elé, melyeknek megvaló­sítása nagymértékben hozzájá­rul a magyar gépiparban a vi­lágszínvonal eléréséhez, a ter­melékenység tervszerű növelé­séhez, nem utolsósorban pedig a fizikai munka megkönnyíté­séhez. A Vegyipari Gépgyárban elő­állított gépeknek, berendezések­nek 1963-ban csaknem egyhar- mad része exportrendelésre ké­szül. Ezeknél a gyártmányoknál, hogy a világszín­vonalat elérjék fontos követelmény: az eddi­gieknél szebb esztétikai kivitel, a gyártmányok átfutási idejének csökkentése, vagyis a termelé­kenyebb munka, továbbá a gé­pek, berendezések súlyának csökkentése. E három fő fel­adat egész sor gyártástechno­lógiai változtatást, a gépi ka­pacitás jobb kihasználását, to­vábbá számos munka- és üzem­szervezési intézkedést igényel. Ismeretes, hogy a Vegyipari Gépgyárban exportra készülő berendezéseknek csaknem 80 százaléka rozsdamentes acél és vörösréz. Eddig ezeknek az anyagoknak az előkészítése és hegesztése a hagyományos kézi munkával történt. Most az egye­sítés folytán lehetőség nyílik arra, hogy egyrészt a gépi be­rendezések jobb kihasználásá­val, másrészt gépek üzemen belüli átalakításával az előké­szítést és hegesztést 60—70 szá­zalékban gépesítik. Első lépés­ként ma már gépi úton végzik a különböző lemezek élezését. Ezzel a kézi anyagelőkészítést teljesen kiküszöbölték, s jelen­tős időt takarítottak meg. Jelenleg kísérleti stádiumban van, de még az első negyedév­ben bevezetésre kerül a CO2-S és az argoníves védőgázos, va­lamint a fedőporos hegesztési eljárás. E technológiák alkalma­zása a hagyományos hegesztés­nél csaknem háromszorta ter­Vetik a káposztát Már a tavaszra készülnek a kalocsai Iszkra Termelőszövet­kezet gazdái. Szerdán három IV] aulwurffal és egy Zetorral megkezdték az 1500 holdat ki­tevő őszi vetésterület fejtrágyá­zását. Az AGROKER-rel kötött tárolási szerződésnek köszönhe­tő. hogy 20 vagon nitrogénmű­trágya áll rendelkezésükre, azon­ban folyamatosan még újabb szállítmányokat kap a közös gazdaság. Fokozott ütemben javítják a tsz erő- és munkagépeit, egy­részt a saját szerelőbrigádok, másrészt pedig a gépjavítása szerződés alapján a Kalocsai Génállomás dolgozó’. A kertészetben is folynak az előkészületek. A hórétegtől meg­tisztított melegágyakba már ta­possák a trágyát, csütörtökön pedig hozzáfogtak a korai ká­posztaféléik vetéséhez. melékenyebb. A gyártmányok esztétikai kivitelének tekinteté­ben legfontosabb az anyagok, alkatrészek felületének finom kikészítése, festése. A csiszolás jelenleg még kézi erővel folyik, de a műszakiak már elhatároz­ták, olyan célgépet szerkeszte­nek, aminek segítségével álta­lánosan bevezethetik a gépi csi­szolást. A gépek és berendezé­sek festésénél biztató kísérletek folynak olyan technológia ki­dolgozására, amely a trópusi or­szágok által előírt követelmé­nyeknek is megfelel. Az említett technológiák be­vezetésével az előzetes számí­tások szerint csaknem 20 száza­lékkal sikerül idén csökkenteni a gyártmányok átfutási idejét. Üj technológiát jelent a Vegy­ipari Gépgyárban az eddig da­rabonként gyártott, de hasonló kikészítést igénylő alkatrészek csoportos megmunkálása is. Az előállítás így lényegesen gazdaságosabb, hiszen egyrészt folyamatosabbá teszi a munkát, másrészt a mé­retek vagy felületek azonossága lehetőséget nyújt a takaréko­sabb szerszám- és gyártóeszköz­felhasználásra is. A csoportos megmunkálás így biztosítja az egyedi és a kissorozatú terme­lés helyett a nagysorozatú al­katrészgyártást, az átálláshoz szükséges idő csökkentését, a gyártás egyszerűbb előkészíté­sét Mindezt elsősorban a forgá­csoló műhelyben kívánják al­kalmazni, s itt érdemes megje­gyezni, hogy: a csoportos alkat­rész-megmunkálás bevezetése az előzetes számítások szerint 15 százalékkal emeli majd a mun­ka termelékenységét. Nem kisebb gond az össze­vont üzemben az anyagtárolás, anyagmozgatás korszerűsítése, úgyszintén az anyagmozgatási útvonalak csökkentése. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a he­lyes anyagtárolassal milyen ko­moly időmegtakarítást érhetünk el. A szakszerűen kezelt anya­gok, színesfémek felületi meg­munkálása (csiszolása) ugyanis lényegesen kevesebb munkát igényel. Ezért a vállalat fedett helyeket létesít, s az anyag mé­reteinek megfelelő állványokat biztosít a tároló színekben. A Vegyipari Gépgyár másik megoldandó problémája az anyagmozgatás korszerűsítése9 egyben a belső anyagmozgatás útvonalának jelentős rövidítése. Ennek fontosságára elég meg­említeni, hogy ez ideig a gyárt­mányok előállításához szüksé­ges anyagoknak csaknem 60 szá­zalékát kézi erővel mozgatják, gyakran a kelleténél jóval hosz- szabb útvonalon. Januárban itt több felmérést végeztem, és az eredmény bizony eléggé figyel­meztető: Egy tonna súlyú kész­áru előállítása során több mint 35 tonna súlyú anyagot moz­gatnak. Más szóval ugyanazt az anyagot harmincszor, néha negyvenszer rakják egyik hely­ről a másikra, amíg egy gép vagy berendezés elkészül. En­nél is rosszabb képet mutat az anyagmozgatás útvonalának felmérése. Egy tonna súlyú készárut véve alapul, a szük­séges 150—170 méter helyett 300—350 métert utazik az anyag. Mindez jelentősen drá­gítja a termelést, sok munkás­kezet köt ’e feleslegesen. Az anyagmozgatassal kapcso­latos felmérések és a tapaszta­latok elemzése tovább folyik, de már elkészülnek a tervek és intézkedések, hogy ezen a terü­leten is eredmények szülessenek. Várható, hogy rövidesen a je­lenleginek 20 százalékára csök­kentik a kézi anyagmozgatást, az alkatrészek, félkész áruk üze­men belüli útját pedig a felé­re sikerül csökkenteni. Az in­tézkedésekből eredő megtakarí­tás 1963-ban eléri az 1 millió 400 ezer forintot, ugyanakkor a munka termelékenysége pedig további 4 százalékkal növekszik. A felvázolt kép persze nem teljes, de amit írtunk. így is jól érzékelteti: bérül lázások nélkül is komoly megtakarítás­ra és termelékenység növelésre van mód minden üzemben, ha a műszakiak a Vegyipari Gép­gyárhoz hasonlóan keresik az új technológiák alkalmazásában, a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket. S. G. Prémiumosztás Műszakváltáskor, uzson­naidőben nagy a forgalom a Bajai Föhémeműgyár közkedvelt büféjében. Pa- tóházi Mária alig győzi a sok rendelést kielégítem. Vásárolnak itt felvágottat, édességet. Kapós cikk a citrom, narancs és a ma­zsolaszőlő is. Legkelen­dőbb azonban a babiloni datolya. Nem egész két hó­nap alatt több mint negy­ven kiló talált belőle ve­vőre. Riválisa is van azonban az üzemi büfének. Egy idős bácsi rendszeresen árul sülttököt a kapu előtt. Fehér kendős kosarának tartalma ugyancsak vonz­za a gyáriakat. Itt lestem el a következő kis törté­netet. Éppen váltás volt. A munkásnők közül többen megálltak, vettek egy-egy darabot, aztán siettek be­felé. Az egyik fiatalasz- szony tovább időzött. A bácsi kilenc adag sülttö­köt rakott kosarába. Meg­vártam, míg fizet, aztán érdeklődtem, hogy mire ez a nagy tartalékolás? Ne­vetve magyarázta az okát. Nyolcán dolgoznak egy brigádban, és mindennap kitalálnak valamit. Teg­nap például elhatározták, hogy déligyümölcs helyett sülttök lesz az uzsonna- pótlék. Rajta a vásárlás sora, hát ennyi az egész. Ment volna már, de to­vább faggattam: Ha nyol­cán vannak, minek kilenc darab? Talán a vásárló ju­talma a ráadás? Élénken tiltakozott, majd nagy sietve hozzátette: A napokban új cikket kez­dett termelni a brigád, de a munka minősége egy százalékkal alacsonyabb a csapat vállalásánál. Ezért a brigádvezetővei elhatá­rozták, hogy mindennap eggyel több adag uzson- napótlékot vásárolnak amit az kap, aki aznap egyetlen selejtes munka­darabot sem ad ki a ke­zéből. Lesz majd nevetés a prémiumosztáskor. Ki­vált ha a tenyérnyi sült- tököt nyolcfelé kell vágni Mezőgazdasági szakoktatási napok Kecskeméten A művelődési szervek a ter­melőszövetkezetekben és a mint­egy 7000 holdon gazdálkodó szőlő- és gyümölcstermelő szak- szövetkezetekben március 12-ig több mint ötven mezőgazdasági jellegű előadást tartanak. Az előadások felét érdekes szak­filmek vetítésével teszik válbo­Mozdulatlan az öreg Duna. Vastag jégpáncél fedi vizét. A tél fagya még késlelteti a jégzajlást, de az ember tudja, hogy a téli folyam szeszélyeit nehéz kiismerni: alattomos a vén folyó. A vízügyi igazgatóság ezért hívta segítségül a technika vívmányait. A dunai jég­törő flottilla négy hajója állomásozik Baján, a Sugovicán, egy raj pedig Mohács mellett vár bevetésre. A bajai flotta minden nap kifut az öbölből utat vágni a Nagy-Duánig. Ilyenkor recseg-ropog a fehér páncél, de nem állhat ellen a 600 lóerős motoroknak. Képün­kön: ,,Etetik” a jégtörőket. A Jégtörő III. tartályába egyszerre több mint 30 tonna gázola­jat töltenek. (Pásztor Zoltán felvétele.) z*to' abba. Járjuk a várost. Dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhe­lyettese, Kiskunhalas me­gyei tanácstagja, azokat keresi fel, akik az életü­ket nem féltve küzdöt­tek a nagyob kenyérért az elnyomatás éveiben. Ezüstös haj koszorú öve­zi halántékát Bodoglári Lajos elvtársnak, aki a hatvanegyedik életévét tapossa. A vele korabe­liek, emlékezve a rég­múltra, Kun Béla leg­fiatalabb katonájának nevezik. Az orvostól jött, amikor találkoztunk Ve­le a tanácsházán. Szív- bántalmakra panaszko­dott. Volt már a bala­tonfüredi és a soproni szívszanatóriumban. Használt is a gyógymód Egy idő után azonban a szív újra rendetlenkedni kezdett. Ennek ellenére elvállalta a kelebiai Nép­front Termelőszövetkezet politikai patronálását. — Ezenkívül elnöke az ipa­ri állandó bizottságnak. Az idén a Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat­nál műszakilag ellenőrzi a munkákat, sok évtize­des szakmai tudását át­adja a fiatalabbaknak, előkészíti őket különböző vizsgákra. — Nem szeretem sem­mittevéssel tölteni az időt — mondja. Nevéhez fűződik még a városi vízhálózat fejlesztése és sok más egyéb. Élete gazdag történelemkönyv, amelyből sokat lehet és kell is meríteni. A Kossuth Lajos utcá­ban özv. Szüts Józsefnét, az 1919. évi fehérterror egyik áldozatának fele­ségét kerestük fel, aki­nek nevét viseli a volt központi általános iskola. A szobában tisztaság és rend honolt. Az asz­talon könyv, valamint újságok hevernek. Ven­déglátónktól megtudom, hogy rokonságban van dr. Szentgyörgyi Albert pro­fesszorral, a világhírű Nobel-díjas tudóssal. El­mondja. hogy havonta 1000 forint nyugdíjat kap, ami beosztva elég is neki. — Miben segíthet­nénk? — kérdi Varga elvtárs; A negyvenhárom éve özvegyen élő nyugdíjas tanítónő, aki hű maradt férje emlékéhez, amelyet oly sokan és sokszor meggyaláztak, azt latol­gatja, mondja-e vagy ne. Végül is biztatásunkra elmondja, az aggasztja, hoav nem lesz elég a tü­zelője. — Meglesz — ígéri Vincze Ferenc elvtárs, a városi tanács elnöke. Gyelmis Máté bácsi annak idején a bácskai vörös ezrednél volt had- tápos. Negyven éven ke. resztül őrizte az akkori zsoldjegyzéket, melynek segítségével sikerült ösz- szehozni és felkutatni a bajai veteránokat. Idős kora ellenére rendszeresen olvassa a lapokat, a tudományos folyóiratokat. Ez is azt bizonyítja: van mit ta­nulni a fiataloknak az idősebbektől... A látogatás után alván tanulságot szűrhetünk le. hogy még többet kell tö­rődnünk velük, a vete­ránokkal, megérdemlik, hiszen ők voltak előtt*, tárai új. egyre gazdago­dó és boldogabb életünk­nek, a szocializmus, majd a kommunizmus felép«, t ősének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents